Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)

1927-09-08 / 250. szám

I^Zr^epteniber 8 feÁCSMEGYEI NAPLÓ ______________ 11. old«!

Újból üzembehelyezték a novakanizsai állami selyemgyárat

Novakanizsárol jelentik: Csütörtökön /eggel ü nnepélyes keretek között indult rneg közel három évi szünetelés után a novakanizsai állami selyemfonógyár Dinyaski Steván, az állami selyemgyárak központi vezérigazgatója és a miniszteri kiküldöttek jelenlétében. A megnyitáson resztvettek df. Várady Imre és Sztankovics Milos tartománygyűlési képviselők és nagyszámú közönség. A főigazgató üdvözölte a miniszteri kiküldötteket és hatásos beszédet intézett a gyár munkásaihoz.

A novakanizsai állami seiyemfonógyár jelenleg a Vajdaság legmodernebb és legjobban felszerelt selyemgyára. Fürdő és étkezőterem áll a munkások rendelkezésére. Jelenleg százhatvan munkásnő dolgozik a gyárban, amely hetvenöt százalékos üzemmel dolgozik. Két héten belül azonban már teljes üzemmel fognak dolgozni. A hosszú szünetelés körülbelül két és fél millió dinár veszteséget jelent a községnek és a gyár uj üzembehelyezésének rendkívüli szociális jelentőségére leginkább jellemző, hogy valóságos ostromot intéztek a jelentkező munkásunk a felvevő irodában a foglalkoztatásért. A jelentkezőknek még a felét sincs módjában a gyárnak foglalkoztatni és a felvételnél különös tekintettel vannak arra, hogy lehetőleg a legszegényebb családok jussanak jövedelemhez. Dinyaski eván vezérigazgató kijelentette, hogy selyemhernyó tenyésztést is nagyobb arányokban fogják propagálni, úgy hogy lehetővé tegyék a gyár állandó üzembentartását.

A gyár üzembehelyezése Sztankovics Szvetozár földművelésügyi miniszter érdeme, aki mint egy jó orvos, állandó figyelemmel kiséri a Vajdaság lázas ütőerét és helyes diagnózissal a nyomor egyetlen biztos orvosságát: a munkaalkalmat adagolja a kínzó szegénység enyhítésére.

(G. B.)

Jugoszlávia

erdőgazdasága

D. i lov'.cs eg jelenti tanár könyvéntk adatai

Az ország természeti kincseinek jelentős részét képezik az erdőterületek, amelyek az illetékes minisztérium megállapítása; szerint Jugoszlávia területének mintegy harminc százalékát teszik ki. Az erdők legnagyobb része kitermelésre alkalmas, úgyhogy addig is, mig az ország indusztriálizálása folytán nem lesz nagyobb a belföldi fogyasztás, igen szép eredményekét mutatott fel az export. Minthogy Jugoszlávia indusztriálizálása csak olyan mértékben történik, amint azt egy agrárállam egészséges fejlődése megköveteli, sokáig nem számíthatunk arra. hogy a kitermelt fa nagyrészét a belföldi ipar használja fel. A Jugoszláv f ne "port számára azonban minden piac nyitva áll. Az északi államok: Svédország. Finnország, Oroszország stb. olyan távol esnek a Földközi-tengertől, hogy ez a piac, amely legjelentősebb a faexport számára. Jugoszlávia kivitelét természetszerűen megkönnyíti és elősegíti. Olaszország, amelv ezen a piacon nagy vevőként lép fel és ipara számára igen nagy mennyiségű drága faárut igényel. szükségletét csak Jugoszláviából fedezheti. Az északi államok távol vannak; a középeuröpai országok oedig, mint Németország, Csehszlovákia és Ausztria fejlett iparral rendelkeznek, exportra ennélfogva kevesebb fa kerül.

