Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)

1927-09-22 / 264. szám

1937. szeptember 2 1 bicsevicsékkel, mint a Radics-párt bevo­nását a demokrata egyesülésbe. Davidovics cáfoló nyilat­kozata Nagy feltűnést keltett politikai körök­ben Davldovicsnak szerdán délelőtt köz­zétett nyilatkozata, amelyben a Pravda egy cikkének állításait cáfolja. A Pravda ugyanis azt irta, hogy Davidovics telje­­sen magáévá tette Marinkovics nézeteit a kormányban való részvételről és meg is köszönte Marinkovicsnak eddigi ma­gatartását. A cáfoló nyilatkozat igy hangzik: — A beogradi Pravda mai számában ismét néhány, a valóságnak meg nem fe­lelő dolgot közöl Davidovics Ljubáról. Mindaz, amit Davidovics magatartásáról a kormánnyal szemben és a kormányre­konstrukció kérdésében közöltek, nem fe­lel meg a valóságnak. Davidovics kéri, hogy a róla szóló állításokat fogadják fenntartással, ha azok az <5 aláírása nél­kül vagy a demokratapárt titkárságának aláírása nélkül jelennek meg. Beszélgetés Davidovics Ljubával A Bácsmegyei Napló beogradi szer­kesztőjének alkalma volt szerdán dél­után beszélgetést folytatni Davidovics Ljubával. A demokrata párt vezére arra a kér­désre, hogy mi a véleménye a kormány rekonstrukciójáról, igy felelt: — Hát éllen a rekonstrukció! Egyéb­ként ez minden, amit erről mondhatók. — Azt beszélik, hogy ön jóváhagyta a rekonstrukciót — Nem hagytam jóvá és nem elh néz­tem. Nem mondtam sem igent, sem re­met és nem vettem részt a rekonstruk­ció végrehajtásában — Azt beszélik, hogy Marinkovics még az nkáz aláírása előtt értesítette önt a rekonstrukcióról. — fin ezt nem tudom. Hogy nrt be­széltünk én és Marinkovics, az a mi dol­gunk. Majd meglátjuk, hogy fognak a dolgok fejlődni. Lehet, hogy Velja maga fog lemon­dani. — Követelte ön ezt a lemondási? — 'Hogy őszinte legyek, nem sókat: avatkoztam bele a dolgokba. Megvárom, hogy fognak a viszonyok kialakulni és addig hallgatok ngy a miniszterekkel, mint az újságírókkal szemben. — Mikor fog mégis megszólalni el­nök ur? — Azt én állapítom meg. — Én Vojával mindig megegye­zem. Voja lojális tagja a klubnak. A főbizottság van hivatva arra. hogy a dolgokat megítélje. Vojával én jól meg­egyezem. • — És Veljával? — Ez már más dolog. Ez a nehéz. Voja és Velja nem ugyanaz. — Miért cáfolta akkor On meg a Prav­dát, amely azt irta, hogy ön megegye­zett Marinkoviccsal. Davidovics erre kissé ingerülten vála­szolt: — Kérem, azok ott azt Írják, hogy én kijelentettem, hogy az egész klub támo­gatni fogja ezt a kormányt. Már pedig én ezt sehol ki nem jelentettem. Az más kérdés, hogy fogom-e tá­mogatni a kormányt vagy nem, de senkinek ilyen kijelentést nem tet­tem. Az egész rekonstrukció kis jelentőségű és csak arra Való, hogy Korosec csoport­ját belevonják a kormányba. — Hogy áll a két demokrata párt egyesülésének kérdése? — Beszélünk erről. Ami engem illet, nekem nincs ellene kifogásom, fiz jó do­log volna, de úgy látom, hogy Prihicse­­vics haragszik a Vremere. Mit jelent ez? Azért haragszik, mert a jelentésbe, mely végig a két demokrata párt egye­süléséről beszél, bekerült egy passzus, hogy Pribicsevics belép a demokrata pártba. Hát mit akarnak ők? Azt mondja, hogy uj pártba kell egyesülni. Ul pártról nem