Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)
1927-08-25 / 236. szám
1927 aqgpsztps ŽŽ Hírek a nagyvilágból Amerika a legrövidebb időn belül visszaadja a lefoglalt német magántulajdont Washingtoni hírek szerint a kormány kötelező Ígéretet tett a németeknek, hogy a lefoglalt vagyonok visszaadását elrendelő törvényt a legrövidebb időn belül elkészítik és érvénybe léptetik. Ezzel szemben az amerikai kormánynak az a kívánsága, hogy a német érdekeltek ne követeljenek vizsgálatot a szekvesztrált vagyonok eddigi kezelésére vonatkozólag. Ilyen alapon minden remény megvan arra, hogy a lefoglalt német tulajdon rövidesen viszszakerül a tulajdonosok kezébe. A török kormány az anatóliai vasút átvételéről tárgyal. Augusztus hó végén kezdődnek a tárgyalások a török kormány és a német érdekeltek között az anatóliai vasút átvételéről. Az anatóliai vasutat annak idején német társaság !épitette és a háború előtt magánkezelésben volt. A török kormány mostani centralizáció vasutpolitikája megköveteli, hogy az összes vonalak állami tulajdonba kerüljenek. A hálókocsltársaságok kartellje. Párisi jelentés szerint a francia—belga hálókocsitársaság (Wagons-Lits) és az amerikai Pullmann Company között kartelltárgyalások folynak, amelynek sikeres befejezése rövidesen várható. A megegyezés után csatlakozásra szólítják fd » »Mitropát«, amely tudvalevőleg a német birodalmi vasutak tulajdona. Tíz százalékos árredukcióra készül a vaskartell. Az európai vaskartell szeptember l-én uj árakat léptet életbe, amelyek 10%-kal lesznek alacsonyabbak az eddigieknél. Az árredukció öntött nyersvasra vonatkozik. Ugyancsak árredukcióra készül az angol vasipar, amely ugyan nem csatlakozott a kartellhez, de a kivitel előmozdítása érdekében kénytelen erre a lépésre. Közvetlen drótnélküli távlróforgalom Németország és a Philipp-szigetek között. Augusztus 15-én adta át a Tfansradio A. Q. a német postának az uj készüléket, amellyel Nauenból közvetlenül táviratozhatnak Maniliába. Az uj rádióapparátus ezután mindenfajta sürgönyt továbbit, amelyet német postahivataloknál adnak fel. Orosz—amerikai szállítmányozási társaság. A moszkvai kereskedelmi népbiztos és különböző amerikai cégek között tárgyalások folynak, amelyek egy közös szállítmányozási társaság megalakítását célozzák. Ez a társaság monopoljogot kapna a Fekete-tengeri orosz hajóforgalom lebonyolítására. Minthogy az orosz export nagyrésze a Feketetenger kikötőiből történik, igen nagyfontosságú volna a megegyezés létrejötte. Az amerikaiak a szükséges hajókat bocsátanák rendelkezésre és ennek ellenében a társaság nyereségének megfelelő részét kapnák ellenértékűi. Amerikai bankok és iparvállalatok, különösen azok, amelyeknek Oroszországban koncesszióik vannak, mindent megtesznek, hogy a tervet valamilyen formában megvalósítsák. Olaszország erős deflációs politikája. Az olasz amortizációs-bizottság, amely az állampapírok visszavásárlását intézi, a pénzügyminiszter javaslatára elhatározta, hogy augusztus hó végéig 300 millió lira értékű állampapírt von ki a forgalomból. Lehetséges-e az egységes valuta Európában? Gustav Cassel, a stockholmi egyetem hires közgazdásza legutóbb cikkben válaszolt a hozzá intézett kérdésekre, hogy miért lehetetlen az egységes európai pénzegység megteremtése. Téves az a felfogás — Írja — hogy a pénz nem más, mint egy bizonyos súlyú nemesfém, amelyet egyszerűen minden államban egyformán szabályozhatnak. A pénz. a modern államok fizetési eszköze, tulajdonképen egy