Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)

1927-08-05 / 216. szám

y. oical 1927. augusztus 5 BACSMEGYEI NAPLÓ Közgazdaság A csődök száma az országban emelkedett, a Vaj iasdgban csökkent Zagrebből jelenték: Az Országos Hi­telező-Védegylet most készítette el ki­mutatását a múlt hónapi csődökről. Eszerint a védegyletnél nyolcvan cső­döt jelentettek be, míg tavaly júliusban hetvenkét vállalkozás ment csődbe. Az egyes országrészekben júliusban a csődök a következőképpen oszlottak meg: Horvátországban 9 (múlt évben 9). Szerbiában és Montenegróban 45 (35), Szlovéniában és Dalmáciában 14 Olt, Boszniában 3 (3), a Vajdaságban 9 (14). Az egész é\ben julius végéig 685 cso­dá jelentettek, mig a múlt évben ugyan­ennyi idő alatt csak 497-et. A csődök száma tehát 30 százalékkal emelkedett. Az egyes országrészekben hét hónap alatt következőképpen oszlottak meg a csődök: Horvátországban 90 (múlt év­ben 62), Szerbiában 437 (245). Szlové­néban és Dalmáciában 75 (65), Bosz­niában 17 (31), a Vajdaságban 66 (94). Komlószekció alakult Petrcváccn. Pet­­rovácról jelentik: Petrovácon kedden alakult meg a pctrováci kereskedők egyesiiletének komló-szekciója. Elnök lett Taussig Rudolf, alelnök Majera Pál, titkár Komiós Mór, pénztárnok Altmann Manó. A komlószekció már megkezdte működését. Uj kisgazdaegyesület alakult Sztari­­becsejen. Sztaribecsejről jelentik: A sztaribecseji Gazdakörből kivált gaz­dálkodók »Sztaribecseji Kisgazdakor« címen uj egyesületet alakítottak. A tisz­tikar a következőképp alakult meg: El­nök: Rajsli József, alelnök Karácsonyi Imre, titkár dr. Galambos Ferenc, gaz­da Cseszák István, könyvtáros Nagy I M. Mátyás, pénztárnok Uborka Má­tyás. Választmány: Zórád Géza, Tcrék ! Károly, Botka Lajos, Szabó József. Sá- 1 gi Ferenc, Cseszák Károly, Buzogány | Péter, Rajsli Péter Pál, Sági I. György, 'Dudás András. Felügyelő-bizottság: Ja­­niga Sándor, Szabó András és Kapás . József lettek. I Kiaknázzák a Hclt-tergcr kincseit. ■ Jeruzsálemből jelentik: A palcsztinai j kormány elhatározta, hogy már a leg­közelebbi időben hozzálát a Holt-tenger mérhetetlen kincseinek kiaknázásához. Az eddig lefolytatott kutatások azt bi­­'zonyitják, hogy a Holt-tengerben a kö­vetkező ásványsavak találhatók: 1300 I millió tonna káli, amelynek a piaci ér- I léke 4000 milliárd dinár, 853 millió ton­­j na magnézium 14.CCO milliárd d'nár ér- I tékbén, 11.900 millió tonna tiszta kony­­. hasó 1400 milliárd dinár értékben és 22 millió tonna magnézium chlorid 45.000 milliárd dinár értékben, azonkívül ren­geteg gipsz és kalcium-chlorid. Egy amerikai szakfolyóiratban Thomas Nor­­!tur dr. azt írja. hogy a Holt-tenger kin­cseinek kiaknázása a kémiai ipar hely­zetét teljesen fel fogja forgatni. Rádió-müsok-----DB----­(A váró» melltUi ttom a fiaüámhossxt »Untti Pén ek, cuguuíus .5 Bécs (517.2) 11 és 16.15: Koncertek. 20.05: Vigjáték-est. »Im weisen Rössl.« Zagreb (310) 20.30: Koncert. 21.s'J: Hirek. 22: Kávéházi zene. Prága (348.9) 11: Délelőtti koncert. 17: Hangverseny. 21: Vegyes program. Teljesítményben felülmúl.latat m a/. „ULTRA“ Orchesíron 4 liangsz<5ró-'átn:»;i Din. 130*— KONRA iH D. D. London (361.4) 13: Zene. 18: Hang­verseny. .■ Lipcse (365.8) 16.30: Koncert. 20.15: Opera-részletek. 212.15: Tánczerie. ; Róma (449) 21.10: Hangverseny, j-Berlin (483.9) 20.30: Szimfonikus kon­cert. 22.30: Koncert. Budapest (555.6) 18:' Katonaaeifc. 