Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)
1927-09-08 / 250. szám
i'sđzi. szeptember 6 BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal Wilson-tér helyett: Sacco és Vanzeiti-tér Losonc város közgyűlésének szenzációs határozata Prágából jelentik: Sacco és Vanzettl ügyének európai hullámverései közül talán a legérdekesebb az az esemény, amely most foglalkoztatja Csehszlovákia legfelsőbb közigazgatási hatóságát Losonc város közgyűlésének legutóbbi határozatával kapcsolatban, A losonci közgyűlésen az történt, hogy egyik kommunista szenátor indítványt terjesztett be, hogy a város örökítse meg a két kivégzett anarchista nevét és az amerikai jusztiemord elleni tiltakozás jeléül a Wilson-teret Sacco és Vanzetti-iét névre kereszteljék el, Miután a polgári pártok ellenkezése dacára a város másödblrája napirendre tűzte az indítványt, hosszú és szenvedélyes vita indult meg, majd névszerinti szavazást rendeltek el, Á szavazás eredménye kéltette ki a legnagyobb izgalmat, mert az indítva íy mellett és ellene egyformán tizenegy szavazat jutott és a törvény ilyen esetekben sorshúzás utján való döntést ir elő. A sors a kommunistáknak kedvezett és igy az indítvány határozattá vált, amely szerint Losonc város képviselőtestülete elhatározta, hogy a város főterét ezentúl Saceo és Vanzetti-térnek fogják nevezni. A határozat kihirdetését a kommunista képviselők lelkes tüntetéssel fogadták, ellenben a polgári pártok fel 3bbezést jelentettek be. Az állami jegyző is vétójogával élt és igy Prágában fog éldőlni, hogy a városi közgyűlés szenzációs határozata jogerőre cmelkedik-c. TINTA Por és hamu Ma délután sírok között kószálok. Felhők kárpitozzák a szemhatárt, a Pére- Lachaise márványangyalai fölött gyászfüggönyök lógnak, a levegő fojtó s a csönd akkora, mintli neszíogó szőnyegén járkálnék. Ballagok fölfelé a hegyre. Szemembe ötlik a krematórium három zömök, szürke kupolája s két óriás kéménye, mely szennyes füstöt pipál az égre. Egy sipkás szolga, a sírásó nj tipusa — hánlór-méster. vagy fűtő — azt mondja, hogy még hamvasztanak, de legyek nyugodt, később majd bevezet, megmutat mindent. A kőpadokon gyászfátyolos nők ülnek, sápadtan, az izgalomtól aléltan. Várják a liamvvedret. Szitálni kezd az eső. Bemenekülők a j szárnyépületbe, a columbáriumba. Hosz- Szu falon, egyforma kis négyszögletű rekeszekben, melyek a posták levélosztálvzó szekrénykéihez hasonlítanak, livugosznak az urnák befalazva, egy föbrással, virággal ékesítve. Minden fehér. A lelkek ezekből a falfészkekbfl, ezekből a galamb dúcokból rebbennek ki: fölfelé, a csillagok közé. vagy lefelé, a semmibe, bölcseleti meggyőződésük szerint. Most jön értem a szolga, kulcsköleggel kezében s ért bandukolok utána. Sötét pinceíolyosón haladunk át. Kórü'öftünk fölhalmozott koksz-begyek. Cipőink alatt csikorog a szénpor. Minden fekete. Kormos fűtök ácsorognak. ördögszerücn, lapáttal. A levegő forró, mint égy üveghutában. A kohók sohasem alusznak ki, évtizedek óta virraszt itt a tűz, az örök i tűz. Előbb a szértartástermet tekintjük meg. Padok sorakoznak, a rokonok részére. A koporsót beemelik egy aj'jn, az összecsapódik s a holttestet, melyet mindössze egy ing takar, ráhelyezik arra a csigákon mozgó, aszbesztM borított hordágyra, mely éttől