Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)
1927-08-03 / 214. szám
2. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1927. augusztus 3. gujeváci listán. Ott ; iDan nem volt kilátása sikerre és minthogy mindenáron mandátumhoz akart jutni, tárgyalásokat kezdett velem a szubotieai jelölésiről. Én azt mondtam neki. hogy lépjen érintkezésbe az ottani néppel. Nemsokára láttam, hogy a bunyevácok nincsenek megelégedve Zsivancsevics Mihajló jelölésével és nem akarják otthagyni Juries Márkot. Ezért két héttel ezelőtt elhalasztottam szubotieai utazásomat és csak a mu’t szombaton mentem oda, hogy a helyzetet kivizsgáljam. Közben Zsivancsevics elment Szuboticára és egy ottani csoport megejtette az ő jelölését, helyetteséül Szkenderovics Tornát választva. Ezzel természetesen nem voltam megelégedve. mert megmondtam Zsivancsevicsnek, hogy nélkülem ne menjen Szuboticára és ne konferenciázzon. ö azonban fait accompli elé akart engem állítani. — Nem érzem magam hivatva arra. hogy Juries jelleméről nyilatkozzam. de a julius harmincadiki szubotieai gyűlés meggyőzött arról, hogy a bunyevácok Juries mellett vaunak és mások is meg vannak vele elégedve. Én előttem nem ismeretes az, hogy ő »lopuzsa« volna. Aki ezt állítja, annak be is kell bizonyítania. Én Zsivancsevicscsal szemben sokkal figyelmesebb és eiőzékenyebb voltam, mint ahogy ezt ő megérdemelte. Amikor Zsivancsevics a nyilvánosság elé vitte megbeszéléseinket, megmondtam neki, hogy vele többet nem tárgyalok, felőlem irhát amit akar, engem sem ő. sem Szkenderovics Torna nem befolyásolhat. Én különböző kombinációkat vehettem tekintetbe, de arra nem adtam felhatalmazást, hogy megbeszéléseim anyagával visszaéljenek. — Én mint a kormány tagja ezt az ügyet megtárgyaltam a miniszterelnök úrral. Amikor úgy találtuk, hogy Juries Márkó. aki tegnap niég jó volt Radonicsnak. jó lesz a mi listánkon, elvetettük az intrikákat, amelyet ellenfelei támasztottak ellene. Szombaton elmentem Szuboticára, ahol kitünően elvégeztem a dolgomat Zsivancsevics nélkül is. Zsivancsevicset felvehette volna a listájára Radonics vagy Szkenderovics is, nem értein, miért nem tették meg. — Én a dolgomat eddig tisztességesen és becsülettel elláttam és igy fogom ellátni a jövőben is. függetlenül Zsivancsevics és Szkenderovics kommentárjaitól. Van erőm, hogy elviseljem az ő támadásaikat és tudom, hogy aki vereséget szenved, annak joga van haragudnia. Meg vagyok róla győződve, hogy tisztességes munkám mindenütt helyesléssel találkozik. A választási agitáció feledésbe megy, de a jólvégzett munka megmarad örökké. Én becsületesen akarok dolgozni, amig élek. Petrovics Nasztáz Beoeradban Hétfőn éjjel Reogradba érkezett Petrovics Nasztáz volt belügyminiszter. A pályaudvaron a beogradi Pasics-csoport hivei. köztük Robics volt polgármester fogadták Petrovics Nasztázt, akit meleg ovációban részesítettek. Hír szerint azok a radikálisok, akik nincsenek megelégedve Makszimovics Bózsó beogradi íistavezetőségével, Petrovics Nasztázt akarják ellene felléptetni. Anevelitiovics miniszter a demokraták dalmáciai esélyeiről Angyelinovics Grga dr. törvényegységesitő miniszter visszaérkezett agitációs útjáról Beogradba és hoszszas megbeszélést folytatott Marinkovics Voja dr. külügyminiszterrel. Angyelinovics