Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)

1927-08-25 / 236. szám

6. oldal !927. augusztus 25. SS Londoni levelek //. A szível Szapo-ázta az eső, mikor megpillan­tottam Albion fehér mészszikláit. Zord óriásokként ültek ott, lábvizet vettek a viharos tengerben. Morcosán néztek rám magukba süppedve. Megérkeztem a szi­getre. Az érzés, hogy szigeten vagyok, egy Pillanatra se tágított mellőlem, mig itt bolyongtam. Lépten-nyomon emlékeze­tett rá valami. A sziget a földtani ala­kulatok közül a magányos, a különc, a társtalan lény, aki nem szorul másra. Mindenre rányomja bélyegét, önálló életet él, akár az eleven szervezet. Kér­lek, amit most irok, nem dajkamese, sza­vahihető utazók, megfigyelők tesznek hi­tet igaz volta mellett. Egy dúsan te­nyésző, pompás szigetre melyen anntk s'őtte nem voltak kecskék, odatelepitct­­tek néhányat, mire a növényzet szem­mel láthatólag senyvedni kezdett, a szi­get pár év múlva teljesen elpusztult Rejtély a sziget. ' Én is tisztelettel vegyes féle'emme] léptem erre a szigetre. Göndör, rugal­mas gyöp fogadott, bárányok legelész­tek rajta, mesebeli, óriás almafák bó­­fongíak, egy örökkévaló idiliben virá­gok nyíltak, sárga nárciszok, kakuk­­füvek, ruták, kosborok, Shakespeare vi­rágjai. Mindenekelőtt a csönd lepett meg, a nagy csönd, a piros kémények, fekete házak között. Hajónk oly halkan kötött ki, hogy a kötél loccsanását is hallot­tam. Eszembe jujptt a genovai kikötő a nápolyi öböl, mely egy madárkeres­kedés cifra lármájával rikolt, mikor kö­zeledünk feléje s elszorult szivem a szür­ke, fojtó hallgatástól. Tolongás, szó­vita nélkül Szálltak ki az utasok egyen­ként. Hordárok álldogáltak a kögátra könyökölve, pipával agyarukon — meg-; figyeltem — pontosan minden két perc­ben köptek egyet. Föl, lehetett fpgadni okét, de hem. ajánlkoztak. Hiivös gént: leman-ek voltak. A vasúti kocsit, mely Londonba röpített, Dolores*nek hívták, minthogy itt nem számozzák’.'Iianem női nevekre keresztelik el a vagonokat. Do­lores harmadosztály fülkéjében, me­lyet egyébként csipke borított s bár­­sonypamlag tett kényelmessé, kívülem egy pápaszemes, téglapiros arcú öreg­­lány ült, Thackeray-figura, egy szürke kürtőkalapos ur, Dickens-alak meg egy vállalati kiíutófiu, paszományos egyen- j ruhában s takarosam fésült haján, a feje-! búbján viselte bőrszalagos sipkáját, po-1 foncsapva olyan formán, mint nálunk | operett primadonnák szokták, nadrágos szerepekben. Egy Ujjmozdulattal mindnyájan ozson­­nát rendeltek a vonatpincértől, az be-1 hozta a fülkébe — vajaskenyér, na-! ranCsbefőtt tea mely igazán jól eshe- ! tett -ebben a -júliusi hidegben — különben j egész uíon tartalmasán hallgattál; j Mindegyikük egy-egy sziget volt. Maga a londoni ucca is sziget, zárt, hizalmatlankodó, egyáltalán nem közlé­keny. Olaszországban künn az uccán foljik az élet, tárt arccal és szívvel, ná­lunk valahol a kapu alján és a küszöbön itt pedig a kétoszlopos, sokszorosan le­lakatolt palotákban. Kávéházuk egyet­len van, a Royal Café, a Piccadilly­­cirkusz közeiében. Ezt mint különleges- 1 séget meg is tekintettem. Akkorácska mint egy kisebb budapesti kávéház-ven­­déglő, csak éjjel telik meg színészekkel artistákkal, külföldiekkel. Hiába kuktás­­kodik az ember, életükből, alig les el va- 1 lantit. Napokig nem tudtam például, hol1 vásárolják kenyerüket. Csak