Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)

1927-09-14 / 256. szám

RÁCSMEGYEI NAPL^ 1927 szeptember 1 4_____ zebb formát öltött: a hadviselt férfiak megállapították, hogy a ködobálás olyan­formán történik, mint amikor a háborúban aknavetőket és bombákat hajítottak az ellenség felé. Az ehhez szükséges1 gépe­ket azonban sehol sem találják, bár a háborúban a gépek is több száz lépés­nyire voltak valahol elrejtve, igy tehát nem lehetetlen, hogy a követő valahol az erdőkben irányítja be masináját. Hogy pedig senkit sem talál, az csak azt bizo-Párisból jelentik: A Paris Midi genfi tudósítója a következő jelentést küldte lapjának: — Grandi olasz külügyi államtitkár hosszasan tanácskozott Chamberlain an­gol külügyminiszterrel. A tanácskozáso­kon elsősorban az albán problémáról volt szó, melynek megoldása sokkal kö­zelebb van, mint sokan hiszik. Mielőtt Grandi felkereste Chamberlaint ugyanerről a tárgyról Rakics jugo­szláv követtel folytatott hosszabb megbeszélést. Jó! informált körökben úgy tudják, hogy Grandi és Rskics között elvi meg­állapodás jött létre, melynek alap­ján Olaszország egyezményt köt Jugoszláviával, mely véglegesen rendezi az albán kér­dést. A locarnói hatalmak kfilti«v­­minisztereinek konferenciája Géniből jelentik: Makacsul tartja ma­gát az a hir, hogy a locarnói hatalmak külügyjniaiiszier.ci .Gepfben. újabb konfe­renciát tartanak, amelyen általános euró­pai problémákat Ítészéinek meg. Valkó magyar kü Liigytni­­niszter tárgyalásai Bri­­and-al Valkó Lajos magyar külügyminiszter felkereste Briand külügyminisztert, aki­vel hosszasan tanácskozott. A zárt ajtók mögött lefolyt tárgyalásokról semmi hir nem szivárgott ki. A Népszövetség főbizottsá­gai megkezdték működésü­ket Géniből jelentik: A Népszövetség köz­gyűlése által választott valamennyi fő­bizottság megkezdte már működését, a mennyiben az első, második és hatodik főbizottság is összeült. A Népszövetség politikai főbizottsága elsősorban azt a kérdést tárgyalta, hogy az államok milyen módozatok mel­lett csatlakozhatnak a nemzetközi egyezményekhez utólagos ratifikáció fentartásával, A vezető tanácsállamok jogászai szintén összeültek, hogy a magyar-ro­mán birtokpört letárgyalják. Apponvi Albert gróf, a magyar delegáció nevé­ben tudvalevőleg azt a kérést terjesztette elő, hogy a b'rtokpör jogvitáját terjesszék a hágai nemzetközi bíróság elé, ezt azonban Románia ellenezte. A Népszövetség köreiben remélik, hogy hamarosan elfogadható megoldás ta­lálnak. A francia baloldali lapok nincsenek megelégedve a Népszövetség munkájával Párisból jelentik: A Népszövetség ülésszakának fejleményeit a francia saj­tó meglepő hűvösen fogadja. A balol­dali lapok, úgy Briand, mint Chamber­lain beszédét élesen bírálják és egyér­telműen azt Írják, hogy túlságosan lírai ízű mindkét államférfi nyilatkozata. A Guoditien szerint a genfi koncert gazdag pacifista szólamokban, mindenki hízeleg a nyitja, liogy agyafúrt, ügyeskezü ember, aki pontosan be tudja állítani a célt, mint t-gy főtüzér. Azok, akik nem hisznek a csodákban, egy szegény téglaégető legényt gyanú­sítanak. aki kilenc évig volt katona és legutóbb éppen Smerda háza előtt tá­madt afférja a falu többi legényeivel és az összetűzés után kezdődött a csoda. A legény erélyesen tiltakozott a vád ellen és főleg arra hivatkozott, hogy neki másiknak ,de egy- lépést sem tesznek a háborús szellem kiirtására. A Figaro azt írja, hogy a Népszövet­ség megoldás helyett reményteljes sza­vakat eredményezett. Az Avenir főleg Briandot támadja, akinek ».platonikus nyilatkozatai« és »üres szavai« csak Történelmi dátumot jelent az ország magyarságának életében az uj parlament összeülésének napja, amikor elsőízben vonul be a nemzetgyűlésbe a vajdasági magyar