Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)
1927-09-22 / 264. szám
1927, szeptember 22 í í CSMEGYE! NAPIZÓ Kémei népkönyvíárí állítanak fel a jugoszláviai német diákok Dr. Grassl, dr. Mozer és dr. Barímann német képviselőt a főiskolai hallgatók vrsaci kongresszusán Vrsacról jelentik: A jugoszláviai német főiskolai hallgatók szövetsége Vrsacon kongresszust tartott, amelyen a jugoszláviai német kisebbség vezetőin kívül több mint százötven főiskolai hallgató vett részt. A kongresszus három napig tartott. Az első napon a német kaszinóban ismerkedési est volt, amelyen dr. Grassl György képviselői is résztvett. A vendégeket Schenk György a vrsaci Banatia elnöke üdvözölte. Másnap reggel Hamm Ferenc a noviszadi Deutsches Volksblatt szerkesztőjének elnöklete aiatt tartották meg a főiskolai hallgatók kongresszusukat, melynek napirendjén több fontos kérdés szerepeit. Az évi jelentés elfogadása után az egyes szakosztályok számoltak be múlt évi működésükről. A közgyűlés hosszabb vita után elhatározta, hogy segélyalapot létesít, amelyből a szegéttysorsu német főiskolai hallgatókat fogják támogatni. A szövetség uj elnökéül Klein András novivrbaszi tanárjelöltet választották meg a vezetőség székhelye ebben az évben Novivrbaszon lesz és ott tartják meg 1 jövő évi kongresszust is. A közgyűlés után Behr vrsaci mérnök a németek szerepéről a világkultúrában és Kecks Johann a jugoszláviai sváb-német kulturszövetség elnöke a kisebbségi kérdésről tartott előadást nagy érdeklődés mellett. A vrbászi Pfaltz-csoport este a Szerbia-szálló színháztermében bemutatta Anzengruber Ludvig. Hitszegő paraszt ciniii három felvonásos színdarabját. Az előadás minden tekintetben fényesen sikerült és a színháztermet zsúfolásig megtöltő közönség meleg ünneplésben részesítette a darab szereplőit. A kitűnő rendezésért Weisz Pál műegyetemi hallgató érdemel elismerést. A kongresszus harmadik napján elhatározták, hogy német népkönyvtárat létesítenek, melynek szervezésével dr. MauniS Eriim’ bízták meg.' A Fritz-félc svájci borpincében délután társasösszejövetel volt, este pedig a Glückmann« szálló nagytermében a német diák szo-; kások szerint Fest kommestet rendeztek, amelyen a város német társadalmá bak vezetőt nagy számmal vettek részt. Schenk György elnök megnyitó beszéde után dr. Bartmann Simon képviselő tartott beszédet, aki az egybegyűltek nevében hódolattal köszöntette őfelsége Alakszander királyt. Az ünnepi beszédet Renz Viktor tartotta, dr. Grassl Egy kritikus albumából Irta: Baedeker Egy arcképet néha jobban szeretünk, mint azt, akit ábrázol. Nemcsak azért, mert többet ér (egy kicsit jó portré rendesen értékesebb a modelljénél), de azért is, mert a hibáit távolról se ismerjük annyira mint az élő emberéit. Bármily kevéssé van elterjedve az emberismeret tudománya, mindenesetre kevesebb a kép- mint az emberszakértö s igy a festő által ejtett hibát nehezebben veszi észre a szemlélő mint azt a jellemi vagy erkölcsi fogyatkozást amelyben a festmény eredetije a Gondviselés intézkedése folytán szenved. S az ilyen arcképet nemcsak jobban szeretjük, de többre Is becsüljük az ábrázolt egyénnél, mert a kép — hacsak nem abszolút müvészietlen munka — a festmények közt bizonnyal elöbbkelő helyet foglal el mint az, akinek a