Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)

1927-09-22 / 264. szám

12. oldal

BÁCSMEü ¥E1 nAPLÓ

1927. szeptember 22

BELFÖLD

Állami árlejtések

A vrdniki állami bányák igazgatósása pályázatot hirdet 20.400 kg. hatos liszt szállítására, (ajánlatok október

17- ig küldendők be), továbbá 1500 kg. sertészsír, 100 köbméter tiszta folyamu homok és 100 köbméter folyami kavics szállítására. Ajánlatok október 27-ig küldendők be. — A brezai állami bányaigazgatóság pályázatot hirdet nullás és hatos liszt szállítására, (ajánlatok beküldendők október 17-ig), továbbá 500 kg. benzin, hosszúkás és gömbölyű vasak szállítására, ajánlatok október 20-ig küldendők be. — A ljubljanai vasutigazgatóság gazdasági osztálya november

4- én árlejtést tart rézcsövek beszerzésére, november 18-án távirdavezeték beszerzésére, november 22-én pedig különböző vasanyagok beszerzésére. — A szarajevói vasutigazgatóság november

18- án árlejtést tart tisztogató pamuk beszerzésére. — A mostari csendördivizió parancsnoksága október 30-án árlejtést tart széria és szalma szállítására. — A tivati tengerészeti arzenál parancsnoksága október 29-ig fogad el ajánlatokat gumilemezek, vörösréz pálcák és fonott pamuk szállítására, november 2-ig Siemens-Martinov acél szállítására, november 3-ig különféle villamossági anyag szállítására, november

5- lg különféle bádog szállítására, november 10-ig kábelek, vasak, aszbeszt fonodék szállítására és november 17-ig aoélkefék szállítására. — A szavai katonai kerület parancsnoksága Zagreoban október 22-én árlejtést tart zab szakítására. — A dravai katonai kerület parancsnoksága Llubljanájban október 30- án árlejtést tart zab szállítására. — A szkopljei határcsapatok parancsnoksága október 5-én árlejtést tart különböző telefonapparátusok és telefonközpont beszerzésére. — A beogradi állami monopoligazgatóság gazdasági osztálya október 15-én árlejtést tart különféle papirosok beszerzésére, október 17-én pedig jutazsákok beszerzésére. — A hadügyminisztérium gazdasági osztálya Beogradban szeptember 26-án árlei’ést tart katonai gyapjutakarók beszerzésére.

Az SHS királyság megállapodása Angliával a háborús adósságok ügyében. A jugoszláv gazdasági életre döntő befolyással van a háborús adósságok rendezése, amely miatt eddig Anglia nem volt hajlandó az ország gazdasági újjáépítésében résztvenni. A megegyezés erre vonatkozólag létrejött és Jugoszlávia 62 éven belül fizeti vissza cca 25.5 millió angol font háborús adósságát Angliának. Ezután remélhető, hogy az aranyvaluta bevezetésének terve is angol segítséggel újra aktuálissá vált.

Építik a bakari vasutat. SZusákról jelenti! : A napokban megkezdik a Zagreb—sznsáki vasútvonalnak a bakari kikötővel való összekötő részének építését. Az épitést huszonegymillió dinárért Sztankovics Péter vállalkozó végzi, aki kötelezte magát, hogy a tízkilométeres vonalat tizenhat hónapon belül annyira elkészíti, hogy átadható lesz a forgalomnak.

Csak 5000 automobilt

készítenek a PRAGA-müvek évente’ de azokat elsőrangúan dolgozzák ki’ mert az üzem nincs „amerikanizál va*

A PRAGA-márka fogalom es garantálja a szolid cseh kidolgozást, tartó'. Ságot és minimális üzemköltséget_

Picco o 4-üléSíS vagy Alfa 5-üléses kis túrakocsit bizalommal vehet, mert azok qualitásos kocsik, bár árnk mérsékelt

Tegyen próbautat sm

netiri leni es unstetem 3.-i

NoTlsad, Tenaerinska 6

Traktor és talajművelő eszközék bemutatása. Folyó hó 25-ikén vasárnap délután 2—5 óráig a Palicsi-uton a

SzAND-pályával szemben Weigand £ Co. itteni cég traktor-bemutatást és talajművelő eszközökből kiállítást rendez. Bemutatásra kerül a világhírű húsz lóerős »Case« traktor, amely kiváló előnyeinél fogva az összes gyártmányoknál gazdaságosabb és megbízhatóbb. Egyidejűleg munkában lesz bemutatva mindenféle traktoros ekék, altalajlazitöval, 3 vasú mélyítő ekék, 5 vasú hántó ekék, dupla tárcsás boronák, valamint a legmodernebb fogatos ekék stb. Kéretnek a t. érdeklődök, hogy ezen bemutatón a saját érdekükben minél nagyobb számban megjelenni szíveskedjenek.