bankok j irodák, egyesületek kerültek elém. Ezé- ! ken az uccákon a forgalom háborúja dúl, pergőtűzzel, bombarobbanásokkal olyan titáni arányú, hogy a mennyiség szépséggé válik. Sehol a földgolyór nincs ilyen jó közlekedés. Végeérhetetlen sorokban rohannak az autóbuszok, gép­kocsik lánca kering, lenn a föld alatt pedig, öt-hat emeletnyi mélységben, a csempészett, szellőztetőgépsktöl léghu­zamos alagutakban az undergroud dü­börög, ez a vad villámvonat, mely amint kirobog a mesterséges éjszakából, tün­döklő tcrmeskccsival. villanylámpáinak tüzsörényével. a távolságok regényes pá toszát árasztja. Mégis nagyon különös ez a zenebona. Csönd ebeg fölötte. Csak a gépek zakatolnak, az automaták, melyek beengednek ide, kiengednek amonnan vasutijegyet árulnak, bélyeget, szivart cigarettát dobnak markomba. Az em­berek hallgatagok, közönyösek, ameny­­nyiben nincs szükségem rájuk. Valami úri közöny ez, mely a tapintathoz ha­sonlít. Akármit csinálok, nem törődnek, velem, nem kiváncsiak rám. Járhattok ki­térdelt nadrágban és borotválatlantil a legelőkelőbb uccákon, sárga cipőben és frakkban, burnuszbán, vagy spanyol mantiilában, nem bámulnak meg, fejemre csaphatok egy levesestálat s orrommal fújhatom a szakszofont, lefekhetek az ucca közepére, a sárba, senki a füle bot­ját se mozdítja. Az egyéni szabadság földje ez. Szótlan rikkancsok kínálják az újságokat, néma gyümölcsárusok tolják kordeikat. Sohase hallottam, hogy va­lami boltosinasnak utána kiabáltak volna. Uccai pörpatvart se láttam. Az ösztön­élet elbújik, az érzelmi megnyilvánulás láthatatlan. Igaz, Paddingfonban, egy este, a csap­szék előtt, egy férfi énekelt. Ez azonban dlasz volt. Egy négyéves fiúcska is sirt a füvészkert, a Kew bejáratánál. Ez vi­szont kinai volt. Kosztolányi Dezső Halálos szerencsétlenség Noviszarion Felesége és leánya szemslátí,' a hsIáSra zusolí egy rendőrt a vonat Noviszadról jelentik: Halálos sze­rencsétlenség történt szerdán délután négy óra tájban Noviszadon a kameni­­cai-uccai vasúti átjárónál. Nisics György noviszadi rendőr feleségével és négy­éves kisleányával a Kamenicai vasúti átjárón keresztül a strandra igyekezett. Az átjárót egy veszteglő teherkocsisor zárta el. Nisics már felhaladt a pályára, amikor felesége hangos kiáltással íi­­gyelmeztette, hogy egy mozdony köze­ledik. A rendőr hátrafordult, de ebben a pillanatban egy tolató szerelvény ütő­­dött az álló kocsisorhoz és a szerencsét­len ember a két ütköző közé szorult. J Az ütközők összelapitották Nisics mell­kasát és mire a rendőrség az orvossal kiérkezett, Nisics már halott volt. A négyéves kisleány, amikor apja ve­szélyes helyzetét látta, futni kezdett fe­lé, de elbukott és a mozgó vagonok alá j zuhant. A kisleány mozdulatlanul le­­\ kilát a két siti között, címig az egész j szerelvény elhaladt fe'ette. A kisleány- I nak az ijedtségen kívül egyéb baja nem történt. Nesics felesége pár lépésről vé- I gignézte férje és leánya tragédiáját, ami j súlyosan megviselte idegeit. Rakics Radenkó rendőrkapitány nyo­­' mozist indított. Politikai gyilkosság egy horvátországi községben Borzalmas kegyetlenséggel megöltek egy borbélyt, aki oithagyta a Radics-páríot Zagrebbó! jelentbe: Zagreb közelében Csucserje községben borzalmas poli­tikai gyilkosság történt, amely csak most Jutott a, hatóság tudomására. Tulan Ljudévít csucserjei