Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)

1927-09-10 / 252. szám

1927. szeptember 10

BÁCSMEGYE3 NAPLÓ

TŐZSDE

Zürich, szept. 9. (Zárlat.) Beograd ■913, Páris 2033.25, London 2521 és háromnyolcad, Newyork 513.55, Brüsszel 72.20, Milánó 28.19K, Amszterdam 207.80, Berlin 123.36, Bécs 73.10, Szófia

3.75, Prága 15.37, Varsó 58, Budapest

90.75, Bukarest 3.18.

Beograd, szept. 9. (Zárlat.) Páris 221390, London 27o65, Newyork 5682. Brüsszel 793, Genf 1097, Milánó 31025, Amszterdam 2285, Berlin 1354, Bécs 802, Prága 16885, Budapest 997, Bukarest 3512.

Zagreb, szept. 9. (Zárlat.) London 275.85—276.65, NewyorK 55.75—55.77 Genf 1094—1097, Milánó 307.75-^309.75 Berlin 1351.50—1354.50, Bécs 799.50— 802.50, Prága 168.60—168.90, Budapest

996.50— 998.50.

Szentai gabonaárak, szept. 9. A pénteki piacon a következő arák szerepeltek: Búza 295—297.50 dinár, ótengeri morzsolt 212.50—215 dinár, uj tengeri morzsolt decemberi és januári szállításra 162.50—165 dinár, csöves tengeri

92.50— 95 dinár, takarmányárpa 225—243 dinár, sörárpa 250 dinár, zab 170—175 dinár, burgonya 157.50—160 dinár, őrlemények: uj lisztek árai szeptemberi és októberi szállításra: 0-ás liszt gg 490 dinár, 0-ás g 490 dinár, kettes főzőliszt 470 dinár, ötös kenyérliszt 450 dinár, hetes 320 dinár, nyolcas 230 dinár, daraliszt 200 dinár, korpa 200 dinár. Irányzat: változatlan. Kínálat: gyenge. Kereslet: csekély.

Szombori gabonatőzsde, szept. 9. Uj búza bácskai vasút 78—79 kg. 2 százalékos 292.50—295 dinár, rozs bácskai vasút 71—72 kg. 280—285 dinár, uj zab bácskai vasút 197.50—200 dinár, uj árpa takarmányi 61—62 kg. 220—225 dinár, takarmányi 63—64 kg. 230—235 dinár, tavaszi. 65—66 kg. 260—265 dinár, tengeri bácskai vasút 190—192.50 dinár, bab fehér nem válogatott 300—310 dinár, fehér válogatott 330—340 dinár; lisztek: Ogg 425—435 dinár. Og 425— 435 dinár, kettes 405—415 dinár, ötös 375—385 dinár, hatos 335—345 dinár,

hetes 275—285 dinár, nyolcas 205—215 dinár, finom korpa 180—185 dinár. Irányzat: búzánál nyugodtabb, tengerinél lanyha. Forgalom: 93 vagon.

Noviszadi értéktőzsde, szept 9. Hétszázalékos beruházási kölcsön kereslet 86, kínálat 88. Két és fél százalékos hadikárpótlási kötvény kereslet 360, kínálat 362. Kereskedelmi és Iparbank kereslet 142. Városi Jódos Gyógyfürdő kínálat 50.

Noviszadi terménytőzsde, szept. 9. Búza bácskai 78—79 kilós 297.50—295 dinár, bácskai 79—80 kilós 300—297.50 dinár, bácskai 80 kilós .300 dinár, bánáti 78—79 kilós 295—292.50 dinár, szerémi 78—79 kilós 295—292.50 dinár, rozs

bácskai 72 kilós 2 százalékos 282.50— 285 dinár, ;Vpa bácskai 65—66 kilós 265—260 dinár, szerémi 65—66 kilós 265—260 dinár, zab bácskai 205—200 dinár, szerémi 207.50—DOS dinár, szlavóniai 202.50—200 dinár, kukorica bácskai 195—194 dinár, bánáti 195—190 dinár, szerémi 197.50—195 dinár, bab fehér válogatott 340—330 dinár, lisztek: Ogg és Og bácskai 430—437.50 dinár,

bácskai kettes számú 412.50—420 dinár, ötös számú bácskai 385—395 dinár, hatos számú bácskai 333—345 dinár, hat és feles számú bácskai 300— 310 dinár, hetes számú bácskai 275—285 dinár. Nyolcas számú bácskai 210—220 dinár, korpa bácskai jutazsákokban

