Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)

1927-09-17 / 259. szám

1027 szeptember 17 BÁCSMEGYES KAPU) 5. ofifafl Férjgyilkosság, vagy — tudományos tévedés Szubu Katica védője vitába szili a beogradi állami vegyinttzet nyilatkozatával — A becskereki törvényszék beidézte az újabb tárgyalásra a beogradi laboratórium szakreferensét is Becskerekről jelentik: Jogászi és or­vosi körökben egyaránt óriási feltűnést keltett a Báesmegyei Napló tudósítá­sa, amelyben ismertette a iérjgyilkos­­sággal vádolt Szubu Katica bűnügyé­nek szokatlanul bonyodalmas részlete­it. Az asszony bűnössége mellett fő­ként a beogradi állami vegyészeti la­boratórium analízise szólt, amely fiz ember itiegmérgezésér.e elegendő meny­­nyiségii arzént talált S~::bu Jón holt­testének belső szerveiben. A tárgyalá­­: son azonban felmerült annak a lehetősé­ge, hogy az arzén a holttest ruháin ta­lált nagyszámú rézgombokbói és kap­ósokból származik, ezért a becskereki 'törvényszék uj exhumálást rendelt ei és a. kapcsokat, gombokat és egy darab csontot uj analízisre küldött a beogradi laboratóriumba, A második analízis nem­csak a gombokon, de a csontban sem táléit arzént, amire a holttestet har­madszor is exhumálták s a gombokat és a csontot a zagrebi laboratóriumba küldték be, amely viszont a csontban is. meg a gombokon is nagymennyisé­gű arzént latéit. Bár nyilvánvaló, hogy az analízisek egymásnak ellentmondanak, a beogradi vegyészeti laboratórium legutóbbi nyi­­latkczatában azt . akarja bizonyítani, hogy az analízisekben .nincs semmi el­lentmondás. A kérdésnek rendkívüli herdereje kötelességünkké teszi, hogy a beogradi laboratórium állításait tár­gyilagos megvilágításba helyezzük. El­sősorban megállapítjuk, hogy dr. Ma­gyar Károly törvényszéki orvosszak­­évtő nem azt monda, amin a vegyészeti laboratórium annyira gúnyolódik, hogy a réz átváltozik arzénné, hanem a tár­gyalási jegyzőkönyv szerint szóról-szó­­rá a következőket: — Az exhumálás alkalmával a holt­test rnh áfán TO— T5 darab fémgombot találtam a koporsóban. Ezek a gombok rézből voltak és ezekben tudvalevőleg van egy bizonyos mennyiségű arzén és lm a rothadási folyamat nedves földben megy végbe, akkor az az arzenikum a rézgombokból esetleg eljuthatott Szu­bu Jón holttestébe. Ezért a vegyészeti laboratóriumnak megküldtiink egy ilyen rézgombot is, hogy erre a lehetőségre nézve vizsgálja meg, de a laboratórium .a gombot visszaküldte, anélkül. hogy megvizsgálta' volna, mennyi arzént tar­talmaz. Én szükségesnek tartom ennek a megvizsgálását, mert ha megállapí­tást nyer, hogy az arzén a gombokból nem kerülhetett a testbe, akkor határo­zottan meg lehet állapi tani, hogy meg­­mérgezés történt, de addig biztosat nem mondhatok. Különben a konkrét esetben nagyobb mennyiségű arzénnek kell a Csontokban is lenni. Dr. Kamenkovics .lován törvényszéki orvos pedig a beogradi laboratórium két analíziséről az alábbi véleményt mondta a bíróság elölt: — Ez a két analízis, nemcsak hogy egymással meg nem egyezik, hanem egyik a másikkal inkompatibilis. Az első analízis alapján határozottan meg kel­lene állapítani, hogy Szabiit arzénnal megmérgezték, a második alapján pe­dig nem, tehát a két analízis ellentmon­dása miatt nem tudom megmondani, hogy Szubu Jón