Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)

1927-09-16 / 258. szám

2. oldal RÁCSMEGYEI NAPLÓ Z927. szeptember 1,$ során feljegyezhető, hogy Behmen volt muzulmán miniszter, aki már néhány nap óta Beogradban tartózkodik, csü­törtökön meglátogatta Vukicsevics Ve- Ija miniszterelnököt, délután pedig Pri­­bicsevics Szvetozárral beszélgetett hosz­­szasan. Behmen egyébként, állandó kon­taktusban áll a demokrata egyesülés ve­zéreivel. A mandátumok verifikálása A mandátumok verifikálásának kér­dését különösen az ellenzéki pártok tart­ják állandóan napirenden és igyekeznek a verlllkáclós vitában egységes ellenzéki frontot létre­hozni, Hir szerint a Pasics-csoport külön lis­tával akar résztvenni az igazoló bizott­ság megválasztásában és listavezetője PetrQvics Nasztáz lesz. Érdekes, hogy a felpanaszolt visszaélések között a leg­többet a Trifkovics Márké ellen hasz­nált választási módszerekről beszélnek és különösen a szombori választásokat szeretnék megsemmisittetni, hogy alkalmat adjanak Trifkovics Már­kénak, hogy uj választáson próbáljon mandátumhoz jutni. Nyilatkozatháború Rajics B. B. B. osztályiönök és Lu­­kics főispán között A szombori választások körül már i nagy hírlapi polémia is folyik. Lukics I Predrág bácskai főispán ugyanis a Po-1 litikában nyilatkozatot tett közzé, amely- j ben különösen Rapes Szvetiszlávot, a B. B. B. osztály főnökét támadta. Ra­pes Szvetiszláv ugyancsak a Politiká­ban válaszolt dokumentumokkal alátá­masztott nyilatkozatban, de ezzel sem sikerült elhallgattatni a szombori válasz­tások elleni panaszokat. A hivatalos ra­dikális párt képviselői — mint az egyik radikális képviselővel folytatott beszél­getés során meggyőződtünk — a ma­guk részéről a legnyugodíabban néznek a támadások elé, mert szerintük, nem­csak hogy nem történt Trifkovics ká­rára semmiféle erőszakosság, hanem éppen Trifkovics és pártia használtak niyan eszközöket, amelyeket nem tar­tanak összeegyeztethetőnek a választási j moráUal. Ha valóban szóba hozzák az | állítólagos szombori visszaéléseket, ak- i kor Lalosevlcs és társai ellentámadásba j mennek át és a parlament nyilvá­nossága előtt föl fogják tárni mind­azokat az adataikat, amelyeket Trifkovicsnak és pártiának a vá­lasztások során tanusitott magatar­tásáról szereztek. Az ügy további fejleményei elé nagy érdeklődéssel tekintenek. Külföldi követek a külügy­miniszternél Marinkovics Voja külügyminisztert csütörtökön meglátogatták Kénard an­gol és Hoffinger osztrák követ. A két diplomata hosszabb ideig volt a külügy­miniszternél. A hadi tánctanárok alkonya Újból lev:zsgáziafják azokat a tánc­tanárokat, akik a háború alatt sze­­lezték képesítésüket A háború alatt, de különösen a hábo­rú befejezése után következő években nagytan sok egzisztencia nélkül álló ember csapott fel tánctanárnak, mert a sok bizonytalan lehetőségű pálya kö­zül ez látszott legkecsegtetöbbnek. Ezek a képesítés nélküli tánctanárok zavar­talanul működhettek egészen az utóbbi időkig, mert senki sem követelte tőlük a képesítési oklevelet. Amikor megalakították a jugoszláviai tánctanárok országos egyesületét, első teendő az volt, hogy ezeket a képesítés nélkül működő tánctanitókat megrend­­szabályozzák. Az egyesület többször rendezett vizsgát azok részére, akik tanítással foglalkoztak, de nem rendel­keztek a szükséges képesítéssel, hogy ilytnrd-n