Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)

1927-08-21 / 232. szám

1927. augusztus 21. BÄCSMEGYEX HAPLÖ 5. ofđ*f A véres tollas zsák: A rablógyilkos vrsacl tolikereskedő kovmi imgynánjénél vérfo% tos zsákokat ia síiták — A Duna egy oszló ínak indult női ho út­testei vetett partra, amely feltevés szerint a meggyilkolt Varese« Ang'eiiináé — Átadtak az ügyészségnek a gyilkost és az öccsét Négyszemközt a vonatban a rablógyilkos toll­kereskedővel Vrsacről jelentik: A vrsaci rablógyil­kos tollkereskedő bűnügyében megindí­tott rendőri nyomozás szenzációs for­dulóponthoz jutott. A három hétig tartó nyomozás után végre sikerült pozitív bízónyitékckat pro­dukálni Radanov Dusán vrsaci íoll­­kereskedö bűnössége mellett, akinek eddigi beismerő vallomását, ame­lyet naponkint megváltoztatott, semmi konkrét adat nem támasztott alá. A véres to!iasz«ák A rablógyilkos tollkereskedő egyik Kihallgatása alkalmával arra a kérdés­re, hogy miért tartózkodott Hosszab ideig Kovinban, azt válaszolta, hog. nagynéniét látogatta meg. 7.ubovics detektív leutazott Kovinba, ahol tovább folytatta a nyomozást és felkereste Jovanov Jutkát, a rablógyil­kos tollkereskedő nagynéniét. Jovanov Julka kihallgatásakor elmondotta, hogy öccse csak egy alkalommal kereste öt fel Kovinban és az mondta neki, hogy üzleti ügyben tartózkodik a községben. Radonov nagynénje ezután elmesélte a detektivnek, hogy unokaöccse gyakran jött Kovinba, ahol a tollat vásárolta ösz­­sze, de csak ritkán tért be hozzá. — Mit csinált Radanov, mikor leg­utoljára itt volt — kérdezte a detektív az öregasszonyt. — Bejött és megkért, hogy itt hagy­hasson egy csomagot. Megengedtem és azt mondtam neki, hogy tegye le az udvaron. Öcsém itthagyta a csomagot, de később visszatért és azt hiszem el­vitte. Zubovics detektív akkor átkutatta az udvart és az egyik sarokban egy ládá­ban rábukkant egy csomagra, melyből, mikor kibontotta, három tollaszsák került elő. A defektiv tüzetesen átvizsgálta a zsá­kokat és az egyiken vérnyomokat fedezett fel. Zubovics a zsákokat magával vitte Vr­­sacra. de — előzőleg nyolc kilométer hosszúságban — átkutatta a Brza és Vrba csatornák mentét, de nem akadt semmilyen nyomra. Zubovics defektiv a zsákokat Vrsacon átadta a nyomozó hatóságnak és ami­tor Radanov előtt felmutatták a gyiikos elsárpadt és nem tudott szólni. Később Radanov egykedvűen elmondot­ta, hogy a zsák az asszonynál volt amikor leütötte. Miután a holttestét a Dunába dobtam — mondotta — a zsákot magamhoz vettem és nagy nőném udvarán rejtettem el. A rendőri nyomozás megállapította hogy a zsákot a meggyilkolt Vacarescu Angelina elutazása előtt két nappal Ra­­f’:vo;et: Agca Bltolska-uJ'ca 17. szám alatti lakostól kérte kölcsön. Radivojcu Ágica kihallgatásakor fe'­­fsmerte azt a zsákot, melyet a meggyil­kolt asszonynak adott kölcsön. A véres zsák felfedezése a nyomozás szempontjából nagy jelentőséggel birt Zddig ugyanis semmi bizonyíték nem szólott Radanov Dusán bűnössége mel­lett csupán beismerő vallomása. Tekin­tettel arra, hegy a vádlott beismerő val­lomása egyedül nem elegendő, hogy a bíróság el is ítélje, okvetlenül szükséges vaiami közvetett vagy közvetlen bizo­nyíték, amely a vádlott bűnösségét iga zolja. A véres zsák, amelyet Radanov nagynéniénél találtak, megdönthetetlen bizonyítéka annak, hogy Radanov ölte meg és rabolta U a szeretőjét Vrsacon, Angelinét. A nadöraéc ax ui letet atepjáa zott töváb, amikor a bűnügy ujebb for­dulatot vett. KHosíák a Dunából a roeo; gyilkost