Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)

1927-09-09 / 251. szám

fcACSMECTEI NAPLÓ ______________________________9. oldal

Közgazdaság

Háromszázhetvenmillló dinár deficit külkereskedelmünk félévi mérlege. Beogradból jelentik: A központi statisztikai hivatal most tette közzé az 1927. év első felének külkereskedelmi mérlegét. Ez év első felében a behozatal 3375.7 millió dinárt tett ki, a kivitel ezzel szemben 3005.8 millió dinárra rúgott, úgyhogy ez év első felében a jugoszláv külkereskedelmi mérleg 369.9 millió dinárral maradt passzív. A Statisztikai hivatal adatai alapján meg lehet állapítani, hogy külkereskedelmünk helyzete 1927. első feiéfcen kedvezőtlen volt Behozatalunk 1926. első felével szemben 10.6 százalékkal visszament ugyan, de ezzel szemben kivitelünk lényegesebben, még pedig 23.6 százalékkal csökkent. Tekintettel arra, hogy külkereskedelmünk az év harmadik negyedében rendszerint kedvezőtlen és passziy (tavaly ebben a negyedben 245 millió dinár volt a deficit), a jugoszláv külkereskedelem ak'tivtását már csak a negyedik negyed mérlege mentheti meg.

Nemesfüz termesztése a Bácskában.

Noviszadról jelentik: Néhány bácskai íöldbirtokos kb. 160 katasztrális hold területen vad- és nemesfüz termesztésével foglalkozik. Ennek a területnek legnagyobb része Sztaribecsejen, a Tisza két töltése között fekszik. Itt körülbelül negyven holdon az úgynevezett tiszai sáríüzvessző terem, melynek lehántott vesszeje szolgáltatja a legjobb .fehérkosárvesszőt és minősége olyan ló, hogy »drótvesszőnek« is hívják. A többi területen most újabban intenzív nemesfaj vesszőtermesztéssel foglalkoznak. Leginkább az amerikai fajta veszszővel kísérleteznek, amely több jobbtulajdonságu vessző keresztezéséből állt elő. Tekintve az efajta vessző érzékeny voltára és a velejáró vesződ ségre és költségekre és arra, hogy ez a ves^Őfají talajt még nem. szokta jneg, a tulajdonosok nagy óvatossággal kezdtek a termesztésével foglalkozni. Ehhez az óvatossághoz járul még az idei abnormális szárazság, melynek következtében a már két-három éves amerikai ültetvények megmentésére szivattyúkat kellett felállítani, mert nemhogy vessző nem nőtt, hanem magát a tavat is kipusztulással veszélyeztette a szárazság. A lehangoltsághoz hozzájárul még az idei alacsony ár, amit a gyenge keresletnek lehet betudni. Azonkívül a termelő és fogyasztó, vagy kereskedő ninT927 szeptember 9

csen egymással rendes összeköttetésben és igy a kereslet se, amely biztosan sokkal nagyobb volna, mint amilyen, nem tud kielégülni. A fent említett telepeken annyi sem termett a. nemes vesszőkből, mint amennyi szükséges az idei őszi dugványozáshoz, miért is a telepek javítására és bővítésére belföldön amerikai-, vagy másfaju nemes vesszőt keresnek. A sztaribecseji ültetvényesek most csak a jövőévi kedvezőbb termésben és árban bíznak, amely lehetővé fogja tenni azt, hogy Becsejen egy igazán impozáns mintaszerű nemesfüztermeiés létesüljön

Megalakult a vajdasági kerékpáros aiszövetség. Noviazadról jelenik: A vajdasági kerékpáros alszövetseg noviszadi alakuló ülésén kilenc egyesü'et képviseltette magát. Az alapszabályok megállapítása után a következő tisztikart választották meg: Elnök Polyákovics Vince, társelnök ifjú dr. Hadzsi Koszta, titkár Kojov-Otta János, főszövetségi delegátus dr. Hadzsi Koszta. A választmány tagjai: a szubot'cai SzAND részéről Weisz Sándor, helyettese Laundáncnek Lász'.ó, a szubotlcai Sport részéről Matkovics Mátyás, helyettese Szauiics Déne, a szuboticai Villany telepi SC részéről Sefcsics Antal, helyettese Farkas Mihály, a becskerekl Buduénost részéről Hirsch Albert, helyettese Bablnszki Szteván, a sztaribecseji Tesla részéről Larics Alekszandar. helyettese Miskov'cs Zsivkó, a noviszadi Ach'iles részéről Fischer Béla, helyettese Alekszander Ferenc.

