Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)
1927-08-28 / 239. szám
24. otđal taaafiiiaii 1927. augusztus 28 TERE-FERE BÄCSMEGYEI NAPLÓ Miért halunk meg? Erre a kérdésre a bölcselet, a tudomány, a vallás már rég megadta a maga válaszát .Most egy angol utazó, James Frazer, aki bejárta az ősi müveletlenségben élő népek otthonait, uj feleleteket ad azoknak a legendáknak az alakjában, melyeket könyvében közzé tesz. Az ősnépek gyermeteg lelkülete más és másképpen magyarázza a halandóság tragikumát. A Banks szigetek lakói meg vannak győződve, hogy volt egy idő — a világ teremtésekor — mikor az emberek nem haltak meg, hanem vedlettek, akár a kígyók és rákok s ifjúságuk folyton megujhodott. Egy öregasszony okozta az emberiség kétségbeejtő pusztulását. Ez, mikor rátámadt az aggkor, lement a patakhoz, hogy uj bőrt vegyen magára, a régit a vízbe vetette és nézte, hogy libeg tovább a hullámok fodrán, mig végre egy ágon fönnakadt. Aztán hazafelé indult, de gyermeke, akit a lakásban hagyott, nem ismerte föl az ifjú asszonyban régi anyját, sikoltozni kezdett, mire az aszszony visszafutott a folyóhoz, kihalászta régi bőrét, magára öltötte. Ettől a naptól kezdve az emberek nem vedlettek többé, halandókká váltak. Poso lakói azon a véleményen vannak, hogy a banán miatt halunk meg mindnyájan. Az őskorban a Föld egész közel volt ez Éghez s Isten ajándékait egy kötélen engedte le az embereknek. Egy napon Isten egy követ bocsátott le ősszüleinknek, akik váltig elégedetlenkedtek a küldemény miatt s valami mást kértek. Isten fölhúzta a követ, majd a kötélen leengedett egy banánt. Az első emberek odarohantak a gyümölcshöz, levették. Erre egy hang megszólalt fennről: — Minthogy a banánt választották, életetek hasonló lesz a banán életéhez. Ha a banánfa uj sarjakat hajt, törzse elpusztul. Éppígy haltok meg ti is s gyermekeitek foglalják el helyeteket. Ha a követ választottátok volna, életetek hasonló lett volna a kövek életéhez, mely megmozdíthatatlan, örökké való. A Fidzsi-szigeteken érdekes magyarázatot fűznek a temetés szokásához is. Amikor eltemették az első embert, az egész emberi nem ősatyját, egy isten jött le a földre, az iránt érdeklődve, mit miveinek itt, mert addig még nem látott sirt. Megtudván a sírásoktól, hogy eltemetik az első halottat, igy szólt: — Vegyétek ki a holttestet. — Nem lehet — válaszoltak a többiek Már négy napja meghalt, rossz a szaga. — Azért csak földeljétek ki — felelte az isten — megígérem nektek, hogy élni fog. A sírásók nem hallgattak az isten szavára, eltemették apjukat. Erre az isten igy szólt az engedetlen emberekhez: — Mivelhogy nem engedelmeskedtíetek nekem, megpecséltetétek romlástokat. Ha kiföldetétek volna, akkor föltámadt volna és titeket magatokat is csak négy napig temettek volna el, akár a banánokat, melyek a földben nem rohadnak meg, csak megérnek. Most engedetlenségteknek az lesz a büntetése, hogy mindnyájan meghaltok és megrohadtok. ft Gyermekköztársaságok. A Revue de Paris most teszi -közzé Jaques Kesselnék, a jeles írónak tanulmányát, ki Palesztinái útjáról érkezik. Kiar-Teladiban valóságos gyermek köztársaságot talált melyet Bugacsek nevű orosz nevelő alapított. Száztíz gyermek nevelkedik e különös köztársaság keretében, a tizenkét évtől tizenöt évig. Mindannyian az ukránjai mészárlások során lettek árvák, apátlanok-anyátlanok. A gyermekek megművelik a számukra kiosztott földet, van alkotmányuk, törvénykezésük, önmagukat kormányozzák, teljes hatáskörrel. A tizenöt éven aluliak négy órát dolgoznak naponta, az idősebbek hatot. Közöskonyha főz rájuk, melyet kiki ellát a maga terményeivel. Munkájuk a lehető legszélesebb körű, úgyhogy bizonyos idő múltán a gyermek a legkülönbözőbb mesterséget választhatja. Minden munkakört egy