az újságíróknak prognózist adott a dalmáciai választási harc kimeneteléről. Szerinte a Radics-párt Dalmáciában elveszti szavazóinak harminc százalékát, a demokraták százötven százalékkal fogják növelni szavazataik számát és relative ők foviák a legtöbb szavazatot kapni. Végül kijelentette Angyelinovics, hogy a nép érdeklődése a választások iránt sokkal nagyobb, mint gondolni lehetett volna. Halasztási szenved a német katonai attasék kinevezése Parisban attól tartanak, hogy az ucca nem látná szívesen a katonai diszben felvonuló német tiszteket Párisból jelentik: Németország a Versailles! békeszerződésre hivatkozva néhány hónappal ezelőtt — mint ismeretes — kérdést intézett az antanthata'mak. hoz, nem kifogásolnák-e, ha ezeknél a hatalmaknál Németország akkreditált nagyköveteihez katonai attasékat nevezne ki. Hosszabb tárgyalások után — mint a Bácsmegyei Napló is jelentette — az illetékes hatalmak elfogadták Németország érvelését és elvben hozzájárultak a német katonai attasék kinevezéséhez és kküidéséhez. Ennek ellenére mindeddig nem történt meg a katonai attasék kinevezése sem Parisban, sem Londonban. Ennek a késedelemnek okai a következők: A katonai attasék rendesen magasrangu katonatisztek, akiknek hivatalos ünnepségek alkalmával teljes katonai diszben kell kivonulni. Ebben a pillanatban még nem tudják Parisban, hogy a nyilvánosság, fö'eg az ucca hangú, lata megérett-e erre és igy egyelőre örülve az elvi megegyezésnek. a német katonai attasék kiküldését Parisba egy későbbi, alkalmasabb pillanatra halasztották el az érdekelt kormányok. Az angol szakszervezeti delegáció vezetője Moszkva ás Amszterdam közeledéséért Kínos incidens a párisi szakszervezeti kongresszuson Párisból jelentik: A nemzetközi szakszervezeti kongresszus első napján kínos incidens játszódott le. Purcell, az angol delegáció vezetője, nagyon melegen nyilatkozott az oroszokról és azt a javaslatot tette, hogy az amszterdami szakszervezeti internacfonálé , keressen közeledést a moszkvai szakszervezeti internaeionálévai, mert — mint mondotta — Amszterdamot fel kell frissítenie'hogy az. óriásivá nőtt feladatokat elvégezhesse. A délutáni ülésen a kongresszus elnöksége nevében kijelentették, hogy Purcell csak egyéni véleményét fejtette ki, mely egyáltalán nem fedi az elnökség véleményét. Purcell angol kollégái kijelentették, hogy az angol munkásság az egységfront kiépítését igen fontos dolognak tartja, de hangsúlyozták, hogy Purcell beszédének az a része, melyben az oroszokat dicsérte, az ö helyeslésükkel sem találkozik. Purcell később rtiagá is kénytelen volt kijelenteni, hogy csak saidt nevében tette meg délelőtti javaslatát. Füröőtrikós Uénusz a szobortalapzaton és testkultusz a Habsburgok uolt paradicsomában Laxenburgi lenéi Itt van egy ugrásra Bécstől és a legtöbb bécsi sose látta. Amelyik aztán véletlenül erre vetődik, csodálkozva áll meg. Ennyi szépség és mi nem tudunk róla! A Habsburgoknak jó ízlésük volt Mikor aztán a forradalom szele kisöpörte őket a laxenburgi paradicsomból, álon borult a régi parkra. A nagy sárga házak lecsukták ablakszemüket. ahonnan valamikor ezer és ezer gyertya csillogott ki az éjszakába. A Franzenburg, a Grüne Lustschloss, a Haus der Laune meg a többi mindmegannyi csipkerózsavár álmodoztak a