halálát mérgezés okoz­ta-e vagy nem. Dr. Mrknsics József, Szubu Katica vé­dője ebben az ügyben a következő ér­dekes nyilatkozatot tette a Bácsmegyci Napló munkatársának: — Nemcsak a szakember, de a laikus is világosan láthatja, hogy milyen dön­tően lényeges ellentmondások vannak a kiilönhözö analízisekben. Bs ezeknek alapján hozzon a bíróság élet és halál kérdésében Ítéletet, aminthogy a múlt­ban is nem egy halálos Ítéletet mondtak már ki a beogradi vegyészeti laborató­rium szakvéleménye alapján. Arra az állításra, hogy a csontban nem okvet­lenül kell arzénnak lenni, ha a gyomor­ban van is, hivatkozom a világ legna-KémfKnsaira és í a r m a kői óg u s a ir a. mint Öles, Ulniann, Hausmann, Gott­lieb, Mayer, Kopf és Prager professzo­rokra, akik könyveket Írtak az arzén­nek a csontra gyakorolt hatásáról. Pra­ger . és mások kimutatták, hogy az ar­zén, akár a gyógyszerek utján, akár mérgezés által jut az emberi testbe, leülepedik a csontokban is. Valamen­nyien egyetértenek abban, hogy ki vau zárva a mérgezés esete akkor, ha a csontokban nincs arzén. Dr. Präger egy megmérgezett ember 20 gramnyi csont­jában nagymennyiségű arzént konsta­tált. mi? a beogradi állami kémiai labo­ratórium 60 gramot kevésnek talál az analízisre. — Ilyen körülmények között, joggal kérdezhetem, milyen bizalommal lehe­tünk egy vegyészeti analízis iránt, kü­lönösen ha semmi más közvetlen bizo­nyíték nincs arra, hogy a vádlott a bűnt elkövette, fís nagyon szomorú je­lenség, hogy a beogradi laboratórium, mielőtt a kényes ügy részleteiről tájé­kozódott volna, presztízsének védelmé­re hírlapi polémiába bocsátkozott. Az érdekes ügynek különben az a legújabb eseménye, hogy a becskereki törvényszék az október 26-ild tárgya­lásra beidézte a beogradi állami labora­tórium szakreferenseit is. akik az ana­líziseket készítették. Érthető mindezek után, hogy ttgy az orvosi, mint a jogá­szi körök, de az egész közvélemény oiy nagy érdeklődéssel tekint ez elé a tár­gyalás elé, amelyen valamiképpen tisz­tázni kel! az ellentmondó analízisek kér­dését is és dönteni kell Szubu Katica élete vagy halála fölött. Dr. Hesslein József Hat és léi miifié dinár harmadosztályú kere­seti adót vetettek ki három évre SzüliDticára Elkészültek az 1923—25 évi kivetési lajstromok A szuboticai kerületi pénziigyigazgató­­ság pénteken délelőtt befejezte a har­madosztályú jövedelmi adó kivetését és az adóregisztereket megküldte , a szu­boticai városi . adóhivatalnak, amely azokat közszemlére fogja kitenni. Az adókivetések már egy hónappal ezelőtt befejeződtek, csak a regiszterek össze­állításán és a többi technikai munkála­tokon dolgoztak eddig. A Bácsmegyci Napló munkatársa be­tekintést nyert az iratokba, amelyekből a következő adatokat közöljük: 1923. évre kivetett adó 2.215.814.74 1924. évre 2.091.249,83 1925. évre 2.130.635,10 , . , . „. Ös.szeseii 6,437.6Í>9.67 Ezekhez jön még a harminc százalé­kos rendkívüli pótadó. amit csak 1923. 1924. 