Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)

1927-08-26 / 237. szám

12 OLDAL * ARA 1’/, DINAR Poštarina plaćsna u gotovoml BACSMEGYEI NAPLÓ XXVIII. évfolyam. Szubotica, 1927. PÉNTEK, augusztus 26. 237. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkeszti!« ég 5—10. 8—52, 370. M'pefeFenik mindennap reggel, ünnep után és hétfőn is. Hfőfizeíés! ár negyedévre 165 din. Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvosztály. Szubotica Ztnaj Jovln trg. 3. (Minerva palota) / sziibßi'osi közgyűlés e!é Heteiifói éve annak, Íio<e>* a Bács­­tV'ryei hip* ő vezércikkben kijelölte a ma.fej arstUí poíii'kai szervezkedć- J'éncK i él iát; szükséKszer-iséjcét, mó­dozatait ás reUéte’eit. Aki a jugo­szláviai ntd'o arsáK politikai örté­vőiét rues: íosrja valaha Írni, ebben a eikkeen kell, hogy megtalálja az ( :-:ő serkentést az első megmozdu­ld ;l:C.z. Annak a cikknek iner.irására az akkori Imamánv bc’ aymink.z.tc­­r„nei, e«\. a sziic-oticai főispánhoz intézett leirata szolgáltatott alkal­mat. A belügyminiszteri leirat az akkori közigazgatás gyökeres át­szervezését rendelte el. üiyan uj ta­nácsnak s olyan uj közgyűlésnek összehívását rendelte akkor el a bel­ügyminiszter, melyben az itt élő nemzetiségek s az itt megszervezett pártok aránylagos képviseletet nyer­nek. Mindaddig, — mondotta a mi­niszteri rendelet, — amig az alkot­mány rendelkezései szerint a közsé­gi választások nem lesznek megtart­hatók, az így megalkotott közigaz­gatási szervek fogják a közigazga­tási teendőket végezni. Ma, retrospektive mérlegelve a történteket, nem lehet megtagadni ettől a végre nem hajtott miniszteri rendelettől a türelmesség, igazság­szeretet és liberálizmus .minden el­ismerését. Végtére is a kormányha­talom akkor rendelte el a kisebbsé­gek aránylagos képviseletét megva­lósító közigazgatás megszervezését, amikor az optálási határidő még le sem járt, még az itt élő kisebbsége­ket nem állampolgári kötelékek, csak a lakhely ténylegességei fűzték az uj államhoz. Hetedfél év múlott el azóta, hogy ezt a miniszteri rendeletet ki lehe­tett emelni a végrehajthatatlan ren­dietek, megvalósulhatatlan Ígéretek, be nem váltott kötelezettségek ar­­chiviumából. A szuboticai kiszélesí­tett tanácsnak olykor eddig is vol­tak magyar anyanyelvű tagjai, de a magyarság politikai szervezetének képviselői csak most kaptak benne először helyet Nem állítjuk, hogy a kiszélesített tanács tagjainak nemze­tiségi arányszáma hűen tükrözi vissza a város népének nemzetiségi megosztását, nem mondjuk, hogy a kinevezésen alapuló önkormányzat megfelel azoknak a követelmények­nek, melyeket az autonómia meg­szervezésével szemben joggal lehet támasztani, mégis be kell valla­nunk, hogy ha nem is a hetedfél év­vel ezelőtt a hatalom részesei által hirdetett tempóban, mégis haladást kell észlelni ebben az intézkedésben is a türelmesség és a jog felé. Mi nem teszünk most mást, mint, amit a tartománygyülések összehi-1 vása előtt is tettünk: hangot adunk i az aggodalom és őrködés figyel mez-! tető szavainak. A jugoszláviai ma- j gyarság jól emlékezhetik arra. hogy , a tartománygyülések összehívása j előtt a már megválasztott magyar nemzetiségű tartományi képviselők-! höz milyen kérelmet intéztünk. De jól emlékezhetik arra is, hogy az, egtik tartománygyülés képviselői j menyire más magatartást tanúsítót- j tak, mint amilyenre őket