Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)

1927-08-25 / 236. szám

1927. augusztus 25 BÁCS MEGYEI NAPLÖ 3. oldal Forradalmi megmozdulások világszerte Sacco és Yanzetti kivégzése miatt Párisban forradalmi jellegű barrikádharcok voltak — Több mint százezer tűntető ütközött össze a rendőrséggel és katonasággal — A tömeg szétrombolta a francia főváros központjában a kávéházakat és mulatókat —Több mint száz sebesülje van a forradalmi éjszakának — Tüntetések és bombarobbanások Párisból jelentik: Sacco és Vanzetti kivégzése ellen kedd este nagyarányú tüntetéseket rendeztek Párisban és este 11 órától kezdve a nagy bulvárokon, kü Ionosén a Boulevard des Italiens, az Opera és a Place St.-Martin között valósággal iorradalmi képe volt a francia fővárosnak. P'eláthatatían tömeg bömpö’.ygött az uc­cukon és minduntalan összeütközésre került a sor a tömeg és a rendőrök közt. A tüntetésben résztvevő néptöme­­get körülbe'ii! százötvenezer em­berre becsülik és így érthető, hogy a rendőrség tehetetlen volt a túl­erővel szemben I és csak akkor sikerült a rendet úgy , ahogy helyreállítani, amikor néhány század gyalogos és a köz­­társasági gárda csapatai is kivonul­tak a rendőrség támogatására. Este tíz óra tájban a tüntetőket heves uccai harc után mellékuccákba szorítot­ták és közben nagy rendőri készenlét bekerítette az amerikai nagykövetség palotáját és elzárta az idevezetö útvo­nalakat. Az amerikai nagykövetség épü­lete mögött az udvaron, gépfegyverekkel felszerelt rendőrség várakozott. Itt azon­ban nem került sor összeütközésre, tnig a város egyéb részein a tüntetők óriási pusztítást és rombolát vittek végbe. ^Forradalmi est Párisban“ tiinteté A francia saitó az éjszakai sekröl úgy ir, hogy azok forradalmi jellegűek voltak. »Forradalmi est Párisban« a ebne a Pe­tit Párisién erről szóló tudósításának, amely szerint teljes egy órán át barrlkádok mögül rohamoztak a tüntetők a rendőrség ellen a főváros kellő közepén, a Boulevard Sepastopole és a Rue Reau­mur sarkán és hasztalan igyekezett a lovasrendörség és a republikánus gárda a barikádokat bevenni. Mialatt itt ezzel a tömeggel harcolt a rendőrség. a környéken a csőcselék vadul fosztogatott. Az uccai harcok legveszedelmesebb pontja a Boulevard Sebasíöpole. a Mont­martre és az Avenue des Champs Ely­­sées volt. A tüntetők a rendőrök rohama ufán villamoskocsikat borítottak fel, a já­­kat körülvevő vaskerítéseket kiemel­ték, hirdető oszlopokat döntöttek ki és ezekből uccai torlaszokat emel­tek. A Boulevard Sebas’opo'.en este tíz óra­kor tűzharc támadt. Mindkét részről körülbelül száz lö­vést váltottak. míg végül a lovasrendőrök a mellékuc­­cákon át a barikádok mögé kerültek és a tüntetőket a Szajna felé kergette1' Ezalatt a mindenfelé szétfutó tüntetők a környék kávéházainak ablakait kivétel nélkül beverték és a kávé­házak berendezését szétrombolták. A legnagyobb pusztítást a Potin-féle hí­res élelmiszer és csemege-üz'ete szen­vedte. amelynek tükörahlak-Vfrakatai csörömpölve hullottak a földre. A kira­katokban levő árucikkeket a tömeg az uccára dobálta és amit nem vittek cl. azt széttaposták. Menekülés közben a tömeg feltartóztatott egy utasak­kal telt villamoskocsit és azt felbo­rította. Az utasok eszeu: s'o't m menekültek, mi­­k8zb°n a tüntetők széttörték a villamos­­kocsit. A villamosvasúti forgalmat be kel­lett szüntetni és csak éjfélkor sikerült a rendet helyre­állítani. A rendőrség rohamát Chiaoe rendőr­főnök személyesen vezette, A zavargá­sok tervszernek voltak, ami abból is látszik, liogv egyidejűleg nyomult a tö­meg a bulvárokra és b’zonyára előre megbatározott nontos időben egyszerre rohamoztak , a tüntetők, Kü'önösen nagy a ’asz túl ás a Mont­­martreon, a Piacé Clichyn és a Place de la Republiqueon. úgyszintén a Fau­bourg du Temple környékén. Antikor az amerikai követség elleni rohamot a rend­őrség visszaverte, a tömeg mellékuccá­­kon át a Moulin Rouge felé rohant és szempillantások alatt i heverték a Moulin Rouge ablakait, az előcsarnok üvegcsiilárait revol­verlövésekkel pusztították el és nagy