21.45: Időjelzés és hírek, utána cigány"­­zene. TŐZSDE Zurich, augusztus 4 (Zárlat.) Besgrad 9.13, Páris 20.325, London 25.205, Nev­­vork 518 és tizenhárom-tizenhatod, Brüsszel 72.175, Milánó 28.23, Amszter­dam 307.95, Berlin 123.44, Bécs 73.05. Szófia 3.75. Prága 15.385, Varsó 58, Bu­­jdapest 90.50, Bukarest 3.16. Beograd, augusztus 4. (Zártat.) Páris 224, London 276.60, Newyork 56.90, Genf 10.96. Milánó 310.50, Berlin 13.54. Bécs 802, Prága 169, Budapest 9.94. I Budapesti értéktőzsde, augusztus 4. I Magyar hitel 91.5. Osztrák hitel 54, Ke­reskedelmi Br.nk 129.5, Magyar cukor |223, Georgia 20.4, Rimamurányi 125.7, i Salgó 78.4. Kőszén 737, Bródi vagon i 3.8, Beocsini cement 232, Nasici 173, * Ganz Danubius 224. Ganz villamos i 182.5, Athenaeum 28. Nova 43.8, Le­­j.vantc 26.8, Pesti Hazai 248.5. Irányzat: üzletfelem Szcntai gabonaár' k. augusztus 4. A i csütörtöki piacon a következő árak sze­­jrc-pcltek: Búza 302.86—305 dinár, teilt Ígéri morzsolt 215 - 220 dinár, takarmány ! árpa 225—230 d'nár. tavaszi s'räva I 255—260 dinár, zab 16'—170 dinár, n 253.50—255 dinár, óbab 180 dinár, uj b: b 2C0 d' nár: őrlemények: uj lisztek árai augusztusi és októberi szállítással: , nullás liszt gg 500 dinár, nullás g 500 i dinár, kettes főzőliszt 480 d'nár, ötös i kenyérliszt 460 dinár, hetes 320 d'nár. •nyolcas 220 dinár, daraliszt 2C0 d'nár, korpa 200 dinár. Irányzat: lanyha. Kí­nálat: csekély. Kereslet: csekély. Fzotrbcri termény tőzsde, augusztus 4. Uj búza bácskai vasút 302.50—305. uj rozs bácskai vasút 71—72 kg. 270—275. uj zab bácskai vasút 190—192.50. uj árpa takarmányi 61—62 kg. 220—225, takarmány!- 63—64 kg. 240—245, tava­szi 65—66 kg. 275—280. tengeri bács kai vasút 202.50—205, lisztek: Ogg 440— 460. Og 440—460. kettes 410—450, ötös .370—390. bátns '503—360. hetes 290— (310. nyolcas 190—200. korpa 165—175 dinár. Forgalom: tartott. I Noviszadi terménytőzsde, augusztus 4. I Búza bácskai 77—78 kilós 300—305 di­nár, felsőbácskai 79—80 kilós 30:—307.50 dinár, szeretni 78 kilós, kétszázalékos 300—302.50 dinár, bánáti 77—78 kilós, kétszázalékos '97.50—300 dinár, árpa szerémi 65—66 kilós 270—275 dinár, bácskai 65—66 kilós 270—275 dinár. jZab bácskai 190—192.50 dinár, szerémi 192.50-195 dinár, kukorica bácskai 207.50 —210 dinár, bácskai feliér két-három­­százalékos 225—230 dinár, bácskai kör­zet 210—212.50 dinár, szerémi 207.50— 210 dinár, bánáti 207.50—210 dinár, lisz­tek: 0g bácskai 4130—455 dinár, Og bá­náti 44'—450 dinár, kettes bácskai 425 —430 dinái, hat és feles 300—310 di­nár, hetes bácskai 280—290 dinár, nyol­cas bácskai 200—210 dinár, korpa bács­kai jutazsákokban 175—180 dinár, sze­rémi jutazsákokban 175—180 dinár. Irányzat: kukoricánál szilárd, többinél I tartott. ! Budapesti gabonatőzsde, augusztus 4. A gabonatőzsde irányzata a nagy szá­razságra való tekintettel szilárd. A kész­­árupiacon óriási forgalom mellett a bú­za 25. a rozs 20, a tengeri 75 fillérrel drágult, a zab irányzata ellenben kissé j lanyhult. A határidőpiacoií is erősen éreztette hatását az abr.ormis időjárás és az októberi búza 20, a márciusi rozs 28, a októberi 44 ponttal emelkedett. Hivatalos árfolyamok pengőéi lékben a határidöpiaccn: Búza októberre 30.50— 30.62, zárlat 30.62—30.64. márciusra 32.86—32.90, zárlat 32.88—32.90, rozs augusztusra 26.50—26.60. zárlat 26.64— 26.70, októberre 26.28—26.44. zárlat 20.41 —26.46. márciusra 28.24—28.36, zárlat 28.34—28.36. Vizáüiis