Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)
1927-08-27 / 238. szám
12 OLDAL * ARA I1/, DINAR Poilarina jjlséena u jotovoml BACSMEGYEI NAPLÓ XXVIII. évfolyam. Szubotica, 1927. SZOMBAT, augusztus 27. 238, szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10. 8—52,370. _ . _ _ . _ Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvosztály. Szubotlca Megjelenik mindennap reggel, ünnep után és hétfőn Is. Előfizetés! ár uegyedévnj 155 áiiti Zssí3l\ Jovln trg. 3. (Minerva palota) A szuboticai magyarság premierje Szubotica pénteki közgyűlését kisebbségi szempontból az teszi emlékezetessé, hogy a város magyarságának hivatalos képviselete ezúttal először szerepelt a kiszélesített tanácsban és magyar nyelven fejtette ki álláspontját mindazokban a kérdésekben, amelyek őt a közigazgatási problémák kapcsán közelről érdeklik. Örömmel állapítjuk meg, hogy a magyar párt szuboticai szervezete részéről előterjesztett deklaráció minden tekintetben megfelelt a premierhez fűzött várakozásnak. Politikai érzék, bölcs mérséklet és a viszonyokhoz alkalmazkodó megfontoltság jellemzik ezt a deklarációt és az a barátságos hangulat, a megértésnek az a meleg atmoszférája, amelyben a magyarság szószólójának szavai elhangzottak, rendkívül biztató perspektívát nyit a magyar kisebbségi helyzet alakulására. A várös magyar nemzetiségű polgárai bizalommal viseltetnek Manojlovics Dusán főispán és Sztipics Károly dr. polgármester iránt, akik mint Szubotica szülöttei nemcsak rajta tartják kezüket az itteni nép szükségleteinek pulzusán, hanem hiánytalanul meg van bennük a jóakarat és eltökéltség is, hogy ezeket a szükségleteket kielégítsék. Szerb, bunyevác, magyar évszázadokon át békés egyetértésben, harmonikus együttműködésben éltek ebben a városban és a jelenlegi két vezetőférfiu ezt a hagyománnyá állandósult szellemet reprezentálja díszes pozíciójában. Ez a tudat táplálja azt a rokonszenvet, amely a magyar deklarációból a főispán és a polgármester felé árad. Nem mulasztja el azonban a deklaráció annak a hangsúlyozását, hogy a városi közigazgatás ezidőszerinti szervezete csak átmeneti állapot, amely után rövid időn belül választott önkormányzati testületnek kell megalakulnia. Ha a magyarság mégis elfogadta a kormánytól kapott mandátumokat, azt azért tette, mert a községi autonómia megvalósulásáig sem akar kitérni az alkotó munkára kínálkozó lehetőségek elől. Addig is, mig a város önrendelkezési joga helyre nem áll. mindent el kell követni a közjóiét emelésére, az igazság, az egyforma elbánás, az egyenlő jogok és kötelességek esznek kiérlelésére. Szubotica magyarsága egész erejét, minden tudását a főispán és a polgármester rendelkezésére bocsájtja. akik ennek a konstruktiv programnak zászlóvivői Ámde a támogatás lelkes készségének nyilvánítását a magyarság képviselői a kritika jogának fenntartásával kapcsolják össze. Tárgyilagos birálat nélkül a segités szándéka csonka marad. Mindenki öntse ki, ami a szivén fekszik, tárja fel leplezelenül a hibákat és adjon kifejezést őszintén a jogos kívánságoknak, mert csak igy érhető el a lelkek kiengesztelődése, ami nélkül az építő mukára irányuló törekvések bábeli zűrzavarba fulladnak. A közgyűlés magyar képviselői dolgozni akarnak és közrehatni azoknak az akadályoknak elhárításában, amelyek a munkakedy szárnyát szegik. Ha igyekvésük kilátástalannak bizonyulna, ha anyanyelvűk használatában gátolva volnának, ha ok és szükség nélkül késne a községi választások kiírása, akkor állásfoglalásukat újabb megfontolás tárgyává tennék, de biznak benne, hogy erre nem kerül a sor. Az az ünnepélyes hatás, amit a szuboticai magyarság deklarációja a közgyűlésen keltett, a legbeszédesebb bizonyitéka annak, hogy ebben a városban a nemzetiségi ellentétek gyökértelenek. Az északi határváros magyarsága épugy, mint általában a Vajdaság magyar népe, a faji többséggel összhangban keresi a lakosságra torlódott feladatok megoldásának feltételeit, amelyek megteremtése a legszorosabban vett közös érdek. Manoilovics Dusán főispán tömör beszéde a kormány intencióiról és a munka halaszthatatlanságáról, továbbá Sztipics Károly dr. polgármester kijelentései a kinevezési rendszer hátrányairól, amelyek a normális községi politika kifejlődését gátolják, tulajdonképen a magyarság deklarációjának főbb gondolatait ratifikálták és mintegy betetőzték azt a szolidaritást, amely a város polgárságát nemzetiségi különbség nélkül az ország, a Vajdaság és Szubotica jobb jövőjének vállvetett szolgálatára sarkalja. Súlyos vádak az interparlamentáris konferencián Németország és Magyarország ellen Egy belga szenátor a németek háborús kegyetlenségeinek megbélyegzését követelte az interparlamentáris uniótól — A román delegátus támadta Magyarországot a békeszerződés revíziójára irányuló követelése miatt „Európának likvidálni kell az idegen