nép képviselete. Az a két man­dátum, ami a magyar pártnak jutott a mostani választásokon, nem fejezi ki tel­jesen a magyarság számbeli erejét és a magj'á/' bárt kilenc év neh# próbálko­zásai után a kormánylistám' megválasz­tott két képviselője' dr. Várady Imre'1 és dr. St}elitz!iy DeneS* fíöntfiaállitákavál Géniből jelentik: A budapesti Az Est munkatársa Genfben beszélgetés* foly­tatott Marinkovics Voja jugoszláv kül­ügyminiszterrel, aki részletesen nyi­latkozott a jugoszláv-magyar . visz.cny­­rói és a két állam aktuális problémái­ról. Különösen érdekes és nagyjelentő­ségű a nyilatkozatnak az a része, amely­ben Marinkovics külügyminiszter a ju­goszláviai magyar kisebbségről beszélt. A beszélgetés során Marinkovics kül­ügyminiszter kijelentette, hogv a jugoszláv-magyar viszony jónak, sőt nagyon jónak mondható és reméli, hogy a két szomstédállam lóviszonyát kölcsönös jóakarattal még fokozni lehet Hangsúlyozta, hogy a maga részéről azon lesz, hogy a barát­ságos viszony fennmaradjon és tovább fejlődjék. Beszélt Marinkovics a szeptember 20-ikán Jugosz'ávia és Magyarország között meginduló tárgyalásokról és ki­jelentette, hogy a tárgyalások során az összes elintézetlen politikai, gaz­dasági és kulin áiis problémák meg­beszélésre kerülnek és Jugoszlávia a legjobb szándékkal ké­szül a tárgyalásokra, amelyek remél­hetőleg megszilárdítják a két állam közti viszonyt. Marinkovics külügyminiszter annak a reményének adott kifejezést, hogy az összes megoldandó kérdéseket a két fél megelégedésére intézik el. Rámutatott arra, hogy a két ország­nak a legkülönbözőbb természetű kö­zös érdekeik vannak és nem is lehet. nincs semmi hajitó gépe és különben is a géppel hajított kövek nem kerülhetnék el gondosan az embereket kézzel pedig nem lehet' olyan tömeg követ találni. 5ór ez ;i védekezés kétségkívül helyén­valónak látszik, tény az. hogy mióta Smerda legéríyfia erélyesen megfenye­gette a gyanúba vett téglavető legényt, megszűnt a sumici csoda. A községben most izgatottan várják a további fejle­ményeket. , arra jók. hogy álomba ringassák a világot és elfelejtessék az emberekkel, hogy sokan ében vannak és ugrásra ké­szen állanak. Az Echo de Farts a következőket írja: I fogja folytatni elsősorban annak a fel­­[ adatnak teljesítését, amelyet a bánáti j magyarság vezére ezekkel a bölcs sza- I vakkal jelölt meg: Fogékonnyá tenni a I lelkeket helyzetünk megértésére. j A magyar képviselők parlamenti mun­­j kája felelősségteljes munka lesz és mü­­j kö.désük, magatartásuk elé érthető nagy I érdeklődéssel tekintenek nemcsak a ma- I ggargk. ^han.g.m.^az. országrész népének ; legszélesebb koréi ’js," Ezt a darlaiiVénti • politikát a magyar part vezetősége fogja hogy a két ország között, amelyeknek múltját szoros szálak fűzik össze, el­lentétük legyenek. — Az önök hőséi — mondotta Marin­kovics — a mi hőseink is, olyannyira, hogy Szerbm egyszerű népe az Önök Hunyadiját Szibínyani Jank néven ma­gáénak váltja. Lehetetlen, hogy ezt az évezredes egymásrautaltságot évtizedes ellen­tétek megsemmisíthetnék. Marinkovics külügyminiszter azt a re­ményét fejezte ki, hogy a most lefolyt választások nem hoznak változást a Magyarországgal rokonszenvező Ju­goszláv külpolitikában, már csak azért sem, mert nincs is számottevő párt, amely más álláspontot vallana. Az újságíró ezután megkérdezte a kiiíügyminiszteri hogy lord Rotherme­­re akciója milyen hatást keltett Jugo­szláviában. — Bizony nem túlságosan mély ha­tást — mondottá Marinkovics. — Első­st,rban azért nem keltett különösebb hatást, mert nem érezzük Jugoszlávia ellen irá­nyúiénak. Politikai nemzet levéti, minden erőn­ket váflasztási küzdelmek foglalták le és igy a lapokban nem volt hely, hogy a Rothermere-akcióval érdemlegesen foglalkozhattunk volna. Az a sajtókampány, amelyet az an­gol lord indított, nem tudja elérni azt a hatást, hogy a két állam közé éket verjen. 