Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)
1927-08-31 / 242. szám
4. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ *>y7. augusztus 31 skellenes liga Jugoszláviában Noviszadi főorvos emberbaráti akciója Noviszadról jelentik: A jugoszláv sebészek szeptember 19—24. között tartják meg Beogradban harmadik kongresszusukat, amelyet a szokottnál is nagyobb érdeklődés előz meg, mert a napirenden egy nagyfontosságu kérdés szerepel: »A rák, mint szociális betegség«. Dr. Velicskovics-Szvinyarev Miladin, noviszadi kórházi sebészfőorvos, a vajdasági orvosszövetség elnöke, aki a betegségről előadást fog tartani, a beogradi harmadik sebćszkongressznson indítványozni fogja, hogy az orvostársadalom kezdeményezésére jugoszláv liga alakuljon a rákbetegség leküzdésére, a rákbetegség tanulmányozására és azoknak az okoknak . kutatására, amelyek a rákbetegséget előidézik. Dr. Velicskovics e tudományos célokon kívül a liga feladatát abban szeretné kijelölni, hogy a?, emberbaráti feladatokat tűzzön maga elé: állítson fel egy olyan intézményt, ahol a gyógyítható rákbetegeken kívül a gyógyíthatatlan rákbetegek is elhelyezhetők és gondos emberbaráti szeretettel ápolhatok, A noviszadi orvos szerint a társadalom nagymérvű segítségnyújtására is számit és reméli,.hogy mint külföldön, a jugoszláv társadalom hasonló nagy áldozatkészséggel fogja lehetővé tenni a ligaintézmény mielőbbi megvalósítását. A vajdasági orvosszövetség szeptember 4-ikén, vasárnap dr. Velicskovjcs- Szvinyarev Miladin elnökletével Becskpreken tartja meg ezidei közgyűlését és a szokásos napirendi tárgyakon kívül az alapszabályoknak olymódon való megváltoztatását kívánja, hogy ne Noviszad maradjon a szövetség székhelye, hanem a székhely megváltoztatható legyen. A szövetség legközelebbi székhelyéül Szuboticá és Becskerek vannak kiszemelve; a két városon kivii!' szóbajöhetnek még: Szombör, Pancsevó, Vrsac és Mitrovica. A becskerekf közgyűléseit dr. Wilt Vilmos' noviszadi orvos »A szabad orvosválasztás a kerületi munkásbiztositópánztáraknál« címmel előadást fog tartani, amelyben a szabad orvosválasztás mellett tör lándzsát, ami szerinte a munkásbiztositó pénztár tagjainak és az orvosok összességének érdekében is ál!. A fennálló rendeletek szerint a munkásbiztosító pénztárak minden 800— 1000 tagjára kellene cgy-egy orvosnak jutnia; Noviszádon megközelítőleg 60.000 tagja van a pérfztárnak, mely azonban ezzel szemben csak tizenhárom orvost foglalkoztat. A becskereki orvósközgyűlésen a Vajdaság minden részéből sok orvos részvételére számítanak. A szuboticai főispán rendezte az özletzárást és a vasárnapi munkaszünetet Szeptember elsején lép életbe az uj szabályrendelet Szegények, kincse Irta • illés Endie Zsófi néni nagy-nagy harca a Pénzzel azon a tavaszon kezdődött, amikor a szőke, kékszemü kislány, a kilencéves, pesti kis unoka lejött husvétölni nagyszüleihez: az állomásíönökékhez. A régi házat beragyogta a vidám napsütés s a ■ komoly szobákat felverte a hancúrozás lármája. A kislány, mint egy kiváncsi, fürge, kis cica, egy-kettőre bekalandozott mindent. Kibukkantott a ház elé, átkutatta az udvart s benézett még a konyhára is. Zsófi néni éppen mosogatott. — Juj, kisasszonykám, de szép maga! — Abbahagyta a mosogatást s egészen előrejött- — Tava! karácson óta de megszépütt! — Igazán, szép vagyok? A kislány nevetett, azután kacéran megperdült a sarkán s megrázta dús szőke haját. — Várjon, Zsófi néni... ezért kap tőlem valamit! S