lehetővé tegyék további mű­ködi Síiket. Ennek ellenére még mindig sokan vannak az országban, akik képesítés nélkül tanítanak. A jugoszláviai táncta­nárok egyesülete most végképen ren­dezni akarja ezt az ügyet és úgy hatá­rozott, hogy felülvizsgálja az aktív tánctanárok képesítési oklevelét és azo­kat a tánctanárokat, akik a háború alatt szerezték képesítési oklevelüket, ujabb vizsgára kötelezik. A tánctanárok oklevelének felülvizs­gálására bizottságot jelöltek ki, amely még ebben a hónapban megkezdi mű­ködését. Sikkasztok és egyéb szélhámosok házépitfi szfivetkezetet alapítottak a fogházban Nagyarányú szélhámosságot lepleztek le Budapesten — A házépítő-szövetkezet vezetői a Markó-uccai fogházban dol­gozták ki alapszabálytervezetüket Is Budapestről jelentik: Az utóbbi két esztendőben a magyar fővárost házépí­tési láz fogta el, amelyet ügyes kalan­dorok igyekeztek kihasználni. A házépí­tési láz növekedésével egyidejűleg szám­talan olyan épitöszövetkezet alakult, amely minden komolyabb anyagi erő nélkül kezdte meg működését és tisz­tán a hiszékeny emberek kihasználását tűzte ki célul. A rendőrség már több ilyen házépítő szövetkezet ellen indí­tott eljárást, legutóbb pedig az úgy­nevezett telektulajdonosok házépítő szövetkezete került sorra. Ennek a szö­vetkezetnek, amelynek a Váci-ucca 20. szám alatt volt ötszobás irodája, igen sok alapitótagja volt, köztük a hetven­­hároméves gróf Karácsonyi Aladár és Szajbey Kálmán, akik csupán a nevü­ket adták a szövetkezetnek. A telek­tulajdonosok házépítő irodája több ezer felhívást bocsátott ki. amelyben hu­szonötéves törlesztésre díjtalanul kí­nált családi házakat. Az ügynökök föl­hajtására több százan je'entkeztck a szövetkezetnél, ahol nyomban le kel­lett nekik fizetni negyven pengőt be­ruházási költségek címén, azonkívül különböző illetékeket, amelyeket a szö­vetkezet azzal vett fel. hogy később betudja a törlesztésekbe. A szövetkezet — m’nt a, rendőrség megállapította — tulajdonképpen a Mar­kó-uccai fogházban alakult meg. Már­kus József vendéglős, a szövetkezet vezérigazgatója, még 1924-ben külön­böző kaució-sikkasztások miatt vizs­gálati fogságban volt a Markó-uccai fogházban. Itt ismerkedett meg Leng­­vdri Zoltánnal, aki mint egy bankfor­galmi iroda tulajdonosa üzletfelei pén­zét elsikkasztotta. Lengvári összehozta Márkust a fogházban Siráki József és Siráki Ferenc borbélysegédekkel, akik különböző szélhámossások miatt ke­rültek vizsgálati fogságba. Márkus és társai elhatározták, hogy ha kikerül­nek a Markó-uccai fogházból, házépitő­­szövetkezetet gründolnak. A terv ke­resztülvitelére a múlt évben került a sor, amikor valamennyien szabadláb­ra kerültek. Márkus valahogy meg­nyerte gróf Karácsonyi Aladár bizal­mát és a gróf beleegyezett abba, hogy a szövetkezet igazgatósági tagjai­nak sorában az ö neve is szerepeljen. A szövetkezet irányítói voltak a Markó­­uccai fogház volt lakói, Márkus mint vezérigazgató, Lengvári mint műszaki igazgató, a két borbély pedig mint Iro­davezetők. A léprecsalt tagok egy ideig türelmesen vártak, hogy a szövetkezet mikor kezdi már meg a házépítést, ké­sőbb azonban gyanút fogtak és feljelen­tést tettek a rendőrségen. A rendőrség már megkezdte a szövet­kezet furfangos viselt dolgainak felderí­tését. Hétezer katholikus zarándokolt a vrsaci búcsúra Fényes egyházi ünnepségek kereszttelmagaszta'ás