szép királykisasszonyról, a délceg lovagokról és a park nimfái csodálkozva dugták össze fejecskéiket egv-egy százados fa mögött, vagy a tó vizén, amit befont a hínár és a vizi növények kúszó indája. De hamarosan megélénkült a park, szegény emberek, akik soha a kerítésen belül nem jutottak, most elárasztották a csodálatosan friss és ápolt pázsitot. Proletár gyerekek kergetőztek a fák között. A csipkerózsavárak most már nem birtak aludni a lármától, de gőgösen be. szorították pilláikat és ha tudták volna, éppen olyan rosszalólag csóválták volna fejüket, mint az öreg portás, az egyetlen, aki a régi uralomból ittmaradt és aki ahányszor arrébb löki egv-egv centiméterrel a pipát az ajkai közt (igv is lök vagy nyolcat, mire egyik sarokból a másikba ér), mintha azt mondaná: föl vagyok háborodva! A nimfák rémülten menekültek a szokatlan vendégek elől, az istenek és istennők is elhagyták a Venus-teniplomot, meg a talapzatokat. Nem tudom az Olympusra költöztek-e. vagy a múzeumba vitték őket? Kár! A park az első nagy ostrom után megint lassan kiürült, i már csak vasárnap lepik el a szegényemberek és az ilyen harmatos reggelen, mint a mai, egyedül sétálok a csodálatos fák között és az itteni régi életre gondolok, meg arra, hogyha én száz ilyen fát haza küldhetnék Palicsra. az szebb volna. mint minden, amit az amerikaiak csinálni tudnak. Egy ilyen patakot is szeretnék küldeni, meg ezt az üres Venustemplomot. De nini! Csoda történt! A Venus-templom nem üres! Egy karcsú napsütötte Venus üli a piedestdlon. Világosbarna trikója alig különbözik a bőrétől, kezét groteszk túlzással hajlítja a hagyományos Venus-DÓzba. A bokrok közt vihognak a nimfák. A következő percben hangos hallóval száguld el mellettem az egész csapat. Utánuk nézek és mitológiai képzeteim módosulnak. Megállapítom, hogy a nimfák trikót viselnek és lobogó bubifrizurát. A faunoknak nincs szarvuk, ellenben fehérek, szőkék és németek. No de azért vagyunk Laxenburgban és nem Hellas ligeteiben. Még látom, amint egymásután átugranak egy meglehetősen széles árkot és aztán sorra lefutnak a meredek parton és belehemperegnek a patakba. Most már tudom, hogy ez a »Waldlauf-.csapat« a helleraui iskolából, mely a hirtelenszőke Siegfried vezetésével végzi hajnali túráit. Eszembe jut, milyen nagy családi tanács előzte meg nálunk mindig a május elsejei kirándulást az erdőbe. Pedig mi nem is mentünk trikóban és nem másztunk fára. sem nem ugráltunk a jaszibarába. De már magábanvéve az, hogy erdő és hajnali fölkelés! Lassan követem a Waldlauferokat. A tornateremben érem utói őket. Ök azóta már meg is reggeliztek és most.sor- I ra fekszenek a gyönyörű intarziás par! kettőn, mig a Habsburg ősök portréi ! barátságosan nézik őket a falakról. Egy : fiatal torna tanárnő ad halk és értel- I mes utasításokat, hosszú langvörös tój ga van rajta és lelkiismeretesen tapo- I gatja végig, hogy a tanítványok csak; ugyan azt az izmot feszitik-c meg, amit , a gyakorlat megkíván. Mert nem elég, ha a mozdulat képe egyforma. A munka fontos, amivel elvégzik. Négy hatalmas ablakon ömlik be a friss levegő és én arra gondolok. hogy otthon a mi gyerekeink egy különben kitűnő hiirii régi iskolában úgy tornásznak. bogv a tanteremben a padok közt állva nyújtogatják karjaikat az egykettőre