szelesen berontott a szobába, futtában még az ajtót is nyitva hagyta. Lekapta a polcról összeszijazott iskolatáskáját — szigorú anyai parancsra ezt is el kellett hozni — kirángatta a francia nyelvtant s az avoir ige mellől előhalászta ropogós kincsét: egy kékesen zöldre színezett, hosszúkás papírdarabot'. »Egymillió«, harsogta szemtelenül a reklámpénz. »Egymilliót takarít meg ha harisnyáját nálunk vásárolja« — szerénykedett alább a kisbetűs magyarázat. A kislány diadalmasan meglobogtatta a papirost: — Magának adom, Zsófi nén ... egymillió!... Amiért olyan szépnek mondott. Kacagva kiszaladt. Es félperc múlva már el is feledkezett mindenről. * Hajtoitfcaiu. gyöngülő szemű, öreg-Manojlovics Dusán. Szuboticá város főispánja kedden délelőtt irta alá az üzletzárásokról és nyitásokról valamint a vasárnapi munkaszünetről szóló szabályrendeletet. amellyel véglegesen rendezik ezt a régóta húzódó kérdést Sn - botica város területén. Az 1111 ,026. szám alatt kiadott szabályrendeletet a főispán az iparosok, kereskedők és munkások szervezetének meghallgatás--) uláu hozta meg és annak szövege a következő. Köznapokon 1. szakasz: Szuboticá város területén levő ipari és kereskedelmi vállalatok tekintet nélkül arra, hogy foglalk’oz'atnak-e segédszemélyzetet vagy nem. nem nyithatnák reggel hat óra előtt és 'nem tarthatják nyitva üzleteiket este hét óra után, azonkívül délben az üzletet zárva k,cll tartani. 2. szakasz: A jelen szabályrendelet 1 szakaszától eltéröleg a következő üzletek délben is nvitvatarthatók: 1. Kávéházak. vendéglők, szállodák, nyilvános konyhák és tejcsarnokok. 2. Cukrászdák. 3. Dohánytőzsdék.' 4. Ujságárusitó üzletek. Más üzletek csak a következő esetekben lehetnek nyitva délben: a) Amikor a munkát délben feltétlenül meg kei’ hosszabbitani, hogy a levegő behatásának kitett áru romlása megakadálvogtassék; b) az országos vásárok napjain vagy hetivásári napokon. Ezzel szemben az üzlettulajdonosok kötelesek a munkát üzletükben ugv megszervezni, hogy a segédmunkásszemélyzet feltétlenül megkapja jelen szabályrendelettel előirt pihenését a munkaidő folyamán. 3. szakasz: Az összes ipari üzletek uyitvat&rthatók: a) Május 1-től sze.ptemörég Zsófi néni állt. a; konyha" közepén, Állt... állt... Oly szegény. volt, ba<tvanegyéves már. töpörödött, foghíjas és ezerráncu. Cseléd, kiszolgáló,, mindenes. Egész életében dolgozott s egész, életében másoknak. Állt .. teljesen magában. S minden eszébe jutott ebben a pillanatban. Mindig csak egy darab pénz . . . Sohasem kettő, sohasem három . . . mindig csak egy! Azt mondják —• miliőm...! De hiába mondanak rá akármit is ... mégis csak egy darab! Egy ... S ami egy — az nem lehet sok! Öreg-öreg Zsófi néni . . . Iskolába nem járt, betűt nem ismert, a világban idegen volt. Kisemmizett, szomorú élete csak arra tanította meg: a három több a kettőnél. És az egy — az mindig a legkevesebb. Azért mégis eltette az »egy darab pénzt«. El a harmadik alsószoknyája hasításába. S visszatért az elmosatlan edények mellé. * Este azután elment a menyéhez. — Te Julis . . . — Na, mit akar már megen? Meg csalták? Meglopták? Mert csak akkor tud idegyünni... aztán óbégat itt reggelig! A megtermett, kövérkés fíatalaszszony kivörösödve ringatta a bölcsőt Nem törődött vele. hogy a kendők alatt a kisfiú fölébred. Szombat volt. az ura késett a pénzzel..,, biztosan korcsmázik! S még ez az öreg seprű is idejön... megint csak a fia pártját fogja... Elkeseredve pattogott hát tovább. — Mert illen bolondot, mint maga .. még nem láttam! De az öregasszony ezúttal nem sirt nem panaszkodott, nem berzenkedett csendesen kérdezte: — Te, Julis . . . mennyi péz az: egymiliom? Valami mégis fúrta . . . furdalta . . A szó olyan különös volt, a papír is oly her 1-ig délelőtt 7—12 óráig és délután fél 3—7-ig; b) szeptember 1-től május !