Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)

1927-08-24 / 235. szám

1927. augusztus 24 6ÁC3MEGYH NAPLÓ „A kormány programjának fő pontja, hogy az állam minden polgára egyenlő legyen“ Szubotics Dusán igazságügyminiszter beszéde Apatinban — Az igazságügy­­miniszter németül, Lalosevics Jócó magyarul és németül beszélt Setyerov Szlávkó nyilatkozata a magyar pártról Beogradból jelentik: Setyerov Szlávkó dr., a demokrata párt felsőbánáti lista­vezetője a Ba'csmegyei Napló beogradi munkatársa előtt a következő nyilatko­zatot tette: — Megtudtam, hogy a magyar köz­vélemény azt a legutóbbi nyilatkozato­mat, amelyben Várady Imre dr. jelölt­ségével foglalkoztam igen tévesen értel­mezte és ennek folyamán a magyar köz­véleményben, a valóságnak meg nem fe­lelő hírek terjedtek el. Sőt akadtak olyan hangok is, amelyek engem úgy állítanak be. mintha én a magyar párt ellensége volnék. Én ezekre az inszitmációkra vo­natkozólag a következőket jelentem ki: — Még 1924-ben én voltam az, aki a magyar párt vezetőivel elmentem Davi­­dovics Ljubához, az akkori miniszterel­nökhöz. valamint az akkori belügymi­niszterhez, Pefrovics Nasztázhoz, hogy megkérjük őket arra, hogy vonják vissza a Sfskics radikális miniszter által ki­adott végzést, amely a magyar pártot feloszlatta. A magam részéről ebben a kérdésben arra az álláspontra helyez­kedtem, hogy mi államunkban a párt alakulásoknak gazdasági és szociális szempontok szerint kellene megtörténni és nem kívánatos a nemzeti szempontok szerint való tömörülés. Az én vélemé­nyem szerint nem lelel meg a magyarok érdekeinek az. ha a magyarok külön nemzeti pártba tömörülnek. Az eddigi tapasztalatok szerint, ugyanis a nem­zetiségi szempontok szerint alakult pár­tiaknak nem volt meg az a sikerük, a melyre ezek a pártok számítottak, ame­lyet a legjobban a német párt esetében lá­tunk. de igy fog ez történni a magyarok­kal is. A német párt sohasem tudott vol­na megalakulni, ha azt 1919-ben és 1920- han a demokratikus érzésű demokrata párt elő nem segítette volna. A német nárt-sohasem kapott volna középiskolá­kat, a demokratikus és liberális hagyo­mányokon táplálkozó demokrata párt támogatása nélkül. Ebből természetsze­rűen az következik, hogy a nagy poli­tika 1 pártok védelme alatt a nemzeti ki­sebbségek mindig nagyobb védelemre ta­lálnak, mintha külön utakon járnak. A magyar párt is nagyobb védelmet talált volna a demokrata pártban, mert a _ de­mokrata párt a legteljesebb demokráciát A professzor még jobban bámult Neki ez kínaiul hangzott. Más nem érdekelte az egész ügyből, csak Dorothy csókos ajka: azt nem akarta elveszteni. Ez volt az első eset, hogy nyíltan el­­leneszegült a grammofonnak. A gondol­kozó-gép azonban ragyogó dialektikával megérttette vele azt az alapigazságot, hogy a legcsókosabb ajak is csak ak­kor ér valamit, ha erkölcsi tisztasággal párosul. Már pedig Dorothy esetében abszolúte nem párosult, mert kétségte­len, hogy ami az ö erkölcsi tisztaságát illette, a szóbanforgó Edgár elrabolta az egész készletet. Homer .1. Canfield kénytelen volt be­látni, hogy a gondolkodó-gépnek, mint mindig, most is igaza van. Megállapod­tak abban, hogy Dorotyval egyelőre nem közük, hogy rájöttek hűtlenségére, hanem megkísérlik lehetőleg in flagranti érni szeretőjével. — Hogy ne is próbálhasson tagadni — jegyezte meg komoran a grammofon. Két magándetektív tartotta Canfield megbízásából teljes négy liétcn keresz­tül megfigyelés alatt az asszonyt, de minden eredmény nélkül. A graminofont teljesen megőrjítette a féltékenység. Nem hitt a detektiveknek. nem bízott Canficldben és állandóan burkolt gyanúsításokkal illette Do­rothy t. Mindennaposak lettek kettőjük közt a jelenetek. A grammofon egyszer el is romlott, mert a nő hozzávágott egy virágvázát 6. Mikor megreparáhák és újból Üzem- Képes állapotba