lehet szó, ez valami negyedik párt volna. Semmi okunk sincs megváltoztatni a párt nevét és programját. A mi pro­­srammunk modernebb, mint Pribicsevicsé ? oKfoi ____________ BÁCSMEGYEI NAFüÓ és ha szükség volna a program mcgvál-! — Ez azt jelentené, hogy a mai nem toztatására, ez csak a pártkongresszuson 1 nemzeti. Mit ér a radikális pártnak, hogy történhetne meg. nemzetinek nevezik, amikor egymás közt — Azt beszélik, hogy a párt neve veszekszenek, nemzeti demokrata párt. fizzel véget ért az érdekes beszélgetés. Százhatvanezer ember nézi végig a 7 unney—Dempsey boxmeccset A két világbajnok csütörtökön mérkőzik Chicagóban Turney egymillió, Drmpsey félmillió dollárt kap _ Newyorkból jelentik: Példátlan érdek­lődés előzi meg a Tunney—Dempsey boxmeccset, melyet csütörtök este tíz órakor rendeznek meg Chicágóban. A két boxsampion már egyszer megküz­­dött a világbajnoki cimért. A meccset Tunney nyerte meg, aki rendkívül heves küzdelemben legyőzte a világbajnok Dempseyt, akit addig verhetetlennek hit­tek. A chicágói stadionban 160.C0Ö néző számára van hely. A jegyek nagyrészét már eladták. A nagy érdeklődésre jellemző, hogy a jobb jegyeket kéz alatt 200 dollárért árusítják. Tunney a meccsért egymillió dollárt kap, Dempsey pedig félmilliót. Tex Richard, a mérkőzés rendezője 700.000 dollárt keres az üzleten. Tunney a fávorit: 7:5 arányban fogadtak rá. Chicagóban három millió dollár fogadás történt. A mérkőzés részleteit ötvenöt rádió­állomás adja le mind az öt világ­résznek. A boxmeccs színhelyén hatezer rendőr teljesít szolgálatot. Megérkezett Beogradba a magyar delegáció Remélik, hogy a tárgyalásokat sikeresen fejezik be Beogradból jelentik: A jugoszláv-ma­gyar kereskedelmi tárgyalások lefoly­tatására szerdán . érkeztek Beogradba a magyar kormány delegátusai. Nicki Al­fréd követségi tanácsos és Mártoidfy Aurél kereskedelmi minisztériumi állam­titkár vezetése alatt. A delegáció tag­jait szerdán kihallgatáson fogadta Ma­rinkovics Voja külügyminiszter és mun­kájukhoz jó sikert kívánt Mártonffy Aurél államtitkár kijelen­tette a Bácsmegyei Napló munkatársá­nak, hogy rendkívül fontos forgalmi kérdések­ről lesz szó. A tárgyalások már három éve folya­matban vannak, de a megoldást külön­féle kérdések elodázták. A magyar kor­mány megbízottai remélik, hogy most sikeresen be fogják fejezni a tárgyalásokat, mert mindkét ország érdekében áll azoknak a kérdéseknek megoldása, ame­lyek a tárgyalásokon szóba kerülnek. Szubotica — a tüdövész melegágya Milden tizedik e’ha'álozisnnk tuberkulózis az oka — Egészséges la'cásokka’, az ucc k pormentesiésévsl, csa'ornázássa', felvilágo­sító oktatásra' és a szegény nép szociális helyzetének javításával, továbbá Hidásza aloriun feláll it 'sóval ke'lene védekezni a betegség terjedése ellen Mir finis r Józ ef dr. kórházi főorvos nyilatkozata Szubotica egészségügyi statisztikája sohasem állt első helyen, de a háború utáni években még inkább érezhető, hogy egyes betegségek milyen vesze­delmes méreteket öltenek és tömegesen szedik áldozataikat ebből a városból, amit bátran a por, a tisztátalanság és a nyomor városának lehet nevezni. Szubotica poros, gondozatlan uccái­­val, nedves, rosszul épített, egészségte­len lakásaival, a