-ig délelőtt fél 8—12-ig és délután 2— 7-ig. 4. szakasz: A 3. szakasztól eltéröleg 7— 12-ig; és 3—6-ig tartandók nyitva a következő üzletek: kovács, lakatos, kazán, grafikai, tisztító, fehérnemű mosodák és a fém, fa és bőrfeldolgozó vállalatik. Mészáros, hentes és péküzletek nyitva tarthatnak: a) Május 1-től szeptember 1-ig délelőtt fél 7—12-ig és délután 4— 7-ig: b) szeptember 1-től május 1-ig délelőtt 7—12-ig és délután fél 4—7-ig. 5. szakasz: Az 1. és 3. szakasztól eltérőleg a kávé'ázak. vendéglők, szállodák. cukrászdák és dohánytözsdék tulajdonosai. korlátozás nélkül nyitva tarthatják üzleteiket, amennyiben ez nem ellenkezik a helyi rendőrhatóság ■rendelkezéseivel. 6. szakasz: Az összes , kereskedelmi üzleteket nyiivatartják: a) Május 1-től szeptember 1-ig délelőtt 7—12 és délután fél .3--6-ig. Szeptember 1 -töl május 1-ig délelőtt 8—12-ig és délután 2— 7-ig. Vasárnap és ünnepnapokon 7. szakasz: Szuboticá város területén az összes ipari, kereskedelmi és gyári vállalatok kötelesek üzleteiket vasárnap és ünnepnapokon egész nap zárvatartani. 8. szakasz: Vasárnapon kívül ünnepnapoknak számítanak az összes állami ünnepek, valamint Űrnapja és a szerb vlzkéreszt (Bögojevlenije), Karácsony, hu svét és pünkösd vasárnapim az üzletek déli 12 óráig tarthatók nyitva. 9. szakasz: A 7. szakasztól eltéröleg szokatlanul nagy. Hátha . , . hátha . . Es kíváncsian nézett a menyére. — Egy miliőm? A fiatalasszony felállt, kinézett az ajtói elé — talán jön már az ura. Onnan kívülről felelt csak vissza: — Egv milom? Es mit törődik maga vele? Úgysem lesz soha annyi péze.. Egy miliőm , . . Azért akár egy bornyut is vehetne már . . . Zsófi néni felállt, a hangja reszke tett. — Te Julis... te . . . azt mondod egy bornyuf? És ... — Elkapta a köhögés: nehezen, csúnyán köhögött — És . . . és mondd ... ha egy darabban van a péz . . . akkor is egymillőm? Aggodalmasan megállt — Akkor is megér egy bornyut? A fiatalasszony kiállt cgész.en az ueca közepére: úgy nézett fel s alá. De nem jött senki. Visszament hát a házba s minden mérget az anyósára záporoztatta. — Na, illen szamár is csak maga lehet... Egy darab... több darab... mintha az nem véna mindegy! Zsófi néni türelmesen és alázatosan állt a szoba közepén Állt. mint egy mártír. Nem szólt egy szót sem, ringatta a bölcsőt és gondolkozott. Azután leha jolt kendők alatt alvó kis unokájához es megdicsőülten súgta a fülébe: — A tiéd lesz! * Egy darab pénz. meg egy darab pénz — az kettő. De így még hamarább elfogy. Három sohasem lesz belőle. Hatvanegy év alatt nagyon megtanulta ezt Zsófi nén* Hatvanegy- évig nem is volt semmije De a miliommal máskép volt, a mi 11- omhoz ragadt, tapadt a többi papiros. És Zsófi néninek nem volt sem éjjele, sem nappala. Lótott, futott, koplalt, megalázkodott, könyörgött. És dolgozott... dolgozott... Harcban, irtózatos, nagyharcban állt a Pénzzel. És ha már megegész napon át nyitva tarthatók a következő üzletek: 1. kávéházak, 2. vendéglők, 3. szállodák. 4. fényképész műtermek, 5. temetkezési vállalatok, 6. Élelmiszer , és állat vagy más áru szállító vállalatok, amelyeknek állami vagy önkormányzati hatóságoktól rendelésük van, 7. ujságárudák. 