Vagonmizéria Boszniában. Szarajevóból jelentik: Az itteni kereskedelmi kamara táviratot intézett a közlekedésügyi miniszterhez, amelyben figyelmezteti azokra a katasztrofális károkra, amelyek a Bosznia közgazdaságot fogják érni, ha a boszniai vasutakon uralkodó vagonniizériát nem szünteti meg. .Már régóta ugyanis, a szarajevói vasutigazgatóság vagonjait, amelyek a beogradi igazgatóság területére kerülnek, egyáltalán nem küldik vissza. így lehetetlenné válik minden kivitel, ami különösen mcst, a szilva és faexport-szezon előtt fenyeget káros következményekkel. A távirat felemlíti, hogy van egy favállalat, amelynek 110.000 dinár napi pönálét kell fizetnie, csak azért, mert a vagonhiány miatt nem tud eleget tenni szállítási kötelezettségeinek.

Csődbe került a kraljevicai hajógyár.

; Szusakról. jelentik: Néhány nap előtt Szusakra érkezett Caramata István, az »Adria-Dunamelléki Bank« vezérigazgatója. hogy résztvegyen a csődbe került kraljevicai hajógyár szanálásában. A hajógyár, amely a bakari öböl torkolatánál levő .Kraljevica fürdőben fekszik, egyik legnagyobb ilyen válla'ata az országnak. Már évtizedek óta fennáll és a sze- I gény pa^vidék sok ezer családjának i biztosított megélhetést. A jugoszláv hajóipar tartós krízisét azonban ez az (anyagilag meglehetősen gyengén alátá! masztott vállalat nem tudta túlélni és a múlt héten bejelentette a csődöt. A passzívák Ifilenc millió . dinárra . rúgnak. Van azonban remény, hogy akad bank, vagy más vállalkozó, aipely kezébe veszi a gyár szanálásit és biztosítja további fennállását. A vállalat mindeddig nem kapott semmiféle állami szubvenciót és a szanálás során valószínűleg az állam támogatását is kérik.

A tőke és ho/adéka

Az egészség a tőke. A szellemi és testi munka a tőke hozadéka, amelyet ebből a tőkéből élvezhetünk.

Aki azt akarja, hogy a tőkéje érintetlen maradjon, annak azon kell lenni, hogy ne csak éljen a tőke hozadékából, hanem minél nagyobb hozadékot szolgáltasson a tőkéje, azaz minél nagyobb szellemi és testi munka elvégzésére legyen képes, de azt semmiesetre se szabad megengedni, hogy több munka végzését vállaljuk magunkra, mint amennyit egészségünk megenqed.

De munkaképességünket emelhetjük, ha a napi étkezésünkhöz egy oly koncentrált és kellemes tápszert adunk, amely könynyen áta'akul és amely fiziológiailag helyesen van összeállítva.

Ez a tápszer az

Az akinek dolgozni kell és van is n unkakedve és azt akarja, hogy legbecsesebb tőkéje: az egészsége ne támadtassék meg, igyék minden étkezés alkalmával eoy c-észe Ovomalt net.

Kapható mind n gyógyszer árbas, drogér 'áb:néijobbcsemegekere kedésben dobozos eint 18 dinár 50 párás árba í Férjen e la-ra való hivatkozással

ingyenes mintát 6096

Dr. A. Wander d. d., Zagreb

A 7-es SZÁMÚ CELLA I

(9) I REGENY

Huszonnégy óra mult el Gardener szökése óta. midőn újabb bámulattal vették észre, hogy Salviat Honor szintén megszökött!

A szökés utánni napon meg se lehetett mondani hogy e szökés miként történt. Valószínű, hogy Salviat fölhasználta a zavart, melyet szomszédjának eltűnése okozott, hogy véghez vigye vakmerő kísérletét, de e pillanatban senki se mondhatná meg, hogy milyen eszközöket használt.

Azt azonban alig lehet föltételezni, hogy fogoly, bármily ügyes legyen is, távozhassák a Mázasból, ha bűntárs nem segíti. A dolgok állásánál fogva, a kutatásokat energikusan folytatják.

Azt azonban már ma is állíthatjuk, hogy a Salviat és Gardener ügyben nincs semmiféle összeköttetés.

Lastigues őrt, aki a hetes számú cella őrzésével volt megbízva, azonnal elfogták és őrizetbe vették. Egy nő elfcgatásáról is beszélnek, de e tekintetben tartózkodnunk kell és tudósításainkat el kell napolnunk, nehogy útjába vágjunk a hatóságnak.

I.

OTT VAN.'!!