napján Vrsacról jelentik: Kereszltelmagaszta­­lás napján hétezer vajdasági katholi­kus zarándokolt el Vrsacra a nagy bú­csúra. Az ünnepségek a várakozásnak megfelelően folytak te és az első vrsaci nagy bncsu a Vajdaság katholikusai­­nak emlékezetes ünnepe volt. Kedden délelőtt már ünnepi külsőt öl­tött a város és szokatlanul élénkek vol­tak az uccák. A szomszédos községek zarándokai kisebb-nagyobb csoportok­ban gyalog érkeztek Vrsacra. Öreg asz szonyok, fiatal leányok, apró gyerme­kek templomi éneklés hangjai mellett vo­nultak a kereszt után és a tarka tömeg uj szint hozott a délbánáti kis város ódon falai közé. Dél felé mind több és több zarándok érkezett, akik valameny­­nyien a vrsaci nagy templom körül gyű­­keztelc. Délután három órakor futott ba a zarándokok különvonata, Becskerek' ről. Délután félöt órakor mintegy ötezer főnyi tömeg zarándokolt a hősök te­metőjébe. Ezt a temetőt, amelyik né< hány hónappal ezelőtt még valóságos puszta volt, fejesen rendbeliozta és va­lósággal újjáépítette Vrsac társadalmá­nak áldozatkészsége. A hatalmas tömeg nem fért e! a temetőben és sokan a szomszédos dombokon helyezkedtek el A temetőben felállított szószéken Brunelh Ferenc ‘bucsuvezető német és magyar nyelven gyászbeszédet mon­dott és az itt eltemetett hősök emlékét méltatva újabb áldozatkészségre hivta fel a város társadalmát. A kötelességnek az áldozatai pihennek itt — mondotta — kik otthagyva ott­honukat, kimentek a csatatérre és iö­­vészárkokban feküdtek hónapokon át. Nem egyszer, hanem százszor is meg­haltak ezek a bősök, amikor beás aK magukat a földbe. Es addig építették a lövészárkokat, túrták a földet. arrig végre megásták saját sírjukat. Dk meghaltak, de emlékük örökké élni fog! A hatásos gyászbeszéd után Endrey Jakab esperes nagy papi segédlettel gyászistentiszteletet tartott, majd a nagy tömeg zárt sorokban a katholikus templom elé vonult. Este kivilágították a tempbm V'.be járatát és a zarándokoknak ezrei a katholikus temetőbe mentek. Fáklyákkal iy gyertyákkal vonultak végig a város uccáin. A temető kapujában mega'.'.ott a zarándokok menete és Prém Péter tordai plébános magyar nyelvű pr • d­­kációt tartott, a temetőben a Rókus­­kápolna előtt pedig Brunelh Ferenc né­met nyelven beszélt. A lámpás precesszió után a katholikus templomban toronyzene volt, amit több ezer főnyi közönség hallgatott végig. Szerdán reggel, keresztfelmagasztalás napján, áldozás után hat órakor a ma­gyar zarándokok a vrsaci begyen épült történelmi nevezetességű hegykápolná­hoz zarándokoltak, ahol Szakács Andor jermenovei plébános mondott magyar prédikációt. Később a német bucsujárók mentek fel a kápolnához, kikhez Kaib Vilmos ernesztováci pap beszélt. A ma­gyar misét Rácz Oszkár sztarakinizsai, a német misét pedig Eisch János s/.oi­­csai plébános tartotta papi segédlettel. A Bácsmegyet Napló munkatársának a plébániahivatalnál a következő felvilá­gosításokat adták: — A búcsú eredménye minden tekin­tetben kielégítő. TiiLh mint hétezer ka­tholikus hivő zarándokolt keresztrna­­gasztalás napjára Vrsacra. Voltak itt magyarok a Bácskából és a Bánátból, németek, bunyevácok ' Szuboticáról és Kikindáról, sőt Romániából is sokan jöt­tek. A vrsuclahkal együtt mintegy tíz­ezren vettek részt a búcsún, Ez volt Vr­­sacon az első nagy búcsú és már most is ilyen tömegesen zarándokoltak ide a hivök, jövő évben