1925. évben fizetnek és ami 1,887.007.35 dinárt tesz ki. Eszerint az 1923—1925. ciklusra a harmadosztályú kereseti adó végösszege 8,324.707.02 dinár. Ezzel szemben az 1920—1922-ös ciklusban a következő adók voltak ki vetve: 1920- ban 1.951.576.05 1921- ben 1.891.4.36.73 1922- ben 1,867.091.29 Összesen: 5,710.104.07 A gazdaságilag erősebb ciklusban te­hát 727.595 dinár 60 párával kevesebb adót róttak ki, mint a legnagyobb de konjunktúra idején az 1923—1925. évek­ben. . Érdekes, hogy ezek ellen az adókive­tések ellen mindössze hétszáz felebbe­­zés érkezett be. a szuboticai pénzügy* igazgatósághoz, ami azt jelenti, hogy az adózók nyolcvankét százaléka meg­nyugodott az adókivetésben. Ezzel szem­ben az 1920—1922. évi adókivetések el­len mintegy ötven százalék adott be íelebbezést. A kivetett adókról szóló jegyzékeket a pénzügyigazgatóság meg­küldte a városi adóhivatalnak, ahol az a 62. számú szobában megtekinthető. A suboticai és a novisadi választási főbizott­ság jóváhagyta a választási eredményeket A szavazatot mi »oszlás ínak hivatalos statisztikája A szuboticai kerületi választási főbi­zottság, pénteken befejezte a szuvazat­­szedő-bizoítságok elnökei által beter­jesztett iratok felülvizsgálatát és mi­után megállapította, hogy a kerület va­lamennyi szavazóhelyén a választási aktus a törvényeknek megfelelően folyt 1c, a szeptember tizenegyediki válasz tást az egész szuboticai kerületbén sza­bályszerűnek mondotta ki. A kerületi főbizottság a beterjesztett hivatalos iratok alapján egybeállitotta a végleges választási eredményt, amelyet a választási Állami Bizottsághoz ter­jesztenek fel. A főbizottság kimutatása a következő: Szuboticai választókerület A szep'erober 11-iki választáson leadott szavazatok száma Járások Sentai járás Senta város Kanizsa város Topolai járás Subotica 1. Subotica II Az egé,z kerület­ben összesen N e w £ rt ‘63 ^ £ > M 9915 7679 3562 15806 19111 13800 t> 6677 5664 2021 9670 9927 6875 69873 408403573 676| 521 327 937 447 665 51 44 21 726| 1158 2107 A: 0 Q-o 3334 2421 1043 4372 36581 1500 410716328 'jí m £ 6 a B sl­lO?/ 727 379 417 045 681 4276 ie S brt P ? 185 299 40 1131 470 481 22 16 5 e4 74 72 92 29 142 189 155 61 17 17 7 25 337 658 2606 233668 1061 38 21 6 88(1 78 53 1213 1537 44 671 21481358 440162 284 705: *V 651, A választási eredmény szerint — mint ismeretes — nemzetgyűlési képviselők lettek: dr. Szubotics Dusán igazságügy­­miniszter, Sztrilics Béla, Juries Márkó (radikális), dr. Strelitzky Dénes (ma­gyarpárti), Grol Milán és Kerepessy Vince (demokrata). A főbizottság még a pénteki nap folyamán kábította a megválasztásukról szóló jegyzőkönyve­ket, amelyeket szombaton délelőtt tizen­egy órakor fognak a törvényszék fő­­tárgyalási termében a megválasztott képviselőknek átnyújtani. Mint Noviszadról jelentik: A novisza­­di választási főbizottság péntek délben fejezte be a noviszadi kerület választá­si anyagának feldolgozását és állapította' meg végérvényesen a noviszadi kerü­let választási eredményét. A kerület választási eredmény éjiek» végleges és hiteles adatai a következők: A bácskapaldnkai járásban ,a hivata­los radikális párt 1968, a Piibicsevics­­párt 1176, a földmivcsek pártja 315, a független munkások 47, a Radics-párt 57, a dobrovoljácok 71, a demokraták 1158, a németek 3424, a szocialisták 75, a magyar párt 65. a Miletics-párt .338 és a disszidens radikálisok 42 szavaza­tot kapott. Eszerint a bácskapalánkai járásban 11.403 szavazó közül 8734 sza­vazott le, ami 77.5 százaléknak felel meg. A noviszadi járásban, a hivatalos ra­dikális