borbélyt, a ki az utóbbi időkig lelkes hive volt a Radics-pdrtnak, de napokkal azelőtt á‘­­lépett a horvát klerikális néppártba, két Radics-párti fiatalember borzalmas ke­gyetlenséggel, politikai bosszúból meg­gyilkolta. Tulan vasárnap ''ebédután betért a község korcsmájába, ahol már várt rá Mitucla) István és Brunner Nikola két falusi legény. A korcsmában senki sem tartózkodott. A két fiatal legény retro­­hant a borbélyra és letepert?, majd nya­kát lába közé szorítva addig feszítették lefelé, mig a szerencsétlen embernek hát­gerince több helyen eltört. Az ájult em­bert a két legény kicipelte az uccára és az ut porába dobta, ahol rátalált a fele­sége ás hazavitte a borzalmasan megkín­zott Tulant. Az eset csak akkor derült ki, mikor kedden Tulan anélkül, hogy eszméletét visszanyerte volna meghalt. A csendőrség nyomozást indított,-.- és megállapította, hogy a gyilkosságról a fél község tudott és ezt tervszerűen elő­készítették. A kritikus napon a korcsmá­ból és a környékéről a Radics-párt ein- Imrei mindenkit eltávolítottak, hogy ne legyen szemtanúja a merényletnek. A gyilkosságról értesítették dr. Simrák volt néppárti képviselőt, aki személyesen áilt a nyomozást vezető közegek élére és közölte "dr. Sztopár Bogdán zagrebi főispánnal a gyilkosság részleteit. A fő­ispán megígérte, hogy szigorú vizsgála­­tot indít a titokzatos gyilkosság hátte­rének és értelmi szerzőinek kinyomozá­sára. Dr. Simrák olyan adatok birtoká ban van, amelyekből kiderül, hogy Ra­­dicséknak külön szervezete van, amely­nek az a leiadata, hogy a párt ellensé­geit minden eszközzel lehetetlenné te­gyék. Benes erélyesen visszautasítja lord Rothermere közvetítését A csehszlovák külügyminiszter vá’aszolt Rothermere lord­nak, akit azz5 vááo , hoay a magyar arisztokrata nagy­­birto.io ok érdekében emel szót Prágából jelentik: A kormánypárti ér-' tesülése szerint Denes külügyminiszter több pontból álló választ küldött lord Rőt Ter­mére táviratára, azonban a válasz teljes szövegét csak akkor fogják közzétenni, ha ezt Rother­­mere lord már kézhez vette. Ber.es válaszában hangsúlyozza, hogy a csehszlovákiai magyar birtokok telek- ! könyvezve vannak, akit tehát joglnlan-1 ság ért. a bírósághoz fordulhat; felel érte. hogy a bírák .igazságosak. A ma­gyar birtokokkal sem bántak másként, mint a többiekkel. Benes szemére veti lord Rother­­msrenek, hogy nem a magyar kis­gazdák, bánéin a magyar ariszto­kraták nagybirtokai érdekük. A csehszlovák agrártörvény humánus | — írja Benes — és a kisajátított föl- ] dekért megfelelő kárta'anitást fizettek. \ A nagybirtokok parcellázása nem a bősz-; szu müve valamely nemzetiség iránt. Benes ezután Rothermere akcióiát I Nagy Emil dr. volt igazságügyminiszter sugalmazására vezeti vissza, aki a ma­gyar mágnások ügyvédje. A csehszlovák nép követeli, hogy a nagybirtokok el­tűnjenek az ország területéről. Ebben az ügyben — folytatja Benes — kénytelen a iord minden közvetíté­sét visszautasítani, ö zz ét t külvgy­­min'szter, hogy hazája szuverenitá­sát és területét megvédje és nem azért, hogy a lorddal alkudozzék. Hazájának csak az lehet a barátja, aki ebben őt támogatja. Az a mondás, hogy Európa nem tűr meg egy második Él­szászt, Benes szerint csak egy frázis, amit azok hangoztatnak, akik a hábo­rút elvesztették. Benes a következő szavakkal fejezi be válaszát: Nem akarok és nem fogok semmiféle közeledést ke­resni a mai Magyarországgal azon az áron, hogy területet engedjünk át, vagy megsértsük a békeszerző­déseket amelyet államunk Ang'ia képviselőivel együtt irt alá. Kérem Önt fictjd tovább ezt a nyilatkozatomat az Ön újságjai ut.ián az angol és a magyar népnek. Egy másik prágai jelentés szerint az európai körúton levő amerikai újságíró!