Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)

1927-08-06 / 217. szám

12 OLDAL » ARA 17, DINAH PoStarlna piaőcna u gotcvum! XXVHI. évfolyam.________Szubotica, 1927. SZOMBAT, augusztus 6. 217. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10» 8—52, 370. Megjelenik mindennap reggel, ünnep után és hétfőn Előfizetési ár negyedévre 163 din. Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvosztály, Szubotica Zmaj Jovin trg. 3. (Minerva palota) m Szárazság és politika A pénzügyi bizottság ülésén felvo­nultak hadvészülte képpel a kor­mány ellenfelei és a parlamentáriz­­mus védelme címén ostromot intéz­tek az ellen az irányzat ellen, amely a parlamentárizrnus megmentését tűzte ki céljául. A faltörőkos ezúttal is Pribicsevics Szvetozár volt, ez a kemény gerincű és izzó temperamen­­tumu politikus, de az ellenzéki beszé­dek nagy része magából a radikális pártból telt ki, abból a frakcióból, amelynek az egyes választókerüle­tekben a kormány jelölőlistájával kell a harcot felvennie. A pénzügyi bizottságban az ellenzéki radikálisok dominálnak és ennek a körülmény­nek természetes tükröződése, hogy a kormány által kitűzött kérdések helyett a gazdasági válságot tűzték napirendre. Nem fér kétség hozzá, hogy a pénzügyi bizottság határozata sem­miféle befolyást nem gyakorolhat a kormány helyzetére. Ha Vukicse­­vics Velja nem zavartatta magát a radikális párt legfőbb fórumának, a főbizottságnak rá nézve kedvezőtlen összetételétől, akkor bizonyára nem okoz neki gondot a radikális szem­pontból hasonló összetételű pénzügyi bizottság oppoziciós magatartása sem. Az a vád. hogy a -kormány nem tiszteli a parlamentet, mert nem kép­viseltette magát a pénzügyi bizott­ság ülésén, sokkal súlytalanabb, sem­mint meggyöngithetné azt az elhatá­rozottságot, amellyel a kormány a politikai viszonyok konszolidálásá­hoz hozzáfogott. Az a mementó pe­dig, hogy a népet nem érdeklik a po­litikai kérdések, mert a gyomor pro­blémája mered rá fenyegetően, tu­lajdonképen nem a kormányt illeti, hanem azokat, akik viszálykodásaik­­kal és pártpolitikai manővereikkel éveken át alákötötték a parlament munkaerejét és a gazdasági szaná­lásra törő értékes energiákat állan­dóan szizifuszi erőlködésre kárhoz­tatták. Abban nem lehet különbség a pár­tok között, hogy a katasztrofális szá­razság okozta helyzet megvitatása fontosabb, mint a noviszadi végre­hajtók javadalmazásának vagy a ta­nári túlmunka honorálásának meg­állapítása. Ámde épen a parlamen­táris uzus követeli meg. hogy a pénz­ügyi bizottság, amennyiben egy kér­dés prioritásának érvényesítésére súlyt helyez, lépjen érintkezésbe a kormánnyal és igyekezzék megnyer- ; ni a maga álláspontja számára. Ez az előzetes megbeszélés azonban el- i maradt a feszült viszony miatt, i amely a kormány és a pénzügyi bi-: zottság tagjainak többsége közöM a j választási agitáció folyamán feilő-1 dött ki és igy kormánykörök méltán ' hangoztatják, hogy a pénzügyi bi­zottság határozata nem egyéb, mint ellenzéki sakkhuzás. Hasznára vannak-e az országnak j ezek a folytonos sakkhuzások, ame- j iyek láncolatából állott az előbbi parlament élete? A közvélemény lát­hatóan torkig van már azzal a politi­kai módszerrel, amely a népnek a megélhetésért, a mindennapi száraz kenyérért folytatott tragikus vívódá­saiból pártpolitikai tőkét kovácsol. A kicserepezett földnek ' eső kell, hogy a méhében érlelődő termények [ teljesen el ne senyvedjenek, a nép-l nek élelem kell, hogy télen rá ne tör­jön az éhínség. Kapunk-e esőt és fel­­gyülemlenek-e a szükséges élelmi­szer-készletek, ha a pénzügyi bizott­ság tagjai borsot törnek a kormány orra alá? A súlyos gondokba temetkezett nép valóban nem tanusit nagy érdek­lődést a politikai kérdések iránt, de a mostani választások épen a depo­litizálás és a konstruktiv munka le­hetőségeinek kivívása jegyében foly­nak és ezért tekint az ország élénk ( várakozással a küzdelem kimenetele elé. Kudarctól féltik a Népszövetség szeptemberi leszerelési konferenciáját is Anglia Amerikára hárítja a felelősséget a genfi tengeri lesze­relési konferencia eredménytelenségéért Londonból jelentik: Az angol sajtó ' behatóan foglalkozik a genfi tengeri le­szerelési konferencia kudarcával és min­­! den felelősséget elhárít Angliáról. A la­pok egyöntetűen arról imák, hogy a konferencia sikertelensége az ame­rikai delegáció mrgatartásának tud­ható be, amely kevés megértést tanúsított Anglia biztonságának feltételei iránt. Mint Párisból jelentik, a francia kül­ügyminisztériumban tagadhatatlanul bi­zonyos káröröm észlelhető a genfi le­szerelési konferencia kudarca fölött. U-taláríos vélemény szerint a genfi ku­darc mindenképen