Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)

1927-09-21 / 263. szám

12 OLDAL . ADA 1’/2 DINAR Foštarina plaćena u got&vsml BACSMEGYEI NAPLÓ MVHi. évfolyam. Szubotica, 1927. SZERDA, szeptember 21.__________ 263, szám Jelei«»: Kiadóhivatal 8—58 Soarkesxtaség 5—10. 8—52, 370. wégtsIenHf mindennap reggel, ünnep után és hétfőn Is. Előfizetési ár negyedévre 165 din. Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvosztály, Szubotica Zmaj Jovln trg. 3. (Minerva palota) A választási rendszerünk hibái Az a meggyőződésünk, hogy a vá­lasztási rendszer megreformálásá­nak programja, amit a miniszterel­nök a választások előtt hirdetett s aminek szükségességét a választá­sok — a győzelmes választások — után is hangsúlyozta, (holott politi­kusok általában azt a választási rendszert tartják a legkitűnőbbnek és legdemokratikusabbnak, aminek győzelmüket köszönhetik s azt tart­ják a legigazságtalanabbnak, amin elbuktak), semmivel sem igazolható meggyőzőbben, mint a választási eredmények számcsoportjainak vizs­gálatával. Választási rendszerünket általában akként jellemzik s választási rend­szerünk igaz demokratikus és mo­dern voltát leginkább azzal bizonyít­ják, hogy képviselethez juttatja a ki­sebbségeket is. (Természetesen nem a nemzeti kisebbségekre kell gondol­ni, hanem a kisebbségben maradt vá­lasztó tömegekre.) Nézzünk csak közelünkből egy-két példát, mennyi­re valósul meg a kisebbségek képvi­seletének elve? Szuboticán a radi­kális-magyar és demokrata listára leszavazott kerekszámban 23.000, a többi pártra összesen 18.000 válasz­tó. Huszonháromezer választó hat képviselővel van az országgyűlésen képviselve. 18.000 választó pedig képviselet nélkül maradt A novi­­szädi kerületben a radikális, demo­krata és- németpárti listára leszava­zott összesen 27.000 választó, a többi listára pedig 20.000. Huszonhét­­ezer szavazónak hat képviselője van, húszezernek pedig egy sem. Ha a nemszavazókat is számbavetyiék, még groteszkebb ellentéthez jutnánk s miután a nemszavazókat mindig a kisebbségben maradtakhoz kell számítani, azt az eredményt kap­nánk, hogy a választók negyven szá­zaléka választja meg a törvényhozó­kat a hatvan százalék akarata elle­nére, vgy legalább is akarata nélkül. A régi rendszer ellen, mely minden kerületben egy képviselőt engedett választani, az volt éppen a kifogás, hogy a választók egy jelentékeny része képviselet nélkül marad. Ez kétségtelen hibája volt a régi rend­szernek, de a mi választási rendsze­rünknek ugyanaz a hibája. Ha, — mint a szuboticai kerületben például, — 23.000 választó hat törvényhozó­val van képviselve, 18.000 pedig egy­­gyel sem, akkor sok minden jót el lehet mondani erről a választási rendszerről, de azt nem. hogy meg­valósítja a kisebbségi képviseleti elvet. Más. Egy demokrata törvényho­zóra esik kerekszámban 6000 szava­zat. Egy radikális képviselőre 6500. Egy földmivespártira már 9500. Egy horvát föderalista képviselőre már 24.000. Ellenben a független munkás­párt 42.000 szavazattal egy mandá­tumhoz sem jutott. Ez a »lépték« sem szól választási rendszerünk igazságossága mellett. Az olasz és román választási törvényeket ép­pen azért ostorozták a demokrácia pártjai és orgánumai, amiért az a párturalom alkotmányos megvalósí­tója. Olaszországban is, Romániában is az a párt kapja a mandátumok 80 százalékát, amelyikre a választók negyven százaléka leszavazott. Ezt a választási rendszert, mint a reak­ció és kisebbségi erőszak alkotmá­nyosság leplébe bujtatott kísérletét támadta a — nyugateurópai sajtó. A mi választási rendszerünk kétség­telenül a leghaladottabb és legdemo­kratikusabb. És