182.50— 187.50 dinár, szerémi jutazsákokban 180—185 dinar, szlavóniai jutazsákokban 177.50—182.50 dinár. Irányzat: lanyha. Forgalom: 10 vagon búza, 2 vagon zab, 52 vagon kukorica, 16 vagon liszt, 2 vagon korpa, 1 vagon bab, összesen 83 vagon.

Budapesti gabonatőzsde, szent. 9. A készárupiacon az irányzat változatlan, csupán a búzánál volt kisebb áremelkedés. A határidőpiacon szilárd irányzat mellett az árak emelkedtek. Határidőpiacon búza októberre 31—31.16.' zárlat 31.04—31.06, márciusra 33.64—33.78, zárlat 33.64—.33.66, májusra 34 30—34.44. zárlat 34.28—34.30, rozs októberre 28.66 —28.78, zárlat 28.70—28.72, márciusra,

30..30—30.40, zárlat 30.30—30.32, tengeri augusztusra 25.40—25,56. zárlat 25.50— 25.52. Készárupiaccn búza 30.55—31.81, rozs 28—28.25, takarmány árpa 25—26, sörárpa 27—33, köles 23—23.50, tengeri

24.50— 25.50, zab 22—22.75, repce 44—45.

Budapesti értéktőzsde, szept. 9. Magyar Hitel 91, Osztrák Hitel 51.5, Kereskedelmi; Bank 133.5, Magyar Cukor 243, Georgia 21.5, Rimamurányi 132.3, Salgó 84.3, Kőszén 771, Bródi Vagon 3.6, Beocsini Cement 254, Nasici 179, Ganz Danubius 206, Ganz Villamos 184, Athenaeum 315, Nova 47, Levante 27.

VÍE&ll&S

A noviszadi hidrotechnikai hivatal jelentése szerint a jugoszláv vizek mai állása a következő: Duna: Bezdán 362 (0), Apatin 436 (—8), Bogojevó 412 (—8), Vukovár 340 (0), Palánka 332 (0), Noviszad 332 (4-8), Zemun 260 (+16), Orsóvá 240 (+20). Dráva: Oszijek 172 (—2). Száva: Mitrovica 177 (—20), Beograd 1924 (+14). Tisza: Szenta 278 (+48), Becsei 227 (+50), Titel 340 (+25).

SPORT

A nehézatlétikal szövetség közgyűlése.

A Jugoszláv Nehézatlétikai Szövetség október 2-ikán tartja Zagrebban rendes évi közgyűlését. A napirenden szerepel a szövetség alapszabályait módosító ja.vas!at, valamint az 1928. évi országos bajnoksági versenyek kiírása. A közgyűléssel egyidőben tartják meg Zagrebban az ezidei jugoszláv bajnoki mérkőzéseket is.

Uj jugoszláv rekordok a bolognai úszó versenyen. Bolognából jelentik: A bolognai uszóversenyeken két uj jugoszláv rekordot állítottak fel. Az egyiket a 100 méteres gyorsuszásban a susaki Rcjen Olga érte el, aki hetedik helyezéssel 1 p. 26 mp. alatt úszta ezt a távolságot, 1.2 másodperccel javítva meg eddigi saját rekordját. A százméteres hátuszásban Katavics Sztanka (Split) ötödik lett 1 p. 43.4 másodperccel, három másodperccel javitva meg az eddigi jugoszláv rekordot. Katavics Sztanka résztvett a gyorsuszásban is. itt azonban csak 1 :30«as időt tudott elérni. A jugoszláv férfiuszók sokkal gyengébben szerepeitek. A százméteres gyorsuszás első csoportjában Senjanovics 1.10 idővel hatodik, a másodikban pedig Smokvina Ljuba 1.08 mp.-el szintén hatodik lett.