köveket hajítottak be, de a színház épületébe nem sikerült be­­hatolniok. mert a személyzet a nagy rá­csos vaskapukat bezárta. Amikor itt már nem volt tovább mit rombolni, a tüntetők a kávéházak ellen fordultak. A dühöngő tömeg rohammal vette be a kávéházakat, amelyeknek ab­lakai csörömpölve törtek szét. majd százával rohantak be a kávéházak­ba. ahol minden berendezést ösz­­szezuztak és a vendégeket bántal­mazással menekülésre kényszerltet­­ték. Ezeken a helyeken aránylag gyenge volt a rendőri készültség és a tüntetők a ká­véházakból kihozott palackokkal, poha­rakkal és egyéb felszerelési tárgyakkal hajigálták meg a rendőröket. Az összeütközés során «égy sebe­sült maradt a Montmartre-on és egy gyermeket agyontapostak. Teljesen elpusztították a tüntetők a Montmartre-on a Wipler-féle kávéhá­­zat, amelybe benyomultak és »Le a bur­­zsoákkal«! kiáltással elkergették a ven­dégeket Egyeseket közrefogtak és el­vertek. majd szétrqmbolták a kávéház berendezését, úgyhogy egyetlen szék sem maradt épségben. A falakon levő nagy tükrökbe revolverekkel lőttek, úgyhogy óriási pánik keletkezett az asszonyok elájultak. A kávéházak előtt a vendégekre váró automobilokat fel­borították, azok pneumatikját késsel felhasitották. Most már főleg a külső bulvárokon rombolt a tömeg, maid összeverődve a Champs Elysées felé vonult. Itt a tünte­tők dühe a nemrég megnyílt és fénye­sen berendezett Portoni-kávéház felé fordult, amelynek terrasza is tele volt vendégekkel, akik eszeveszetten mene­kültek. A kávéházakban lövések dördültek el. \ kávéház személyzete szerint a tünte­tők lőttek, viszont az itt letartóztatot­tak azt mondják, hogy a vendégek lőt­tek ki a kávéházból. Körülbelül három­száz tüntető izzé-porrá zúzott a kávé­­házban mindent, a pincéreket és vendé­geket bántalmazták, a csillárokat és a tükröket összetörték. Innen a Chamborge-szállóba. majd az Anglais-kávéházba és a Hotel Carl-ba nyomult a tömeg, amelynek (ériyesen berendezett előcsarnokát teljesen szétthilták és az emeletek­re is behatoltak. Teherautókon rendőrök robogtak a szál­loda elé s kiverték az épületből a zavar­gókat, akik azonban addig már nagy pusztítást végeztek. Amikor a tömeg a lovasrendőrök elöl szétfutott, sűrűn lőtt issza a rendőrökre. A Fauboirrg du Tempi on a köztársaság gárda lovas­csapatai több mint tízszer ugrattak a tüntetők közé, amig sikerült azokat szét­kergetni. Éjjel félegy volt, mire sikerült a ren­det helyreállítani, összesen kétszáz letartóztatás történt, az anyagi kár egyelőre kiszámíthatatlan és a sebe­sültek száma a rendőrség részén megközelíti a százat. A rendőrprefektusok és a belügymi­niszter azt hiszik, hogy a zavargások forradalmi jellegűek voltak. Sarrautbd­­ügyminiszter a késő éjjeli óráikban agy nyilatkozott az újságírók előtt, hogy a rombolás kommunista propaganda müve és igazolja a parlamentben leguáóbb többször tartott beszédeit, amelyekben megbélyegezte a kommunista propa­gandát. Tüntetések a francia vidéki városokban A vidéki városokban is tüntetésekkel, tiltakoztak Sacco és Vanzetti kivégzése ellen. Bordeauxban az amerikai konzulá­tus előtt lármásan tüntettek Ame­rika ellen. A szakszervezetek épületében a zászlót iélárbócra bocsájtották. A szakszervezetek vezetősége fel­hívást intézett a kikötömunkások­­hoz, hogy szeptember 19-ikén, ami­kor az amerikai légionáriusok kül­döttsége Franciaországba meg fog érkezni, hagyják abba a munkát és akadályozzák meg az amerikaiak partraszállását. Rouenban a kommunistapárt komm ti­ni stagy ülést hívott össze, de a városi ha­tóság a gyűlést betiltotta. Emiatt a lo­vasrendőrök, csendőrök és a tüntetők közt egyes uccákban összeütközésre ke­rült a sor. Mindkét részen sok a sebesült. Több embert letartóztattak. Lille szocialista polgármestere a vá­rosi tanács nevében a belügyminiszterhez levelet intézett, amelyben tudatja, hogy szeptember 19-ikén a város nem haj­landó részt venni az amerikai légioná­riusok tiszteletére rendezett ünnepsége­ken és hogy Saccoék kivégzése elleni tiltakozás jeléüt a városi tanács a városházán félárbócra engedte