világrészekben gyakorolt hegemóniáját“ Párisból jelentik: Az interparlamentáris unió péntek délelőtti ülésén, amelyet tiz órakor nyitottak meg, Magnete belga szenátor, aki a briiszszeli szenátus szabadelvű pártjához tartozik, olyan vádakkal illette Németországot, amelyek mellett Jouvenel francia szenátor csütörtöki nagy feltűnést keltő támadása teljesen háttérbe szorult. Magnete felfrissítette azt a régi állítást, hogy a német katonák belga területen kegyetlenkedtek, gyermekeknek kezét-lábát levagdalták és több hasonló dolgot. Végül határozati javaslatot ajánlott elfogadásra, amely ugy szól, hogy Németország 1914-ben megsértette Belgium semlegességét és az interparlamentáris konferencia a német csapatok által véghezvitt kegyetlenségeket a legélesebben kárhoztatja. A felszólalók: egy francia, egy japán és egy kanadai kiküldött rámutattak arra, hogy az unió ülésterme nem arra való, hogy régi vádakat elevenítsenek fel, amelyek a népek között uj gyűlölet magvait hintik el és valamenyien iparkodtak a vitának véget vetni. Román vádak Magyarország ellen A felszólalók békés törekvését azonban megakadályozta Florescu román delegátus felszólalása, aki éles kirohanást intézett Magyarország ellen és megvádolta a román területen élő magyar nemzeti kisebbségeket is. Florescu rendkívül éles hangon tiltakozott az ellen, hogy Lukács György magyar kiküldött a román-magyar döntőbírósági viszályt a konferencia csütörtöki ülésén szóba hozta. Kijelentette Florescu, hogy ezek a kérdések a Népszövetség elé tartoznak és amíg a magyarromán agrárpörben bírói döntés nincs, a kérdéssel nem lehet foglalkozni. Lukács György — mondotta Florescu — csütörtökön, ha nem is kimondottam, a békeszerződések revíziójáról beszéli A békeszerződéseken nem lehet változtatni és nincs olyan hatalom, amely a felszabadított román Elszászt Magyarországnak visszaadná. Florescu beszédét a román delegáció tagjai élénk helyesléssel kisérték. Német válasz a belga vádakra Végül sorra került a német delegáció zónoka, Schiicking, aki válaszolt Jouenelnek és egyben Mágnetenek is. Ki ilentette, hogy a német birodalom közvéleménye és kormánya örömmel hozzájárul Vandervelde belga külügyminiszternek egy régebb! Indítványához, hogy nemzetközi pártatlan bizottság vizsgálja meg a német hadsereg ál Utólagos kegyetlenségeit, de az sem miesetre sem járja, hogy az Inter parlamentáris konferencia egy öt letszerüleg felvetett javaslat kap csán, amilyent most Magnete elő terjesztett, önmagát tolja fel döntő bíróul. Azzal fejezte be felszólalását, hogy a békét nem lehet ágyukra építeni. Jouvenel szenátor következett ezután és azt mondotta, hogy nem akar Schücking felszólalásának részleteire kiterjeszkedni, mert nem akarja az unió üléstermét német-francia kontroverziák vitájának színterévé tenni, csak ismételni kívánja, hogy megmarad a francia álláspont mellett: igenis a békét nem lehet ágyukra felépíteni, hanem csakis realitásokra. Az interparlamentáris unió a világpolitikai helyzetről Párisból jelentik: Az interparlamentáris unió konferenciájának ülésén beterjesztett főtitkári jelentés az általános világpolitikai helyzettel kapcsolatban a többek közt a következőket mondja: — A gazdasági nacionalizmus az utóbbi évek folyamán ijesztő arányokban fokozódott és ebben rejlik a világgazdaság legnagyobb veszedelme. Az interparlamentáris unióba tömörült államoknak minden esetben elsősorban azon kell lenniök, hogy lerombolják a vámsorompőkat és csökkentsék az Improduktív állami kiadásokat, elsősorban a hadügyi kiadásokat Pénzügyi téren a helyzet az utóbbi évek folyamán határozottan javult. A világháború egyik legsúlyosabb következménye az európai gazdasági és pénzügyi súlypont áttolódása Amerikába. Az egész világ adósa ma az Egyesült- Államoknak. A főtitkári jelentés szerint a világpolitika legszembeötlőbb jelensége az afrikai és ázsiai imperializmus megszületése, amely imperializmusok hadat üzentek az európai hegemóniái törekvéseiknek. Nincs már messze az a nap — mondja a jelentés — amikor Európának meg kell kezdenie a más világrészekben gyakorolt hegemónia likvidálását és jaj volna Európának, ha megkísérelné, hogy erőszakkal tartsa fenn ezt a hegemóniát. A nacionalizmus ébredése, ma már nem európai és amerikai jelenség, hanem Ázsia és Afrika szintén követelik függetlenségüket. Alocarnói szerződésről emlékezik meg ezután a főtitkári jelentés, amely szerint a locamói szerződés megkötése az utóbbi évek legjelentősebb eseménye. Rámutat végül a jelentés arra, hogy Középeurópában a Balkánon, az Adrián és a Földkczi-tenger partjain még mindig rengeteg tűzfészek van, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni, végül hangsúlyozza a jelentés, hogy a gazdasági egyensúly helyreáílitása nem várható mindaddig, amíg Oroszország kikapcsolódik a nemzetközim gazdasági élet körforgásából.