— A jó piac és a kedvező helyzet dacára még sok kivánni valót hagy hátra a jugoszláviai erdőgazdaság. Tervszerű és racionális kitermelésről legfeljebb Szlovéniában és Horvátország egyes részeiben lehet szó, mig az ország többi részeiben nem tudott lábra kapni az észszerű kitermelési rendszer. Ennek azonban mélyreható okai vannak. Részint a szállítási eszközök hiánya, illetőleg a rossz utak, másrészt a tőke hiánya lehetetlenné teszi a racionális organizációt. Boszniában és Hercegovinában, amelynek felerésze erdőkből áll, háború előtt kimondottan rablógazdálkodás folyt és pár év alatt nem volt lehetséges ezt a módszert teljesen kiirtani. A következő évek feladata, hogy az egész ország területén bevezessék a tervszerű erdőkitermelést és gondoskodjanak azoknak újbóli befásitásáról is.

— Ha ezek az intézkedések megvalósulnak, úgy Jugoszlávia nagyértékü erdőterületei a nemzeti vagyon és az export, értéket nagymértékben fogják emelni. Az érintetlen értékes erdőterületek szakszerű kitermelése a kereskedelmi mérleg aktivitását nagyban emelheti. Különféle becslések szerint az évi produkció 14—23 millió köbméter között mozgott az utolsó években. Ebből látható milyen hatalmas tartalékokkal rendelkezik az SHS királyság és mennyi optimizmussal nézhetünk még a faexport fejlődése élé. Nem lehet figyelmen

Londonból jelentik: Az angol acélipar számára kellemetlen meglepetést hozott a legújabb statisztika, amely szerint ez év utolsó hónapjaiban az acélimport nagyobb volt, mint az export. Minthogy ez még nem fordult elő az angol vases acélipar történetében, érthető az érdekelt nagyiparosok aggodalma, akik uj jelszóval: »Angol acél az egész világ számára« széleskörű propagandát indítottak a belföldi és külföldi piacok viszszahóditására.

A Sheffield! kereskedelmi kamara javaslatára elhatározták, hogy külön rabattot nyújtanak azoknak az üzemeknek, amelyek az utolsó három hónapban kizárólag angol acélt vásároltak. Ez a .különleges árredukció az angol nyers-A múlt héten Bcogrudban ülésező közgazdasági kongresszus részletesen foglalkozott Jugoszlávia exportkereskedelminek legközelebbi jövőjével. Egy szakértőkből álló külön bizottság véleménye szerint Jugoszlávia 1927 szeptember 1 -töl 1928 augusztus 31-ig kivihet;

Mezőgazdasági termények

12 000 vagon búzát és lisztet 36Ó millió dinár értékben,, 20.000 vagon tengerit 400 millió, 1000 vagon árpát, rozst és zabot 20 millió. 500 vagon babot 20 millió és 1000 vagon korpát 19 millió dinár értékben, vagyis összesen 34.500 vagon mezőgazdasági terményt 81'). millió dinár értékben.

Feltűnést kelt, hogy a bizottság szerint a földmivesésügyi minisztérium jelentésével ellentétben a kukoricatermésből is jut felesleg, úgyhogy húszezer vagon kukoricát exportálhat az ország, négyszázmillió dinár értékben. Csupán azzal a megszorítással él a prognózis, hogy kukoricát csak abban az esetben lehet majd kivinni, ha az ára kétszázötven dináron felül lesz. amennyiben pedig az ár ezen alul marad, a kukoricát nagyobb mértékben fogják sertéshizlalásra felhasználni.

A mezőgazdasági termékek kivitelének fokozása érdekében a következő rendszabályok feganatositását követelte a kongresszus;

1. Szüntessék meg a kereskedelmi forgalmi adót.

2. A Dunagözhojózási Társaság szállítsa le fuvartételeit a Beograd—Becs vonalon.

3. A Nemzeti Bank. egyszerűsítse a kivitelre szánt mezőgazdasági terményekre adott lombardkivitel kiadási eljárását.

4. A rizs és. sörárpa. termelésére fokival hagyni, hogy a mai állapot csak kedvezőbbre változhat rövid időn belül. Szerbia erdőterületeit újra gondozás alá veszik, amelyet a háború elpusztított és Bosznia és Hercegovina, valamint Montenegró erdőterületei sem maradnak meg mai állapotukban. Bosznia erdőit annál könnyebb rationalizálni, mert az ottani elsőrangú kvalitású fa alkalmas arra, hogy fűrésztelepeket rendezzenek be és az elszállítást lehetővé tegyék az utak javításával és a szállítási eszközök olcsóbbá. tételével.