A zagrebi tennisz verseny másod'k napja. Zagrebbol jelentik: A zagrebi nemzetközi tenniszverseny második fordulójában a zagrebi Friedrich-fivérek kerültek össze Zachossai és Argiropulos• sal a görög Davis-cup-játékosokkal. A? .első szettben priedrehék győztek 6:2 arányban,,.a másodikban a görögök 4:6 arányban. A döntő szettben azonban, a mikor 3:2 volt az állás a görögök javára Friedrichék feladták ?. versenyt, mert a közönség, melyet a Matzenauer—Kozseluh pár debüje érdekéit inkább, a másik pályához tódult és ellepte Friedríchék pályáját is. Ez a rendezési hiba annyira elkeserítette a zagrebi kettős bajnoki párt, hogy feladták a versenyt. A nap ’ főeseménye a Kozseluh Jan— Matzenaucr-pár találkozása volt a zagrebi Babiccsal és Krmiccsal. A vendégek

fölényesen 6:1, 6:1 arányban győztek Pénteken a főatírakció a Kozseluh-testvérek játszmája lesz a Podvinec—Müller párral. Kozseluh Károly ezenkívül singlet is játszik Matzenauerral.

Folyik a vizsgálat a Jugoszlávia ellen. Zagrebből jelentik: A JNS szerda esti ülésén foglalkozott a beogradi Jugoszláviának felfüggesztése ellen beadott panaszával. Az egyesület működését — mint jelentettük — a múlt vasárnapi WAC-mérkőzésen történt verekedés miatt függesztették fel. A JNS most helyt adott a Jugoszlávia panaszának és megszüntette a felfüggesztést, mert a verekedés főhősé, Jovanovics ellen már folyik az eljárás a beogradi alszövetség büntető bizottsága előtt.

A KÖZSÉG GYERMEKE

EGY CSECSEMŐ REGÉNYE <61

irta: NUSC3 8RANI3ZLAV Faréi tett j: CSUKA ZOLTÁN

— De most nincs itt, biró uram! Tudod-e, te írnok, hegy hol van a pénz?

Az Írnok felemelte a fejét és eimálékodott, majd hogy azt nem mondta: »Majd meglátjuk, ha eljön az ideje!«

— Nos, Mró uram, testvérem és barátom — mondotta a tisztviselő — rajta, megírunk egy jegyzőkönyvet. egy kihallgatást és...

A biró ebben a percben megint csak úgy érezte, hogy a kapitány körme alatt kipukkan, mint egy bolha.

Hogy mi történt tovább a községházán, nem tudjuk, csak az bizonyos, hogy kis idő múlva a kisbiró elszaladt Gyokics Akszentijehez, a legidősebb tanácstaghoz, akinek a tisztviselő átadta a kulcsokat, ő maga pedig a bíróval és a jegyzőkönyvvel együtt visszament a városba.

Az Írnok később, úgy alkonyat felé, pálinka mellett, amelyet Krnya Rađoje fizetett, igy mesélte el az ügyet:

— Ez a pá.rtszenvedély! Elvezetik az ember, az Isten szeme előtt a városba és tisztán párt • okból. A

I tisztviselő engem is meg akart fogni, de én az orra alá tartottam az öklömet és azt mondottam: »Ismerem én a törvényeket uram, legalább annyira, amennyire te. sőt többet is tudok nálad, mert évekig éltem külföldön, ahol a hatóságnak nem szabad a polgárokra Így rárohanni!«

— És mondd csak, sok hiányzott a kasszából? — kérdezte Krnya Radoje.

— Hát úgy hétszáznyolcvan dinár körül!

— Ajha! — mondotta Radoje és még egy kupica pálinkát rendelt az írnok részére.