8. cukrászdák, 9. mozik és hasonló vállalatok. 10. szakasz: Azok a vállalatok, amelyek munkája természetüknél fogva szakadatlan, illetve a lakosság részére feltétlenül szükséges, egész minőn át dolgozhatnak és pedig: 1. a villanyfelepen, 2. vasúti gyárakban, amennyiben rendelésük van állami vagy polgári hatóságoktól. 3. jéggyárakban, amelyeknek különben joguk van a jeget eladni és szétküldeni, 4. nyomdai vállalatoknál, ha rendelésük van a hatóságoktól és 5. malmokban. 11. szakasz: A tíöhányíüz'déket délután három óráig nyitva kell tartani. 12. szakasz: Vasárnap és állami ünnepkor délelőtt 10 óráig nvitva tarthatók: 1. a pék és kenyérüzletek és 2. a tejcsarnckok. 73. szakasz: Vasárnap és állami ünnepkor déli 12 óráig nyitva tarthatók: 1. a borbélyüzletek és 2. a virágüzletek. 14. szakasz: A piacokon élelmiszerek és virágok délelőtt tíz óráig árusíthatók. A husárusok é,s mészáros, valamint hentesüzletek nváron június 1-től szentember 16-éig délelőtt kilenc óráig árusíthatnak. 75. szakasz: A fentebbi előírásoktól eltéröleg az összes ipari és kereskedelmi üzletek nyitvatarthatók a következő esetekben: a) amikor országos vásárok vannak, b) Karácsony- és újév előtti utolsó vasárnapon. 76. szakasz: Az összes kihágásokban a szuboticai városi rendőrség ítélkezik a fennálló törvények értelmében. A szabályrendelet közhírré tétele napján lép életbe és ezzel egyidöben megszűnik minden más ellenkező rendelet. Szuboticá, 7927 augusztus 30-án. Manoj'ovies Dusán főispán. A főispán a rendeletet megküldte a rendőrségnek, ahol Turanov Lázár rendőrkapitány-, a kihágási osztály vezetője van megbízva a rendelet végrehajtásá. val. A rendeletet a rendőrség szeptember 1-én fogja hivatalosan publikálni és így az szeptember 1-én lép életbe. Ezzel végre megszűnnek az eddigi bonyodalmak, amelyek e kérdés körül támadtak. állt vöina‘, há úgy érezte, már nem bírja tovább: ott volt a miliőm.. Mint egy felkiáltójel. Parancs. Tovább kell dolgozni ... tovább rongyoskodni... tovább alázkodni... tovább gyűjteni... A miliőm kérlelhetetlen volt. És Zsófi néni nem vett ősszel ruhára valót, nem vett télen cipőt, nem vett a tavaszi esőkben kendőt. Nem vett semmit. Nem evett, nem ivott, nem költött. Csak a pénzt gyűjtötte. Mert sok kell... nagyon sok kell... * És Iassan-lassan össze is gyűlt az a sok pénz: volt kicsi papirosa és volt nagy, volt barna, volt szürke, volt zöldes, mnđer,féle nagyságú, mindenféle szinü. Sok-sok darab. És Zsófi néni ugy érezte: már elég. Az életből is, a pénzből is. Szegény Zsófi néni... A sók papír már el sem fért a hartnadk szó nyája hasításában. Az a kis vászonzacskó is kicsinynek bizonyult, amit a szive fölött hordott. Odaadni sen merte ;L. Erszénye kellet venni. — Adion egy erszényt Rózenfá! m! I És a fürge, falusi, kis boltos adott... I Csinos, takaros, szép erszény volt. Bő ből \-aló. Bele is fért volna abba minden... de nem maradt már »semmi. A sok-sok darab pénz ráment nűnd az erszényre. A meg nem evett étel, az cl , nem viselt ruha. a meg nem őrzött egészség, a nevetségesen szomorú, apró koldusfillérek. Zsófi néni egész kisemmizett, böjtös élete. Csak éppen egy maradt — a miliőm. I És a boltos mosolyogva csúsztatta a ! kékeszöld kis papirost a vadonatúj er! szénybe. És Zsóf néni megdicsöülve tette ; a nagy-nagy ajándékot a kis unokája 1 bölcsőjébe. A vadonatúj erszényben életének ered- I menyét: a szegények kincsét. A miliőmet — a semmit