képzelt számadási egység, amelyben minden értéket kifejezhetünk, de annak vásárlóereje, amely égy bizonyos arányban áll az arannyal, az egyes államok pénzügyi politikájától függ. Csak egy komplikált RÄCSMEGYEI NAPLÓ VL oHU és pontos metSianizmus képes ezt keresztülvinni és az egyes államok pénzügyi politikája odairányul, hogy a fizetési eszközök mennyiségének korlátozása folytán és megfelelő kereskedelmi politikával egy bizonyos váltóárfolyamot stabilizáljanak. Nagy szerepet játszik a kereskedelmi mérleg eredménye és a vámpolitika is ezen a téren, úgyhogy amig az európai államok politikai és vámhatárok között állnak, szó sem lehet komolyan a páneurópai valuta bevezetéséről. — Először Páneurópa és csak azután közös pénzegység — mondja Cassel, ehhez pedig más politikai atmoszféra volna szükséges Európában, mint amilyen a háború után kifejlődött. Az Angol-Magyar Bank géposztálya helyett nemzetközi Gépkereskedelmi r-t. Az Angol-Magyar Bank géposztátálya, amely Jugoszláviában is érdekeltségeket tart fenn, önálló részvénytársasággá alakul. A 7 millió pengő névértékű alaptőkét egészében a bank veszi át, ezenkívül 400.000 angol font értékben elsőbbségi részvényeket bocsátanak ki az angol érdekeltség részére. Az uj vállalkozás, amely eddig főleg belföldi mezőgazdasági gépek eladásával foglalkozott, a jövőben üzletkörét kiterjeszti más kül- és belföldi gépfajták eladására is. Az uj társaság a hírek szerint Beogradban is fiókot \Hit fel. ötmillió font az angol bányák ezév! vesztesége. A Daily Chronicle« jelentése szerint az angol bányamunkások szövetsége rövidesen pontos statisztikát hoz nyilvánosságra a bányák helyzetéről. A statisztikából kitűnik, hogy a bányavállalatok ez évben 5 millió font veszteséggel dolgoztak és az árak leszállítása a kontinensen uralkodó szénkrizis következtében nem vezetett eredményre. A helyzet igen komoly és eredményes megoldás csak az volna, ha további üzembeszüntetések történének. Ez viszont maga után vonja a munkanélküli bányászok számának rohamos emelkedését, amely szám igy is 300.000-en felül van. Arra, hogy a kontinens különösen Franciaország, Spanyolország és Portugália, változtasson az eddigi politikáján, amely az angol szénimport ellen irányul, kevés a kilátás, bár az angol kormány képviselői hónapok óta fáradoznak ennek keresztülvitele érdekében. A szuboticai kettősbirtokosok nem hozhatják haza bortermésüket Több mint hat diaár fogyasztási adót és illetékei kell fizetni egy liter kelebiai bor után A szuboticai kettősbirtokosokat az a meglepetés érte, hogy a felemelt adókkal lehetetlenné tették számukra bortermésük hazaszállítását. A városi javadalmi hivatal a közgyűlési határozat folytán literenként maidnem négy dinárral emelte fel a Kelebiáról behozott bor fogyasztási adóját és behozatali illetékét. A kettősbirtokos szőlősgazdák, ha haza akarják 'szálliíanl bórtemésüket, 1.35 dinár fogyasztási és‘5 dinár beszállítási illetéket, - azaz összesen 6.35 dinárt kell fizetniük egy liter bor után. Az elmúlt években a fogyasztási és beszállítási illeték mindössze 2.55 dinárt tett ki és a mostani adót, valamint fogyasztási illetéket ezelőtt csupán azoknak kellett megfizetni, akik nem kettősbirtokosok, hanem kizárólag magyarországi termelők voltak. Az újabb intézkedés nerp tesz kivételt és a kettősbirtokosok termését is ép úgy tekinti, mintha külföldi áru lenne. Ezek után a kettösbirtokosok nem hozhatják haza termésüket, mert az adó, az illeték, valamint a beszállítás költségei csaknem