jutott, Dorothy elő­vette: — Mondd meg már egyszer komo­lyan, hogy mi bajod van vetem? — Megcsalsz — felelte a grammofon sötéten. — Majom! Ne ostobáskodj. hisz tu­dod, hogy csak téged szerelek. követeli az itt élő magyar kisebbségnek. Csak emlékeztetni akarok arra. hogy 1919-ben. amikor én a vajdasági agrár­ügyek főbizalmija voltam, a magyar föld­műves szegényeknek is adtam földet és azért mondtam le az állásomról, mert ezeket a földeket a nemzeti kisebbségek­től a radikális miniszterek mind elvették. Ugyanígy emlékeztetni akarom, arra a közismert dologra, hogy az 1925-ös esz­tendőben a demokrata párt volt az egyet­len párt, amely kimondotta a nemzeti kisebbségek egyenjogúsítását, amelyet eddig egy párt sem tartott szükségesnek megtenni. — Ha tekintetbe vesszük ezt a há­rom momentumot, hogy először az én intervenciómra történt meg az, hogy a betiltot magyar párt működését újra en­gedélyezték, amelyért Sántha György dr.-tól. a magyar párt errökétöl köszöne­tét is kaptam, valamint azt, hogy a ma­gyar földmives szegénységnek földet osztottam, azután, ha figyelembe vesz­­sziik azt a rezoluciót. amelyben a nem­zeti kisebbségeknek a teljes egyenjogúsá­got követeljük az egész állaim életben, világos, hogy engem senki sem mondhat a jugoszláviai magyarság ellenségének. — A magyar párt vezetői bár a radi­kálisokkal intim viszonyban állanak, még sem tudják, vagy nem akarják _ a magyar nemzeti kisebbség egyenjogúsítá­sát kiharcolni. A radikális párt össze­tételében is, valamint gazdasági prog­ramjában is teljesen konzervatív és a va­gyonosokat támogatja, a demokrata párt pedig a kisemberekért harcol. A demokrata pártban a magyar földmives­­szegénység és a magyar középosztály in­kább talál támogatásra, mint a radiká­lis pártban. Nem tudom megérteni, hogy a magyar párt vezetőit, mflyén érdekek késztetik atTa. hogy a magyar szavazó­kat arra kényszerítsék,-hogy a radikális listára szavazzanak. A Vajdaságban egyetlen párt se tett annyit a magyar szegények és a középosztály érdekében, mint a demokrata párt. — Végül csak azt kívánom kijeteJi­­teni és felhívom Várady Imre dr.-t, hogy nyilatkozzon a Bácsmegyei Napló­ban, hogy igaz-e Vukicsevics miniszter­­elnöknek az a kijelentése, hogy Várady dr. a miniszterelnöknek azt mondotta És hízelgő gyöngédséggel megcirógat­ta a készülék membránját, — El tőlem, kígyó! — üvöltött reked­ten a grammofon — azt mondd meg in­kább, hogy mi van Edgárral? Dorothy rábámult: — Miféle Edgárral? —■ Vedd ki a levelet Canfield Íróasz­talából! — utasította a grammofon. Az asszony engedelmesen kinyitotta a fiókot. A levél legfelül hevert a többi irat tetején. Kíváncsian kapott utána és ami­kor elolvasta, nevetni kezdett. — Mit vigyorogsz? — kérdezte a grammofon — talán nem te Írtad? — De. — Szóval szerelmi viszonyt folytattál a túloldalon alulírott Edgárral! Tagadni mered? — Eszembe sincs. — Tehát beismered, hogy megcsal­tál? — Téged? —- Engem, vagy Canfieldet, az egy­­remegy — jelentette ki türelmetlenül a gondolkodó-gép — arról van szó, hogy az erkölcsi tisztaságod ezekután kam­pec. — Kikérem magamnak — háborodott fel Dorothy — Canfieldet sem csaltam meg. — Hát a »hülye uram« kicsoda? Az asszony a legtermészetesebb han­gon válaszolta: — A megboldogult Slazenger. A gondolkodó-gép ellátottá tölcsérét: — Ki? — A megboldogult Slazenger. Te ezt nem tudod? Ö volt az első férjem. A grammofon megkönnyebbülten só­hajtott fel. Eddig nem is sejtette, hogy Dorothy özvegy volt, amikor hozzáment Ganfieldhez. Egy kő esett te a szivéről 7. Ebből a kőből később impozáns obe­­liszket faragtatott a Smith Se. Comp. cég­gel a megboldogult Stezenbesger sbk iára. volna, hogy a radikális és semmi köze nincsen a magyar párt vezetőségéhez. Ha radikális és nem képviseli a ma­gyar pártot, akkor én a fentebbi kije­lentéseimet visszavonom. Ebben az esetben a magyar párt szavazói válasz­tanak aközött, hogy ók a radikális vagy a demokrata pártot akarják-e támogat­ni £n azt hiszem, hogy a magyarok nem fognak a demokraták ellen dönte­ni. Kétségtelen, hogy az értékes és so­kat szenvedett jugoszláviai magyarság könnyen választhat a két alternativa között Még csak azt akarom hangsu­­lyozni, hogy az én listámon is van ma­gyar jelölt akit Kulcsár Józsefnek hív­nak és csókái származású jó magyar ember. — Elvárom Várady dr.