1865. évi december 20-án, egy óra tájban délután, a nyugati vasút-társulat omnibusza megállt a Rivoliuccai szent Mária fogadór előtt és egy utast tett le, kinek összes málhája kézitáskából állott. Egy pincér fogadta; átvette a táskát és követte az utast, ki az irodába lépett. Nevét kérdezők és ő Lionelnak nevezte magát, mondván, hogy amerikai alattvaló. Körülbelül harminc éves lehetett, rövidre nyirt hajjal, kiborotvált állal és bajusz nélkül. A ruháját fedő sürü por alatt és a kimerülés ellenére, mely vonásain meglátszott, nagy erőt

lehetett észrevenni, melyet komor tekintete és fagyos tartása árult el.

A Lionel névre a fogadós élénken fölnézett.

— Lionel? — ismétli.

— Úgy van, felelte az idegen, homlokát ráncolva; mi különös van ebben?

Oh! éppen semmi... Csak hogy ma este egy ember több ízben kérdezősködött ön után.

— Csakugyan várok valakit.

— Az illető körülbelül negyven éves lehet: és ugv vettem észre, hogy angol.

— Úgy van.

— Vissza fog jönni.

— Ha éljő. bármikor legyen is. jöjjön szobámba.

A fogadós meghajolt és a várakozó pincér felé fordulva, mondá:

— János! vezesse az urat a 3. számba,

Néhány pillanattal későbben az amerikai szobájában volt.

A kandallóban vigan égett a tűz és látszólagos elégiiltséggel közeledett feléje.

Lionel néhány percig karosszékébe dőlve, lábát a rostélyra illesztő és lehorgasztva fejét, mély gondolatokba merült.

Egyszerre összerezzent, hirtelen megrázta fejét és hallgatózott.

Megkopogtatták ajtaját.

— Lehet! — mondá erős és érces hangon

Az ajtó kinyílt és egy ember lépett be.

Alkalmasint az volt, kit várt, mert alig vette észre,

midőn fölállt és intett neki, hogy közeledjék. Az érkező betette maga után az ajtót és a szoba közepéig haladt.

— Azt mondák nekem, hogy már több ízben volt itt — szólt hozzá Lionel angolul — és parancsot adtam, hogy azonnal küldjék föl — örvendek, hogy láthatom.

— És is uram — felelte szintén angolul.

— Mióta van Franciaországban?

— Két hét óta.

— Megtudott-e valamit?

— Még semmi bizonyosat, de nem sokáig késhet...

— Jói van... megtalálta-e Germain abbé lakását?

— Germain abbé három év óta Maisons-Lafitteban egy kis nyaralóban lakik.

Az amerikai végigsimitotta homlokát és folytatta:

— Kivette azt a lakást, melyet kijelöltem?

— Három nap óta.

— És követék az utasításokat, melyeket a lakásra nézve adtam?

— Híven.

— Eszerint csupán két dolgot kel! még megtudnom.

— Mi az?

— Hogy hol lakik és milyen nevet vett föl.

— A Femme-sans-Téte uccában lakom és nevem Buvard Amadé.

Az amerikai fejével intett, ami azt jelenté, hogy: meg van elégedve.

Néhány pillanat múlva újra Buvardra nézett.

— Még egyet — mondá röviden — maradt-e mégj pénze?

— Körülbelül ötszáz frank.

— Itt van ezer, ha elfogyott, kérjett.

Buvard kinyújtotta kezét, átvette az ezerfrankost.

— Nincs semmi egyéb parancsa? — kérdezte.

— Nincs! — felelte Lionel: — miként megstirgönyöztem, Brestben szálltam ki, el vagyok fáradva, nyugalomra van szükségem és távozhat: de a teendőkről kell beszélnünk és holnap este nyolc órára várom.

— Tehát holnapra! — mondd Buvard.

— Holnapra — ismétlé Lionel, aki azonnal ágyára vetette magát.

Másnap nyolc órakor reggel ébredt föl.

Künn csípős hideg volt. de a nap vidáman sütött, és szép idő ígérkezett.

Lionel kocsit kért és a szent Lázár-állomásra vitette magát, ahol jegyet váltott Maison-Lafiíteba.

Páris és ezen állomás köz az ut rövid. Délben már ott volt. Az amerikai, alkalmasint ismerte Maison-Lafitteot, mert habozás nélkül választotta útját és biztos léptekkel haladt a város felé.

A tél száraz levelekkel halmozta el a nem rég még árnyas utakat... Mindén csöndes és puszta volt és csak nagy ritkán lehetett valakit észrevenni a távolból. Lionel nem figyelt az elhagyatott tájra, kétségkívül célja volt, melyről semmi árért se akart eltérni. Végre megállt.

Egy szerény ház elé ért, amely a téli hideg ellenére megőrzé kies külsejét és folyondárjai dacolni látszottak a hideggel. Lionel egy pillanatra gondolkozott és határozatlanul állt, de végre leküzdte a megindulást, mely rajta erőt vett, elszántan nyitotta ki az ajtót. Alig tett tiz lépést a kertben, midőn újra megállt.

(Folyt, köv.)