Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)

1927-08-27 / 238. szám

12 OLDAL * ARA I1/, DINAR Poilarina jjlséena u jotovoml BACSMEGYEI NAPLÓ XXVIII. évfolyam. Szubotica, 1927. SZOMBAT, augusztus 27. 238, szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10. 8—52,370. _ . _ _ . _ Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvosztály. Szubotlca Megjelenik mindennap reggel, ünnep után és hétfőn Is. Előfizetés! ár uegyedévnj 155 áiiti Zssí3l\ Jovln trg. 3. (Minerva palota) A szuboticai magyarság premierje Szubotica pénteki közgyűlését ki­sebbségi szempontból az teszi emlé­kezetessé, hogy a város magyarsá­gának hivatalos képviselete ezúttal először szerepelt a kiszélesített ta­nácsban és magyar nyelven fejtette ki álláspontját mindazokban a kér­désekben, amelyek őt a közigazga­tási problémák kapcsán közelről ér­deklik. Örömmel állapítjuk meg, hogy a magyar párt szuboticai szer­vezete részéről előterjesztett dekla­ráció minden tekintetben megfelelt a premierhez fűzött várakozásnak. Po­litikai érzék, bölcs mérséklet és a viszonyokhoz alkalmazkodó meg­fontoltság jellemzik ezt a deklará­ciót és az a barátságos hangulat, a megértésnek az a meleg atmoszférá­ja, amelyben a magyarság szószóló­jának szavai elhangzottak, rendkí­vül biztató perspektívát nyit a ma­gyar kisebbségi helyzet alakulására. A várös magyar nemzetiségű pol­gárai bizalommal viseltetnek Ma­­nojlovics Dusán főispán és Sztipics Károly dr. polgármester iránt, akik mint Szubotica szülöttei nemcsak rajta tartják kezüket az itteni nép szükségleteinek pulzusán, hanem hi­ánytalanul meg van bennük a jóaka­rat és eltökéltség is, hogy ezeket a szükségleteket kielégítsék. Szerb, bunyevác, magyar évszázadokon át békés egyetértésben, harmonikus együttműködésben éltek ebben a vá­rosban és a jelenlegi két vezetőfér­­fiu ezt a hagyománnyá állandósult szellemet reprezentálja díszes pozí­ciójában. Ez a tudat táplálja azt a rokonszenvet, amely a magyar de­klarációból a főispán és a polgár­­mester felé árad. Nem mulasztja el azonban a de­klaráció annak a hangsúlyozását, hogy a városi közigazgatás ezidő­­szerinti szervezete csak átmeneti ál­lapot, amely után rövid időn belül választott önkormányzati testület­nek kell megalakulnia. Ha a magyar­ság mégis elfogadta a kormánytól kapott mandátumokat, azt azért tet­te, mert a községi autonómia meg­valósulásáig sem akar kitérni az al­kotó munkára kínálkozó lehetőségek elől. Addig is, mig a város önrendel­kezési joga helyre nem áll. mindent el kell követni a közjóiét emelésére, az igazság, az egyforma elbánás, az egyenlő jogok és kötelességek esz­nek kiérlelésére. Szubotica ma­gyarsága egész erejét, minden tu­dását a főispán és a polgármester rendelkezésére bocsájtja. akik ennek a konstruktiv programnak zászló­vivői Ámde a támogatás lelkes készsé­gének nyilvánítását a magyarság képviselői a kritika jogának fenntar­tásával kapcsolják össze. Tárgyila­gos birálat nélkül a segités szándéka csonka marad. Mindenki öntse ki, ami a szivén fekszik, tárja fel leple­­zelenül a hibákat és adjon kifejezést őszintén a jogos kívánságoknak, mert csak igy érhető el a lelkek ki­­engesztelődése, ami nélkül az építő mukára irányuló törekvések bábeli zűrzavarba fulladnak. A közgyűlés magyar képviselői dolgozni akarnak és közrehatni azoknak az akadá­lyoknak elhárításában, amelyek a munkakedy szárnyát szegik. Ha igyekvésük kilátástalannak bizonyul­na, ha anyanyelvűk használatában gátolva volnának, ha ok és szükség nélkül késne a községi választások kiírása, akkor állásfoglalásukat újabb megfontolás tárgyává tennék, de biznak benne, hogy erre nem kerül a sor. Az az ünnepélyes hatás, amit a szuboticai magyarság deklarációja a közgyűlésen keltett, a legbeszéde­sebb bizonyitéka annak, hogy eb­ben a városban a nemzetiségi ellen­tétek gyökértelenek. Az északi ha­tárváros magyarsága épugy, mint általában a Vajdaság magyar népe, a faji többséggel összhangban kere­si a lakosságra torlódott feladatok megoldásának feltételeit, amelyek megteremtése a legszorosabban vett közös érdek. Manoilovics Dusán főispán tömör beszéde a kormány intencióiról és a munka halasztha­tatlanságáról, továbbá Sztipics Ká­roly dr. polgármester kijelentései a kinevezési rendszer hátrányairól, amelyek a normális községi politi­ka kifejlődését gátolják, tulajdonké­pen a magyarság deklarációjának főbb gondolatait ratifikálták és mint­egy betetőzték azt a szolidaritást, amely a város polgárságát nemzeti­ségi különbség nélkül az ország, a Vajdaság és Szubotica jobb jövőjé­nek vállvetett szolgálatára sar­kalja. Súlyos vádak az interparlamentáris konferencián Németország és Magyarország ellen Egy belga szenátor a németek háborús kegyetlenségeinek megbélyegzését követelte az interparlamentáris uniótól — A román delegátus támadta Ma­gyarországot a békeszerződés revíziójára irányuló követelése miatt „Európának likvidálni kell az idegen világrészekben