város közepén keresz­tül vonuló nyitott árkokból kiáradó ba­­cilusok milliárdjaival maga egy hatal­mas temető és mindehhez hozzá kell számítani, hogy a nyomorúság soha­sem volt olyan ijesztően nagy Szubo­­ticán, mint ma és — talán épen emiatt — sohasem pusztított a városban a leg­veszedelmesebb, szinte speciálisan szu­­boticai betegség, a tüdőbaj, olyan nagy mértékben, mint ma. A Bácsmegyei Napló munkatársa fel­kereste dr. Martinisz József kórházi fő­orvost, az állami tüdőbeteggondozó in­tézet vezetőjét, aki készségesen állt rendelkezésre a nyilvánosságnak. Először statisztikai adatok után ér­deklődtünk. — Statisztikai adataink sajnos, héza­gosak. Az állmi tüdőgondozó dispen­­zárnál eddig ezer tiidöbajos jelentkezett ebben az évben. A múlt évben is ezer ember kereste itt a gyógyulást. Véle­ményem szerint mintegy öt-hatezer ak­tiv tüdőbeteg van Szuboücán. A tüdő tuberkolózikusok számát azonban na­gyon nehéz megállapítani, mert legtöb­ben csak akkor fordulnak orvosi se­gélyért, amikor már minden késő. Ez a legnagyobb baj és az ilyen betegek hordják szét leginkább a bacilusokat. —- Szuboticán minden embernek át kell esni ezen a betegségen. Nincs ember, aki nem lett volna megfertőzve. Leg­többen azonban minden orvosi segély nélkül, észrevétlenül leküzdik a bajt. Ez teljesen individuális dolog. Az embe­rek újból és uiból inficiálják magukat és újból és újból kigyógyulnak, anélkül, hogy tudnák, mi bajuk van Az ember egy nap általános gyenge­séget, fáradságot érez. rosszkedvű, ide­ges lesz: megfertőzött. Később ez elmú­lik és az életben többször megismétlő­dik. Ha azonban ilyen jelenségek sze­­gényebbsorsu embernél ismétlődnek meg, az nem megy orvoshoz, hanem korcs­mázni kezd. elhanyagolja családját, rendszertelenül és hiányosan táplálkozik, ami csak növeli a tuberkolózist. Ez az ember egész családját megfertőzi és csak akkor fordul orvosi segélyért, ami­kor már nem lehet rajta segíteni. így egész tuberkolotikus generáció nevelő­dik. — A tiidöbaj rohamos és veszedelmes terjedését a szülök segítik elő. Szuboti­cán, különösen a bunyevácoknál. a szü­lök nem igen törődnek a gyermekekkel, hanem azokat beteg Öregszőlőik gondo­zására bizzák. Én magam is hányszor vettem ki szüntelenül köpködős öreg­emberek kezéből az apró csecsemőt, amely magába szívja a bacilusokat és gyenge szervezete rövid időn belül el­pusztul. A tuberkulózis leginkább a cse­csemők között pusztít. A néhány hó­napos korukban elhalt csecsemők ki­lencven százaléka, az egyéves koruk­ban elhaltak nyolcvan százaiéiba, a két éves korukban elhaltak ötven százaléka, a három éves korukban elhaltak har­minc-harmincöt százaléka tüdőbajban Italt meg. A múlt évben történt elhalá­lozások tizenegy százalékát tiidöbaj okozta. — Szuboticán még egy rossz és ért­hetetlen szokás uralkodik. A férj, ha megtudja, hogy felesége beteg, vissza­küldi öt szüleihez, hogy ők gyógyítsák ki. így történik meg. hogy az asszo­nyok az utolsó percig eltitkolják beteg­ségüket, csakhogy férjük ne zavarja el őket a házból. A bunyevác asszony csak akkor megy orvoshoz, amikor a beteg­ség már elhatalmasodott tüdején, de ak­korra már gyermekeit is megfertőzte. Még rosszabb azonban, hogy a szegé­nyebb bunyevác nép, amely