Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)
1927-08-24 / 235. szám
2. MfCBMEGTB NAPLÓ tBB27. augusztus 24 Felmentették az uzsora vádja alól MacskovicsLeontin hitelezőit A szakértők szerint a bankkamatláb 1922. és 1925. között néha a negyvenkét százalékot is elérte — A szakértők egyhangúlag megállapították, hogy nem a vádlottak idézték elő a dúsgazdag urinő anyagi összeomlását ■’ ^ Az ügyész felebbezeit az ítélet eüen Rendkívül nagy érdeklődés mellett tárgyalta kedden délelőtt a szuboticai törvényszék büntető tanácsa Macskovics Leontin hitelezőinek bünpörét. Az egykor dúsgazdag uriasszony tizenhárom hitelezőjét a vádirat uzsora vétségével vádolja, amelyet azzal követtek el, hogy Macskovics Leontinnak havi négy-hét százalékos kamatozásra adtak pénzt kölcsön. így évi 48—84%-os' kamatot számítottak, amivel a vádirat szerint az adós anyagi romlását idézték elő. A büntető tanács elnöke, Pavlovics István törvényszéki elnök, tagjai Diamant Ernő dr. és Radovics Szreíén törvényszéki bírák voltak. A vádat Radoszavljevics Szlávkó á.Uamügyész képviselte, a védelmet Keiért Benő dr., Vertuicshi István dr., Dimitrijevics Drágó, Kneszhaber Gyula dr., Tordai Izsó dr. Gojkovics István dr. és Klein György dr. és Singer Béla dr. ügyvédek látták el. Pavlovics István törvényszéki elnök délelőtt kilenc órakor nyitotta meg a főtárgyalást, amely után dr. Singer Béla a következő előterjesztést tette a védők nevében: — Araiak igazolására, hogy az 1923— 1924. és 1925. években úgy a bankkamatláb, mint a magánéletben szokásos kamatláb elérte a 4—5%-ot havonta és hogy a kereskedők, akik ezen magas kamatláb mellett vettek fel kölcsönöket, az akkori kereskedelmi konjunktúra révén bőségesen kerestek, úgyhogy exisztenciájuk veszélyeztetése nélkül fizethették a magas kamatokat — szakértő meghallgatását kérjük és pedig Kertész Samu bírósági szakértő személyében. Dr. Singer Béla indítványához a többi v édő is csatlakozott és a bíróság elrendelte Kertész Samu bankigazgató, bírósági szakértőnek, továbbá Mandics Nikotónak, az Első Horvát Takarék Fiókjának szuboticai igazgatójának és Keppich Leónak, a Hitelbank igazgatójának szakértőként való megidézését, amit rövid utón foganatosítottak. Ezután a vádlottak személyi adatainak felvétele következett. A vádlottak A pör tizenhárom vádlottja: Grsics Lojzija, építési vállakozó, Beinhauer KároVyné magánzó. Kiss Mihályné háztartásbeli, Szedlák Anna piaci árus, Vidra Mihály főpincér, Vidra Mihályné, dr. Hirt Ferenc ügyvéd, Zrupka Krisztina háztartásbeli, Jovanovics Milán borbély, Kulundzsics Lajos hivatalnok, Glück Samu magánhivatalnok, Bodrics Mihály zenész és Csomasz Ferenc munka felügyelő. Valamennyi vádlott vagyontalannak mondotta magát, Grsicsnek, Jovanovicsnak és Kulundzsicsnak háza van, Szedlák Annának tiz hold földje Pavlovics István elnök ismertette a felebbviteli bíróság határozatát, amely jóváhagyja a szuboticai ügyészség vádemelését. Ezután a vádlottak kihallgatása következett: Mit mondanak a vádlottak? Grsics Lojzija, építési vállalkozó elmondta, hogy nem érzi magát bűnösnek, Macskovics Leontin megbízásából Macskovics Bence kéri tőle 1925-ben pénzt, amire tégla gyártása céljából volt szükségük. Kamatról nem volt szó. Miután Macskovics Leontinról jó információt kapott, két ízben adott összesen százezer dinárt és kamat helyett ugy állapodtak meg. hogy ha téglát vásárol a gyárban. 