lényegében mégis mi a különbség? ... , . Más. Az ochridi választói kerület­ben 3800 szavazattal a jelölt már mandátumhoz jutott, a tetovói kerü­letben is négyezren alul volt a ko­­licsnik. Banjalukán viszont több, mint nyolcezer szavazat kellett egy mandátumhoz s a kolicsnik Zagreb­­ban is meghaladta a 7000-es számot. Az ochridi választókerület polgárai tehát kétszeresen s még ennél is na­gyobb arányban nyernek képvisele­tet a törvényhozás munkájából, mint a zagrebiek, vagy banjalukai kerület választói. így állhat első az a hely­zet, hogy például Noviszadon Pribi­­csevics pártja 6200 szavazattal nem jutott mandátumhoz, amig a bitolji kerületben ennyi szavazattal két mandátumot is lehetett nyerni. A rendszer hibájára eléggé rámutat az a tény is, hogy éppen Noviszadon, — természetesen mindenütt igy van ez, csak nem akarunk messzebb men­ni példáértf — Davidovicsék 8200 szavazattal két képviselőt választot­tak, Pribicsevics pártja pedig 6200 szavazattal egyet sem. ami semmi­képpen sem nevezhető igazságosnak. Ez a választási rendszer azt Ígér­te, hogy kizárja' azokat a visszaélé­seket, melyeket az uralmi érdekek a kerületek beosztásával követnek el a választók akaratnyilvánításának meghamisítására. íme, nálunk, ahol nem akartak elkövetni igazságtalan­ságot, a kerületek egyenlőtlen be­osztása mennyire egyenlőtlenné tet­te az állampolgároknak a törvény­­hozásra gyakorolt közvetlen befo­lyását. Ezt az egyenlőtlenséget te­tézi még az a kiszámítási mód, mely a választás eredményét adja s mely a választók relativ többségének oly módon szolgáltatja ki a mandátumo­kat, hogy esetleg az abszolút több­ség marad képviselet nélkül. Csak a kormány objektivitását és igazságszeretetét bizonyítja, ha an­nak a választási rendszernek re­formját igén, amelyiknek a győzel­mét köszönheti. Marinkovics és Spalió a miniszterelnök elé terjesz­tették a demokrata egyesülés újabb követeléseit Számarányukhoz képest még egy tárcát követelnek a demokraták — Marin­­kovics azzal akarja megkönnyíteni helyzetét saját pártjával szemben, hogy növelni próbálja a demokrata egyesülés befolyását a kormányban Fontos tanácskozás Davidovics és Marinkovics között Beogradból jelentik: A keddi nap fo­lyamán ismét nagyíontoSÁtígu tárgyalá­sok folytak a vezető politikusok között a meglehetősen bonyolult politikai hely­zet tisztázására, anélkül azonban, hogy közelebb jutottak volna a megoldáshoz. Minden jel arra mutat, hogy a politikai helyzet tisztázása nem fog gyorsan haladni és hogy az összes faktorok pontosan előkészítik minden lépésüket, nehogy az események meglepetésszerűen érjék őket. Az egyes csoportosulások élén álló politikusok továbbra is igen rezerváltál! viselkednek a sajtóval szemben és igye-Még egy tárcát követel Marinkovics a demokrata képviselői klubból a külügyminisztériumba ment, ahol dr. Mehmed Spaho kereskedelmi miniszter látogatta meg. Marinkovics és Spaho ezután együtt felkeresték Vukicsevics Veíja mi­niszterelnököt, akivel hosszasan ta­nácskoztak. Vukicsevics a msgbe­­szé'és után másfélórás audiencián volt őfelségénél. Politikai körökben úgy tudják, hogy Marinkovics, Spahotól is támogatva kü­lönböző követeléseket áliitot fel Vuki­­cseviccsel szemben, amelyek célja, hogy a demokrata egyesülésnek a kormány­ban való befolyásút növeljék. Marinkovics a 110:79 számarányra való hivatkozással még egy minisz­teri tárcát követelt a demokrata egyesülés számára. Értesülésünk szerint Marinkovicsnak a követlésekkel főleg az a célja, hogy helyzetét a demokrataklubban meg­könnyítse. A demokratákat a szlovén néppártnak a kormányba lépése is közelről érinti. A