* prágai látogatása során Benes külügy­miniszter bankettet adott, amelyen n csehszlovák kormány nevében itdvözö’-í te az újságírókat. Beszédét Benes a Kö­vetkezőképen fejezte be: — Politikáról nem beszélek, azt azon­ban ki kell jelentenem, hogy Csehszlo­vákiát minden térképen megtalálják .1) urak és biztosíthatom ÖBÖköt. hogy ez az ország a térképről sohasem fog eltűnni. Mint Bécshöl jelentik, a Stunde érte­­ülése szerint lord Rothermere bejelentette Géni­ben, hogy mint megtigyelö részt vesz a Népszövetség szeptemberi ülésén. A bécsi lap tudni vél arról is, hogy Valkó Lajos magyar külügyminiszter bejelentette a Népszövetségnél, hogy • magyar kormány távol áll a Rotherme ro-akciótól. HÍREK VÁROSI SZÍNHÁZ. Augusztus 29. Hét­fő: Kol-Nidreh. Dráma a zsidó élet­ből, három felvonásban. Irta: dr. Jakobi. (A »Habrmah« zsargon tár­sulat vendégjátéka). Augusztus 30. Kedd: A kal-dusok királya (Der König der SchnOrer). Zsidó népszínmű I. Gordintól, három fel­vonásban. (A »Habimah« zsargon társulat vendégjátékai ' Üt — Időjárás. A Meteorológiai Tn^zet jelenti: Zivatarra hajló idő Várható, a meleg csökkenésével. — Manoilovlcs Dusán szuboticai fö ispán Beogradban. Manojlóvics Dusán Szubotica város főispánja szerdán rég­gel a fővárosba utazott. A főispán csü­törtökön tér vissza Beogradból. _ Visszatért szabadságáról a szubo­ticai kerületi pénzügy igazgató. Svábics Szvetiszláv, a szuboticai kerületi pénz­ügyigazgatóság vezetője kedden vissza­érkezett egy havi. szabadságáról és szer­dán délelőtt átvette a pénzügyigazgató­­ság vezetését. — Hivatalvizsgálat a szuboticai kerü­leti pénzügyigazgatóságon. Szávics Mi­lán pénzügyminisztériumi inspektor hét­főn és kedden hivafalvizsgálatot tartott a szuboticai kerületi pénzügyigazgató­ságon. A minisztérium főtfsztviselője megállapította, hogy a pénzügyígazgató­­ságnál a szükségesnél kevesebb számú tisztviselő működik és ilyen értelemben fog jelentést tenni felettes hatóságainak. _ Áthelyezések a vrsacl gimnázium­nál. Vrsacról jelentik: A vrsaci állami gimnázium tanárai közül Kucsics Níkolát Splitbe, Jeftics Páját Becskerekre a tan­ügyi inspektorátuslioz helyezték át. Modricsni Ivan gimnáziumi tanárt Szu­­boticáról Vrsacra nevezték ki. — Házat épít a bácskai tartomány múzeuma és könyvtára részére. Szóin* borból jelentik: A bácskai tartomány el­határozta, hogy nagy értékű könyvtára és a Bácska őskorára és történetére rendkívül sok és értékes adatot és emlé­ket tartalmazó múzeuma részére külön épületet emel, hogy igy a múzeumot és a könyvtárt a közönség részére is job­ban hozzáférhetővé tegye. Ugyanebben áz épületben helyezik el Bács-Bodrog megyétől átvett igen nagyértékü okmány­tárat is. A múzeumi épületet a tarto­mányi székház második udvarában fog­ják felépíteni, közvetlenül a megyei nyomda mellett. Az uj muzeum épület egy emeletes lesz. Nincsen párja a verbászi Gayer Jakab és Fiai ■ bútorgyárában e őáliltott bulorekaalc!

Next

/
Thumbnails
Contents