portréja, a társadalomban. Innen talán a hódolat és kegyelet, amellyel a kortársak és az utódok minisztereknek, .polgármestereknek és egyesületi elnöknek az arcképeit nézik — olyan érzés, amelylyel az ábrázolt urakra, amíg éltek sose tekintettek föl. * Tarts szemlét a barátaid fölött s be fogod ismerni, hogy inkább köszönheted őket a hibáidnak, mint a jó tulajdonságaidnak. Rögtön rájössz erre, amint vizsgálod magadat és észreveszed, hogy a barátaidat lehetőleg azok közül válo-György nemzetgyűlési képviselő a nőkről tartott egy humoros előadást, dr Moser János képviselő a német diákok kötelességeiről beszélt. Klein Andrásnak a szövetség uj elnökének rövid beszéde után Wallen Alfréd vrsaci főiskolai hallgató Sauer »Eclia aus Wien« koncert-darabját adta elő zongorán. Nagyon tetszett Rusznyak Antal hegedű szolója is. A német főiskolai hallgatók jövő évi kongresszusát Novivrbaszon tartják meg. ugyanazt a bűncselekményt elkövetni. Pártatlan bírói vizsgálat van hivatva a bűnösség kérdését megállapítani és ehhez képest megszabni a büntetést, ha pedig a vizsgálat a Jegyző ártatlanságát igazolná, akkor viszont őt érte méltatlanság az áthelyezéssel. Egyébként mint értesülünk Qlavaski Veszelin Jegyző eltávolítása érdekében dr. Silacsics Jankó nemzetgyűlési képviselő, dr. Balassa Pál tartománygyülésl képviselő, Katyanszkl Szteván sztaribecseji főszolgabíró és Karácsonyi Mihály tettek lépésekéi a belügyminlsz-! tériumban. Feloszlatták a trieszti szláv olvasókört és a szlovén diákok egyesületét Az olasz hatóságok irredent zmu isal gyanúsítják a szláv kisebbség kuitur níézményeit és irredenta propagandát Triesztből jelentik: Az olasz hatóságok feloszlatták a szlovén egyetemi hallgatók »Balkán« cimii egyesületét, amely még 1907-ben alakult meg és e hó elején ünnepelte fennállásának huszadik évfordulóját. A trieszti prefektus által kiadott feloszlató rendelet indokolása szerint az egyesület az olasz nemzeti érdekek ellen fejlett ki tevékenységet azzal, hogy a szlovén diákságot elkülönítette az olasz társaságtól és az olasz kultúra befolyásától, mert a nemzetiségi összetartozandóság érzését ápolta folytatott. . Ugyanaznap feloszlatták a Szent Jakab-negyedbeli Szlovén Olvasókört is. Az olasz hatóságok azt állapították meg, hogy az olvasókör gyülekezőhelye volt a szlovén kisebbségnek, amelyet elválasztott az olasz szellemi mozgalmaktól és elégedetlenséget szitott minden ellen, ami olasz. Az olaszországi szláv kisebbség nagy elkeseredéssel fogadta a kultúrintézményei ellen intézett újabb rohamot. Elhelyezték Eácskogi adistéről Glavaski Veszeli A magyar párt vezetőinek msgvereies 'vei vádolt jegyzői Túrjára helyeztek át Beogradbói jelentik: Vukicsevics Velj-i minisztere'nök-belügyminiszter Glavaski Veszelin bácskogradistei jegyzőt áthelyezte Túrjára, Bácskogradistére pedig Katyauszki horgod, iegyzőt helyezte át. Glavaski jegyző ellen legutóbb súlyos vádak hangzottak el. A bacskogradistei csendőrség ugyanis a választások után letartóztatta Horváth Ferencet, a magyar párt helyi szervezetének elnökét és Vasas József másódalelhököt. Azonkívül letartóztatták Bottka Jánost, a magyar párt alelnökét is, és a hetvenéves kőztiszfclcíhcp' álló polgárt súlyosan bántalmazták. Az atrocitásokért a közvélemény Glavaski