remélhetőleg sokkal többen lesznek és számíthatunk arra, hogy húszezer idegen főn majd Vrsacra. F. Gy. Alfred Leroy - Alphonse le rel Hogyan terjedt el a spanyol király elleni marány'et hire Berlinből Jelentik: Az összes európai nagy lapok pár nappal ezelőtt közölték azt a hirt, hogy Alfonz spanyol király ellen Madridban bombamerényletet kö­vettek el, a hirt azonban, mint Ismeretes, hivatalosan nyomban megcáfolták. A Berliner Tageblatt most azt az ér­dekes hirt közli Parisból, hogy az Al­fonz király elleni merénylet hire egy fa­tális tévedés következtében terjedt el. Párisba az együk lap szerkesztőségéhez távirat érkezett, mely arról szólt, hogy Alfred Leroy pénzügyi tisztviselő ellen Biarritzban merényletet követtek el. A postahivatalban azonban félreértették a nevet és Alfred Leroy helyett Alphonse le roi-t (Alfonz király) Írtak a távirat szövegébe. Ez a félreértés szülte a me­rénylet hirét, amelyet aztán a francia sajtó nyomán úgyszólván valamennyi európai lap átvett. Rendszeres Zeppelinjárat Európa és Oéiamerika között Jlvff évben megindul a Zeppelin­forgalom Madridból jelentik: Az argentínai kor­mány végleg hozzájárult ahhoz, hogy Buenos-Aires mellett leppelin-lég hajók részére kikötöáttomdst létesítsenek, ami. által lehetővé válik, hogy Európa és Délamerika között rendszeres Zeppelin­­járatokat vezessenek be. A Zeppelin-léghajók az eddigi terv szerint Sevilla és Buenos-Aires közt közlekednének egyszer kéthetenként, de amennyiben elég utas jelentkeznék, njti*. den héten indítanának Zeppelint ÜéU amerika felé. Az első Zeppelin 1928. ok­tóber 10-ikén, Amerika felfedezésének évfordulóján indul Amerikába. A* ntaí hetven óra alatt tenné meg a léghaáó é* egy jegy ára négyezer pezeta lesz. A légi járatok üzleti kihasználásában a Zeppelin-müveken kívül a spanyol és argentínai kormányok Is részt venné­nek. Önkéntes száműzetésbe ment a spanyol konzervatívok vezére Sanchez Guar.-a elhagyta Spanyolországot, mart a kirá y aláirt«! a parismentet üsaze­­hivó rendeletet Madridból jelentik: Alfonz király, mint ismeretes, aláírta azt a rendeletet, amely a spanyol nemzetgyűlés összehívásáról intézkedett. A rendelet közli, hogy mi­után a népszavazás alkalmával nyolc­millió spanyol bizalmát fejezte ki a kor­mány iránt, a nemzetgyűlésbe az állami tartományi és városi hatóságok, vala­mint az ipar és a munkásság képviselőit a kormány nevezi ki. A nemzetgyűlés illésén egy szónok legfeljebb egy óráig beszélhet, interpellációt is terjeszthet elő, a miniszterek azonban az interpellációkra nem kötelesek válaszolni. A király környezetében többen erősen exponálták migtukat amellett, hogy Al­fonz király ne írja alá Primo de Rivera rendeletét, mert az árt a dinasztiának. A leghevesebben Sanchez Guerra, a kon­zervatív párt vezére, volt miniszterelnök tiltakozom a rendelet kibocsátása ellen és kérte a királyt, hogy tagadja meg az aláírást. Guerra bejelentette Alfonznak hogy ha a rendeletet kiadják, önkéntes száműzetésbe megy és elhagyja Spa­nyolországot. A konzervativvezér be is váltotta Ígéretét és csütörtökön már meg is érkezett Párisba, ahol a polgári spa­nyol emigráció nagy ünnepélyességgel fogadta. Ouerra egyike volt a dinasztia leg­­odaadóbb híveinek és önkéntes szám­űzetését ngy tekintik, mint a spanyol konzervatívok nyílt föllépését a dinasz­tia ellen. ■

Next

/
Thumbnails
Contents