Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)

1927-08-23 / 234. szám

1927. augusztus 23.---------I I .. I ,.. _ j i„ BÄCSMEGYE1 NAPLÓ 9. olds' SPORT Kisorsolták a máodo-xtályu m rk~: észke' A szuboticai alszövetseg igazgatótaná­­csa kisorsolta az őszi másodosztályú baj­noki mérkőzéseket. A. csoport. Szeptember is.: Postás— Szuboticai Slog;;. Hakoa’i—Pincérek, Ferrum—Vi'lanytelen. Szeptember 25.: ttakoah—Sloga. Vil­­lanyteíep—Postások. Pincérek—-Ferrum. Október 2.: Ferrum—hafcoalt, postás —Pincérek, Sloga—Villany telep. Október 9.: Villanvtelep—Pincétek, Ft-rruni—Postás. Október 16.: Sloga—Ferrum. Villany* teiep—Makoah. Október 23.: Pincérek—SÍ ga. Hakoah —Postás. B. csoport. Szeptember !$.: Topoiai SK—Sztaribecseii Soke. Vrbaszi Ama­teur—Kanizsai AC. Szeptember 25.: Csantavéri AC—Ka­nizsai AC. Vrbaszi Amateur—Topoiai SK. Október 2.: Kanizsai AC -Topoiai SK. Sztaribecseii Soko—Csantavéri AC. Október 9.: Topoiai SK—Csantavéri' AC, Sztaribecseii Soko—Vrbaszi Ama­teur. Október 16.: Csantavéri AC—Vrbaszi Amateur. Kanizsai AC—Sztaribecseii Soko. C csoport. Szeptember IS.; Torzsai AND—Apatini Amateur. Szomhori TK— Odzsaci SC. Szeptember 25.: Torzsai AND—Odzsa­ci SC. Knlai SC—Szombori TK. Október 2.: Kuiai SC— Torzsai AND, Odzsaci SC—Apatini Amateur. Október 9.: A páti ni Amateur—Kuiai SQ Szombori TK—Torzsai AND. Október 16.: Apatini Amateur—Szom­­bori TK. Odzsaci SC—Kuiai SC. Az elöl átlók a pályaválasztók. A Vajdasági vadászszövetség közgyű­lése Noviszadon. Noviszadról jelentik: A vajdasági vadászszövetség vasárnap délelőtt kilenc órakor tartotta meg a városháza nagy közgyűlési termébe.) ezévi fennállása óta ötödik közgyűlését, amelyen Lakics János, a szövetség el­nöke, Noviszad helyettespulgármesterc elnökölt. A napirend legfontosabb tárgya a szövetség vezetőségénél; az az indít* j ványa volt, hogy Noviszadon, a szövet­­: ség központjában és székhelyén modern j fácános létesitessék. Az indítvány nagy : v.tára adott okot. végül is a közgyűlés j u?y döntött, hogy az indítványt külön j rendi; \ üli köz;yülésen elkülönítve tár­gyalja. Ezután megalakították az uj tisztikart és. választmányt, amely rá­­lasztásb.-n mintegy husztagu elKuzék Divild Jócó szibcbráni gyógyszerészt * 1 akarta c'uöi rek megtenni, de a közgyű­lés nagy többséggel Lakics .lífuos pol- j gámesteri;elyettest választotta meg el­nöknek. Aiein'Tök: dr, Vljovig-s Milos ügyvéd (Sitarlbscrej), Jankcvícs Nikola : baak'gr-ggoíó (Si;gr3p*3ov»fól), titká­ról:: Qgjin G.' "rgy irbr-’ • v:,t<» (Novi- I szád), Tutorov M.'ladJa i-únyszéki ,jegyző (Noviszad). A német c'-'úlék fi?;. I' - i -­­kát, Fári ból ' : A , ;1 éhu u • kitörése óta most \ssáit • 1 Űrt ’ meg az e’sö francfa-néire: p 'FI: i ver­­[ senyt Pá.v.han. A verseny me nyitása : i ünnepélyes kiib ő: égek közt mert végbe. A német és Iramra csapat kapitánya a pálya kö;: pén meghajtották egymás előtt nemzetük lobogóiát. ami* a közön­ség lelkes élj önzéssel ünnepeit, A ver* senyén mindvégig jelen volt Bfiand kiil­­ilgyndnkzter és lioesch Párisi- német . követ. A mé kőzést 89 ponttal 62 ellené- : ben a német atléták • veri ék meg. Elhalaszt; diák a rznboticai íóver­senyt. Az »Ateksaandar király« szubo­­tigai lovaregylet közli, hogy a. szépiát n­­her 4-ére hirdetett lóversenyt bizonyta­lan időre e iiaSosztoúa. A lóversen) t ugyanis a