A noviszadi hidrotechnikai hivatal je­lentése szerint a jugoszláv vizek mai állása a következő: Duna: Apatin 406 (—14). Bogojevó 395 (—8), Vukovár 324 (—), Palánka 312 (—4). Noviszad 311 (—4). Zemun 190 (0). Pancsevó 172 (+2). Szmederevó 270 (0), Orsóvá 214 (0). Dráva: Oszijek 170 (+12).'Száva: Mitrovica 81 (—1). Beograd 120 (0). Tisza: Sztaribecsej 103 (—3). ■•Titel 286 ' (+8). A KÖZSÉG GYERMEKE EGY CSECSEMŐ REGÉNYE 35 Irta: NUSiCS BRANISZLAV Fordította: CSUKA Z0LTÁF — Ezt még senki sem élte át — kezdte Torna könnyek között.- Ha nun ezt, valami mást, mert az élet örök rejtély, uram! Es ez a gyerek valóban az Öné, vagy csak a fivére? — Dehogy is! - ordította Torna és sorjában el­mesélte az intrikusnak a dolgot, úgy, ahogy az meg­történt. Az intrikus őszintén együttérzett Tornával és ezért az érzésért újabb félli.er bort rendelt. Mikor a pincér a bort az asztalra tette, az intrikus töltött magának és Tornának, felhajtó.ta a poharat és' ismét magának töltött, majd mélyen e"gondolkodott és el­ismételte azt a vigaszt, amellyel megszólította To­rnát. — Igen, az élet örök rejtély uram, az esemény pedig csak egv jelenet azokból a történetekből, ame­lyek az é'etiinkön átszövődnek. Az intrikus ezután megszólította az arra elhaladó pincért, hogy kölcsönözzön neki néhány cigarettára való dohányt es a cigarettát pödörgelvc igy foly­tatta: — A maga esetében nem lehet mondani, hogy nincsen bonyodalom, de nincs is tragédia. Nem mon­dom, hogy az eset nem lenne némileg tragikus, de nincsen -meg benne az igazi klasszikus tragédia! Torna a valóságban nem értette az intrikus be­szédét. de érezte a vigasztaló szavak hatását és fi­gyelmesen hallgatta azokat. Ha én elmesélném Önnek a tragédiámat, uram csak akkor látná, az emberi lélek fájdalmának a nagy­ságát. Csak akkor látná, hogy mi a legszebb, légről zsásabb álmok pusztulása! . . . Az intrikus az elragadtatás pátoszába esett és mialatt fájdalmát kiöntötte, az üveg tartalmát is poha« rába töltötte, úgy, hogy ehhez a mondathoz ért: »Ön nem tudja, kedves fiatal barátom, hogy mi az az üres lélek, az üres kábel«, észrevette, hogy az üveg is üres és igy szólt: — Ha tragédiám borzalmas története ■ érdekli, rendeljen még félliter bort és én szívesen elmesélem, Mikor látta, hogy Torna rendelni akar, az intrikus bátrabban folytatta: — Igen, elmesélem. Magára bízom, ez az igazi kifejezés, mert a legintimebb érzelmeimről. akarok be­szélni, amelyekét csak a legjobb barátaimnak szoktam elmondani. Bár világosan kitűnt, hogy ai utóbbi kifejezése egyik Szerep utolsó frázisa, Tornának tetszel:, hogy a nagy művész barátjának nevezi és egy percre elfe­lejtette mindazt á bajt. amit át kellet-: élnie. Az intrikus meglehetősen ritkult hajának johbkezé­­vel történt liátrasimitása után a fejét kezére hajtva igy kezdte: — Szép volt! ... — Hogy pedig ezt hangsúlyoz­za. mélyet sóhajtott. — Kicsoda? — kérdezte Tcma izgatottan. ' — Ö, Persa, az én feleségem! — válaszolta az in­trikus fájdalmasan és szaggatottan. — Öh, hányszor kiáltottam fel: »Szivem fénye és drágasága!« Az intrikus elhallgatott és mély n.egindultságga! felhajtotta poharának tartalma , amelyet az elbeszélés kezdetén töltött. Azután folyatta: — A poriról, a sárból, a szemé ből emeltem fel irigytésremé'.