a magyar- 1 ság érdekeiért reszkető aggodalom igyekezett rábirni. Annak a tartó- j mánygyűlésnek viharos jelenetei s e! viharos jeleneteknek súlyos emlékei j megnehezítették a magyarság ke-1 söbbi közéleti küzdelmét s a válasz­tási paktumtól gyalások nehézségei s e tárgyalásoknak részleges meg­hiúsulása is azon az utón következ­tek be, melyet az inoporinnus és apolitikus tartó mány gyűlési jelensé­gek törlek íel. Azok előtt, akik a szuboticai köz­igazgatásban képviselik a magyar­ságot, nem kell e rossz emlékű je­lenségek fájdalmas tanulságait fel­idézni. A szuboticai városi parlament kapunyitása c'ött bizonyára számot ve*nck a ráinkly-. 'tt kötelességekkel, a felhasználható eszközökkel „s an­nak a missziónak követelményeivel, melyet akarva, nem akarva szolgál­ni kénytelenek. Nekik le kell mon­­daniok a közszereplés minden egyé­ni kedvteléséről, le kell csavarrá ok u népszerűség reflektorát, el kell vetniök maguktól minden hiúságot és sem harci kedvből, sem tempera­mentumuk fellángolásából nem bo­csátkozhatnak személyes kalandok­ba. Csak akkor lehetnek erélyesek, ha a magyarság érdeke erélyt kö­vetel. de megalkuvóknak, opportu­nistáknak és kompromisszumra haj­lamosaknak kell ienniök, ha a ma­gyarság érdeke alkudozást kivan. Lehetnek kérlelhetetlenek és lehet­nek alkalmazkodók, lehetnek hango­sak és lehetnek fejbólintó Jánosok, lehetnek intranzigensek és lehetnek megalkuvók, csak a magyarságnak az állammal és az osztatlan néppel párhuzamos érdekeit szolgálják. A közéletnek minden posztja, amit a magyarság elfoglal, a magyarság politikai érettségének és közéleti is­kolázottságának vizsgatermévé vá­lik. A magyarság szuboticai képvi­selői bizonyára dicséretes eredmény­­nyel fogják letenni a vizsgát. Kéi haji elsüllyedt, ötvenkét tengerész a vízbe a japín flotta éjszakai hadgyakorlatán A japátn tengerészeti minisztérium szigorú vizsgálatot fulladt indított Tokióból jelentik: A japán flottagya­­korlatck alkalmával csütörtökre virradó éjjel két súlyos halóösszeütközés tör­tént. A Mossuri partvidéken a Jyndsu cir­káló .belefutott ,a Varaby torpedóroirv bolóba, melyet kettészelt. Az egyik hajó elsülyedt és huszon­kilenc íengeiész a tengerbe fulladt. A japán tengerészeti minisztérium szi­gorú vizsgálatot indított annak felderí­tésére, hogy mi okozta a súlyos sze­rencsétlenséget és hogv kit terhel a fe­lelősség. Német-francia barátkozás és polémia az inter­parlamentáris konferencia megnyitó ülésén Poincaré nagy békebeszéddei nyitotta meg az interp^.r1 amentáris unió párisi ülését — A német birodalmi gyűlés elnöke felszólította Franciaországot, hogy jelentse ki nyilvánosan, hogy a jövő évben m ,r nem lesz francia katona Németország területén Nagyfontoi ságu nyilatkozatok hangzottak el az első ülésen Párisból jelentik: A Luxcmburg-palotá­­ban a szenátus tanácskozótermében csütörtökön nyílt meg az interpar­lamentáris unió világparlameníje, amely most érte el huszonnegyedik ülés­szakát. A világ minden részéből 39 nem­zet ötszáznál több delegátussal van kép­viselve a konferencián, amelynek meg nyitó ülésén nagy fontosságú politikai Poincaré miniszterelnök lépett ezután a szószékre és a francia kormány nevé­ben üdvözölte az egybegyűlteket. — Az az álom — mondotta Poincaré —• hogy a népeknek össze kell fogniok az egész, világon, mert az emberiség egységes, az évszázad évfordulójakor elsőizben