gyakorolt hegemóniáját“ Párisból jelentik: Az interparlamentá­ris unió péntek délelőtti ülésén, amelyet tiz órakor nyitottak meg, Magnete belga szenátor, aki a briisz­­szeli szenátus szabadelvű pártjához tartozik, olyan vádakkal illette Né­metországot, amelyek mellett Jouvenel francia szená­tor csütörtöki nagy feltűnést keltő tá­madása teljesen háttérbe szorult. Mag­nete felfrissítette azt a régi állítást, hogy a német katonák belga területen ke­­gyetlenkedtek, gyermekeknek kezét-lábát levagdalták és több hasonló dolgot. Végül határozati javaslatot ajánlott elfogadásra, amely ugy szól, hogy Németország 1914-ben megsértette Belgium semlegességét és az interparlamentáris konferencia a német csapatok által véghezvitt ke­gyetlenségeket a legélesebben kár­hoztatja. A felszólalók: egy francia, egy japán és egy kanadai kiküldött rámutattak arra, hogy az unió ülésterme nem arra való, hogy régi vádakat elevenítsenek fel, amelyek a népek között uj gyű­lölet magvait hintik el és valamenyien iparkodtak a vitának vé­get vetni. Román vádak Magyarország ellen A felszólalók békés törekvését azon­ban megakadályozta Florescu román delegátus felszó­lalása, aki éles kirohanást intézett Magyarország ellen és megvádolta a román területen élő magyar nem­zeti kisebbségeket is. Florescu rendkívül éles hangon tiltako­zott az ellen, hogy Lukács György ma­gyar kiküldött a román-magyar döntő­bírósági viszályt a konferencia csütör­töki ülésén szóba hozta. Kijelentette Flo­rescu, hogy ezek a kérdések a Népszö­vetség elé tartoznak és amíg a magyar­román agrárpörben bírói döntés nincs, a kérdéssel nem lehet foglalkozni. Lukács György — mondotta Florescu — csütör­tökön, ha nem is kimondottam, a béke­­szerződések revíziójáról beszéli A békeszerződéseken nem lehet vál­toztatni és nincs olyan hatalom, amely a felszabadított román El­­szászt Magyarországnak vissza­adná. Florescu beszédét a román delegáció tagjai élénk helyesléssel kisérték. Német válasz a belga vádakra Végül sorra került a német delegáció zónoka, Schiicking, aki válaszolt Jou­­enelnek és egyben Mágnetenek is. Ki ilentette, hogy a német birodalom közvéleménye és kormánya örömmel hozzájárul Vandervelde belga külügyminiszter­nek egy régebb! Indítványához, hogy nemzetközi pártatlan bizottság vizsgálja meg a német hadsereg ál Utólagos kegyetlenségeit, de az sem miesetre sem járja, hogy az Inter parlamentáris konferencia egy öt letszerüleg felvetett javaslat kap csán, amilyent most Magnete elő terjesztett, önmagát tolja fel döntő bíróul. Azzal fejezte be felszólalását, hogy a bé­két nem lehet ágyukra építeni. Jouvenel szenátor következett ezután és azt mondotta, hogy nem akar Schüc­­king felszólalásának részleteire kiter­jeszkedni, mert nem akarja az unió ülés­termét német-francia kontroverziák vi­tájának színterévé tenni, csak ismételni kívánja, hogy megmarad a francia ál­láspont mellett: igenis a békét nem le­het ágyukra felépíteni, hanem csakis realitásokra. Az interparlamentáris unió a világpolitikai helyzetről Párisból jelentik: Az interparlamentá­ris unió konferenciájának ülésén beter­jesztett főtitkári jelentés az általános vi­lágpolitikai helyzettel kapcsolatban a többek közt a következőket mondja: — A gazdasági nacionalizmus az utób­bi évek folyamán ijesztő arányokban fo­kozódott és ebben rejlik a világgazdaság legnagyobb veszedelme. Az interparla­mentáris unióba tömörült államoknak minden esetben elsősorban azon kell len­­niök, hogy lerombolják a vámsorompőkat és csökkentsék az Improduktív állami kiadásokat, elsősorban a hadügyi kiadásokat Pénzügyi téren a helyzet az utóbbi évek folyamán határozottan javult. A világháború egyik legsúlyosabb következménye az európai gazda­sági és pénzügyi súlypont áttolódá­­sa Amerikába. Az egész világ adósa ma az Egyesült- Államoknak. A főtitkári jelentés szerint a világpolitika legszembeötlőbb je­lensége az afrikai és ázsiai imperia­lizmus megszületése, amely imperializmusok hadat üzentek az európai hegemóniái törekvéseiknek. Nincs már messze az a nap — mond­ja a jelentés — amikor Európának meg kell kezdenie a más világré­szekben gyakorolt hegemónia likvi­dálását és jaj volna Európának, ha megkísérelné, hogy erőszakkal tart­sa fenn ezt a hegemóniát. A nacionalizmus ébredése, ma már nem európai és amerikai jelenség, ha­nem Ázsia és Afrika szintén követelik függetlenségüket. Alocarnói szerződésről emlékezik meg ezután a főtitkári jelentés, amely szerint a locamói szerződés megkötése az utóbbi évek legjelentősebb eseménye. Rá­mutat végül a jelentés arra, hogy Középeurópában a Balkánon, az Adrián és a Földkczi-tenger part­jain még mindig rengeteg tűzfészek van, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni, végül hangsúlyozza a jelentés, hogy a gazdasági egyensúly helyreáíli­­tása nem várható mindaddig, amíg Oroszország kikapcsolódik a nemzetkö­zim gazdasági élet körforgásából.

Next

/
Thumbnails
Contents