— Minthogy az erdőterületek jelentős része körülbelül negyvenhét százalék állami tulajdon, amelyek az állami erdők növekvő bevételeit illusztrálják, képet alkothatunk magunknak az egész jugoszláv erdőgazdaság fejlődéséről:

Az állami erdők bevétele 1921-ben 4K.2 millió; 1922-ben 56.5, 1923-ban 95.6 és 1924—25-ben több mint százmillió dinár volt.

vasnál hosszabb idő óta érvényben van és az eredmény megfelelt a várakozásoknak. Miután ilyen »hűség rabattot« csak angol cégeknek nyújtanak, a külföldön más eszközökkel — propagandával és kedvezményekkel — gondolják az angolok vezetöszerepüket az acélvilágpiacon visszaszerezni.

Az acélfogyasztás 1914. óta az egész világon majdnem a duplájára emelke tlett, ezzel szemben Anglia produkciója ma is alig több évi öt millió tonnánál, amennyi már a háború előtt normális évi átlag volt. Ilyen körülmények között remélik az angolok, hogy produkciójukat megfelelően emelni tudják és az angol szénkrizis után nem következik be az angol acélkrizis.

kozott figyelem fordítandó.

5. Építsék ki a dunai és tengeri kikötök ki- és beruktározási felszerelését.

A malomipari termékek fokozott kivitele a kongresszus szerint elérhető, ha

1. reexpediciós tarifát vezetünk be a vasúi 'Otn lon a búza behozatlára és a liszt kivitelére.

2. Teljes behozatali vámmal sajtjuk a lisztbehozatalt.

3. Csehszlovákiával, Ausztriával és Görögországgal szemben az v! kereskedelmi szerződések megkötésénél megszüntetik azokat az akadályokat amelyeket az illető országok gördítenek a mi lisztünk behozatala elé.

Gyümölcs és gyümölcstermék

Ugyanezen időközben a gyümölcs- és gyümölcsipari kivitel előreláthatólag igv fog alakulni. Kivissziink ezer vagon friss szilvát húszmillió dinár értékben, ezer vft:ou almát és körtét, harmincmillió háromszáz vagon szőlőt tizennyolcmillió, hétszáz vagon diót negyvenkét millió, kéíezerhétszáz vagon szárított szilvát százharmincötmillió, száz vagon lekvárt ötmillió, kétezer vagon bort nyolcvanmillió, hatszáz vagon spirituszt harmincmillió és húsz vagon pálinkát és likőrt ötmillió dinár értékben. A gyümölcskivitel kitesz tehát háromszdzhatvanötmillió dinárt.

A gyümö'csexport fejlesztése végett a következőket követeli a kongresszus:

1. Szállítsák le a hidas szilva szállítási költségeit három százalékkal kisebbre, mint a zsákba csomagolt szilváé, hogy igy a hazai szilvaszáritók keresethez jussanak, és inkább kész termék kerüljön külföldre.

2. A bor, pálinka és gyümölcs utáni vasúti tarifát szállítsák le úgy a belföldön, mint azt exportforgalomban.

3. Intenzív munka fejtendő ki a gyümölcsfajták egységesítése körül.

4. A gyümölcsszezon idején külön direkt gyorstehervonatok inditandók a főbb kiviteli centrumokba.

5. A borkivitel ügyében, közös érdekeink lévén Magyarországgal, megállapodást kell kötni. Különösen a lengyel és német borpiac meghódítására kellő figyelmet fordítani.

Élőállat és állati termék

Itt a kivitel előreláthatólag igy fog alakulni; 40.00 darab ló, 100 millió dinár értékben, 2000 csikó 2 millió dinár, 800 szamár és öszvér 600.000 dinár, 150.000 élőmarha 400 millió dinár, 260.000 élő sertés 400 millió dinár, 500.000 apró jószág 100 millió dinár, 500 vagon élőszárnyas 30 millió, négy millió kgr. vágott szárnyas 80 millió, hat millió kgr. friss hús 100 millió, egymillió kgr. hústermék 20 millió, 600.000 kgr. zsír 10 millió, 150.000 kgr. vaj 5 millió, másfélmillió kgr. sajt 35 millió. 3000 vagon tojás 500 millió,'300 vagon bőr 180 millió dinár értékben, úgyhogy ebben a csoportban közel két milliárdra fog rúgni a kivitel.