Cár Jován ünnepség kereté­ben szentember 4-én akanák megren­dezni, de mivel a jubileumi ünnepséget a választások miatt bizonytalan időé halasztották, a lóverseny megtartása is eltolódott és azt a Cár Jován ünnepsé­gek alkalmával, valószínűleg november 13-ikáu fogják megtartani. Balázs Iván betegsége. Balázs Iván. a nemzetközi viszonylatban is elismert kiváló vajdasági tenniszjátékos a szom­­bori tenniszverseny óta súlyos betegen feküdt Palicsen. A tenniszbajnokot sú­lyos lefolyású influenza támadta meg. i erős természete azonban leküzdötte a í bajt és hétfőn hagyta cl először az ágyat. Saappa.il kitűnő ! A KÖZSÉG GYERMEKE EGY CSECSEKÉ REGÉNYE (4S Irta: NUSICi BRÜW9ZLAV FsrtfitatD: CSUKA ZOkTá Szima ur majdnem a beleegyezését adta, mert az első pillanatban úgy tűnt fel előtte a dolog, mint va­lami nagyon szép gesztus. De egyszerre csak meg­rázkódott a gondolatra, amely eszébe ötlött. Ü, ,\z édesapa elfogadja Elza gyermekének komaságát, El­záét, aki eddig csupán mint volt szeretője szerepelt és aki ezentúl »komaasszony« legyen? Nem. nem ezt nem veit szabad vállalnia! Ez vétek is lett volna! A szemei előtt kinyílt a könyv es ö olvasni kezdte a regényt, Eszéhejiitott, hogy valaha már olvasóit ha­sonló történetet, a törökök által elrabolt gyerekről, aki sok-sok esztendő múlva visszatért és a saját hú­gét vette el ieleségü! Sziina ur előtt ez az eset egé­szen hasonlónak Mint fel. Ö az apa legyen a saját gye­rekének a keresztapja! Eme gondolatok sorában még rettenetesebb gon­­cVat jutott az eszébe. Elza (alán tudja előre, hogy holnap lesz a keresztelés, talán azt is tudta, hogy nemességében Színia ur vállalja a keresztanáságot. Nem lehetséges, hegy holnap ö is a templomban lesz, meghalva valame’yik oszlop mögött és a keresztelik pillanatát várja, amikor is elörohan és kést döf Szí­nia ur szivébe, vagy leönti vitriollal? Minden valami­revaló regényben Így bosszulják meg magukat az el­hagyott szeretők. Ennél a gando’atnál Színia ur homlokát kiverte az izzadság és lesütötte a szemét, nem tudva. nií is feleljen Bosziljka asszony indítványára. Igen kel­lemetlen helyzet lett volna, ha ebben a pillanatban nem lépett vo'na he a szobába Színia ur ismert meg­­mentője, a zenetanár. — Hohoó! —, kiáltott fel Szima ur örömmel, mi­kor megpillantotta a zenetanárt. — Itt van a tanár ur, ö szívesen vállalja a keresztapaságot! A zenetanár zavarba jött, de a sógovnöcske, aki­nek ez az ötlet nagyon tetszett, a segítségére sietett. — Tetszik tudni, a gyerek még nincs megkeresz­telve és mi mindannyian szeretnénk, ha maga vál­lalná a ke-esztapaságot. — Úgy vau — ei'ösiigettc Szima ur. A tanár megint zavarba iöt és Szima úrhoz . fordult. — Kissé kellemetlen ez a részemre. Nem kiván­­j iiék Önnel komaságba lépni — mondta a z. . lapár j és jelentősen a sógornöéskére Pillantott. — Hogyan, velem koroasygra. lépni? — tört ki j Szima ur és a megvadult oroszlán tekintetével nézett a zenetanárra. I — Hát úgy, tetszik ttjdni — kezdte magyarázni a tanár — a korpásig bizonyos’rokonsági kötelék és én ezt nem szeretném. Szima ur újból ü.-.szer ez zent és hirtelen nagy kedve támadt arra, hagy kinyujsa a kézé- és a s*n> tanárt tiffy összelm litgassa. mint valami violinkulcsot. .