a pillnnat’ól kezdve emberi kezektől érintetlenül, gepszerüen mozog rendeltetése felé. Egy gomb nyomására a hamvasztó vaskapu fölpaftau. Vörösen izzó kemencét látok, fehér cs halványlila iángnyelveket s noha tiz lépésnyire állok a hőforrástól, ösztönösen visszatorpanok. Az Czérfokos hőség süti arcomat, pörköli hajamat. Nyilván érzi. hogy itt van ellensége, az ember s végezni akarja szokott munkáját. £n gyöngéden tiltakozom ellene, A homlokomba lógó fflr'öt félrecsapom. A tűz pontosan ötvenöt perc alatt hamvaszt el mindenkit, felnőttet, gyermeket egyaránt. Először a haj gyullad meg és az ing, de ekkor a bőrt már hamuréteg borítja, gyorsan lobban ki, — hatalmas lánggal -— az izmos-rostos szív is, csak a máj ég el lassan, utoljára, ez a kaján, epés szervünk dacol legtovább — rosszhiszeműen — a megsemmisüléssé! . Utána a csontszilánkok áttetszőén, pirosán ragyognak, mint az izzó üveg. Órákig pislákolnak a hamuban, csak később IHilnek ki, teljesen. Naponta két-három hamvasztás van. De a kórházak, klinikák minden hónapban hatvan holttestet szállítanak, ismeretleneket, vagy olyanokat, kiknek nincs hozzátartozójuk. Ezeknek földi maradványai nyitott kővályuban hevernék, közös sírban, mindenki prédájára. A vérbajosok csontja vörhenyes, a tüdő* vészeseké éléíántcSorttsárga. Holtunkban sem vagyunk teljesen egyformák. Megéri em a fehér, llsztszefü hamut, kezembe veszem a dírib-dsrab csontokat. Ennyi marad egy emberből. Ki* léncszázezer gram éghetetlen esonttör» melók, mészsó, foszfor, melyét a tűz se bír megemészteni. Ez százezer év múlva is lesz, rejtélyesen, elpusztithatatlanul. Horatius énekelte: »Nonomnis móriét.* Paris. Kosztolányi Dezső Elfoglalta Mvatalát az raj sznbotical f őkapit&ny Píukovies István beiktatása Vuk'esevics Vei ja miniszterelnök-belügyminiszter a múlt héten rendelkezési állományba helyezte Damjanovics István dr.-t, Szubotica város főkapitányát és helyébe Píukovies István nyugalmazott árvaszéki ülnököt, volt rendörfőkapitányhelyettést nevezte ki. A kinevezési okmány kedden délután érkezett meg a főispáni hivatalba. Manojlovics \ Dusán főispán szerdán reggel fogadta az uj főkapitányt, akivel közölte a kinevezést. A főispán ezután utasította a polgármestert, hogy a főkapitányt iktassa hivatalába. Az uj főkapitány szerdán délelőtt foglalta el hivatalát* A hivatal átvétele után a rendőrfőkapitány konferenciára hívta össze a rendőrkapitányokat és ismertette velük programját, Az uj főkapitányt pénteken délelőtt fogják üdvözölni a társadalmi és közgazdasági egyesületek kiküldöttei. Piuhovics István főkapitányi kinevezése nagy megelégedést keltett Szubóticáh, mert az uj főkapitány eddigi közhivatali működése alatt jóindulatú előzékenységével, igazságszeretetével általános megbecsülést szerzett és igy főkapitáilyi működése eié a város egész lakossága bizalommal tekint. Az osztrák munkásság nem akarja erőszakkal magához ragadni a halaimat A szocHIdómOáraták a jugoszláv-magyar-aszírák ma!omííárteíl ellen Becsből jelentik: Az osztrák szociáldemokrata párt vezetősége és a képviselői klub felhívást bocsátott ki, amelyben harcra szólítja fel a munkásokat az osztrák kormány véávdtltos politikája ellen. — A polgári és kapitalista reakció — mondja többék közt a felhívás — rn'lliárdokat