asszony holttestét? A gíurgini rendőrség értesiíefte a vrsa­ci rendőrséget, hogy a napokban a köz­ség közeiében egy 33—40 évesnek látszó asszony holt­testét vetette partra a Duna. A holttest személyazonosságát a gíurgini rendőrség nem tudta megállapítani, mert a bulla már oszlásnak indult. A rendőrség nem tartja 'ehetetlennek ' egy a hokíest a meggyilkolt Varesa; ' igelináé. Ezt a feltevést megerősíti r íurgini rendörorvos jelentése, amely el­­’ondja, hogy a holttest négy-öt hete került a víz­be. A Hullán külső sérülés-eket Is találtak. A vrsaci rendőrség a nyomozást ebben az irányban is kiterjesztette. Belacrkvára szállították a rablógyilkost és az öccsét A vrsaci rendőrség Radanov Dusánt, a rablógyilkos vrsaci tollkereskedő/t és öccsét Radanov Sztevánt erős rendőri fedezettel átszállította Belacrkvára az ügyészség fogházába. Radanov Szteván a rablógyilkos öccse a nyomozást veze­ti rendőrtisztek véleménye szerint szin­tén résztvett a rablógyilkosságban és több bizonyíték szól amellett, hogy ketten együtt ölték meg Varescu Ar.geiinát. Radonov Dusán feleségét a rendőrség szabadlábra helyezte. Négyszemközt a rabló­gyilkossal Reggel 8 óra. A belacrkvai vonat in­­'itlása előtt meglehetősen élénk a vrsa­ci pályaudvar. A portás már régen be­szállást jelzett, amikor két bilincsekbe vert férfit kisér három rendőr. A furcsa menet megjelenése a vonat indulására váró utasok között nagy feltűnést kel­tett. Az egyik harmadosztályú kocsiban helyezkedett el a kis csoport és ugyan­oda szállt be a Bdcsmegyei Napló mun­katársa is. A rablógyilkos tolikereskedőt szem­mel láthatólag nagyon megviselte a bá­rom hetes fogság, kedélye azonban nem változott meg. Alig indul el a vonat, Ra­donov Dusán beszélni kezd. — Bizony kérem nagyon megbántam már, amit tettem, ezen most már nem lehet segíteni. Gyilkoltam, gyilkos va­gyok, bűnhődnöm kell érte és ha fel is akasztanak, akkor is csak annyit mondok: megérdemeltem. — Csak azt nem tudom megérteni, miért szenvedjen az én bilnöm miatt az öcsém. Neki kérem semmi köze nincsen a gyilkossághoz. Egyedül gyilkoltam meg Angeltoét. — Úgy hahóm, most Belacrkvára visz­nek. Pedig szívesebben maradtam volna Vrsacon a fogdában, mert ott nagyon jól bántak velem. — Nem sajnálja a gyermekeit? — kérdeztem. — Miért sajnálnám — válaszolt a rablógyilkos. — fin is árva voltam, fei­ne velked tern és megéltem. Nevelkedje­nek fel ők is a maguk erejéből. Belacrkvára érkezve jókedvűen bú­csúzott el tőlem a rablógyilkos. — A viszontlátásra a fötárgyalásoft — mondotta és azután egykedvűen elin­dult a rendőrök között a börtön fel&... para ilicsom-pa sztrozo minden jobb vae- és háztartási tírlet­­bea kapható imit Saccot és Vanzeítií visszaszállították a siralomházba Vanzettia kitört a téboly — Tüntetések Franciaországban Massachusetts állam legíeiső törvényszékének döntése ellen — Nem történt rendzavarás Vanzetti nővérének newyorki fogadtatásán Újabb bombarobbanások Pittsburgh an Bostonból jelentik: A Massachusetts legfelső törvényszék határozatának ki­hirdetése után Saccot és Vanzettit n fogházból visszsszáiíltották a siralomházba. A két halálraítélt karonfogva haladt v,' gig a fogház folyosóin és útközben el’ a • ladíak a fekete posztóval bevont villa­mos-szék mellett is. Velük együtt a sira­­lomházba kisérték Madeiros portugál ál­lampolgárt, akinek halálos Ítéletét a leg­­tV.sö törvényszék ugyancsak helyben­hagyta. Vanzettin szenwreiiátbatóan kitört a téboly. Folyton azt kiabálja, hogy vezessenek