felnőtt ellenőriz, szakember, aki az igazgató szerepét tölti be. Az a gyermekköztársaság, melyet Kessel leír, nem áll egyedül a világon, van egy Amerikában is, Angliában is és Oroszországban is. Poltavában az elhagyott gyermekek gyarmata már régóta működik, Olaszországban pedig Castel Guelfoban a talált gyermekek kis társadalma szintén nagy önkormányzati jogot élvez s működéséről még a fasiszták is elismerőleg írnak. Általában a gyermekek sokkal inkább megértik egymást, mint a felnőttek. ft A spanyol királyné a rövid szoknya ellen. A bubihaj, meg a rövidszoknya ellen időnként föl-fölzendül egy hadüzenet, hogy visszaállítsák a régi erkölcsöket. Most a spanyol királyné maga lép sorompóba, hogy legkatholikusabb országában fölvegye a. harcot a divatozó rövidszoknya ellen s az Egyházat támogassa küzdelmében. Egy spanyol újság igy ismerteti a mozgalmat. — A katholikus Egyház megindított harcát a mai női divat szabadossága és szemérmetlensége ellen két hatalmas pártfogó segiti elő, Victoria Eugénia királyné Őfelsége és idősebbik leánya, Beatrix infánsnő. E két felséges személy foganatosán óhajt kezére járni az MODERN FRANCIA KÖLTŐK TIENNOT Egy uj eplkureizmus költője. Színekről, szagokról ir és izekről, amelyek a gyomrából váltanak ki ihletet. A rózsaszínű alkonyat: a gyenge pecsenye húsára emlékezteti a szivárvánv: olyan mint a nyárson sült bárány és a tizenhat éves leány teste: rák, majonézzel. Harmincöt éves, Párisban született és a háború alatt német fogságba került, ahol sokat koplalt. — Itt tanultam meg becsülni a mindennapi kenyeremet, mondja — a gyomrom korgása nyitotta fel a szemeimet. Aki nem látta őt enni, az nem is értheti igazán a verseit. Ahogy ebédel: látványosság, az étkezés nála őszinte természetes öröm, vagy inkább speciális gyönyörűség. A kenyérhaját ép oly műélvezettel fogyasztja el mint a pástétomot. A mai mohó kielégítetlen generáció költője, ö, az özekké éhes ember. ESTÉNKÍNT mint titkos bűnöző, bezárkózom a szobámba, gondosan befüggönyözöm az ablakokat, az ágy alá is betekintek a szekrény mögé, aztán nyugodtan levetkőzöm meztelenre és odaheveredek barátnőim a kávék, likőrök és sütemények közé. Előbb a krémek skáláját élvezem, lelváltva zongora szóval, ez hangulatos és halott apámra emlékeztet, akinél szivhezszólóbban senki se evett még kenyérhaját. HÉTKÖZNAPOKON Gyümölcsön élek, baracklében fürdőm és almakompót a kölnivizem, rendes társaságom: a mézes dió, a banán, ananász, sőt néha a dinnyéhez is leereszkedem. Óh, az ópium — aludtej, a kokain, csukamájolaj egy csiga, rák vagy sült öntudatos fogyasztása mellett, Miért nem tudtok ilyen szívvel, lélekkel enni mint én? Minden idegszálatokkal, hogy érezzétek a torok, az iny és a rágóizmok gyönyörét, amely percenkint tízezer kilométer sebes: : :í szaladgál bennem fel és alá. Vannak, akik a földdel vesződnek, mások, tornyokat fúrnak a világűrbe, talpukat vakarják és sokan azzal kérkednek, hogy értik a szerelem műrészeié, de a villát rendesen kezelni se tudják, az ebédet percek alatt bekapják, hogy meg se rágják a falatot, és nyargalnak tovább eszeveszetten, oly ostoba gonosztevők, hogy nem félik az Istent kegyesen és a legfőbb jót az ízt, amit Éva élvezett elsőm': amikor beleharapott az almába. A CSOKOLÁDÉT A nyelvem hegyére teszem, ösztönszerüleg is rögtön le akar m nyelni, ez a természe dóka, de én kijátszom a természetet és nem engedem a csokoládét! A nyelvem hegyén olvad el, lassan csaldokolva rssppenként, mint a balladák hőse, csudálatos, az ínyem vonaglik, sikolt, térdre hull és menekülni próbál a fogak segítségére sietnek, de megtiltom nekik hogy beavatkozzanak Csak fekszem kábultan, nyelvem hegyén ezer ördöggel és látomásaim vannak: likőr és csemege szentek settenkednek az ágyam körül a Madelaineban