igazolja Franciaor­szág álláspontját, hogy tudniillik hadi­tengerészeti és katonai szakértők nem oldhatnak meg olyan problémákat, ame­lyekkel kizárólag politikusoknak kell foglalkozni. Franci politikai körökben Pedig a tengeri leszerelési konierencia bu­kását rossz jelnek tartják a Népszö­vetségnek szeptemberben kezdődő leszerelési konferenciájára. Parisban tisztán látják, hogy a Népszö­vetség az általános leszerelés megvaló­sítására irányuló törekvése hamarosan csődöt fog mondani, ha a három ten­geri nagyhatalomnak sem síkeríti a genfi konferencián megegyezésre jutni. Washingtoni jelentés szerint Kellog külügyi államtitkár úgy nyilatkozott, hogy a genfi leszerelési konferencia el­napolása nem tekinthető végleges­nek és a konferencia kudarca nem lesz kihatással az .Anglia és Amerika közötti baráti jóviszonyra. Hasonló értelemben nyilatkozott Coalid­­ge elnök is. A kormány neji tulajdonit jelentőséget a pénzügyi bizottság bizalmatlansági vótumának „A parlament feloszlatása után a pénzügyi bizottság nem lehet politikai fó­rum“ — A miniszterelnök szerint azok a radikálisok szavaztak a kormány ellen, akik ki fognak maradni a parlamentből Vukicsevics Vel]a elhalasztotta blédi útját Beogradból jelentik: A politikai vi­lág érdeklődésének középpontjában a pénzügyi bizottságnak az a hatá­rozata áll, amellyel Pribicsevics cl­­ellenzéki javaslatát elfogadva, a kor­mányt leszavazta. Ennek a ténynek általában sem­­miíéle komolyabb .jelentőséget nem tulajdonítanak és inkább szimptomát látnak benne, amelyből következtetni lehet a kor­mány és a régi parlament viszonyá­ra. Az ellenzék természetesen fel­használta az alkalmat, hogy protes­táljon a kormány választási metó­dusa ellen és be akarta bizonyítani, hogy a kormány azért irta ki a vá-A miniszterelnököt nem éi h atán Vukicsevics Velja miniszterelnök csütörtök este tiz órakor a követ­kező nyilatkozatot tette az újságírók előtt: — Engem, hogy őszintén beszél­jek, a pénzügyi bizottság határozata azelőtt sem érdekelt és azért nem is mentem el a bizctt?ág üléseire. Miért érdekelne engem olyan bizott­ság munkája, amely csak október 5-ikéig dolgozhatna? Az újságírók ekkor megjegyezték, hogy radikálisok is szavaztak a kor­mány javaslata ellen. — Tudjuk — mondotta Vukicse­vics Vella miniszterelnök — lasztásokat, mert nem volt talaja a régi parlamentben. Ezzel szemben kormánykörök rámutatnak arra, hogy a választási periódusban nem le­het jelentősége egy bizottság határozatának és fő'eg azt emelik ki, hogy a kor­mány elleni szavazásban olyan radi­kálisok vettek részt, akik kénviselői karrierjük végén állnak. Rámutat­nak arra is. hogy Radonics Jován ár., a pénzügyi bizottság elnöke, aki a szuhnticai jelölésekből kifolyólag feszül! viszonyban van a knrmány­­nyal, mindenáron kellemetlenkedni akart Vukicsevics Vei iának. dekli a pénzügyi bizottság ezek azok az emberek, akik nem kerülnek be a parlamentbe. Elmegy-e miniszterelnök ur a pénzügyi bizottság következő ülésé­re? — kérdezték az ujsácirók. — Miért mennék el? Mit jelent ez nekem? Október 5-ikén összeül az ui parlament és abból alakul meg az uj pénzügyi bizottság — hangzott a miniszterelnök válasza. Setverov Szlávkó dr. a Dénziievi bizottság magatartásáról Setycrov Szlávkó dr., aki a pénz­ügyi bizottságnak ülésén a kormány intencióinak megfelelően szólalt fék a bizottság magatartásáról a követ­kező nyilatkozatot tette az újságírók előtt: •— A pénzügyi bizottság elnökének az lett volna a kötelessége, hogy elő­zőleg értesítse a resszort-miniszte­­reket az ülés összehívásáról és velük egyetértőleg állapítsa meg az ülés napirendjét. Radonics a napirendet a saját felelősségére állapította meg és azután hívta meg a minisztereket, holott ő ézelőtt nem igy szokott cse­lekedni. Ha elfogadjuk azt, hogy a pénzügyi bizottság, mint a feloszla­tott parlament alkatrésze, bizalmat­lanságot szavazhat a kormánynak, akkor az első alkotmányos tényező nem adhatott volna mandátumot a választások kiírására. A pénzügyi bizottság technikai jellegű testület, hozhat törvényerejű rendelet'eket, de­­nem (ehet a parlament fölosz­­latása után politikai fórum. A pénzügyi törvény felhatalmazása alapján jóváhagyhat invesztíciós köl­csönöket, valamint hozhat a minisz­tertanács jóváhagyása alapján olyan rendeleteket, amelyek a pénzügyi és gazdasági szanálást mozdítják elő, de az ott lefolyt szavazásnak nem lehet politikai jelentősége. Az első alkotmányos tényező azért oszlatta fel a parlamentet, mert nem találta alkalmasnak a politikai problémák megoldásá­ra, természetes tehát, hogy ilyen problémák megoldására a pénz­ügyi bizottság sem hivatott. /

Next

/
Thumbnails
Contents