Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)

1927-09-16 / 258. szám

4. óidat 1927. szeptember i6 BÁCSMEGYEI NAPLÓ Jövő héten megalakul a «oviszadi poigári párt A,párt programmja kizárólag városi ügyeket ölel fel gondot fordítson a közbiztonságra, a vá­ros kulturális fejlődésére, hogy Novi­­szad nagy és erős kulturális és gazdasá gi központ 'egyen. Végül a Polgári párt Noviszad és Petrovaradin testvérváro­sok egyesítését kívánja. A párt program­ját ki fogják nyomtatni. A Polgári párti mozgalom megindítói a jövő héten tartják meg alakuló illé­süket. kérte és könnyen megtörténhetik, hogy a választók a pótválasztáson is passzív magatartást fognak tanúsítani. A köz­oktatásügyi miniszter különben már a választások előtt kinevezte a szelencii tanítót, ez azonban még nem foglalta el Szombaton adják át a mandátumokat a szuboticai kerület képviselőinek A választási főbizottság nem állapított meg szahályfatan­ságo! at a választásnál Noviszadról jelentik: Csaknem vala­­menyi noviszadi politikai pártban erős hajlandóság van arra, hogy a küszöbön levő községi választások alkalmából mel­lőzzenek minden politikai irányzatot és polgári pártba tömörüljenek, mely poli­tikamentes szervezet kizárólag a város éndekeit tartsa szem előtt. Ez a mozgalom a lakosság legszélesebb rétegeiben erős visszhangra talált és meg­indítói kidolgozták a Polgári párt grog­­ranitervezetét, amely a megalakulás alap­ját képezné és amely természetesen még újabb pontokkal egészíthető ki. A terve­zetet dr. Tapavica György ügyvéd, volt alpolgármester, a közigazgatást ügyek egyik alapos ismerője dolgozta ki és fő­pontjai a következők: Valamennyi városi földek felszabadi­­tandók az agrárreform alól, mert a vá­rosi költségvetés alapjául, a város ter­jeszkedésének és a város által felveti körönök telekkönyvi biztosítására szol­gának. A városi nagyrétet csatornázni, .illetve lecsapolni kell. A város közvet­len közelében nem szabad téglaégetőket megtűrni. Az élelmiszerpiacot a Duna­­part közelében a mai állatvásártéren keil elhelyezni, ugyanott kell felállítani az uj vásárcsarnokot. A közvágóhíd kimondott egészségügyi intézmény, amely nem ké­pezhet jövedelmi forrást a város részére miért is a jelenlegi közvágóhidi illetéke­ket arányosítani kell a tényleges vágó bidi kiadásokkal. A városban és külterü­letén csatornázást kell építeni. Munkás­­házak létesítésére pénzügyi alapot ke'! teremteni. Olyan munkások részére, akik a környékből jönnek be Noviszadra dol­gozni és a hét hat munkanapját Novi­­szádon töltik, munkáskaszárnyák épí­tendők. A városi vezetőség feladatává keU tenni, hogy az állami és városi hir vaiainokok lakóházainak építéséhez szűk séges tökét akár belföldi, akár kiilfö'di érdekeltségnél biztosítsa. A város több helyén nyilvános sétányokat kell létesí­teni, az uccákat befásitani és kiskertek­kel ellátni. Az uccák tisztaságára az ed­diginél lényegesen nagyobb gondot kell fordítani, a kövezetvámot leszállítani. ha­sonlóképpen a vásári illetékek is. A vá­ros messzemenő előzékenységet tanúsít­son a gyáriparral szemben és különös A szuboticai kerületi főbizottság, melynek Sztamenkovics Trajkó dr., beogradi felebbvitelii bíróság bírája az elnöke, helyettes elnöke pedig Paylovir István szuboticai törvényszéki elnök és hivatalból tagjai Hoffmann Kálmán vá rosi tanácsnok és minden párt két meg­bízottja, hétfő óta a szavazatszedő-bi­­zottságok elnökei által beterjesztett vá­lasztási iratok fe'ülvsxsg-ilásán dolgozik Csütörtökön került s#r a két járás