Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)

1927-09-11 / 253. szám

1927 Szeptember 11 t BÁCSMEGYEI NAPLÓ __________________________*L ®IdaI • • • • SZÍNHÁZI kistükör Az emberfölötti ember és a hegy A fekete grófné Nietzsche gondolatvilága — főkép az emberfölötti emberről való elmélete — egyre jobban hódit a szépirodalomban, különösen a színpadon. Nemrégiben ma­tattak be egy drámát, melynek kapzsi önző hőse, aki megkótyagosodott a né­met bölcs könyveitől, öntetszelgő ke­gyetlenségével tönkretette a környeze­tét s önmagát. Milánóban most került színre L. Repaci színmüve: »Az ember­­fölötti ember és a hegy.« Ez szintén ez­zel a tárggyal foglalkozik más szem­pontból. A hős: — íegyenc. Ártatlannak vallja (és tartja) magát, noha azzal vádolják, hogy bizonyos okmányokat pénzéit el­adott egy idegen államnak. Felesége, Edna, egy svéd íestőnő, állítólagos bűn­társa, szintén a börtönben senyved. Ga­­iasso — igy hívják a hőst — a börtön igazgatója elé kerül, mert összetűzött a börtönörével s megverte. Azt követel­te tőle, hogy engedje feleségéhez. A fegyenc már ötven esztendős. El­mondja az igazgatónak, mennyit szen­ved magányosságában, társtaianságá­­ban, főkép attól, hogy feleségét nem láthatja. Megérti, hogy a börtön sza­bályai szerint az igazgató nem csele­kedhet máskép. A törvény szigorú el­veken alapul, ö azonban a szeretet kó­dexe alapján beszél, melyet még nem Írtak meg. Egyébként elégedett. Azt, hogy nem őrült meg eddig nyomorult cellájában — amint mondja — annak köszönheti, hogy hisz feleségében, aki ellenálló erőt adott neki egy életre, aki megacélositót­tá akaratát, hogy mint »emberfölötti ember« szembe szálljon az előítéletek­kel, a szokványos erkölccsel és törvé­nyekkel s utolsó leheletéig küzdjön en­nek az erkölcsnek, ezeknek a törvények­nek alaktalan tömegével, mely lépten­­nyomon, mint valami irdatlan hegy sze­gi útját. Véleménye szerint minden em­ber, aki künn él az élet zűrzavarában s vágyakat hajszol, őrült, csak ő nem az. Ha szabad lenne, akkor ő is egy lát­szatigazságra tenné föl életét, harcolna egy káprázatért, de igy akarattalanul böcsen élnet. Az akarat az őrület, a bölcseség, a megadás, az akarattalan­­ság. A börtönőrrel való összetűzését, me­lyért büntetést kap, különbözőképen magyarázzák. Az őr védelmére kel meg­sértett társának, a fegyencek vele ro­konszenveznek, de ő mindenkit hazug­nak tart. Megvetően vonja vállát, nem törődik a többiekkel, a nyomorával és az itteni élet kilátástalanságával sem. Akkor azonban eléje vezetik feleségét, aki időközben megtört, elvesztette bá­torságát s az ő bennevaló hitét. Most a fegyenc megrendül, érzi, hogy hiába küzdött a »hazugságok hegye« ellen, átkozza önmagát, a világot, hogy »mi­ért adott a sors az embernek szivet, hogy érezzen, szemet, hogy lásson.« Ez a furcsa emberfölötti ember tehát uj típus: ellenkezője a réginek, nem Nietzsche szőke bestiája, sem D’Annun­zio aranytól és vértől csillogó hőse, ha­nem a lemondás hirdetője, aki végül a vágytalanságban, a nirvánában nyug­szik meg. * 1 Több újság hírül adta, hogy a párisi néger primadonna, Josephine Baker, aki torz fintoraival, kacsintásával, bohó táncával elragadta a közönséget, házas­ságot kötött egy olasz gróffal. Ezt ő maga cáfolta meg, mikor a Paris-soir­­nak igy nyilatkozott: — Valóban grófné lettem, de Dekobra egyik filmjében, melyben Pepito Abati­­no játsza a gróf és férj szerepét. Tréfáról van szó, ugratásról, vagy tényleg valami regényes házasságról? A Secolo udinei munkatársa leleplezi a titkot. Valóban megtörtént a házasság. A párisi