Veszelin jegyzőt tette felelőssé és bár a jegyző nyilatkozatot tett közzé, hogy a csendőrség nem az ő utasítására járt el a magyar párt vezetői ellen, a belügyminiszter, hogy a megbolygatott béke helyreálljon a községben. G’avaski jegyzőt elhelyezte a községből. A belügyminiszter intézkedése minden bizonnyal nagy megnyugvást kelt Racskogradistéil és remélhető, hogy az gatod te is, akiknek a hibái tetszenek s nem azoknak sorából, akiknek az erényei imponálnak neked. * Faluhelyen, ahol állandóan és teljes megvilágításban látszik az ember, jobban kell vigyáznia mint a városban, hogy ne vegyék észre a rossz tulajdonságait és még jobban, hogy föl ne fedezzék valahogy az erényeit. * Vannak viszonyok és helyzetek, amelyekben csak a rossz tulajdonságai kedvéért bocsáitják meg valakinek az erényeit. A legszerényebb ember is drága volna, ha annyiért kellene megvenni, amennyire becsüli magát s a legkiválóbb szellem is olcsó lenne, lra annyiért kelne el, amennyire a környezete értékeli kivannak jövedelmező erények és vannak hibák, amelyekre ráfizet az ember úgyhogy néha még üzleti szempontból is jobb erényesnek lenni. Az ilyen erény persze csak üzleti trükk s nem sokkal jobb bármely más üzleti fogásnál. Az emberismerő nem ül föl neki. * Ha egy emberkedvelő és egy embermegvetö fogadást kötnének, ki tud többet Írni össze az emberről, azt egyenlő teljesítőképesség melleit föltétlenül nz utóbbi nyerné meg. Az erényekről nem lehet annyit Írni mint a hibákról s egészen bizonyos, hogy az előbbi ur az üldözött emberek személyi biztonságát többé senki sem fogja háborgatni, az ügy ilyetén való elintézése azonban kétségtelenül sem Glavaski jegyzőt, sem Bácskogradiste lakosságát nem elégíti ki teljesen. A jegyző elleti elhangzott vádak olyan súlyosak, hogy azokat a jegyző egyszerű áthelyezésével nem lehet likvidálni. Sem a közvélemény, a megsértett jogrend, de maga Glavaski jegyző sem elégedhet meg azzal az elintézéssel, hogy a jegyző elmegy, a vádak pedig tiztázatlanok maradnak, hiszen a jegyző túrjai működését már eleve megnehezíti .aj sa körülmény, hogy azzal a váddal {etiléivé lépi át a község határát, hogy békés polgárok személyes szabadságát és testi épségét nem tartja tiszteletben. Glavaski jegyző vagy bűnös, vagy hurcolt po'gárok legelemibb joga. hogy nem. Ha bűnös, akkor az ártatlanul megmegbüntetését követeljék és ez a büntetés semmiesetre sem lehet az, hogy a jegyzőt egyik községből a másikba helyezik át. A bűnöst meg kel! bünteti)1 botcv iip Wvpji alVp.’rp-"». nrísV ix emberi kvalitásokról írna egy-két értekézést, a mizantróp pedig a fogyatkozásokról róna össze köteteket # Varinak hibák, amelyek erényekkel járnak együtt és vannak erények, amelyek hibákkal kapcsolatosak. # Nincsen viszonylagosabb dolog, mint az erények és hibák. Ami az egyik korban, az egyik népnél, s néha az egvik háznál hiba, az egy másik korszakban, egy másik nemzetnél, sőt olykor egy másik háznál erény * Vannak emberek, akiknek semmi (eltiinőbb jó tulajdonságuk sincs de nincs valami könnyen észrevehető hibájuk se. Ha ilyen urakkal találkozol, óvakodjál tőlük, mert ezek a legkellemetlenebb, mert legunalmasabb, pasasok a föld kerekségén. * A legtöbben mindig hajlandók ugyanazon kisebbítő üveggel nézni a mások erényeit, amellyel a maguk hibáit szemlélik — és ugyanazt a nagyitót alkalmazni az embertársaik fogyatkozásaival szemben mint a saját jótulajdonságaik vizsgálatánál. # A szerénytelennek ép oly kevéssé van tudomása a szerénytelenségéről, mint a szerénynek a szerénységéről. A közöns'g ay. urban könnyén ismer rájuk. Arról, hogy a szerénytelen mindig azt ha^-:e.