10—20%-kal olcsóbban fogja kapni. Ezt a kedvezményt fel is használta. Beinhauer Károlyné szintén nem érzi magát bűnösnek, az egész hitelezési ügyről nem sokat tud, mert azt férje intézte. Schossberger fiermann ügynök kért tőlük pénzt Macskovics Leontin részére és férje odaadta az ö hozományát, ötvenezer dinárt, amit később az ő nevére betábtóztattak. Az elnök felolvasta a vádlottnak a rendőrségen tett vallomását, amelyben elismeiri, hogy havi 3%-os kamatot kapott, illetve, hogy a kamat sotesem vétó több 4%-nál. Beinhauerné: A rendőrségen annyit faggattak, hogy muszáj volt mái yak»mh: monda» és - ■ -2 kamat a havi 4%-oi, azt mondtam, ho^y nem. Kiss Rozália vádlott nem érzi magát bűnösnek, mert abban az időben az volt a kamat. Ö nem beszélt soha Macskovics Leontínnal, hanem Csomasz jött hozzá, hogy egy előkelő gazdag uriaszszonynak keli a pénz. 35.500 dinárt adott havi 3%-os kamatra. Csomasz minden hónapban hozta a kamatokat, egyszer 1000 dinárt, egyszer 900-at, nem tudja hányszor. Amikor a kamatot már nem fizették, bepörölte Macskovics Leontiri't és bekebeleztette követelését. Szedlák Anna, a következő vádlott ugyancsak Csomasz közvetítésével 82.000 forintot adott kölcsönt 30%-os kamatra, minden két hónapban 2500 dinárt. Vicla Mihály, Csomasz közvetítésével adott 1923 december végén vagy 1924 január elején összesen 85.000 dinárt, felesége pedig 45.000 dinárt. Havi 3%-os kamatot kaptak és Csomasz azt mondotta. hogy egy uriasszonytiak kell a pénz és titoktartást kért. Körülbelül 40.000 dinárt kapott vissza kamatokban, felesége pedig 25.000 dinárt. Vidra Mihályné ugyanilyen vallomást telt és elmondta, hogy később bekebeleztették követelésüket és pert is indítottak. Dr. Hirt Ferenc 1924 végén és 1925 elejéi}, több részletben összesen 205.000 dinárt adott, miután meggyőződött arról, hogy Macskovics Leontinnak van megfelelő vagyofia. Havi 4%-os kamatot kötöttek tó és 49.000 dinárt kapott vissza kamatokban. Követelését peresítette majd egyezkedni akart, de Macskovics Leontki nem akart kiegyezni. Zmpka Krisztina vádlott Csomasz ut jún 25.000 dinárt adott 3%-os kamatra és bianco váRőt kapott fedezetül. Körülbelül 16.000 dinár kamatot kapott, több Ízben akart kiegyezni, de az adós nem akart. Jovattovics Milán szintén Csomasz közvetítésével kölcsönzött havi 5, később 4%-ra, összesen 70.000 dinárt. Váltót kapott és követelését bekebeleztette. Kulundzsics Lajos 1923-ban Csomasz közvetítésével 90.000 dinárt adott. Előbb 4, később 3%%-os kamatot Jíapott. Kamatokban körülbelül 60.000 dináTt kapott vissza. Követelését betábláztatta és váltója is volt. Glück Samu vádlott elmondta, hogy Macskovics Leontint nem ismerte. Lobi Bernát ügynök jött hozzá és kért pénzt. Azt mondta, hogy egy téglagyárhoz kell. 85.000 dinárt adott, az ügynöknek jutalékot nem fizetett, hanem csak 2%-os kamatot kötött ki és azt mondta Löblnek, ha többet kap, az az övé. Össezsen 17.000 dinárt fizettek vissza kamatban. 1925 szeptember 1-én szüntették be a kamatfizetést. később beperelte Macskovics Leontint, majd egyezkedni akart, de az adós nem volt hajlandó. Bodrics Mihály 75.000 dinárt adott kölcsön. Mindössze 4 hónapig kapott kamatot, nem tudja hány százalékot. Öszszesen 9000 dinárt kapott vissza. Csomasz Ferenc az utolsó vádlott nem tartozik a hitelezők közé, csak közvetítette a kölcsönöket. Elmondta, hogy nem érzi magát bűnösnek. 