-t. hogy két nap alatt válaszolni fog ezekre a kije­lentéseimre, ha nem válaszol, akkor én Vukicsevics kijelentéseit igaznak fogom tartani és ezzel már többé nem les« kétséges, hogy Várady dr. radikális és radikális is akar maradni. Az igazságügyminiszter németül, Lalosevics Jócé magyarul beszélt Apatinban A hivatalos radikális párt küldötteit impozáns lelkesedéssel fogadta Apatin népe. A délutáni népgyülésen, amelyet a templom előtti térségen tartottak meg, több ezren vettek részt. Az igazság­ügyminisztert zenés bandérium kisérte a népgyülésre. Dombovies Ignác, az apatini radikális párt elnöke nyitotta meg a népgyülést, aki üdvözölte a mi­nisztert Szubotics Dusán nagyszabású beszédében elsősorban azt hangoztatta, hogy azért vállal három helyen jelölt­séget, mert úgy érezte, hogy emberi kö­telessége minden erővel segíteni a kor­mány programját, amelynek uralkodó pontja az, hogy az állam minden pol­gára felekezeti és nemzetiségi különb­ség nélkül egyenlő legyen. Ezután né­metül folytatta beszédét s a német be­széd során rámutatott arra. hogy uj politikai morálra van szükség, mert le­hetetlen, hogy egy országban megtör­ténhessék az, ami éppem az apatni já­rásban történt meg, hogy a járás kép­viselőjelöltje, aki előbb a miniszterel­nöknek ajánlotta fel szolgálatait, más­nap a kormány ellen az ellenzéki listán vállaljon jelöltséget Meg kell szűnnie annak, hogy a képviselő a választáso­kat ügyességi próbának tekintse, amely­nek egyetlen célja, hogy miképpen le­het a választókat becsapni. Az, aki a választóival szemben nem becsületes, nem becsületes a pártjával és az or­szággal szénáién sem. Komölyán kell dolgozni az országért és a választások előtt sem szabad teljesíthetetlen Ígére­tek mámorával szédíteni. A miniszter után Lalosevics Jócó előbb magyarul, majd németül beszélt. A választási körút célja — mondotta — hogy a választókkal megbeszéljék, hogy mit keli tenni, hogy a közélet nagy be­tegségét orvosolják. Úgy, ahogy eddig dolgoztak, nem lehet tovább dolgozni. Nyolc év alatt huszonnyolcszor volt kormányválság. Egy-egy kormány át­lagos élettartama három és fél hónap volt. Ha már akadt is miniszter, aki a nép komoly problémáin segitem szere­tett volna, megbukott, mielőtt terveit megvalósíthatta volna. Közben az or szág veszedelmes gazdasági krízis lej­tőjére jutott. A földmiivesoszíály, mely a háború alatt kifizette adósságait, m­­ra eladósodott s ma a földbirtokot há­­rommilüárd adósság terheli, ami ka­tasztrófával fenyegeti az országot. Min­denkinek össze kell fogni a segítő mun­kában, mert ha igy koldusbotra jutunk, hiába beszélünk iskolakérdésröl, nem­zetiségi törvényről, ez mind illúzió. — A kormány rátért arra az útra, hogy a gazdasági válságot orvosolja. Százmillió dinár hitelt bocsájtott a föld­­müvesosztály rendelkezésére és most hat százalékos kölcsönnel akar segíteni a többi dolgozó osztály adósságain. Az árvíz sem csupán az isten csapása volt, hanem pusztításaiban része volt a ha­tóságok nemtörődömségének is és a kormány most hatszázmillió dinárt for­dított töltések és gátak rendbehozására. — A magyar és a német párt azt ál­lítja, hogy csak magyar és német tud a magyarok és németek baján segíteni, holott itt a Vajdaságban közös mind­nyájunk öröme, bánata s vagy vala­mennyiünkön segíteni kell, vagy vala­mennyien elveszünk. Az árviz. a