hajnali misére harangoznak és a vén cselédek, a nyálmirigyeim, felmondják a szolgálatot. Fordítottat Tamás Mária. Egyháznak. Elhatározta, hogy jó példával jár elől, csak olyan ruhákat visel, melyek alkalmasak arra, hogy a jó erkölcsöket meghonosítsák ebben az orsíágban s utánzásra találjanak, főként a főrangú hölgyek körében. A deréknak magas nyaka van, bő, hosszú ujja, a szoknya csak tizenkét hüve.ly'tnyire van a földtől. Remélik, hogy az uj. divatot, noha egyáltalán nem lesz kötelező, az udvar és a diplomáciai testületek hölgyei szíves-örömest elfogadják. A királyné ruhája arannyal szegélyezett, stílusa nagyon hasonlít azokhoz a velencei ruhákhoz, melyeket a dogék ragyogó korában hordtak az ottani hölgyek. Hírek a szesz arevonaláről. Amerikában már váltig unják a száraz, szesztelen uraimat. A törvény ellen lépten-nyomon merényletet követnek el a bűnözők, még pedig eredménnyel, rengeteg pénzt költenek a törvény végrehajtására és ellenőrzésére, nagyaon kevés eredménynyel. Mindezek azt bizonyítják, hogy a szesztilalmi törvény előbb-utóbb megszűnik. Közben a kormánynak föl kellett lépnie az Udvhadsereggei szemben, mely a fönntartása mellett foglalt állást, hogy pártcéljait erősítse. Azt jelentik, hogy az Üdvhadsereg az utóbbi választások alkalmával tizenhárom millió dollárt költött harminchét államban, hogy párthiveket toborozzák a szesztilalomnak. A legutóbbi washingtoni gyűlésen az orvosok tiltakozásukat jelentették be, hogy már alkohol rendelvényeket is tilos irmok s a gyógyszerészek egyes helyeken még a szeszes orvosságok elkészítését is megtagadják. Másrészt Kanadában a szesz csempészet ijesztő módon növekedik. Arról beszélnek, hogy több mint húsz millió dollár értékű szeszt csempésztek be a múlt esztendőben Detroit-ba. Nem megvetendő jelenség az sem, hogy az amerikai turisták mind következetesen Kanada felé veszik útjukat, ahol szabadon ihatnak bort, pálinkát.; Mig tavaly csak egy millió kétszázezer turista járt itt, az idei turisták száma hirtelenül három millióra szökött > ft > a Hogy járunk? Ebben a században; a; lélektan figyelme erősen az öntudatlan élet felé fordul: mindenki küszöb alatti ösztöneinket, elnyomott vágyainkat gondolatainkat buvárolja s ezzel kapcsolatosan föltűntek a különböző jósok ís.kik a kezek vonalaiból, récéiből, írásunk szarkalábjaiból, arcunk kifejezéséből akarják kiolvasni jellemünket, jövendőnket. Az Eclair-ben egy francia tudós a járásról ir cikket. Mutasd még, hogy jársz s megmondom, hogy kicsoda vagy. — Az utca — írja a francia megfigyelő — bő teret nyújt a legcsodálatosabb megfigyelésekre. Valakinek a járásából biztos következtetéseket vonhatunk a jellemére, még titkos gondolataira is vonatkozólag. A gyermekek fürgén, könnyedén járnak, nyíltak, gátlásuk nincsen. Akik idegesek, azok bizonytalanul vetik lábukat. Sfilyosan, nehézkesen mennek a hordárok, még akkor is, ha nem visznek terhet. — Anyagi' helyzetük is kifejeződik a járásban. A szegények, csüggedtek, méiabus.ak, gyöngék, járásunk áimatag, vontatott. A bátrak, erélyesek, léptük ütemes, mindig egyforma. Akik sokra tartják magukat és meg vannak elégedve életükkel, azok kimért léptekkel, önérzetesen haladnak. A félénk lesüti szemét, fal mellett sunyog, a zsugori meggörbíti hátát, a dölyfös fölveti fejét és keményen odacsapja sarkát a járdához. A léha hintázza magát, a képmutató úgy oson mint. a farkas, ide-oda ténfereg, mintha nem akarná megmutatni csavaros gondolkozását, bennünket is meg akar téveszteni, szándékát is véka alá akarja rejteni. KÍIA YASSOS étvágygerjesztő, idegerösitö és vérjavltószer £&3>3öaciQK<tí>2.«. us vérsasgéwyck részére a legkiválóbb orvosok által ajánlva. Kitűnő izü. Több* mint 10.000 orvosi bizonyítvány. T ' Kapható mindén gyógyszertárban.