1912-től kezdve munkafelfigyelő volt a Macskovics-féte téglagyárban. A gyár a háború alatt szünetelt, azután szekveszter alá került, de 1923-ban a szekveszter kötelezte Macskovics Leontint. hogy vagy helyezze üzembe a gyárat, vagy adja el. A gyárat ekkor üzembe helyezték és ekkor ő jelentkezett szolgálattételre Macskovicsnál. Ez azt mondotta, hogy nem alkalmazhatja őt, mert Macskovics Benedek mérnök számára kell az állás. Ellenben felhívta, hogy szerezzen neki kölcsönöket és kap 1% províziót. Ö a Városi-kávéházban és a városháza előtt összeismerkedett ügynökökkel és szerzett sok kölcsönt. Macskovics Leontin mondta, hogy 4—5%-os havi kamatot köthet ki. A legmagasabb kamatot Jovanovics kapta, havi 5%-ot, a többiek átlag 4%-ot. de voltak olyanok is, kik csak 2.83%-o kaptak. Ezek azonban nincsenek a vádlottak közt. Az elnök kérdéseire elmondotta még Csomasz, hogy a vádlottakon kívül még legalább harminc hitelezője van Macskovics Leontinnak és ezek között is vannak többen, akik 4—5%-os kamatot kaptak, de ezeket nem ő közvetítette. Macskovics Leontin vallomása A vádlottak kihallgatása után az elnök szünetet rendelt el. majd Macskovics Leontin sértettet hallgatták ki tanúként. A havannégy éves sovány gyenge nő számára az elnök széket hozat a bírói emelvény eié, Macskovics Leontin azonban állva, igen érthetően és folyamatosan mondotta el vallomását német nyelven Részletesen ismertette a téglagyár alapításának történetét, elmondotta, hogy 1922-ben 122 lánc földje volt, amelyért lánconként 45.000 dinárt kaphatott volna. Amikor a téglagyárat üzembe kellett helyezni, 1922-ben a Közgazdasági Bank zsirálására a Narodna Bankától 2,000.000 dinár kölcsönt kapott. Később ihég sok pénz kellett, mert félig kész vályogtéglák voltak a gyárban, amelyeket ki kellett égetni, nehogy teljesen elpusztuljanak. Az elnök: Ön igen intelligens nő, latinul is beszél, vajon tudta Ön hasznothajtóan befektetni pénzét? — Én bátyámat, aki nyugalmazott városi főmérnök volt, kérdeztem meg. Különben nem adtam az egész pénzt a gyárba, hanem sokkal segítettem rokonaimat. Az elnök: Mennyi pénzt adott vissza a vádlottaknak? —- Grsics százezer dinárt adott kölcsön és 168.000 dinárt kapott vissza. — Grsics azt mondta, hogy egyáltalán nem kapott kamatot, hanem csak olcsó téglát. Igaz-ez? — Ez hazugság. Macskovics Leorttin ezután a többi vádlottakról beszélt és elmondta, hogy voit olvas is, aki bét százalékos kamatot számított és íaehdfc^ul súlyos napi 1 mi kainafcít kötötték; ki. AZy.ektöb: fiWácMkteteítt ön földjéből, hiszen azt állítja, hogy 1922- ben ötmillió koronát ért a föld. — Azt hittem, hogy az üzletből majd vissza tudom fizetni. — Miért nem vett fel bankkölcsönt? — Macskovics Leontin erre a kérdésre nem akart határozott választ adni, de végül kijelentette, hogy több bankban, a Közgazdasági Bankban, a Hitel Bankban és Nagy Samu bankjában kért kölcsönt, de nem tudott kapni. Csak 1926- ban szavazott meg egy zagrebi bank egymillió dinárt, de később visszavonták, mert Tóth István harangozó, akinek 25.000 dinár követelése volt, pert indi-Uttaknak fizetett kamat okozta-e Macsfovics Leontin anyagi romlását. A szakértők az első kérdésre azt a váászt adták, hogy a kérdéses időben a mnkok 18—21-es kamatot szedtek évenc, de volt rá esel. hogy 42 és A kumaot is számítottak. A második kérdésre a bankszakértők azt a választ adták, hogy nem a hitelezőknek fizetett kamat okozta Macskovics Leontin anyagi romlását. A vádlott hitelezők által folyósított hitel összege hatszázezer dinárt tett ki, aminek ellenében Macskovics Leontinnak a kérdéses időben tizenegy millió dinár értékű ingatlan vagyona volt, amelyen egyáltalában nern volt teher és igy Macskovics Leontin bármelyik banktól kapott volna telekkönyvi betáblázás ellenében milliós hitelt. A bankszakértők szakvéleményének előterjesztése után az elnök félegy órakor a bizonyítási eljárást befejezettnek jelentette ki és a perbeszédekre kertüt a sor. A perbeszádek államügyész vádlotf ellen Radoszavljevics Szlávkó