vá lasztási iratainak fe'ülv'zsgálatára és a főbizottság vaV- : iii!eg pénteken telje­sen befejezi a vá:a >.'si iratok felüt­epizód folytán kellett a sabáci főbizott­ságnak pótválasztást elrendelni Szelenci községben. Ebből a községből valamcny­­nyi párt urnáját üresen szállították visz­­sza, a jelölőlisták egyetlen szavazó go­lyócskát sem kaptak, mert az egész község lakossága tartózkodott a szava­zástól vasárnap. A közös elhatározás­sal kimondott passzivitásnak érdekes előzményei vannak. Szelénéi község népe évek óta harcol azért, hogy iskolát és tanitót kapjon .Hosszás utánjárás és kíliricselés ered ményeképen nemrég megkapták '> az . ..is­kola építéséhez szükséges anyagot.. de még mindig hiányzott az építkezési mun­kálatok költségeire szükséges összeg Ezért a szelenciek a választási agitáció idején minden kortes elé, aki a faluba ■ izsgálásáiiaV. munkáját a szuboticai ke­idet többi jutásából is. A főbizottság edii'g nem talált sem­miféle szabályi-' uságot a szuboticai vá-< u sztókerületben és vendben találta a jegyzőkönyveket. A főbizottság pénteken kiállítja a szuboticai kerületben megvá­lasztott hat nemzetgyűlési képviselő megválasztásáról szóló jegyzőkönyvet és szombaton adja át a képviselőknek a mandátumokat. Azoknak a képviselőknek, akik nem veszik át személyesen, postán fogják kézbesíteni a mandátumot. betette a lábát, egyetlen követelést sze­geztek: Aki hatvanezer dinárt ad az is­kolaépítéshez, arra fogunk szavazni Mi­után egyik párt sem volt hajlandó ezt a befektetést eszközölni, Szelenci választó­­polgárai valamennyien távoltartották magukat a szavazástól. A szavazóhelyi­ség egész napon át üresen kongott és a választási elnök sem szavazhatott le. Az egyedüli szavázógolyócska Ugyanis el­árulta volna, hova adta le szavazatát a választási elnök, aki igy megsértette vol­na a választások tisztaságát, amit a tör-1 vény tilt. '•' '* 1 " -: Perics Ninko közoktatásügyi minisz­ter, a kerület listavezetője, a miniszter .tanácsban is bejelentette a történteket és annak a véleménynek adott kifejezést hogy nem volt helyes Szelénéin pótvá­lasztást elrendelni, mert ezt senki sem aaasat. Porig égeti egy a síély Siarib csj határában A tizennyolcai o jós ép iiet és nagy­mennyiségű gabona a lángoK ma~‘a éka éti Sztaribecsejröl jelentik: Hatalmas tűz­vész pusztított szerdán éjjel Sztaribe­­csei község határában. Edd'g még ki nem derített módon kigyulladt és tel­jesen leégett a volt Milin-féle uradalom hatalmas, tizennyolcszobás kastélya. A kastély, amelyet a hozzátartozó tártokkal együtt nemrégen árverésen vá­sárolt meg eddigi tulajdonosától, Miiin Milivoj földbirtokostól Milosavljevics Koszta, noviszadi kereskedő, éjjel ti­zenkét óra tájban gyulladt ki. A tüzet a közelben tartózkodó Lubicsek Ferenc gazdálkodó vette észre, aki nyomban fellármázta a kastély és a közeli gaz­dasági épületek lakóit. Néhány perc alatt azonban a tűz oly rohamosan el­terjedt, hogy már az egész kastély lán­gokban állott és Miiin Milivoj, aki mint Milosavljevics megbízottja a kastélyban iakott, csak nagynehezen tudta kimen­teni családját az égő épületből, A kas­tély megmentéséről már szó sem lehe­tett, már csak azért sem, mert a sztari­­becscji toronyőr nem vette észre a tü­zet és igy a tűzoltóság nem vonult ki. Csupán annyit sikerült elérni, hogy a tűz tovább terjedését megakadályozták és a közeli gazdasági épületek megma­radtak. A kastély teljes berendezésével porrá­­égett, úgyszintén a lángok martaléka lett az épület egyik szárnyában