— De tudla-e Ön. hogv ezt a gyereket az uceán. az ajtó előtt találtuk? — kezdte Szima ur kivezetni a zenetanárt tévedésétől­— Persze! — mondatta a tanár. — fis tudja-e ön, hogy a gyermeknek nem is­merjük a suliéit? — lsen1-- Hát kivel akar akkor rokonságba lenni? — Hát persze!.,. — csodálkozott el a tanár, be­látva, hogy túllőtt a célon. — Ez a gyermek uram a beugra-T csecsemövédő­­egyesii ef első csecsemője lesz. ön tula’donképen en­nek a tár. ,;sásnak lesz a komáin és én úgy hiszem, hogy valóban megtis'delés egy olyan társaság komá­ja lenni, amelvet a legelőkelőbb heogradi emberek alakítanak meg. Sőt úgy gondolom, bogy önt a tár­saság ál'atidő komájának fogom akinlani. — Hogyan? — lepődött meg a tanár. — Hát úgy! A társaság feladata az, hogy fisz­­r-zegyüjtse a kitett gyermekeket. Ezek a gyermekek rendszerint kereszteletlenek és igv a társa -ágnak szük­sége van egy állandó keresztapára. Nem? Valamennyien intettek, hogy ugv vau és vala­mennyien igyekeztek rávenni a zenetanárt, hogy fo­gadja el a kereszíapaságot. Miután így a második fontos kérdést is megoldot­ták, levették a gondot Síima ur leikéről, a kérdést pedig a napirendről és a társalgás átterelődött a har­madik kérdésre, amely nem volt olyan fontos, mint az eíső kettő, de amely mégis a legnagyobb vitát vál­totta ki. Ez pedig a gyermek nevének a kérdése volt, *- Úgy g idaiam —. szólalt fel először Hoszbiki, férjéhez fordulva — legjobb lenne, ha Szima nevet ad­nánk neki, hiszen te találtad és te alakítod meg az egyesületet. Szima urat ismét megrohanták az előbbi gondo­latok. Sehogysetn látta helyesnek, hegy fiú és apa ugyanazt a nevet viseljék. Ha ez a gyerek később any* iától megtudná születésének történetét, felvenné ,tz apja nevét és egy szép napon letűnne egy ifj. Nedelj­­kovics Szima, aki állandóan terhére lenne id. Nede.j- Uovfcs Szima urnák. Ezért sokkal ajánlatosabb sem­mivel, jgy névvel sem magához kötni ezt a gyerekei. De alighogy Szima urban megérlelődött a gondolat, bogy az indítványt visszautasítsa, amikor az-anya is leánya segítségére sietett. — Úgy van. Simon. Simon a lelenc! fis Szima ur akaratlanul is elkezdte suttogni mi­­iában a népdalt: Korán felkelt az elaggott barát H :gy lenien en a hideg Dunára Hogy merítsen vizet a DimábM Megmosdjék és az Istent imádja... fis akkor eszébe jutott az ének tartalma, amei. szerint Simon lelenc, mikor felnövekszik, felismeri íz anyját, aki nem más. mint a budai királyné. Igaz, hogy Szima ur nem a budai király, de ebben a pill i­­natban ugv látta, hogy enne!; a névnek a viselője e'őbb. vagy utóbb megtalálja a szülőit. Mivel Szima ur ettől a lehetőségtől hallatlanul félt, erélyesen el­utasította a javaslatot, hogy a gyermeket az ő ne»'é­­•öl nevezzék el, hivatkozva szerénységére, amely nem engedi meg ezt a nagy megtisztelés*. fis hogv végleg elterelje a beszélgetést erről a névről azt indítvá­nyozta, hogy a gyereket nevezzék el Bozsidárnuk, mert ez a gyermek valóban Isten a jándéka. * A sógornőcske erélyesen el'enkezett. annál az egyszerű oknál fogva, hogy a B betű nem szép mo­nogram. — A gyerek egyszer nagy ur lehet, zsebkendőre lesz. maid szüksége és a B. betű olyan csúnya ttw­­nogrammnak! A sógornőcske ezért azt ajánlotta, hogy a gye­­-eket Rómeónak, vagy A-tnandnak nevezzék el, amit viszont az anyós ellenzett. * Božji dar = Bozsidar, magyarul: Isten aján­déka, Ford. megjegyzése. (Folyt, köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents