Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)
1927-08-24 / 235. szám
PoStarina plaćgna u sotovoml 12 OLDAL * ARA 1/2 DINAR BACSMEGYEI XXVIlf. Évfolyam; Szubofica, 1927. SZERDA, augusztus 24. - r * T ’ r mi rím iiMimifiin r 235. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10> 8—52, 370. Megíe'enik mindennap reggel, ünnep után és hétfőn Is. Előfizetés! ár negyedévre Í65 dilt Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvosztály, Szubotica ZmaJ Jovin trg. 3, (Minerva palota) A választójog rafnrmja I Az utóbbi hetekben elhangzott politikai nyilatkozatok, különösen Köröséé ' kijelentései a radikálisokkal kötött paktumról, aktualitást adtak az alkoímányrevizió és a választójogi reform kérdésének. Maga a miniszterelnök is szóvá tetté vasárnapi beszédében az alkoímányrevizió problémáját és hangsúlyozta, hogyha szükség lesz rá, a kormány nem fog kitérni a megfelelő reformok elől. Csak épen a terminusra vonatkozólag hagyta a közvéleményt tájékozatlanságban és adott alapot arra a következtetésre, hogy a kormány nem sorozza az alkotmányreviziót az uj parlament legközelebbi feladatai közé. A választójogi reformról azonban hallgatott és ezt a hallgatást olybá lehet venni, mint megerősítését az idevágó híreknek, amelyek szerint elsősorban a listaszavazást szüntetnék meg. E tekintetben hatalmas adatgyűjtemény áll rendelkezésre s ez az adatgyűjtemény •csak feldolgozást igényel. A választási törvény módosításához ez a választási küzdelem szolgáltatja a legtöbb anyagot. A doktrína és a valóságos élet ütközik meg a mostani választási rendszerben és — nem a gyakorlati élet ’'öveiéi rrérvyei kerülnek ki győztesen ebből az összeütközésből. A választási rendszer megvalósít mindent, amit a politika kiesztergályozott tudománya, a demokrácia haladott szellemű követelései s a liberálizmus világnézletének dogmái fogalmaztak meg. Általános választójog, kisebbségi képviseleti elv, titkos és községenkinti választás, listára történő szavazás — ezekért küzd évtizedek óta olykor félsikerre!, olykor sikertelenül az európai demokrácia. Angliában még egy képviselőt választ egy kerület s pár szavazat különbség esetleg a választók tízezreit hagyja képviselet nélkül s az S. H. S. királyság jóval túlhaladta a demokratikus fejlődésben az angol választási rendszert. A mi választási rendszerünkben valóság lett mindaz, ami gut und teuer-eImáiét található volt a politikai tudományok utópisztikus tankönyveiben. Elméleti kifogást nem is lehet emelni a választási törvényünk ellen, amit modern elmélet s amit a népfelség haladott értelmezése megkövetel a választási rendszertől, az mind hiánytalanul valósult meg törvényünkben. Csak egyetlenegy adottsággal nem számoltak: a néppel. Nem számoltak a néppel, ahonnan egyformán kerülnek ki jelöltek és választók. A választási rendszer s a nép politikai érettsége között olyan távolság van, amit nem lehet semmiféle tetszetős elmélettel áthidalni. Nem lehetünk olyan soviniszták, hogy politikai iskolázottság tekintetében ne az angol népnek adjuk magunkkal szemben az elsőséget. A választójog általános és titkos voltának abszolút érintetlenül hagyása mellett azonban az eljárás módját, a szavazás rendszerét a nép politikai érettségéhez, politikai iskolázottságához kell szabni. Mi hatalmas lépéssel Anglia elé kanyarodtunk » jogalkotásban akkor, amikor népünk politikai műveltsége s közszellemének kritikai ereje nem érte még el az angol nép politikai tehetségének és hivatottságának, valamint kritikai érzékének fokát. A mostani választás, melyben nem is pártok, de frakciók s talán nem is frakciók, de személyes ellentétek •vilitják össze a legtöbb esetben a jeölőlistákat, különösen szemléletes módon vetkőzted ki az elméletek selyméből az egyéni érvényesülési törekvéseket. A mi pártharcainkat legalább olyan mértékben uralják a politikai programok, mint a személyes ambíciók. Pártéletünk nem olyan tiszta, lehiggadt, elhatározott, nint amilyent a választási törvény éltéíelez. A pártok szerepét a körösek alakítják s amit a választási örvény a nagy országos pártoknak kívánt fenntartani, azt klikkek, helyi kot ériák, alkalmi szövetkezések, mandátumbiztositó társaságok gyakorolj ák. Ezért érthető, hogy még a legkoookabb ellenzéki oldalról sem bangóit el kifogás annak bejelentése ellen, hogy az összeülő parlament vgyik legelső teendője a választási törvény módosítása lesz. Uj tartalmai kell adni az állami szuverenitás fogalmának A kisebbségi kongresszus vi'.ája a kisebbségi jogfejlődés hatásáról az állami szuverenitásra Genfbő! jelentik: A nemzeti kisebbségek kongresszusának keddi ülését ismét későbben nyitották meg. Az ülésen nem az előre megállapított napirend szerint következő anyagot tárgyalták le, hanem »Az államok szuverenitása és a kisebbségi jog« kérdését vették tárgyalás alá. Az előadói jelentést Saterson lett képviselő, a lettországi zsidó nemzeti kisebbség előadója tette meg és részletesen fejtegette, hogy az államok szuverenitása mint fogalom a kisebbségi jogfejlődés és a nemzetközi helyzet folytán tulajdonképen már teljesen elavult. Ennek a fogalomnak a jövőben egészen más tartalmat kel! adui. A kérdéshez több delegátus szólalt fel, akik valamennyien elfogadták az előadó jelentését. A kisebbségek kongresszusa szerdán tartja legközelebbi ülését Vnkfcsevics Velia: — „Alulról jón a terror“ A független demokraták megzavarták a miniszterelnök iikai beszédeit A mi»iszterelnök nagy többségre számit Zagrebból jelentik: Vukicsevics Veija hétfőn folytatta agitációs útját Likában. Először Koranicán, ma,d Udbinán tartott gyűlést a miniszterelnök. A gyűlés után Vukicsevics Veija a. következőket mondotta az újságíróknak: — Látják uraim, önök is meggyőződhettek, hogy nincs hatósági teríor. A terror alulról lön. Örülök, hogy ez a kis incidens történt, mert most Iáhatják, hogyha a miniszterelnök-belügy minisztert megzavarhatják beszédében, akkor igazán nem lehet hatalmi nyomás. Pedig nekem épp elég csendőröm van — tette hozzá mosolyogva. Vukicsevics Veija miniszterelnök ezután Gracsacban tartott nagy beszédet. Beszéde közben a radikális áisszidensek állandóan közbeszóltak és zajongtak. Vukicsevics hangsúlyozta, hogy nem azért jött a vidékre, hogy pártja érdekében agitáljon, hanem azért, hogy személyesen meggyőződjék a vidék szükségleteiről. Beszélt a nagy szárazságról s kijelentette, hogy az élelmiszereket csak a vasúti tarifa leszállításával lehet olcsóbbá tenni. Ezután a kor mány jövő programját ismertette, majd kijelentette, hogy sok szeptember 11-ike fog még elmúlni. migPrlbicsevics kormányra jön. — Mi megegyeztünk a szlovénekkel — folytatta Vukicsevics — és a horvátokkal is egyezséget akartunk kötni, de ezt Radics István személye akadályozta. Horvátországban most olyan a hangulat, hogy Radien sót a választások után sok embere el fogja hagyni és akkor talán sikerülni fog a horvátokkal is szö/etségre lépni. Vukicsevics ezután a választási szabadságról beszélt, de szavát á1- landó közbekiáltásokkal zavarták meg. A kormányelnök erre kifakadt: — Ez a legjobb bizonyítéka annak, hogy bizonyos embereknek menynyire nincs érzékük az illem és u tisztesség iránt! Nem azért jöttem, hogy pártom részére híveket toborozzak. hanem, hogy lássam. n;i kell nektek és megmondjam, mit akarok csinálni és itt olyan embereket találtam, akik ebben megakadályoznak. Vukitsevics beszéde után nyomban autóba ült és Goszpicsra hajtatott. Vukicsevics Velia miniszterelnök Goszpicsban fogadta a Bácsmegyei Napló és a Politika kiküldött munkatársait, akik előtt érdekes nyilatkozatot tett. — Én elhiszem — mondotta - - hogy Davidovics jóhiszemű és ő meg van győződve a terrorra vonatkozó panaszok alaposságáról, de t.a ezeket a panaszokat felülvizsgálják, kitűnik, hogy nincs terror. Ha terror van, az csak alulról iön. Sokan fi törvényt nevezik terrornak. En szigorúan a törvény szellemében járok el és ha valaki megszegi a törvényes rendelkezéseket, annak felelnie kell érte. — Mi a miniszterelnök ur prognózisa a választásokról? — Ezt most nem mondhatom meg, de tiz nap muiva már azt is megmoiídotn, hogy kit választanak meg. Remélem azonban, hogy mi, igazi radikálisok 90—110 mandátumot fogunk kapni a Pasics-frakció pedig hatot. — Nekem az a célom — folytatta a miniszterelnök — hogy teljesen átszervezzem a radikális pártot. Akadályok bizonyára lesznek, de ez nem fog nagy gondot okozni nekem, mert mindig szem előtt fogom tartani azt, hogy azt, amit teszek, a király, a haza és a nép érdekében teszem. —- Igaz, hogy Korosec a választások után belép a radikális pártba? — Azt nem tudom. Az viszont biztos, hogy a választások után ő is belép a kormányba, amelynek igy nagy többsége lesz. — Mi van a negyedik párttal? — Milyen negyedik párt? — szólt a miniszterelnök. — Az érdeklődés központjában a radikális párt van és azok a rokonelemek, amelyek körülötte gyülekeznek. — Eszerint a negyedik Dárt már meg is van és az kormánvoz? — Nem negyedik párt. hanem első. Azt akarom, hogy ez lewen az első. Ez lesz az első — mondotta Vukicsevics Vel.ia. — Akkor Davidovics Liuba demokrata frontot fog csinálni a kormány ellen Pribicsevicscsel és TrifkovicscsaL — Az semmi — mondotta a kormányelnök. —- Azok hadseregnélküli tábornokok. En inkától közkatona lennék, mint ilyen vezér. Különben az a fontos, hogy nekünk Korosee cd biztos többségünk lesz — fejezte be a beszélgetést a imnisdötelflök.