és hűvösebb napon «z ablak is csukva van. Mi is igy nyújtogattuk a karunkat, anyáink is. És ahogy ezeket az izmos lábú, barnára /sült lányokat nézem, amint nagyszerű biztonsággal álinak a lábuk begyén, amint megfeszítik és elernyesztik a testüket, amely csodálatos és intim módon az övék. úgy. ahogy sosem volt a mienk a magunk teste, úgyhogy azt tesznek vele. amit akarnak, engedelmes eszköze az akaratuknak és egy nagy, közös, egyensúly érzése fűzi össze a lelkűkkel. Nézem milyen szabadok, mert a testük úgyszólván semmiben sem gátolja őket, milyen erőisek. sosem fáradtak. sosem fáznak, sosem félnek. Miiven boldogok! Látszik a nagyszerű vérkeringésükön. a mozgásuk fürgeségén, a szemük csillogásán, a nevetésük csengésén. Arra gondolok, hogy ezek olyan fiatalok, de olyan fiatalok. amilyenek mi sosem voltunk! Lucia Betörések éjszakája A nyitott ablakon keresztül behatoltak Szuboücán az árvaszéki ülnökhelyettes lakásába és elvitték értéktárgyait — A tolvajok Mijatov Tosó rendőrkapitányt s ki akarták fosztani, de megzavarták őket Szuboticán hétfőn éjjel két helyen követtek el betörést ismeretlen tettesek akik az éjszakára nyitva hagyott ablakon keresztül hatoltak be két szubotieai városi tisztviselő lakásába. A betörők hétfőn éjjel féltizenkettő tájban az ablakon keresztül behatoltak Krnyajszki Milivoj szubotieai árvaszéki iilnökhelyéttesnek VII. kör Osztojicsevauccä 4. szám alatti lakására. Krnyajszkinak két egymásba nyíló uccai szobája van ebbem a házban. Egyik szobában a húga, a másik szobában ő lakik. A két testvér tiz óra tájban aludni ment és Krnyajszki buga kérésére nyitva hagyta annak a szobának az uccára nyiló ablakát, amelyben a leány aludt. Krnyajszki nyitva hagyta a két szobát összekötő ajtót is, majd lefeküdt és újságot kezdett olvasni és az volt a terve, hogyha az olvasást befejezte, becsukja az ablakot. Féltizenkettő tájban zörejt hallott abból a szobából, ahol húga aludt. Gyorsan kiugrott az ágyból, átszaladt a szomszéd szobába és kinézett az ablakon Krnyajszki a sötétben csak két futó alakot látott és azt hitte, hogy a két suhanó pajkosságból zörgette meg az ablakot Visszatért szobájába és tovább olvasott. Krnyajszki később cigarettára akart gyújtani és átment a húga szobájába hogy cigarettát hozzon. Krnyajszki nem találta az asztalon a cigarettás doboztmajd amikor jobban körülnézett megdöbbenve tapasztalta, hogy az asztalról eltűnt zsebórája, aranylánca, húgának pénztárcája és ezekkel együtt a cigarettás doboz is. Krnyajszki húga, aki az ablaktól alig egy méterre levő ágyon aludt, semmit sem vett észre. A meglopott tisztviselő kedden reggel jelentést tett a rendőrségnek. Hasonló módon és valószínűleg ugyanazok a tettesek betörést kíséreltek meg Miatov Tósa bűnügyi rendőrkapitánynak Paje Kujundzsicseva-ucca 81. szániu lakásában is. Miatov rendőrkapitány ésfelesége az nccára nyiló szobában aludtak és egy óra tájban Mijatov Tósa arra ébredt fel, hogy az ablakon valaki felkapaszkodik. Az első pillanatban azt hitte, hogy felesége kelt fel becsukni az ablakot és hangosan odaszólt: — Te vagy? A hang megriasztotta a betörőket, akik futásnak eredtek. Miatov rendőrkapitány az ablakhoz sietett, de ekkor már senkit sem látott az uccán. A rendőrség mindkét ügyben széleskörű nyomozást irditott..