ezt a ve­szedelmes betegséget »hektikának« ne­vezi, nem is veszi komolyan. Egysze­rűen azt mondják: »hektikát; vagyok« és ezzel az ügy el van intézve. Nem megy orvoshoz, mert tudja, hogy ak­kor már minden késő, a betegség kez­detén pedig egyáltalán nem törődik ve­le: majd elmúlik magától... — Szuboticán különösen a hallatlanul nedves lakások készítik elő a talajt a fertőzésre és ha az iüető fertőzve van, elliatalmasitják. Egypúr belterületi ház kivételével Szuboticán nincs egészséges lakás. Azután nagy baj az állandó nagy por. Az uccákat épen akkor söprik, ami­kor a legtöbb ember jár-kél a városbaa Reggel nyolc óra felé, amikor a mun­kások, tisztviselők hivatalukba mennek és délben tizenkettő és egy óra között, amikor a legforgalmasabbak az uccák,1 söpörnek. Érthetetlen, hogy a városi la­kosság miért nem gondoskodik ennek megváltoztatásáról. — Mit kell tenni a tuberkulózis le­küzdésére? — kérdezte munkatár­sunk. — Megjavítani a nép szociális hely­zetét. Enyhíteni a nyomort. Felvilágosí­tani a népet. Pormentesiteni az utakat és az uccákat. Erdőket létesíteni, szana­tóriumot építeni... — Sehol annyi korcsma nincs, mint Szuboticán. Ez a nagy alkoholfogyasztás közvetve a tüdőbaj legnagyobb okozója. A szegény munkás, ha bármi bal ári, a borban keres vigasztalást. Pénzét elkölti és nem tud családja élelmezéséről kellő­képpen gondoskodni. A nyomor pedig a tuberkolózis ikertestvére. Nálunk persze lehetetlenség a korcsmákat szombaton déltől hétfő reggelig bezárni, de ez ha­talmas lépés volna a tüdővész leküzdésé­re, mert a munkást megmentenénk az él­­zülléstől. Azután munkaalkalmat kellene teremteni, hogy a nép szociális helyzetét előmozdítsuk. Egyszóval a nyomort kel­lene enyhíteni. Szanatóriumot is kellene építeni egy távoleső helyen, mert a köz- \ kórházban mindössze tiz ágy van a tü-1 dőbetegek rendelkezésére bocsájtva., Ezenkívül az utak és uccák pormentesi­­tésével, erdősítéssel, artézi kutak furásá-l val és csatornázás kiépítésével lehet ■ elébe állni a betegség terjedésének. A vá-l rosi hatóság kötelessége volna betiltani' az uccai köpködést, amit Szuboticán ha­gyománynak tekintenek és szinte kéjjel kuitiválnak. Úgy, mint Zagrebban, Szu­boticán be kellene vezetni a büntetési rendszert, de ez aligha iog hekövetkezni. Párisiién telente t ik a Sacca is Vanzetti-terst Parisból jelentik. Most, hogy az ame­rikai légionáriusok elhagyták Parist és kimentek a volt harcterekre, a sajtó is szabadabban ir az amerikai katonákról A lapok egyrésze, mely vasárnap an­gol szövegű cikkekben üdvözölte az amerikaiakat, tendenciózus éllel komikus részleteket közöl a légionisták párisi tartózkodásáról Az egyik bulvár lap szerint az ame­rikaiak felvonulása maskára-meneín-z^ hasonlított. A Jégionistak nevetséges kosztümökben járták be Páris főútvo­nalait és a párisaiak úgyszólván min­denütt hűvösen fogadták őket. A Matin szerint a Place de la Concorde-on inci­dens történt, három munkás kifütyölte a légionáriusokat és gyalázó szavakkal illette őket. A Clichy külvárosban kedden szentel­ték tel a Sacco— Vanzetti teret. A kom­munisták és a rendőrség közt ez alka­lommal összetűzés támadt, melynek so­rán húsz tüntetőt letartóztattak.

Next

/
Thumbnails
Contents