pártra 2203, a. Pribicsevics-párt­­ra 2015, a földmivelők pártjára 414, • a független munkásokra 54, a Radics­­pártra 38. a dobrovoljácokra 147, a de­mokraták 2340, a németekre 1664, a szo­cialistákra 74, a magyar pártra 724, a Miletics-pártra 970, a disszidens radi­kálisokra 56-an szavaztak. Eszerint a noviszadi járásban 15.552 szavazó kö­zöl 10.700 (68.8%) szavazott le. Noviszad városában a hivatalos ra­dikálisokra 1147, a Pribicsevicse-pártra 984, a földmivelők pártjára 17, a füg­getlen munkásokra 156, a Radics-pártra 57, a dobrovoljácokra 222, a demokra­tákra 518, a németekre 206. a szocialis­tákra 91, a magyar pártra 966, a Mifc­­tics-pártra 636, a radikális disszidensek­­ra 162. Leszavazott a 9637 választóból 5616 (53.5%). A titeli járásban: a hivatalos radiká­lisokra 2218, a Pribicsevfcs-pártra 512, a földmivelők pártjára 159, a független munkásokra 18, a Radics-pártra 26, a dobrovoljácokra 138, a németekre 1626, a demokratákra 628, a szocialistákra 28, a magyar pártra 178, a Miletics-pártra 528 és a disszidens radikálisokra 40. Leszavazott a járás 8207 szavazója kö­­zii! 6100 (74.5%). A sztaribecseji járásban: a hivatalos radikális pártra 4570, a Pribicsevics­­pártra 1025, a földmivelők pártjára 192, a független munkásokra 274, a Radics­­pártra 60, a dobrvoljácokra 226, a de­mokratákra 1184, a németekre 91, a szocialista pártra 630, a magyar pártra 1488, a Miletics-pártra 646 és a disszii dens radikálisokra 65. Leszavazott ösz­­szeSen 14.175 választóból 10.153 (70.5%). A zsabalji járásban: a hivatalos ra­dikális pártra 2096, a Pribicsevics-pártra 487, a földmivelők pártjára 684, a füg­getlen munkásokra 51, a Radics-pártra 17, a dobrovoljácokra 89, a demokraták­ra 1387, a németekre 112, a szocialisták­ra 31, a magyar pártra 115, a Miletics­­pártra 1061 és a disszidens radikálisokra 26. Az egész járásban a 7758 szavazóból leszavazott 6157 (79.5%). Eszerint a legtöbben (97.5%), a zsa­balji járásban szavaztak és legkeveseb­ben Noviszad városában (53.5%). Az egész kerületben 66.732 választó van, ebből leszavazott 47.309 szavazó, összesen tehát 71.5%. A főbizottság azonban négy golyó­val kevesebbet, vagyis 47.305 golyót ta­lált az urnákban, a választási jegyzék­ben mint leszavazottnak feltüntetett 47.309 szavazó. A főbizottság, tekintettel arra, hogy az egyes pártok között nagy szavazati különbségek voltak és ez a négy szavazat nincs befolyással az ered­ményre, a választás eredményét az el­térés ellenére is jóváhagyta. A végeredmény tehát összehasonlítva az 1925. évi választási eredménnyel a következő: hivatalos radikálisok 14.202 (—), Pribicsevics-párt 6201 (2770), föid­­rnivesek pártra 1781 (1525), független munkások pártja 600 (353), Radics­­párt 255 (—), dobrovoljácok pártja 893 (—), demokraták 8213 (4607), németek 6125 (6105), szocialisták 926 (2624), ma­gyar párt 3539 (3006). Miletics-párt 4179 (1925-ben az egyesült radikális párt­ra 25338 szavazat esett), disszidens ra­dikálisok 391 (—). A hányados 6758-at tesz ki. Megválasztott képviselők: Sztanko­­vies Szvetozár, Sijasics Jankó (4570 sza­vazattal), Katies Milos (4314), Popovics Dáka (3350) radikálisok, ár. Ribár Iván és dr. Vuhmovics Híja (3013) demokra­ták. BI-OXYNE’ÄÄ

Next

/
Thumbnails
Contents