5. oldal — Németország és Anglia következe-^ tes politikái folytatnak; Franciaország' az egyetlen, akinek nincs politikai cél-, kitűzése. Chamberlain és Streseman ok­iratokat olvas föl, Briand pedig lágy melódiákat dúdol a Vtiág fülébe. Az angol saitó Chamberlain beszédéről Londonból jelentik: Az angol sajtó' élénken foglalkozik Chamberlain szom-, bati beszédével, mely a világsajtó egy­­részénél ellenszenves hangulatot váltott ki Anglia ellen. A Times vezércikkben veszi védelmébe Ghamberlint, akiről azt Írja, hogy mint a Népszövetség barátja, ezúttal is a béke tántoríthatatlan har­cosává . szegődött Az angol külügymi­niszter helyesen tette hogy kimondta a nyers igazságot és ezzel a Nép- i szövetséget kiábrándította az illú­ziókból. A Népszövetségnek is be kell látni, hogy köszönettel tartozik ezért Chamberlain­nek, akinek volt bátorsága nyiltan és őszintén beszélni. Elkövetkezett már az ideje annak, hegy az illúziókból a realitásokhoz térjen a Népszövetség. A Daily Express azt írja, hogy az; angol közvélemény zárt sorokban áll 1 Chamberlain mögött. kijelölni. Mint értesülünk, a magyar párt elnöki tanácsa legközelebb, valószínűleg már vasárnap, szeptember 18-ikán Szu­­boticán összeül és ezen az ülésen fogja megszabni a pártprogramból kiindulva és a politikai helyzet mérlegelésével a magyar párt képviselőinek feladatait. Az, elnöki tanács vasárnapi határozata nem képzelhető, másirányunak, mint amilyen a magyar párt választási megegyezésé­ből természetszerűen adódik. Az ülésen a képviselők is résztvesznek. hogy milyen politikát folytat Jugoszlá-. via a magyar kisebbségekkel szem­ben, Marinkovics a következőket mon­dotta: I — Úgy a magyar, mint a többi ki­sebbségekkel szemben a legliberálisabb politikát hirdetjük és valósítjuk meg. Tiszteljük a magyar kisebbség jo- • gait, nyelvét, kultúráját és magyar­ságát és meg vagyok győződve róla, hogy ez ttfnden országban legelemibb köteles­sége a politikának Sohasem tartottam helyesnek a ki­sebbségek elszerbesitésére irányuló törekvéseket. Én inkább akarok az országban ötszázezer magyarnak maradt megelégedett magyart látni, mintsem százezer elszeibesitett és négyszázezer elégedetlen magyart. Tanuljanak a magyarok magyar isko­lában, ápolják magyar kultúrájukat, mert csak igy lehetnek megelégedettek és csak igy teljesíthetik híven állam­­polgári kötelezettségeiket. Az újságíró megjegyezte, hogy nem minden utódállamban vallják a politiku­sok ezt a nézetet. — Már pedig ezt igen nagy hibának tartom — mondotta Marinkovics. — Le­het. hogy én ebben a kérdésben szélső­séges vagyok, de nagyon sokat foglal­koztam ezzel a problémával és arra a meggyőződésre jutottam, hogy minden országnak érdekében áll. hogy a nem­zetiségek megtarthassák faji és nemzeti sajátságaikat, mert minden nemzetiség­nek értékes és hasznos tulajdonságai vannak és Jugoszlávia és Olaszország kőzett Genfben megegyezés jött létre az albán kérdésben Grandi olasz külügyi államtitkár és Kákics római jugoszláv követ tárgyalásai A iocarnói hatalmak külttgyininisz erei Genihen konferenciát tartanak Párls nincs megelégedve a Népszövetség munkájával AMVezssasB»-®«*: ■« I--------------------------------------~t-J' A legliberálisabb kisebbségi politikát hirdeti Marinkovics külügyminiszter „Tiszte ni kell a magyar kisebbség nye.vót, kultúráját és magyarságát“ — A külügyminiszter kedvező eredményeket vár a jugoszláv-magyar tárgyalásoktól; Ä magyar párt elnöki tanácsa szabja meg a magyar képviselők parlamenti munkáját Vasárnap lil össze az. elnöki tanács Az újságírónak arra a frćpftsfte,1 I I!

Next

/
Thumbnails
Contents