ugyanannyit tesznek ki, mint a bor napi ára. igy a kelebiai bor értékesítése a jugoszláv piacokon lehetetlen. Aáég nem alakultak ugyan ki az uj borárak, de a kereskedők és a termelők véleménye szerint körülbelül 7—9 dinárba fog kerülni az uj bor. A kettősbirtokosok tehát, ha a hét dináros árat is kalkulálnák be számításaikba, csak 13—14 dinárért adhatják el termésüket a nagy adó miatt. A beszállítás helyett tehát kénytelenek még Kelebián túl adni termésükön, még pedig aránylag olcsó áron, mert a behozatali illeték felemelése következtében Kelebián leesett a bor ára. De amennyire befolyással van a nagy adó a kelebiai- borárakra, ép az ellenkező hatást fogja elérni a szuboticai borpiacon. Szuboticát az ezelőtti években legnagyobbrészt a kelebiai termelők látták el borral, részben, mert a szállítása jóval olcsóbb volt, mint akár a kraljevbregi bornak is, másrészt minőségileg is kitűnt. Minden évben hatalmas mennyiség került a szuboticai piacra és most miután a beszállítása lehetetlenné vált, itt a borárak emelkedését vonta maga után, ez a körülmény. A szuboticai piacot most már távolabbi vidékekről kell ellátni borral és ha a borárak nem is emelkednek majd, ami tekintve a kedvező konjunktúrát, valószínűtlen, a szállítási költségek fogják a bort megdrágítani. Azokat a szuboticai szőlősgazdákat, akiknek a határon túl van szőlőtelepük, rendkívül súlyosan érinti az adók felemelése és előrelátható nagy anyagi veszteségeik már is arra kényszeríti őket, hogy egységesen indítsanak akciót érdekeik megvédésére. Szeptember végén perfektuálják az ármentesítő társulatoknak megszavazott hiteit Végrehajtjuk a földműves h telekről szélé törvényt is A pénzügyminiszter ezévi julius 4-én julius 9-iki érvényességgel rendeletet adott ki, amely a földjavitási célokat szolgáló hitelek ügyét szabályozza. Ezen rendelet első szakasza a következőképen szól: »Az állam a mezőgazdaság fejlesztése és a megművelhető földek termékenyebbététele érdekében ármentesitő társulatoknak, amelyeknek földjei árterületen vannak, vagy viz alatt állanak, továbbá a szárazság miatt szenvedett területeknek földjavitást célzó hiteleket fog engedélyezni. .Erre a célra az állam hafszáz millió dinárnyi vagy ennek megfelelő összegű idegen valutakölcsönt fog felvenni. A pénzügyminiszter felhatalmazást kap, hogy ilyen öszszegü, hosszúlejáratú kölcsön felvétele és részletei iránt a nemzetgyűlés elé törvényjavaslatot terjesszen. Ezen kölcsön külön biztosítására az osztálysorsjáték bevételei szolgálnak. « A pénzügyminiszter ugyancsak fenti kelettel egy másik rendeletet is bocsátott ki, amely a pancsevói Duna—Temes ármentesitő társulat földjeinek megjavítására vonatkozik. Ez a rendelet felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy ezen említett ármentesitötársulat földjeinek árvizelleni védekezésére és víztelenítésére kétszázhatvan millió dináros kölcsönt vehessen fel. A rendeletben emütett terület 42.630 hektár, amelyből a földjavitás következtében 37.980 hektár termőföld nyerhető. Másfelől ezen munkálatok következtében a beograd— pancsevói vasútvonal építése lényegesen olcsóbb lesz. Sztankovics Szvetozár földművelésügyi miniszter a napokban megsürgette a pénzügyminiszternél ezen kölcsönök megkötését. A kölcsönök perfektuálása szeptember végére van kilátásba helyezve. A mezőgazdaságunknak a föWjárttási hitelek engedélyezésén kiről még más sürgős szükségletei is vannak. Különösen a mezőgazdasági hitel áll az érdeklődés homlokterében. A jugoszláv