radikálisok helyet akarnak biztosítani uj szövetségesüknek a kormányban, vi­szont a demokraták arra az álláspontra helyezkednek, hogy a koalició a szlovén néppárt nélkül is elég erős, de ha Vu­kicsevics ragaszkodik Korosecékhez, ak-Veznek terveiket titokban tartani. Sem Vukicsevics Velja miniszterelnök, sem Davidovics Ljuba, sem ’ Marinkovics Vojia nem adnak az újságíróknak felvilá­gosítást a folyamatban lévő tárgyalá­sokról. Az érintkezés a pártvezérek közt igen élénk, de a megbeszélések a leg­szigorúbb diszkréció mellett folynak, úgyhogy a vezérek legközelebbi hívei is csak találgatásokra vannak utalva. A keddi nap folyamán igen fontos találkozás jött létre Davidovics és Marinkovics között, Marinkovics a demokrata képviselői klubban látogatta meg Davidovicsot és több mint egy óra hosszat tanácskozott a demokrata egyesülés kor a radikális párt terhére adjon ne­kik részt a hatalomból. Ez a kérdés úgy látszik, még különböző nehézségeket fog okozni a kormánykoalícióban. Koroseeék eL’gedeíienek Vukicsevics magatartásával a szlovén néppárt sincs teljesen megelégedve, mert a miniszterelnök csak egy tárcát akar Korosecéknek adni, holott ők két fon­tos tárcára tartanak igényt. Hir sze­rint Vukicsevics a közoktatási tárcát ajánlotta fel a szlovén néppártnak és dr. Perics Ninko, a jelenlegi közoktatásügyi miniszternek a bel­ügyi tárcát szánta, bár. sok jel szól amellett, hogy Vukicse­vics a belügyi tácát még legalább né­hány hónapra magának akarja megtartani. Ezzel kapcsolatban az a hir terjedt el, hogy a szlovén néppárt megváltoztatta eredeti szándékát és nem íé.p be a radikális klubba, hanem föntartja különállását. Az eredeti megállapodás állítólag úgy szól, hogy a szlovén néppárt belép a radikális pártba és a november elején megtartandó pártkongresszuson mint külön párt likvidál. Ennek a megál'apc-J.ásnak végrehajtása válik kétségessé a miniszteri tárcák kérdésében támadt el­lentét miatt. Ezek a súrlódások kitolják a kormányrekonstrukció idejét. Maga Vukicsevics Velja miniszterelnök, ami­kor az udvartól távozott, az újságírók­nak arra a kérdésére, hogy mi van a kormányrekonstrukcióval, igy szólt: — Még nem érkezett el a mi huszon­négy óránk. Ezzel Vukicsevics arra a több Ízben tett kijelentésére célzott, hogy minden # fontosabb eseményt huszonnégy órával előbb fog közölni a sajtóval. Pribicsevicsék a fúzió meg­valósításán dolgoznak A két demokrata párt egyesülésének kérdése áll továbbra is a politikai világ érdeklődésének központjában. Dr. Kra­mer Albert, Ljubjana város független demokrata képviselője, aki a két demo­krata párt fúziójának egyik előharcosa, kedden délelőtt meglátogatta Davidovi­csot és hosszasan tanácskozott vele, Maga Davidovics még nem találkozott Pribicseviccsel s a két pártvezér : k közvetítő utján érintkezik. A Pribicsevics-párt minden erejével azon dolgozik, hogy a fúzió létre­jöjjön. A párt sajtója erősen felkarolja az esz­mét és hangsúlyozza az egyesülés szük­ségességét. Pribicsevics beogradi lapja, a Rees azt irja, hogy a nagy demokrata koncentráció a legközelebbi jövő kér­dése. Politikai körökben mégis azt hi­szik — irja tovább a Recs — hogy van­nak még előzetes kérdések, melyek "endezése hosszabb ideig tart és ezért a fúziót nem lehet végrehajtani a parlament összeülése előtt, miután a demokrata klubbokat meg kell kérdezni ebben az ügyben. Ha azonban a helyzet megkívánja, akkor nincs ki­zárva, hogy a fúziót még október 5-ike előtt végrehajtják. Optimizmus a kormány köreiben Kormánykörökben továbbra is opti­mizmussal tekintenek az események fej­lődése elé és . II

Next

/
Thumbnails
Contents