. — Kérdezte tőlem a tisztviselő mesélte tovább

az írnok. — »Mi ez, Írnok uram?« Ezt az adminisztrációban deficitnek nevezik, mondottam. »Llgy van!« szólt a tisztviselő és szóról-szóra beírta a jegyzőkönyvbe.

— És mi.az a.deficit? kérdezte Krnya Radoje.

— Ezt igy hívják az adminisztrációban — mondta az írnek és élvezetei ismételgette az idegen szót. A deficit a következő: megnézed a könyveket és van pénzed, megnézed a pénztárt és nincs pénzed. Ez a deficit!

Ilyenforma beszélgetések hangzottak el a faluban ezen az estén, aztán másnap és még igen sok napig, mert a biró elment ugyan a tisztviselővel, de nem tért többé vissza a faluba. Pártpolitikai okokból két esztendei fegyházra Ítélték és elvitték Beogradba.

Nem sok idő telt el és az írnok is elvesztette a kedvek hogy a községben maradjon. Ezt mondotta:

— Elmegyek megint Németországba. Ott mindenki tisztel és becsül.

Beadta a lemondását és egy szép napon eltűnt a községből,-ahol mindenki meg volt győződve 'arról, hogy az írnok Németországba ment.

És azután igy jött egyik meglepetés a másik után mint amikor betegség,. vagy halál jelentkezik és nincs se vége, se hossza'a sok bajnak. Alighogy Prelepriicán elfelejtették a bírót, más valami történt, miről megint sokat lehetett beszélni.

Egyik hajnalban nagyon korán kelt fel Krnya Radoje és Krman falúba akart indulni, hogy ott egyik ügyesbajos dolgát elvégezze. Mikor a falu végéhez ért, észrevette a pópát, amint nagy óvatosan, minden oldalra figyelve mászott föl a létrán az egyik padlásra. Krnya Radoje elcsodálkozott és gondolkodni kezdett magában:

— Ha azt mondod, hogy jó házigazda és megnézi a padlást, nem lehet, mert akkor a saját padlását nézné meg, ha azt mondod, hogy a lelkész a reggeli istentiszteletet .akarja elvégezni, megint nem lehet, mert az istentiszteletet nem padláson szokták tartani.

Mivel pedig Krnya Radoje még Anika miatt vicsoreaiíg a fogait a pópára, hamar abbahagyta krmani útját és visszasietett a papnéhoz, akit épen az udvaron talált.

— Jó reggeli, tiszteletes asszony! — köszönt be a kerítés mögül Radoje.

— Adjon isten! — válaszolta a papné.

— Itthon van a tisztelendő ur?

— Bizony nincs itthon, korán fölkelt és elment a reggeli istentiszteletre.

— De hát biztosan az istentiszteletre ment"

— Persze! — mondotta a papné.

— Hát akkor miért a padláson végzi az istentiszteletet?

— Milyen padláson? — csodálkozott a tiszteletesasszony.

— Ép az előbb láttam, amikor a Zdravkov Zsivka padlására mászott.

— Milyen Zdravkov Zsivka padlására? — csodálkozott e! még jobban a papné.

— Hát annak a Zsivkának a padlására, akinél a Sztána leányzó lakik, a Sztána, aki nemrég a városban lődöigött a szántóföld miatt.

A papné fdszisszent, mint a mérges kigyó, fölkapott egy épen kezeügytben álldogáló villát és két lépéssel kiugrott az uccára.

— De a saját szemeiddel láttad, az istenért? — kérdezte még egyszer csak úgy futás közben Radoját

—. Láttam hát! — erősiígette Radoje és a papné elzugott az utón, mint a sárkány.

A parasztok látták a száguldó papnét és csodálkozva néztek utána. Nem csodálkoztak azonban sokáig, mert hozzájuk lépett Radoje és felvilágosította őket:

— Gyertek velem emberek, nézzétek ezt a még soha sem látott csudát. A pap a padláson végzi az istentiszteletet, a papné meg siet, hogy meggyujtsa a' gyertyákat.

— Mit beszélsz, ember — csodálkoztak a parasztok, de mégis beestek a csapdába és mind Radoje után indultak.

([Folyt, köv.)

I