színésznő hire eljutott abba a kis városkába is, ahol a szicíliai származá­sú Giusepoe Abatino lakik, régi nemesi család sarja. Reana del Rojale tud ró­la, sőt az ottani lapok megírták a há­zasságának híréi anélkül, hogy a gróf megcáfolta volna. Abatino itt tekintélyes ember, a vá­ros polgármestere. Dolgozószobájában az olasz király és Mussolini arcképe lóg. De asztalán ott áll kacéran, pajzá­nul, sötét szépségének diadalmas vona­laival a néger primadonna fotográfiája is egy angol nyelvű ajánlással, ezzel az aláírással: Jóé. (Ez Josephine Baker becéző neve). Mellette pedig Pepito Abatino arcképe,­­monoklisan, fekete, villogó szemeivel, fekete bajuszával. A gróf pár nap múlva Párisba rán­­dult, tavaly, az év végén. Természete­sen ellátogatott abba a kabaréba, ahol a néger primadonna működik. Megis­merkedett vele személyesen s azonnal megszerették egymást. Utána hazauta­zott, de a kis olasz városkába három nap múlva sürgöny érkezett Bakertől, hogy lőllön vissza. A szicíliai gróf be­­csomagoltatott, visszautazott Párisba. Ez év junius 30-án Baker húsz éves lett. Meghitt családi körben ezen a na­pon kötötték meg Párisban házasságu­kat. Baker egy év óta szerepel Párisban, ahova Newyorkból érkezett. 1928. feb­ruárjáig köti Ide szerződés s hetenként 20.000 frankot kap föllépéséért a Folies Bergeres-ben, de jövedelme sokkal több, mert a maga kabaréjában esténként 15.000 frankot keres, nem számítva a íilmfelvételeket, melyeket szintén dúsan megfizetnek neki. 1928. februárjában tehát a táncosnő ott hagyja Párist.- Nizzába költözik, mint Abatino grófné s itt csodálatos vil­lát építtet magának, mély egy millió frankba kerül. Egyébként Newyorkból egy színházigazgató uj szerződést ki­­nál neki (heti 83.000 frank jövedelem­mel!), nem beszélve arról, hogy Barce­lonából és sok-sok amerikai városból szintén ostromolják. Jóé grófné most adja ki francia nyel­ven emlékiratait. A közeli napokban je­lenik meg. Szerkesztői üzenetek Asztalos B. Beograd. Baedeker na*, gyón köszöni meleg elismerő sorait s a szerkesztőség szívesen méltányolja ön­nek a Könyvbarátok Társasága iránti érdeklődését. A magyar kultúra szent ügyének sok ilyen lelkes alvasót kívá­nunk, anrinőnek ön a levélben mutat­kozik! P. E. Oradea Mare. Jugoszláviában a gazdasági válság még fokozottabb mérvben érezteti hatását, de ettől elte­kintve majdnem teljes lehetetlenség az, hogy Ön mint idegen állampolgár lete­lepedési vagv tartózkodási engedélyt kapjon. Az erre vonatkozó rendelteket az itteni hatóságok nagyon szigorúan kezelik és csak a legritkább esetben le­het és legfeljebb 12 hónapos tartózko­dási engedélyről szó. ez is csak akkor, ha ön szerződésileg tudja igazolni, hogy egv itteni cég alkalmazza. Hü olvasó, Noviszad. A nőknek van Magyarországon szavazati joguk, de nem általános. S. Kraljevléevo. A Zemaljska Hemij­­ska Síraza sorsjegyeinek húzását no­vember 8-ra halasztották. E. A. Szenta. Feleségének kórházi ápolási és mütétköltségeit a munkásbiz­­tositó pénztár köteles viselni. K. A. Szenta. A kérdezett címeket a noviszadi egészségügyi felügyelőségnél (inspektorát Ministarstva Narodnog Zdravlja) tudhatja meg. R. I. Szenta. A kereskedelmi iskolai érettségi bizonyítvány nein képesít egye­temi tanulmányok folytatására, azon­ban a kereskedelmi főiskolába a keres-i kedelmi érettségi bizonyítvány alapján is felveszik a jelentkezőket. S. F. Szenta. Közölje velünk pontos cimét, hogy levélben felelhessünk. Ismé­’ telje meg kérdését. K. I. Cservenka. Magyarországon több kertészeti iskola van, többek között a budapesti kertészeti