áldozóít Schober rendőrségére, hogy halomra lőj jé a munkásokat. A keresztényszociálista kormány most Vámtarifával akarja gazdagítani a reakciós nagybirtokosokat és azt tervezi, hogy hartellbe tömöríti a jugoszláv, magyar és osztrák ncgyrjiatmokat a fogyasztóközönség kiuzsorázására. A kartell oróíitjaiból magas jutalommal elégítenék ki a jugoszláv és magyar malmokat azért hogy egyesültek az osztrák nagynwlmckkal. A félhivás ezután felsorolja a kérész* ténysZocialista kormány butiéit és megjegyzi, hogy Seipelék a hatvan éviiéi idősebb munkanélküliek állatni Segélyét le akarják redukálni. — Ezt á vérre! beniocskott rendszert — igy végzi a felhívás — erőszakkal nem dönthetjük meg. Csak a demagógok ĆS a gyujtogatók ámíthatják azzal a m mkásságot, hogy beákelve a fasiszta Olaszország és Magyarország közé, az osztrák proletariátus erőszakkal magához ragadhatja a hatalmat. Az osztrák szociáldemokrata párt tudja, hogy a, munkásság felszabadítása egyedül a demokrácia utján lehetséges. Izgalmas hajsza egy halálraítélt életéért C ehxzlovákiában Ic'or áztattak e -y Rominaiban halálraítUt ma•ajar kommunistái —■ A cszhis ov ik kommunisták azt állítják, hogy Sacco éa ]/mzeíti étifélé a h ?z hasonló ju^tizmo: d tűri int és országos iiiniet. Sikkel janieget íznek, lia a hal Araitillet kiadják Romjaiéinak Prágából jelentik: A kommunista kö- vérárját tűzött ki n fejére. AVkor rök rendkívül nagy érdeklődéssel fog- megállapították, hogy Köblös küílalkoznak Köblös Eleknek, a Nagyszőlősön letartóztatott romániai kommunista agitátornak különös esetével, akit hasonló sors fenyeget, mint az amerikai Saccot és Vanzettit, akik a közhiedelem szerint »Justlzmorünak« estek áldozatul. Köblös Elek valamikor kádánnester volt Magyarországon s a forradalom óta az utódállamokban forgott mint kommunista pártvezető. Ilyen minőségben évek óta járja Románia gyárvárosait s azokban sorra szervezte a kommunista pártsejteket. Az ezerszem il sziguranca már százszor nyomában volt az inkognitóbán tevékenykedő veszedelmes embernek, de Köblös ezideig mindig klsiklctt a detektívek karmai közül. A száz alakot változtató agitátor annyira veszélyes munkát tudott végezni, hogv a retnán kormány százezer Icjes . földre. Csehszlovákiába menekült, túvöilítébűn folytatták le pőrét, melyet gyilkosság elmén indítottak ellőne. Köblöst a román bíróságok gyilkosságért in contumaciam halálra is ítélték. Ilyen előzmények után kezdődőit az a mozidrámába i!lő hajsza, mely rtiőst Köblös fejéért folyik. Augusztus 19-én Köblös Nagyszőlősön keresztül a román határ fölé igyekezett, hogy a zsebében hamis Útlevéllel átszökjön a határon. A csehszlovák határőrség azonban feltartóztatta és bekísérte Beregszászra. Zsebében egy Giovanni Oiatni névre szóló ntieveiet találtak, Beregszászon az igazolt.'tási eljárás során a fogo'y beismerte, hogy az ütlevél har is és ö valóban azonos Köblös Elekkel, a halálraítélt hírhedt romániai kommunista vezérrel. A román sslgarancá detekttvjel órák alatt értesültek a nagyszerű fogásról és autóba ültek, hogy Beregszászról rögtön átszállíthassák Romániába. A detektívek között volt HenkőVits, a szatmári sziguranca meghatalmazottja, aki személyesén kérte a gyilkossággal vádolt kommunista kiadatását. A helybéli csehszlovák kommunista