be rádiót a szobájába, hogy az egész vi­lágnak eipanaszoihassa a vele esett igaz­ságtalanságot. Sacco a legfelső törvényszék hatá­rozatát közömbösen fogadta és kijelentette, hogy nem is várt más döntést. Newyorki jelentés szerint Vanzetti nő­vérének, Luigia Vanzettlnek pénteki newyorki megérkezésénél és fogadtatá­sánál akg száz ember volt jelen és a kivonult rendőri készültségnek semmi div'ga nem akadt. Tüntetések Narcyban Saccoék kivégzése ellen Parisból jelentik: A Saccoék halálos Ítéletét helybenhagyó legfelső törvény­széki döntés ellen Nancybon körülbelül ezer ember za­jos tüntetést rendezett. Miután a naneyi olasz fökonzul bőrönd­jében csütörtökön bombát találtak, a rendőrség nagy készültséggel vette kö­rül az olasz konzulátus épületét, de sem itt, sem a tüntetés során nem került sor rendőri beavatkozásra. Tours város tanácsa elhatározva, hogy táviratilag fordul a párisi ameri­tejeid ki a Sacco—Vanzetti ügyben hozott legfelső törvényszéki határozat ellen. A Sing-Sing fegvház volt igazgatója meg van győződve Saccó és Vanzetti ártatlan­ságáról Bécsböl jelentik: A napokban Bács­­ben tartózkodott W. fi. Kirchwey dT., a Cofumbia-egyetem ismert tanára, Ame­rika legnagyobb fegyházának, a hires Sing-Singnek volt igazgatója, aki Sacco és Vanzetti sorsáról az újságíróknak így nyilatkozott: — A magam részéről mag vagyok győződve a két anar­chista ártatlanságáról oz akták alapos áttanulmányozása után és a nyilvánosság előtt is mindig ezt az álláspontot képviseltem. Az alibi-tanuk­tól eltekintve a leglényegesebb számom­ra az a tény, hogy Sacco és Vanzetti ió anyagi körülmények között éltek és előéletük alapján kizártnak látszik, hogy anyagi okokból kifolyó bűnök elköveté­sére képesek lennének. Kétségtelen, hogy a per lefolytatása igen hiányos és ennek Európákon az ujrafeívétel lenne az eredménye. Ezzel nem akarom azt mondani, hogy a bírák valamilyen okból igazságtalansá­got követtek el és most feltétlenül ra­gaszkodnak hozzá. Az a véleményem, hogy a birák bensöleg szilárdan meg vannak győződve Sacco és Vanzetti bű­nösségéről és nem akarják tűrni, hogy külső helyről az igazságszolgáltatás be­folyásol taísék. Bomba robbanások Piíts­­bnrgban Pittsburgból jelentik: Pénteken a Wesi-Elisabetbben két épületben bomba robbant feL a robbanás azonban emberéletben nem okozott kárt. A bombamerénylőket eddig nem sike­rült kézrekeriteni. A portugál kormány inter­veniál a ha'álraliéit Madei­ros érdekében Madridból jelentik: Lissaboni jelentés szerint a portugál kormány lépéseket tett, hogy Mrdelros halálbüntetését élet­fogytiglani fegybózzá változtassák át. Carbona tábornok táviratilag kérte Coo­­lidge elnököt az intervencióra. Az ir kormány a republikánusok ellen A nemzeti liga kizárta azt a képviselt,, akin ek a szavazatán mult a kormány sorsa Londonból jelentik: Dublini jelentés szerint John Jings képviselő, a nemzeti liga tagja, a pártvezetőség felszólításá­ra kilépett a pártból. A pártvezetőség azért szól itatta fel kilépésre a képvise­lőt, mart a legutóbbi parlamenti szava­záskor Jings távolléte mentette meg a kormány helyzetét. A kormány ottan beayujtott bizaJmaí­lansági indítvány mellett, mint ismere­tes, a parlamentben ugyanannyi szava­zat esett, mint a javaslat ellen és a* el­nök szavazata mentette meg a kormány számára a helyzetet. Hír szerint a kormány a legközelebbi napokban egy törvényt léptet életbe a republikánus párt dien, amelynek ká­­ayorteten kiirtását határozta «L

Next

/
Thumbnails
Contents