felrak­tározott száz métermázsa árpa és ötven métermázsa búza is. A kastély a Ros­­sia-Fonciere biztosítótársaság szuboticai fiókjánál volt biztosítva, úgyhogy a kár megtérül. Csütörtökön délelőtt vizsgálóbizottság szállt ki a tűz színhelyére a tűz kelet­kezésének megállapítására.' A tűz való­színűleg a kéményből kipattanó szikrák­tól keletkezett. ---------------------------- — niUWSTgy" ' *»Wgpyui—— — — ■ ....... ..... Ahol senki sem akart szavazni A Szerbia' Szelenci község egész lakossága tartózkodott a szava­zástól — Ha vanezer dinárt követeltek a kortesektől iskolaép'­­tésre — A választási elnök sem adhatta le a szavazatát, mert az nem e'i vo'na titkom Sábáéról jelentik: Páratlan választási Birkózás Irta • Schöpflin Aladár Alkonyat felé volt, az evezősök legna­gyobb része — már akik nem mentek messzebb túrára — hazatért a csónak­házba. A széles terraszon üldögéltek, feküdtek, kuporogtak, kiki a kényelemről alkotott fogalma szerint. Csöndesen be­szélgettek, olyan témákról, melyek megszokottságuknál fogva szinte hozzá­tartoztak pihenésükhöz. Nem voltak fá­radtak. csak az a halk lankadtság volt bennük, ami el szokta az embert fogni, ha a napi munka és néhány órai test­­gyakorlás után átadja magát a pihenés­nek. Csendes beszélgetésük akkor lett élén­­kebb, mikor Harmathy a birkózóver­senyről kezdett beszélni, amit este látott a cirkuszban. Ez. volt a nap izgató sport­­eseménye, amely az egész várost tüzbe hozta. Egy orosz és egy délamerikai mesztic — fél világot bejárt hivatásos birkózók viadala volt ez, csodája a bru­tális emberi izomerőnek, az orosz, a mindent lebiró technikai készségnek s az idegek éberségének a mesztic részé­ről. A fiuk közül csak Harmathy látta, mert részletesen, plasztikusan, a szak­értő sportember szabatosságával be­szélt róla, egy-egy fogást be is muta­tott egyik-másik klubtárs testén s a többiek figyelmes érdeklődéssel nézték, így került általában a birkózásra a szó, barátságosan vitatkozni kezdtek azon, hogy a testi erő a fődo!og-e a birkó­zásban vagy pótolható-e az izmok fo­gyatéka a technika finom eszközeivel. Harmathy az utóbbit vitatta, Kenye­res az előbbit és két pártra szakadt a társaság. Csodálatosképen a két párt bizonyos állandó jelleggel oszlott meg: azok voltak a Harmathy nézetén, akik öt tartották a legkitűnőbb magyar úszó­nak. Kenyeres nézete mellé az ö uszó­­versenyi hivei állottak. Ez a vita már két év óta tartott, két részre oszolt benne az egész sportközvélemény s a versenyeredmények sem tudták eldön­teni. Egyszer Harmathy került előnybe, de a következő versenyen Kenyeres le­húzta a rekordját — és igy ment a ve­télkedés váltakozva. Az utóbbi időben kezdett a döntés — egyelőre még alig észrevehetően — Harmathy felé hajla­ni. az ő most tetőpontjára jutott fiatal­sága már-már előnybe jutott Kenyeres roppant testi ereje és régi tapasztalata felett. Az emberek inkább csak benyo­más, mint pozitiv tudomás alapján kezd­ték érezni, hogy a fiatalabbik úszó fog a végén győzni, mert a fiatalsága még nagy fejlődés biztosítékait rejti magá­ban, míg Kenyeres, az utóbbi tiz év ver­­heteten uszóbajrioka. már csak hanyat­­lani fog: túl van kulminációja idején. — Te tanultál birkózni? — kérdezte vita közben Kenyeres. — Valamikor, mielőtt még igazán úszni kezdtem volna — felelt Harmathy. — Azóta abbahagytam. — Nekem fogalmam sincs a techniká­ról. Sohase próbáltam. De azért fogad­ni merek, hogy a főidre fektettek. A vitatkozók felnéztek: a két bajnok közötti különbséget érintette Kenyeres. Az