vezérek, úati és Mondok képviselő, Valamint JutkóViCs ügyvéd intérvéhétójára azonban a beregsZászi hatóságok Köblöst továbbra is internálva tartották. A sziguranőa ügynökei a kitűzött százezer lej megszerzése reményében mindent elkövettek, hogy až elfogott kommunistát kiadják a románoknak és versengték abbán, ki kapjon bizonyítványt arról, hogy 5 volt az első, aki nyomára jutott az üldözöttnek. A detektívek egyike azóta is a beregszászi fogda közelében ődöng, hogy a szökevényt állandóan szemmel tartsa. A ruszihszköl kommunisták erélyes akciót folytattak veszélyben levő társuk megmentésé érdekébén. Műkor a Szabadlábra helyezés érdekében kifejtett intervenciójuk nem vezetett eredményre, a prágai minisztériumhoz fordulták a kiadatás megakadályozása végett. A csehszlovákiai kommunista párt megbízásából Gáti és Landa-Stichova képviselők ügy az igazságügyminisztériumban, mint a külügyminisztériumbán, mint pedig a belügyminiszternél személyesén jártak köZbé. A két képVisélőt Máyr-Hártlng igazságügyi, Krpftá méghatalmazot miniszter és Cserny belügyminiszter íőgádta. Gáti és Landa-StíChO- va azzal érvelték Köblös kiadatása és íogvátártása ellen, hogy a gyilkosság vádja tisztára koholmány avégböi, hógy a politikai menekülteknek járó menedékjogától megfoszthassák. A román hatóságok a gyilkosság vádjának ürügyével mindössze kezük közé akarják kapni a kommunista vezért, hogy egy újabb Vanzetti-pör segítségéve! politikai bűneiért cltehéssék láb alól. A kommunista párt a halál torkában levő Köblös megmentése érdekében tüntetéseket készül rendezni és nagy izgalommal várják a csehszlovák hatóságok intézkedését, mért pillanatnyilag az Utóbbiak elhatározásától függ, megiSffiétlődik-é Középeurópában is á hírhedt és végzetes Saééó és VáflZétti-ösit Mért Köblös fölött már Ítélkezni sérti fognák: a halálos ítélet ki van mondva, csak. végre keli hajtani. Házat vásárol Vrsac a városi takarékpsnzíár részére A vrsacl kiszélesített tanács közgyűlése Yfsácró! jelentik: Vrsac város kiszélesített tanácsa Jovanovics Szvéíolik polgármester elnöklete alatt gyűlést tartott, amelynek napirendjén több fontos kérdés szerepelt. A közgyűlés a polgármester által előterjesztett havi jelentés elfogadása után megválasztotta a közigazgatási bizottságot az 1927—28. évre. A bizottság tagjai a következők: Brasovart Gyúró, Mojstin Györgye, PopovírS Pera. dr. Putriik Müivoj, TimvlcS tévő. Lé-áerer János, Leka József, .terse, isiid József, jovanovics József és> Wämser Károly. Foglalkozott ezután a közgyűlés a csődbe jutott Szerb Takarékpénztár s’ékházának megvásárlása ügyével. A város vezetősége ezt az épületét az árverésen meg akarja vásárolni és ott szeretnék elhelyezni az alakulóban levő Varr si t akarékpénztárat. A közgyűlés elvben a Ház megvétele mellett foglalt állást és egy tíztagú bizottságot küldött ki az épület értékének megállapítására. Elhatározták ezután, hogy az állami gimnázium épületét, ami a város tulajdona, renoválni fogják, egyidejűleg azonban küldöttség megy Beogru-Jba a közöktaaásügyi miniszterhez és kérni f 'gják, hogy a jövőben az állam mentésitse a várost a gimnázium épületének fenntartási és renoválási költségeitől Elhatározta a közgyűlés a Belacrkvai-uton és a Nagyréten levő hidaknak az újjáépítését is.