a zászlót. Lyonban körülbelül ötezer tüntető át akart kelni a Rhone hidján, ahol rend­őrökkel találták magukat szemben. A tömeg felborította a viHanyoskocsikat. A szocialistapárt végrehajtóbizottsága fel­szólította a városi tanácsot hogy az amerikai légionáriusok tiszteletére ren­dezendő ünnepségek költségét ne sza­vazza meg. Touloseban tőbbezer ember tüntette« és behatolt a mozgófényképszmházba ahol megakadályozták az amerikai fil­mek vetítését A rendőrség két anarchistát letartózta­tott Sebesüléssel végződött a londoni tüntetés Londonból jelentik: A Hyde-paritban kedd este rendezett tüntetés atán a tö­meg egy része az amerikai követség épü­lete elé igyekezett Gyalogos és lovasrendőrök gmranf­­botokkal verték szét a tüntetőket akik közül negyvenen megsebesül­tek. Vasárnap délután Sacco és Vanzetti ki­végzése miatt a Trafalgar-Square® lesz tüntetöfelvoiiulás. A független munkás­párt gyászjelvényeket fog készíttetni, a melyeknek domborntrve az igazság ha­lálát jelképezi és rajta lesz Saceo és Vanzetti képe. A Daily Telegraph azt fejtegeti, hogy Dreyfus elf'élése óta soha még törvény­­széki ítélet nem váltott ki ilyen meg­mozdulást, noha a két eset közt alig van hasonlatosság. A lap szerint az utolsó hetek eseményei forra­dalmi jellegűek és olyan elemek rendezték, akik gonosz­tevőkből mártírokat akarnak csinálni hogy sötét céljaikat elérjék. A DaBy Herald szerint Sacco és Vanzetti kivégzésével ar Egyesült Államok presztízsét ját­szotta el a Westminster Gazett pedig azt írja. hogy a kommunista tüntetések értékét teljesen lerontották az éretlen rombo­lások. A newyorki polgármester Berlinben Berlinből jelentik: Németországban is több helyen tüntetések voltak Sacco és' Vanzetti kivégzése miatt és Lipcsében véres összeütközésre került a sor a kommunisták és a rendőrök között. Newyork polgármestere, James Wal­ker, szerdán reggel Berlinbe érke­zett. Fogadtatása alkalmával a rendőrség széleskörű óvóintézkedé­seket tett. nehogv tüntetésekkel zavarják meg a fogadtatást. A polgármester az előké­születekkel ellentétben nem a Friedrich* strasse-pályaudvaron szállt ki, hanem a Zoo-pályaudvaron. Itt várta az amerikai követség néhány tisztviselője. A newyorki polgármestert kétsoros rendőrkordon kísérte autójához, k üt azonban, hogy szükség lett beavatkozásra. Az Adlon Hotei eéőtt Is erős rendőri készültség volt e) helyezve de itt sem tüntettek Walker polgár­­mester ellen, aki három napott tölt Ber­linben. Tiintelések és robbanások mindenfelé Varsóból jelentik: A kommunisták kedd este tüntetést rendeztek Sacco és Vanzetti kivégzése ellen. A tüntetők az amerikai követség elé akartak vonulni de a rendőrség szétzavarta őket. Tokói jelentés szerint, Sacco és Van­zetti kivégzése óta a tokiói amerikai követségre százá­val érkeznek a fenyegető levelek, amelyekben az ismeretlen levélírók közük, hogy a követség épületét rövidesen a levegőbe röpítik. A követséget állandóan rendőrség őrzi. Mint Mexikóból jelentik, a mexikói munkásszervezetek ked­den huszonnégyórás sztrájkot pro­­klamáltak. A munkásszervezetek által elfogadott határozati javaslat rendkívüli hevesen támadja Fuller kormányzót és őt teszi ielelössé a két halálraitéh életért Buenos-Airesi jelentés szerint. Argen­tína egyik legnagyobb autógyárában a cordobai autógyárban kedd este bembarobbanás történt, amely a* egész gyárat elpusztította. A robbanás ereje olyan nagy volt bog", a környékbeli házak ablakai betörtek. A rendőrség véleménye szerint a merény­letet Sacco és Vanzetti elvbarátai kö­vették el Mint Londonból jelentik, Manchesterben kedden borzalmas robbanás történt. A bradfordroadi gázmüvek két légszesz­­gyüjtője robbant fel. Az exploziónak sze­rencsére emberélet nem esett áldozatul de tizennyolc ember könnyebben meg­sebesült. A robbanás valószínűleg ös;7 szefüggésben van a Sacco és Vanzett kivégzése elleni tüntetésekkel. Vanzetti öngyilkos aka f lenni kivégzése előtt Berlinből jelentik: Newyorki lapjeler tések szerint Vanzetti a mult hét szerdáján ön­gyilkosságét kísérelt meg.

Next

/
Thumbnails
Contents