Fa és érc

A várható kivitel: 50.000 vagon tüzelőfa 90 millió dinár értékben, 110.000 vagon épületfa 800 millió, egymillió bükktalpía 36 millió, egymillió tölgytalpfa 40 millió, 50G0 vagon faszén 40 millió, 1200 vagon fatermék 35 millió, 750 vagon cellulózé 23 millió, 1300 vagon tanin 60 millió, 950 vagon ólom 60 millió, 956 vagon réz 140 millió. 600 vagon márvány és kő kétmillió, 12.000 vag#n barnaszén 24 millió, 12.000 vagon banxit 19 millió,

32.000 vagon vasérc 50.millió, 4000 vagon krómérc 40 millió értékben -— ez a csoport tehát másfélmilüdrddal vesz részt kivitelünkben.

Ipari termékek

Ebben a csoportban félmiüiárd értékű kl vielt jósol a kongresszus és pedig:

16 millió kgr. ammoniakszóda és harmadtól millió soda caustica 30 millió dinár értékben, 9 millió calcum sarbid 20 millió, 37 millió kgr. calcium cianamid 55 millió. 3 millió kgr. fcrrosilizium

17 miliő, 454 millió kgr. cement 170 nrliió dinár, 454 millió kgr. cement 170 mill ó dinár, 700.000 kgr. vas és acélgyártmány 5 millió dinár értékben. 750.C00 kgr. vas és pléhedény 15 millió, dinár, 3 millió kgr. aluminiutrhidrát 11 millió, 18 millió kgr. más kémiai termék 26 millió dinár, 1 millió kgr. elektród 5 millió dinár. 433.000 kgr. boripari termék 30 millió, 4 millió kgr. papir 30 millió dinár, 300.000 kgr. kötéláru 6 millió d'nár, 25 millió kgr. tégla és cserép 10 millió dinár, nyerselyem 10 millió dinár, cinkáru 10 millió dinár,

500.000 kgr. paprika 15 millió dinár,

2.500.000 lenáru 7 millió dinár, 250.000 kgr. homorú üveg 1,200.000 dinár, '4

Egyéb termékek Ebben a csoportban, amely szintén félmiiliárd értéket képvisel, az export igy oszlik meg: 12 millió kgr. gyógynövény 5 millió dinár értékben, 45.000 kgr. ópium 36 millió dinár, 3 millió kgr. komló 213 m iliő dinár, 12.500.000 kgr. kender 115 millió dinár, 435.000 kgr. selyemgubó 21 millió dinar, 35.000 kgr. szárított gomba másfélmillió dinár,

900.000 kgr. száraz meggy 16 millió d - nár, 300.000 kgr. száraz hal és szardínia 3 millió dinár, 1 millió kgr. cirokszalma 1.800.000 dinár értékben, 9 millió kgr. cukorrépa 9 millió dinár, 600.000 kgr. mákmag 4 millió dinar, 4 m ü ó kgr. dohány 125 millió dinár és S50.CC0 kgr. toll 32 millió dirár értékben.

E csoport érdekeinek támogatásúra követeli a kongresszus, hogy

1. csináljanak nagyobb propagandát a gyógy növény gyűjtésnek.

2. alapítsanak ópiumnemesitő állomásokat,

3. fordítsanak nagyobb gondot a délszerbiai selyemhernyótenyésztésre,

4. engedélyezze a monopolig (izgatóság a korlátlan dohánytermelést.

A kongresszus Jugoszlávia összes jövő évi kivitelét hatmilliárdhétszdzötvenmillió dinárra becsüli, ami. ha megvalósul, az 1918 óta elért maximális kivitek és föltétlenül aktiv kereskedelmi mérleget jelentene.

Angol acél az egész világ számára

A szénkrizis után acélkrizis fenyeget Angliában

fiat és félmiiliárd less JtigosisláTia lei vitele

\ kivitelt kongresszus becslése — A közgazdaság? testületek tarifaiészáPítésts, adóelengedést és |ó kereskedelmi szerződések kötését követelik