jég­eső, a végrehajtó valamennyiünket egyformán sújt. A magyar és a német kérdés s szociális kérdés és ami spe­ciális magyar kívánság, az iskola, a kulturális szabadság kérdése, egy kis jóakarattal megoldható, mert nem erő­szak, hanem a bizalom és a szeretet fogfa megvalósítani a kisebbségi jogo­kat ■j. Még egy kerttfcről ke* a magya­rokkal beszáifi. Ez a Rotbermere-akcK). Ügy iárzS, hogy ennek is befolyása van pdÍKtifcaí ájf&gíogfalésara. A békét egy . n*s tör­ténelmi szükségesség alapján s törté­nelmi szükségesség kialakulása száza­dok küzdelmének eredménye volt Sen­kinek sem lehet célja, hogy az elnroli véres napokat újra felidézze. Az a re­mény. hogy a békeszerződéseket most vér nélkül meg lehet változtatni, álom és ábránd, amivel okos ember nem fog­­lalknzhatik, mert vérben tanod az, aki a történelmi folyamatát erőszakká akarja megváltoztatni. I Milosevics nagyhatású beszédé* a kö­vetkezőkkel fejezte be: — Ttt születtem, itt nevelkedtem, a szív érzéseinek ezer szála fűz ebhez a néphez, amelyért dolgozni komoly fér­fiúi ambícióm. Kérem, hogy adjanak módot arra, hogy ezt a feladatot be­­tölthessem s szavazzanak a mi lis­tánkra. Dr. Rachzj Szima nagyhatású beszé­de után Dotóbbvícs Ignác elnök bezár­ta az Impozáns népgyülést Este ban­kett volt az igazságügyminiszter tisz­teletére. A szocialisták választási agitáció ja Brkics Vojin. a szubotícaf kerület szo­­cialistapárti listavezetője vasárnap a sztarakanizsai piactéren mondotta el a programbeszédét amelyben élesen bí­rálta a polgári pártok működését. Sze­rinte egyik pártnak sines politikai nralt­­ia. bogy a választásokon jogosan kér­hetné a választók fhzalmát. Bővebben foglalkozik a magyar párttá! és Raá­­csékkal. A szociáldemokrata párt eftene van az a!kotmánvrevrziónak. mert a« alkotmány harmadik fejezete több értékes szociális nepdélkeyésr tartalmaz, igy a rokkan {biztosítás. a földmunkások baleset és betegség esetére való bizto­sítás, a twmkanélteiHtséK esetére vak) biztosítás fontos szociális rendeftcafeíen. amelyek közül a legtöbb még Mncs vég­rehajtva. míg. ha megcsinálták az alkot mányrcvizlóL a szociális reformok és kérdések elintézését hossza időre tíéal­­idk. A szocialista párt «yomüíékpsaB követeli a községi választásoknak mi­előbb; kiírását és a községek önkor­mányzatának visszaalUtúsáí. mert Ha azután is lesz a közigazgatásban ba*. azt a nép maga fogja orvosolni. Ractícs Pavle nemcsak a ninestekvi azerteiáce* szemben, de a nwgyarotóka! szemben ^ nagy biart követett A hogy a pénzügyi törvénybe felvétette art a r-enddkezért,' hogv a földigéwdő a fökibtrtokostól megveheti a földet, pedig a földreform alapja az volt. hogv az áll ara sajátítsa ki a földet és adja át a föMfeénylöwok és az állam kártalanítsa ezért a földbir­tokost és hosszú lejárata kölcsönnel te­gye lehetővé, hogv a legszegényebb em­ber is jusson földhöz. Brkics Vojtn SztárakanizsámJ Ador­jánra. Oromhegyesre és Szentara ment,' ahol mindenütt elmondotta orogrambe^ szódét. Brkics után mindenütt Vértes Árpád járási jeleit beszélt. Divaté szeptember elsején Noviszadon mondja el a programbeszédíá. A német párt követelései Noviszadról jelentik: • A Deutsches, Volksblatt most közölte azokat a köve­teléseket. amelyeket a német Bárt a vá­lasztási kampány eleién adott at a köü­­máttynak. A német párt taövetdésett a következőkben foglalta össise-1. A német nemzetiségi kisebbség egyenjogositását akadályoz» ÖVrfilmé­­nyelk jóvátétele. Az elkobzott egyesületi vagyonok visszaadása*. különösei. Szlo­véniában, vagy megfelelő kártalanítás. Az úgynevezett küntorföfetek visszaadá­sa. Az államosított Hiag&wsjíolák visz­­szaadaséval kapcsolatban a kulturális autonómia engedélyezése teJtfP terében eh* megálapodás létesítése- Az agráj­­refesB állá! okozott uHero- jogsérelmek MósáÜttjte.

Next

/
Thumbnails
Contents