vádbeszédében valamennyi fenntartotta a vádat. \ Kellert Benő dr. védő szólalt fel a védők közül elsőnek és kifejtette, hogy az uzsoratörvény egyetlen szakasza sem alkalmazható a vádlottakra. Az uzsoratörvény szerint az követi el az uzsora vétségét, aki valakinek szorult anyagi helyzetét, tapasztalatlanságát, vagy könnyelműségét hasznába ki. A jelen esetben ezen kellékek közül egyik sem all fenn. Macskovics Leontinnak a kérdéses időben volt százíizenhárom lánc tehermentes szántóföldje, két ugyancsak tehermentes háza. szőlője és téglagyára, amelyben egy millió darab téglánál több volt raktáron, itt tehát szorult anyagi helyzetről beszélni nem lehet. Ugyancsak nem lehet szó Macskovics Leontin .nagy intelligenciájánál és műveltségénél fogva tapasztalatlanságról, valamint nem lehet beszélni könnyelműségről sem. A,hitefezök mindannyian jól tudták, hogy Macskovics Leontin dúsgazdag urinő és. iHncsen szorult anyagi helyzetben. szakértők megmondották, hogy a kávézók által igényelt kamat al>bari az idđfam az általánosan szokásos kamaflđb wft. Felmentést kér. Ezután Dimitrijevics Drá'go dr., Béla dr., Krishaber Gyula dr., Tfi Izsó dr., Vernacski István dr. és György dr. ügyvédek beszéltek és mennyien azt fejtették ki, hogy . cefk nem követték eT az uzsora vttsé Az A bíróság ítélethozatalra vonult .vjtsBfp és rövid tanácskozás után istiig mfegjelent a teremben. Pavlovics elnök mély osendbeo hirdette ki a lázas érdeklődéssel vánt ttétefejt. mely szerint a bíróság valamennyi vádlottat felmentette az uzsora vádja áfái. mert a főtárgyaláson nem merült fel Ä- zonyiték bűnösségük mellett. Az ügyész felebbezést jelentett be a® Ítélet ellen. tott ellene. Később a kamatokat kellett fizetni és ezért volt állandóan pénzre szüksége. u Ezután a vécrek intéztek kérdéseket Macskovics Leontinhoz. Dr. Kellert Benő kérdésére a tanú kijelentette, hogy azért vette fel a saját nevére és nem a gyár nevében a kölcsönöket, mert a gyárnak nem akartak adni. Ezután dr. Singer Béla és dr. Klein György intéztek kérdéseket a tanúhoz és a tanú kihallgatása délben félegykor véget ért. A szakértők Macskovics Leontin tanúvallomása után a bankszakértöket hallgatta meg a bíróság. Mandics Nikola, a Prva Hrvatska Stedionica igazgatója, Keppich Leó, a Hitelbank és Kertész Samu, a Kereskedelmi és Iparbank igazgatója együttesen adták elő szakvéleményüket. gavlovics elnök két kérdést intézett a jaafcszalrértökhöz. Az első kérdés az vtfct, hogy milyen volt 1923., 1924. és 'enju bankoknál szokásos ka- _ a z, hogy « vád- s Aranyat találtak a Maros homokjában Két magyar földmives értékes lelete Szegedről jelentik: A szegedi rendőrségen vasárnap megjelent két földmives: Horváth-Jójárt Gábor és Masa Péter es bejelentették, hogy a Maros és a Tisza torkolatánál nagymennyiségű aranyat fedeztek fel. A földmivesek elmondották, hogy a háború után tértek vissza Déíamerikából, ahol egy aranybányában dolgoztak. A Maros torkolatánál mindaketten pár hold földet béreltek és a föld művelése közben rájöttek, hogy a homok aranyat tartalmaz. Titokban felállítottak egy aranymosót és éjszakánként arany után kutattak. Az első három vödör homokbin félgramm tiszta aranyat találtak, amelyet elvittek egy szegedi ékszerészhez, aki megvizsgálta és kijelentette nekik, hogy tiszta arany. Az aranyat beszolgáltatták a rendőrségnek, amely Budapestre továbbította a földmivesek értékes leletét. Horvát-Jójárt Gábor és Masa Péter beadványt intéztek a hatósághoz, amelyben kizárólagos jogot kértek az aranymosásra. Dl fiVX/MC 3 nEp a,Bít fehér fc*ak Dl-UAYIMt me-p«ä A hitelezők felhaitóia