KINTORNA

— Mondja csak, diszkrét ember a Teitelbaum?

— De még milyen! Egyszer adtam neki húsz pengőt kölcsön és azóta egy szót se szólt róla.

*

Igazgató: Nos, hogy érzi magát itt a börtönben?

Fegyenc: Kitünően ... Csak most 'átom, milyen marha voltam, hogy négy ven évig becsületes munkából akartam megélni.

*

Feleség: Ede te olyan féltékeny vag», hogy nem merlek figyelmeztetni, hegv egy ur már hosszabb idő óta követ bennünket.

Férj: Sajnos most nincs okom a féltékenységre, mert ez az ur az egyik hitelezőm.

*

Putznét már fél órája bámulja Móricka:

— Mit nézel rám Móricka?

— Várom, hogy a néni megpukkadjon.

— Miért?

— Mórt a mamám azt mondta, hogy maga rögtön megpukkad, h?. az 6 uj kalapját meglátja.

#

Háziorvos: És ha esetleg újra elveszti a férje az eszméletét, töltsön gyorsan a szájába egy pohár konyakot.

Feleség: Amikor eszméletlen? . . .

Ezt sohase bocsátana meg nekem!

A KÖZSÉG GYERMEKE

EGY CSECSEMŐ REGÉNYE (62)

ir!a: HUSiCS B8AN1SZLAV Fordította: CSUKA ZOLTÁN

És hamarosan már nagy tömeg állt a ház előtt, amelynek a padlása úgy dongott, mintha egész ezred katonaság gyakorlatozna benne. Semmit sem lehet látni, csak néha-néha lehetett egy-egy felkiáltást, vagy sikoltást hallani. Egyik percben egy férfihang mondta»Ne üss úgy, az istenfádat!« A másik percben meg női hang hallatszott: »Te kutya, majd én megmutatom neked!«

Azután kissé lecsendesedett a lárma és a létrán megjelent a pópa, de nem az a pópa, aki az előbb fel ment, ne adj Isten! A reverenda szét volt tépve és rongyokban lógott le róla, a szakálla az egyik oldalon kitépve, úgy vörösödött a képe, csak ép, hegy a vér ki nem serkent.

Kis idő múlva a papné is megjelent a létrán, kezében a törött villával, de a harmadik, Sztána nem ki vánt lejönni a padlásról, ott maradt fönn és a fejét befurta a szénába, átkozva azt a percet, amikor eszébe ötlött, hogy meggyónjon, de mégis azzal vigasztalva magát, hogy a verés után legalább nem fogják kinozm többé a rossz á’rnok.

Természetes, hogy a pap még jó reggelt sem mondott a létra körül álldogálóknak, hanem csak úgy félszemmel nézett rájuk és úgy eiszelelt, mintha a vihar vitte volna el.

— Ki hitte volna — mondotta Tomics Szpaszoje, hogy a mi papunk ilyen gyors és fürge?

— Semmi az, Szpaszoje! — tette hozzá egy másik — te is gyors lennél, ha összetörtek volna egy villát a hátadon. De láttátok-e, hogy ott fenn a padláson szappan nélkül beretválkozott?

— Gyertek emberek velem a korcsmába — mondotta Radoje — én fizetem ma a pálinkát!

De még a vendéglőig sem érkeztek és már nagy embercsoportot találtak ott, amely élénken tárgyalta a történteket. Elterjedt a botrány a faluban, mintha a dobos hirdette volna ki. Aki csak munkára indult, elállt a szándékától és itt is, ott is nagy csoportok keletkeztek. És a botránynak másnap is - nagy volt a hatása Beszéltek róla a korcsmában, az utón, a földeken, mindenütt, ahol csak ketten találkoztak és beszélni tudtak.

A pap pedig visszahúzódott a szobájába és nem ment a faluba, de nem ment a templomba sem.

Ekkor történt, hogy meghalt valami Jányics Rája nevii ember, akit természetesen pappal kellett eltemetni. összegyűlt erre a temetésre a falu apraja-nagyja, nem azért, mintha az elhunytat sajnálnák, mert az egész életében gonosz ember volt, hanem azért, mert mindenki kiváncsi volt a papra, hogy khnoz<jul-e a szobájából.