ó magasságra! Bevezettem <» ideállziíuii­­csodaszép világába és megitattam a szépség bájitalá­val. úgyhogy egyetlen éjszaka ai.t művésznő lett Persa művésznő volt, kérdezze meg bárhol, mindenki nagy tisztelettel fogja művészetét méltányolni. Óh, szerencsétlen nő, milyen könnyelműen pazarolta el mindezt! Ezeknél a szavaknál az intrikus szemeiben köny* nyek csillantak meg. Torna erős meghatottságot érzett és maga is majdnem sírva fakadt. — Ali. uram! — folytatta az intrikus. — Ha eszem­be jutnak azok a bűbájos esték! Felhők, csillagok, hold-, fény . . . s mi ülünk. Ö az ölemben és Othellót tanul­mányozzuk. Ö Desdemonát játszotta, én Jágót. »Föl, föl! Rondítsátok meg a harangokat és ébresszétek fel az álmos polgárokat, mert különben az ördög nagy­apává tesz benneteket! Keljetek fel!,« Az intrikus ezt úgy mondta, .mintha a szinpadon beszélne, azután mély lélegzetet vett és folytatta: — Kár, hogy nem látott engem, mint Jágót. Meg engedem, hogy Beogradban valaki más kosztiim tekin­tetében jobb lehet Jágó szerepében. Mi nem bővelke­dünk klasszikus ruhatárban. En rendszerint fehér gyap­jú alsónadrágomat vettem fel, a lábamon ni szabásn cipő volt, Persa vörös blúzát és a súgó kalapját vettu magára. Megengedem, Beogradban Jágó jobban öl'tpz. kádik, de am: a játékot illeti, tessék megkérdezni Páir linck urat. habár avval haragban vagyok. Ö pedig látta Jágót Leszkovácon, Jagodinán és Szmederevóban is é% igy tud ítélkezni. Kérdezze csak meg egész bátran habár vele haragban vagy >k. Az intrikus érezte, hegy Tornát, a teológust meg­győzte szerepének nagyságáról és hogy kiszáradt tor­kát megnedvesrise, tijabbaí hörpir.tett a pohárból, az­­inán folytatta: — fis hittem neki! Sohasem gyanakodtam, soha sím mertem volna gendoini, hogy a fenséges Persa ilyen alacsonyra süllyedhessen. Úgy gondolkodtam mint Othello: »Ö legyen hamis és hazug? Óh, akkor az ég sajátmagát teszi nevetségessé!« De uram, a valóság nem ugyanaz mint a költészet. Persa a gorom­ba valóság áld izata lett, amely ebben az esetben Páli­nak. a szolgabirói Írnoknak a képében jelentkezett. Ez az ember körüliöpdóste Persát. mint a verese a tyuko. kát. Gyanakodnám, gyanakodtam uram! Öli, ha tudná mit mond Jágó: »Milv kínosan és gyötrelmesen szá­molja a pillanatokat, aki szerelmes és gyanakszik. Gya« nit ja a rosszat, a csaiást és mégis gyengéden, szeret! .­­És egyik napon az igazság teljes meztelenségében mu­tatkozott meg a szemeim előtt. — Dél felé a Pontyhoz címzett vendéglőben vo! tünk — én, Fá.ia írnok és Mihájió a szállító. Pálinkát ittunk és kovászos uborkát ettünk. Egyszerre, ah mi­kor erre gondolok. Pája Írnok kivette a zsebknedöjét és kifújta az orrát. Ez annyira meghatott, oly súlyos fájdalmat éreztem szivemre nehezedni. Ah, ez a zseb­kendő, vagy ahogy Shakespeare mondja: keszkenő! Az, egyik darabban monogrammos zsebkendőre volt szűk« ségem. A truppban senkinek sein voll nionogramos zseb kendője és ezért a gyógyszerésznétöl kölcsönöztünk egyet. Természetesen nem adtuk vissza és a zsebkendő nálam maradt. Fehér battisztkendő volt, keresztbera­­kotí Sz. R. betűkkel. A zsebkendőt Persa őrizte, akinek odaajándékozta és igy értheti meglepetésemet, mikor Fája Írnok orrmüveletét láttam. Gondolhatja, hogy éreztem magam! Az intrikus lélegzetet vett, kiürítette poharát, az­tán újra öntött és igy folytatta: — Mikor délben hazaértein, Persa ép a vöfös­­hagymát vagdalta a parázson sült májhoz. Hozzálép­tem és megfogtam a kezét, fis — most jön a negyedik felvonás, második jelenete: (Folyt. kövJ

Next

/
Thumbnails
Contents