kezdett konkrét testet ölteni Huszonhét év telt el azóta és ezalatt az emberiség hosszú kegyetlen . megpróbál­tatásokon ment keresztül. Elszegényedve és mély gyászban kezd most a világ fel szabadulni a üdére nyomás alól, amely megfeküdte. de bármily véres volt is a háború és akármennyire is egymás ellen uszította is a népeket, másrészről siettette az erősebb és mélyebb kö­zeledést a népek között és megszi­lárdította a megértést és engeszte­lődéit, amelyet a világégés időlegesen félbe­szakított. A népek függetlensége, létfel­tételeinek biztosítása és harmonikus fej­lődése múlhatatlan előfeltétele a civilizá ció haladásá-tiak. Nem hihető, hogy bár­nyilatkozatok hangzottak el francia és német részről. Adelswaard báró, svéd delegátus, mint az interparlamentáris unió vezetőségé­nek elnöke, üdvözölte az egybegyűlte­ket, majd átadta az elnöki széket Pari Doumernek, a francia szenátus elnökének aki a francia parlament nevében kö­szöntötte a megjelenteket. melyik államnak akadjon olyan polgára, aki csak világpolgár akar lenni. Az interparlamentáris unió feladatairól beszélt ezután Poincaré és kifejtette, hogy hivatalos mandátum hijján az interpar­­lamentáris unió nem hozhat kötelező határozatokat, mégis nagy feladat vár rá, mert előkészíti és kiérleli az eszméket az illetékes tényezők számára •ás talán legnagyobb hivatása abban van hogy közelebb hozza egymáshoz az egyes nemzetek parlamentjeit és a népek közt a kölcsönös megértés útját egyengeti, ami előfeltétele a békének. — Az utolsó években — , folytatta, Poincare — a népek közt a kölcsönös megismerés és a kölcsönös megértés na­gyot haladt előre. Tudatára ébredtek a nemzetek, hogy egy nép nem élhet meg a másik nélkül. De bármennyire át' is vannak hatva a népek a béke vágyától, azok a veszedel­mek, amelyek a nemzetek harmóniáját fenyegetik, előre nem látott egyenetlen ségek. érdekellentétek, nemzeti versen­gések, amelyek minduntalan összeütkö­zéseket hozhatnak, még távolról sincse­nek elhárítva. Az interparlamentáris unió 1921 óta minden erőfeszítését arra irá­nyította, hogy a lehetőség szerint elejét vegye az újabb konfliktusok kitörésének Biztosítom az interparlamentáris konfe­rencia minden tagját — fejezte be beszé­dét Poincaré — hogy Franciaország kormánya és egész közvéleménye szivvel-Iélekkel át van hatva a béke vágyától és a francia kormány az unió törekvé­seit támogatni kivánja. A német birodalmi gyűlés elnökének válasza A konferencia tagjai nagy ünneplés­ben részesítették Poincarét beszéde be­fejezésekor, majd felolvasták az évi je­lentést. Ezután Loebe a német biroadalmi gyűlés elnöke szólalt fel és örömét fe­jezte ki, hogy az interparlamentáris kon ferencia épen most Parisban ült össze, df még inkább örül Poincaré beszédé­nek, amely békés szellemével az Unió minden csoportjában, de külö­nösen a német birodalmi delegáció körében a legnagyobb megértéssel találkozik. — Az interparlamentáris unió egyik legfontosabb feladata — mondotta Leohc — hogy a nemzetek között kötelezővé tegye, illetve megérlelje bennük a vá­lasztott bíróság gondolatát Poincare miniszterelnök beszéde A tcrpedórcmboló percek alatt el­­siiíyedt és 45 föböS álló legénysé­géből buszonkárman a tengerbe fúltak. A szerencsétlenség után alig félóra sem telt el, amikor a Zaka cirkáló üt­között össze az Ashi torpedórombolóval.

Next

/
Thumbnails
Contents