gazda nagyon el van adósodva. A háború utáni első esztendők nagy konjunktúrái után mezőgazdaságunk terén egyre olcsóbbodó terményárakkal határozott depresszió következett be. A pénzbőség után pénzszűke következett és a mezőgazdaság kénytelen volt maags kamatláb mellett kölcsönöket igénybevenni. Sztankovics Szvetozár földművelésügyi miniszter nemrég összeiratta a mezőgazdák adósságterheit és ez árrá a megdöbbentő eredményre vezetett, hogy a jugoszláv mezőgazdaság adóssága két-hdrom milliárd dinár közt lehet. Pénzügyi szakkörök szerint azonban ez az összeg sokkal nagyobb, mert a minisztériumhoz még nem futott be valamennyi jelentése. Azonkívül nagy összegre rug a jugoszláv mezőgazdaság adóssága magánhitelezőknél, akiknek követelése természetesen nincs benne a minisztérium által fel becsült őszszegben. Sztankovics miniszter igyekezete odairányul, hogy a gazdák tartozásai után fizetendő kamatlábat lényegesen leszállítássá. A mezőgazdasági hitelről két év óta érvényben levő külön törvény van alkotva, amelynek végrehajtási utasítása is megjelent. Az Országos Állami Jelzálogbanknál ecélra száz millió dinár áll rendelkezésre. A földművelésügyi miniszter a napokban jelezte, hogy ezen törvény végrehajtására most már sor kerül, még pedig olymódon, hogy a mezőgazdasági hiteleket szövetkezeti alapon kívánja engedélyezni. Mértékadó szakkörök hangoztatják, hogy erre a célra külföldi tökére van szükség. Ezzel párhuzamosan a földművelésügyi miniszter arra is nagy súlyt fektet, hogy a termelés minél olcsóbbá tétessék. Ennek érdekében a miniszter a szuperfoszfát és ekék behozatali vámjának elengedésére gondol. A szuperfoszfát vámmentes behozatala a termelés olcsóbbodása mellett a műtrágya alkalmazásának fokozását is célozza. Mindent egybevetve a jugoszláv agrárpolitika legfőbb feladata a kisgazdaságok intenzivebbététele és modernizálása és ezzel összefüggésben uj mezőgazdasági szociálpolitika követése, amely a kisgazdákat megfelelő hitelpolitikával megmenti az elszegényedéstől és proletálizálástól. Természetesen az átmenet a jelenlegi állapotból a tervbevett modernizálásig nagy gondját képezi a földművelésügyi kormányzatnak. Egymillió kétszázezer dinár adóhátraléka van a Pátria-malomnak A topolai Pátria-malom tudvalevőleg fiókvállalata volt a beogradí Produktna Bankának. A Pátria adóját nem lehetett eddig megállapítani, mert Belgrad város nem adta ki Topola községnek a szükséges adatokat. így a Pátria malom négy éven keresztül semmi néven nevezendő adót nem fizetett. Most, amidőn a Produktna Banka csődbe jutott és vele együtt a topolai fiókja,, a Pátria malom is, a járási pénzügyigazgatóság átiratot intézett Topola községhez, hogy a Pátria malom adótartozásának összegét záros határidőn belül közölje. Topola község táviratot intézett Beograd városához és a pénzügyminisztériumhoz. hogy a Pátria adóhátralékának megállapítása végett azonnal közöljék az adóalapot, mivel a kitűzött időre válasz nem érkezett, csütörtökön négy tagból álló bizottság utazott Beogradba a Pátria adóalapjáért. A deputáció tagjai Ribarov Vladimír'községi jegyző, dr. Manheim Manó és dr. Sztakics Szvetozár ügyvédek és Kiskároly János tartománygyüiési képviselő voltak. Hoszszas utánjárás után végre sikerült megkapniok a régóta keresett adóalapot, melyből azután megállapították a Pátria malom adóhátralékát, amely 1.279.299.64 dinár. Ebből az összegből Topola községnek több mint félmillió dinár jut, míg a többi a tartományt és az államot illeti meg.