‘".*ii. Iirusv ő sz-rénv a szerény Bepöröiték Szubotioát a hágai döntőbíróság előtt A Korhus és fiai oég százezer aranykoronát követel a halastó tönkr’s-1 tételéért Érdekes pör iratai érkeztek meg szerdán délelőtt a szuboticai polgármesteri hivatalhoz. A hágai nemzetközi döntőbíróság átiratban értesítette Szubotlca város hatóságát, hogy a Korhus és fiai budapesti cég keresetet Indított Szubotica város ellen a határ közelében levő Körösi halastó megrongálása miatt és kártérítés megítélését kéri a nemzetközi döntőbíróságtól. Korhus és fiai kártérítési igénye nem kevesebb, mint százezer aranykorona, ami a máj viszonyok között rendkívül nagy ősz-» szeg. A felperes keresetében előadja, hogy, Szubotica város 1918 novemberben használta és tönkretette a körösi halasi tavat, amely nagy értéket képviselt. A per iratai szerint a halakat kihalásztak, a csónakokot ismeretlen helyre vitték, A városi tanács nevében annak idején dr. Sztlpics Károly akkori főügyész a nemzetközi döntőbírósági átiratra azzaj válaszolt, hogy Szubotica várost nem lehet felelősségre vonni a halastó kipusztitásáért, mert ezt a katonaság tette tönkre. Korhus és fiai a város védekezéséhez különböző megjegyzéseket fűztek. A hágai döntőbíróság most az öszszes iratokat azzal küldte meg a szuboticai -vájrosi tanácsnak, hogy tegye meg észrevételeit. A városi tanács az előbbi védekezésének szellemében fog eljárni és a felelősséget az államra hárítja, mert a halastavat sem a város, sem pedig a lakosság nem tette tönkre. Az ügy Iratait dr. Sztlpics Károly po'gármester tanulmányozza és a városi tanács a közeli napokban észrevételeit megteszi. Az ügy iratait ezután viszszakiildik a hágai nemzetközi bírósághoz. amely rövidesen dönteni fog a kérdésben. pedig állandóan attól fél, hogy. szerén5rtelennek fog látszani. A hibáinkat és az erényeinket egyaránt a legtöbbször tudatlanul és szándéktalanul gyakoroljuk. & A legtöbben közülünk törvényként á1- lapitják meg. hogy mindenkinek meg vannak a maga hibái, de mindenki ismer valakit, egy urat vagy egy hölgvet, aki kivétel e szabály alól s ez az ur vagy ez a hölgy: ő maga. S ha az ilyen ember vagy az ilyen asszony azt mondja: »tudom, nekem is megvannak a magam hibái«, akkor elvár a, hogy ez ellen erélyesen vagy legalább is udvariasan tiltakozzál, S ha nem teszed ezt. a' kor azt íogia rólad hinni, sőt mondani, h '?.y a legneveletlenebh ember vagy a viKg u. #■ Az is előfordul, hogy valakit ekként jellemeznek: »Neki is megvannak a maga jó tulajdonságai«. S ez semmivel se hangzik jobban, mintha azt állították volna róla, hogy neki is megvannak a maga hibái. Sőt. ha az. aki ez ítéletet mondja, Jól tud hangsúlyozni, akkor egyenesen emberszólásként hat s akiről szó van, szaladhat a kaszinóba párbajsegédeket keresni A hibákat, amelyek Sz akaraterőnkből erednek, könnyebben tudjuk legyőzni, csatornázni vagy mérsékelni mint azo-, kát, amelyek akaratunknak a gyengesé-