A pap pedig eljött és természetesen a halotti menet egyáltalában nem hasonlított halotti menethez, mert mindenki nevetett és mindenki bűnt érzett ezért a lelkén és a temetőig háromszor is elmondotta: »Bocsásd meg a mi vétkeinket!«

Pora pópa pedig, habár forrón tűzött a nap, valami nagy női sált kötött a nyakába, amelyet egyik oldalán egészen fülig húzott (ez volt az az oldal, ahonnan a szakáll hiányzott) és énekelt is az elhunyt lelkiiidvéért, de nem úgy, hangosan, mint valaha, hanem tompán, igen nagy fájdalommal. És szemérmesen lépkedett előre, mint a szűz, akit lakodalomra visznek és olyan félősen nézett a földre, mint a lányka, aki először néz a legény szemébe.

A pap botrányának hire természetesen nem maradt meg a faluban, hanem arról hamarosan a szomszéd falvakban is kezdtek beszélni és Krnya Radoje gondoskodott róla, hogy a hir kerületről-kerületre is eljusson. így jutott el a szolgabiróságig, ahonnan egyenesen a beogradi egyházi biróság elé került. Péra pópának ezért néhányszor meg kellett jelennie a kerületi esperes előtt, a vizsgálat, majd a vizsgálat kiterjesztése végett, mig az ügy azzal Végződött, hogy ítélethozatalra beidézték Beogradba.

így a pópa egy szép reggelen Beogradban ébredt fel.

Arcának megcsupált oldaláról már uj szakáll nőtt, a másik oldalról kissé levágatta a szakállát és így rendbehozta magát. A podgyászában néhány levágott és gondosan elkészített malacot is hozott magával az

egyházi biróság tagjai részére. Ezért külön háromnégy nappal hamarabb érkezett, hogy bejárja a biróság tagjait, gondolván, hegy igy valahogy segít a dolgokon.

Mivel a tárgyalás előtt elegendő ideje volt, a pópa egyik reggelen elindult, hogy egy kötelezettségének eleget tegyen. Ezt a kötelezettséget úgy a papi, mint a baráti lclkiismeret diktálta neki. Tudván azt, hogy raboknak és betegeknek mindig szokás vinni valamit, vásárolt három pakli dohányt és azzal megindult a felsővárosba, hogy meglátogassa a bírót.

Ez a találkozás igen megható és egyben festői is volt, meft az ölelkezésben egyrészt a tépett rcverendás pap, másrészt pedig a fehérrabruhás biró találkoztak és az ölelkezés sokáig is tartott. Ki tudja, hogy ebben a percben nem jutott-e eszükbe az az idő, amikor annyira összevesztek, az azonban bizonyos, Iiógy a biró igy szólt a paphoz:

— Jól van, jól van, csak éljünk és egészségesek legyünk, de megérem még, hogy Ieberetválva látom a szakálladat! — Mire a pap ezt felelte:

— Nem tudom, mi történhetik még ezen a világon, de hogy még látlak egyszer bilincsekkel a lábadon, az bizonyos!

íme, igy ölelkeztek össze a rabruhás biró és a pap, ama nap előtt, mikor a szakállát leberetválták.

A pap sokáig maradt a bírónál, mert az hosszan kérdezősködött a faluról, azután elmesélte jövőbeni terveit. Azt mondta:

— Mihelyt visszatérek a rabságból, képviselőnek jelöltetem magam.

A pópa végül is elbúcsúzott és elindult, hogy felkeresse az egyházi biróság egyik tagját. A Kalimegdánnál ugrott fél a villamosra és el lehet képzelni, mennyire meglepődött, mikor a kalauz a jegy árát kérte. Fizetés helyett a pap felugrott és megölelte a kalauzt:

— Hát te vagy az, hogy kerülsz te ide? — kiáltott fel meglepődve a pap.

— Hát tudod, kérlek, én elindultam Németországba — felelte az Írnok — de az itteni villamosközpont viszszatartott és addig kérlelt, addig kérlelt, amíg itt maradtam.

(Folyt, köv.) (