ő roppant testi ereje tátotta az egyensúlyt Harmathy tüneményes testi ügyességével és hajlékonyságával szem­ben. Harmathy nyugodtan felál'oít. — Megpróbálhatjuk. De a vitát ez aligha dönti el, hiszen éti nem igen be­szélhetek birkózási technikáról. Nem sokat tanultam és azt is rég abbahagy­tam. De ha kívánod, megpróbálhatjuk. Felállottak, szemben egymással. A többiek gyűrűbe sorakoztak, leguggolva a széles terraszon, kíváncsian várva a szokatlan látványosságot. Kenyeres támadott Neki az volt a modora: már az első pillanattól úgy legyűrni az ellenfelet, hogy az elve­szítse bizalmát és ne bírja követni. Nagy testi fölénye egy pillanatra majd­nem érvényesült, Harmathy csaknem megingott, de nagy ügyességgel össze­szedte magát és ő ment át támadásba. A harc kifejlődött köztük, mind a ket­ten teljes erővel belefekiidtck. forgatták, szorították egymást, a verették kezdett gyöngyözni a homlokukon, a karok min* letéphetetlen kígyók fonták át testük/' lábszáraik úgy nekifeszültek, hogy min den inuk külön látható lett a bőrön át, a két fiatal, erős. sporttal gondosan ki­művelt test összégomolvodott egy mozgó, ide-oda hányódó tömeggé. A zajtalan küzdelemből, melyben csak a birkózók szuszogó lélekzete hallat­szott, valami riasztó horkantás hang­zott ki. A nézők önkéntelenül is Kenye­resre pillantottak. Ö horkantotf egyet és a többiek megdöbbenve látták, hogy az arca eltorzul, a düh grimasza üt ki rajta. Kenyeres elvesztette önuralmát, most kitör úri lefékezettségéből a düh — nem a mostani küzdelem eldönthetet­­iensége miatt, hanem valahonnan az iWudata alól. ahova eltemette a két­éves, soha el néni dönthető versengés alatt. Harmathy nyugodtan, tárgyilago­san dolgozott még, de egyszer belené­zett ellenfele arcába, meglátta benne az: a félelmetes kifejezést, az ö arca is el­sápadt és mintha tükrévé vált volna Kenyeres arcának. A két ellenfél most I már úgy állt szemben egymássá', mind 1 két elkeseredett, esküdt ellenség és via­daluk dühös, szenvedélyes izgalomba ment át, minden pillanatban attól lehe­tett tartani, valami unfair dolgot csi­nálnak. Ekkor valami hallatlan, elképesztő do­log történt. Küzdelem közben Kenyeres, mikor a fejével a Harmathy nyakához ért, egy artikulátlan, bősz hangot hal­­! látott és aztán vadul beleharapott el­­] lenfele nyakába. Fogai nyomán kiser- I kent a vér és nagy seb nyílt, ki Har­­j rnathy nyakán. , -A többieket eddig elnémította a dühös j küzdelem izgalma de most már nem i bírták nézni. Felugráltak és közbeve- 1 '-‘t'A- magukat Abbahagyni — harsogta a klub . „pitánya és már választotta is szét a j viaskódókat. A többiek segítettek neki ! s egy pillanat múlva vége volt a kiiz- 1 delemnek. A két birkózó sápadtan, li­­j hegve állt és nem mertek egymásra : nézni. A társaik szóltak hozzájuk, cs1- j titólag. szinte félénken óe ők nem is hallották. A dühük Hirtelen lecsappant, I szégyenkezést éreztek, mint ak. olyas­valakit mutatott meg magából, amit I szégyenkezve rejtegetni illik. Kenyeres tért előbb magához. Sá­padtan, szemét lesütve lépett Hí v - ! hoz és kezét nyújtotta neki: ; — Ne haragudj. Géza... Többet néni tudott mondani, a líang­­ia reszkető volt. Harmathy megszori­­j tóttá a kezét: ri — Mért haragudnék? Nem történt ! 'Mimi, Aztán kihajolt a viz fölé, kimosta a , nyakán a sebet. A kapitány flastromot j tett rá: mindenki igyekezett úgy tenni, ! mintha csakugyan nem történt volttá i semmi. De csöndben voltak, a beszél- 1 gcíás nem tudott köztük újra elindulni.

Next

/
Thumbnails
Contents