főiskola, a Buda­pest főváros által fentartott községi ker­tészeti szakiskola és a magyar Izr. Ker­tészeti Iskola (MIKEFE). A felvétel mó­dozatai iránt érdeklődjék ezeknél az iskoláknál. R. K. Pancsevó. A porcellán-fotogra­­fálást mint iparágat Jugoszláviában egy­általán nem kultiválják. Az ilyen fo­tográfiák készítésével egyedül a karls­­badi nagy agyag- és porcellángyárak foglalkoznak, minthogy az amugyis szük­séges hatalmas kályhaberendezések ren­tábilissá teszik a gyártásnak ezt az ágát is és minden cvár más-más speciális járást alkalmaz. A gyárak minden, •alószinüség szerint nem adnak senki­nek felvilágosítást arról, hogy melyik gyártási módot alkalmazzák. Leghe- • Ívesebb lenne, ha Ön közvetlenül a PHOTO-AMATEUR VERElN-hez for­dul Wienbe. ahonnan szívesen adnak bővebb felvilágosítást és egyúttal meg­jelölik az erre vonatkozó szakirodal­mat is. A. S. Padna. Levélben közöltük a ha­zai étolaj-, ásványolaj- és műszaki olaigyárak címeit. E. H. Mól. Baromfira van kiviteli vám. Elő állapotban q-ként 88. levágott álla­potban 44 papír dinár. B. F. Odžacl. Beogradban van mü­' egyetem. H. G. NovlbeíeJ. Jogvédő irodánk az ügyet megsürgette. A kérvény még nincs elintézve, de az elintézés valószínűleg el­utasító lesz, minthogy ön nem jugoszlá­viai illetőségű. S. 4. Pančevo. Közölje velünk sürgő­sen, hogy mit tartalmaz a kérvény, mert enélkül lehetetlen az aktákat megkeresni. K. B. Szombor. A rendelet megjelent és rövid időn belül életbe is lép. G. B. Beograd. A vasútnak nem állt jogában a küldeményt elárvereztetni és ön kérheti a kár megtérítését. A. I. Sztaramoravica. Nem büntetendő. E. I. Doroszlovo. Közölje velünk az Ítéletet, vagy ha ez nem áll módjában, az ítélet számát. W. A. Debelfača. Törökországban nem rosszak a munkaviszonyok, de nem is könnyű az elhelyezkedés. Azt nem tud­juk. hogy a malomszerelési szakmában milyenek a kereseti lehetőségek. F. I. Backo-Petrovoszeló. A törvény­szék illetékes. Z. E. Velika-Klkinda. Levélben vála­szoltunk. Kiváncsi. Novibečej. Két villával vagy kanállal és villával. A. B. Veliklbecskerek. Ágynemű után, ha az személyes használatra szolgál, nem kell beviteli vámot fizetni. Debreczeni Józsefi KÉT VERS Babona Sovány a nyáj, pásztortól hallom Nem bírja már a nyárt e vér A pásztor mond, ki közte él A nyáj azért oly ösztövér Gyengül a szem, a csillagász Ki ül s leseng toronyszobán Azt mondta és a léghajós, Hogy tömlőnkből már ill a gáz Hogy itt a vég, a vég, a jós Igy mondja, vérző hírhozót Kapunk az égből mihamar S város helyén majd nő bozót Volt egy barátom is, vegyész, Ki mondta: lurcsanydvii láng Szikráz olykor a göreben. Valami készül meglásd öregem S a viz is vérét mind kiadta S hegyen a hó, minthogyha gézből Egy fájó főre lenne unt kötés... Nincsen tovább e vers. Ne haragudjanak miatta S ne higyjenek szót sem az egészből Pro áomo Versem e hattyus dereglye Ringat e élőt a hátán, Ringat e élőt a hátán? Tavaszidőbe s nyármelegbe Jár e az ajka utána Reszkető ajka fiúnak Reszkető ajka leánynak Mintha e vers helyén kút állna És irtak-e versemből verset Emlékül emlékkönyvbe párat, Kétkapcsos emlékkönyvbe fáradt Betűkkel s fájóval, mint a mellseb Amint én Írtam, túl a durva Lármán, életen messze túl Életen, testen messze túl Egy kopott vak asztalra borulva Előlegfizetés nélkül a katonatisztarak és ál amhivatalaok urak részére Hosszúlejáratú részletfizetésre mindenkinek a „His Master Voice“ „Columbia“ „Edison Bell“ világhírű gyárak gramofonjai és lemezei Edison Bell Penkala Ltd. férjék a mi ingyen« árja jy lékeinket. i

Next

/
Thumbnails
Contents