Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)
1927-08-19 / 230. szám
T~27 augusztus 19 BÁCSMEGYEJ NAPLÓ 9. oldal ff TŐZSDE Zürich, aug. 18. (Zárlat.) Bergrad 913 I >;ris 20.88, London 25.2175, Newyork 51:.75, Brüsszel 72.185. Milánó 28.285 Amszterdam 207.85, Berlin 123.35, Bee 7o.C7. Szófia 3.75, Prága 15.39, Varsó 58 Budapest 9C.55. Bukarest 3.215. Beograd. aug. 17. (Zárlat.) Paris 23.3.9 Lt r.dcn 276.85, Newyork 56.89, Genf !C.96.”0, Milánó 310.50, Berlin 13.54, Bee: 8.C22, Prága 169, Budapest 9.942. Szórtéi gabonatőzsde. Aug. 18. A csü terlöki piacon a következő árak szere peitek: Búza 302.50 dinár. Tengeri mór zsolt ab 'raktár 225—230 dinár. Takar irányárpa 225—227.50 dinár. Sörárpa 252.50—255 dinár. Zab 160 dinár. Bab 29C—3CO dinár. Rozs 245» dinár, őrlemények: Uj lisztek árai augusztus—októberi szállításra: 0-ás liszt gg. 490 dinár O-ást g. 490 dinár, kettes főzőliszt 470 dinár, ötös kenyérliszt 450 dinár, hetes 320 dinár, nyolcas 230 dinár. Korpa 210 dinár. Irányzat: változatlan. Kínálat, kereslet: lényegtelen. Szombor! tőzsde. Aug. 18. Uj bűzt: Bácskai vasút 295—297.50 dinár. Uj rozs: Bácska vasút 71—72 kgr. 270—275 dinár. Ui zab: Bácska vasút 182.50. Uj árpa:Taikarmányi 61—62 kgr. 230—233 dinár, takarmány! 63—64 kgr. 245—250 dinár, tavaszi 65—66 kgr. 270—275. Tengeri: Bicska vasút 207.50—210 dinár. Liszt Ogg. 440—460 dinár. Og. 440—460 dinár. 2-es 410—430 dinár. 5-ös 380—400 dinár 6-os 340—360 dinár. 7-es 290—310 dinár. |8-as 210—220 dinár. Finom korpa: 185— 190. Irányzat: lanyha. Novlszadl terménytőzsde. Aug. 18. Bu fát Bácskai 78 kilós 295 dinár. Bácskai Tfc—79 kilós 297.50—300 dinár. Szer érni jfe kilós 295—207.50 dinár. Árpa: Bács kai 66 kilós 265—270 dinár. Szerémi £-265 dinár. Zab: Bácskai 205—207.50 ír. Kukorica: Bácskai 214—215 dinár, eskaí fehér 240—245 dinár. Szerémi Is Indija, reláció Beograd 215— .rwv dinár. Bánáti 212.50—215 dinár. Járt! Bácskai Og. 442-50—445 dinár. Og Mprtcat 435—440 dinár. Kettős számú bácskai 420—425 dinár. Ötös bácskai $0—345 dinár. Hatos számú bácskai —345 dinár. Hetes számú bácskai 1220—285 dinár. Korpa: Bácskai jutazsáj kokban 192.50—195 dinár. Irányzat: lány iba. Fcrga'cm: 17.5 vagon búza, l vagon I zab, 11 vagon kukorica, 7 vagon liszt. 3 vagon korpa, össze.1 eu 39.5 vagon. Pénteken a görögkeleti ünnep miatt nem lesz hivatalos tőzsde-forgalom. Bad: esti gabonatőzsde. Aug. 18. A gabonatőzsdén a forgalom lényegesen u.egnövckeőctt. Ennek és a chicagói ár] cmeikedć ,éknek a hatása aiatt a kész- J árupiacon a búza . . a rozs 25, a zab 50 'fillérrel emelkedett,-a határidőpiacon pej dig meg nagyobb a drágulás: az októberi búza 22, a márciusi 12, az októberi I rizs 58. a márciusi 28 fillérrel eme’keđett. j Hivatalos árfolyamok penge-értékben ja haiáridöpiaeon: Búza októberre 31.38— 31.50, zárlat 31.44—31.46, márciusra 133.80—33.90, zárlat 33.8 2-33.86, májusra 34.36, rozs augusztusra 28.56. októberre 128.28—28.58, zárlat 28.48—28.50, márciusira 29.66—29.84. zárlat 29.74—29.76. A j készárupiaccn: Búza 30.30—31.50, rozs 28—28.25, árpa 24.50—25.50, sörárpa 126.50—33, tengeri 24.50—24.80. zab 21— '■22.25. repce 44—45. korpa 18.25—18.50. 1 Budapesti éitéktözsde. Aug. 18. Magyar Hitel 945, Osztrák Hitel 53, Kereskedelmi Bank 134, Magyar Cukor 234.5, ! Georgia 22.4. Rimamurányi 132.3, Salgó 86.2. Kőszén 772. Bródi Vagon 4. Beocsini Cement 257, Nasici 184. Ganz Danubius 222, Ganz Villamos 190, Rcskányi 14. Athenaeum 30. Nova 48.5. Levante 27. Pesti Hazai 250. Irányzat: tartott. Chicagói gabonatőzsde. Aug. IS Búza szeptemberre 142.625, decemberre 147.125, márciusra 150.25. -Tengeri szeptemberre 112.—, decemberre 115.875, márciusra 119.—, szeptemberre 48—. j Zab decemberre 51.875. márciusra 54.75. Rozs szeptemberre 95.75. decemberre Olvassa el, mert mindenkit érdekel! Ingyen és bérmentve!! r I r r 1 » r s •• mi n min A maga nemében páratlan kiáll tá. u értékes tartalmú háromnye vü (szerb-horvát, magyar, némM) rád (»árjegyzékei odúnk ki rzeptember elején, me'yben az 1927/28, én a neri .a', an o! és kiizépeurópai összes ajdonsiofokat rész etasen é» áttekint íztaea Ismcrletjü :. Ezt az értékes könyvet mindenkinek ingyen és bérmentve 1 S>ge é épen fenti árjegyzékhez, költségeink részbeni megtérítése fejében 1.0 d.nár beküldése ellenében ( észpénzben vaay bé yegben) bérmentve szállítjuk mi denkinek a közel 75 oldal lerjede'mr, ugyancsak háromnyelvű rádiószakkönyvet, melyben sok kapcsolási és ismertetési rajz van, mig a szakismertető rész mindenki által könnyen érthetően foglalkozik magával a rádiótudománnyal Ez a szakkönyv nélkülöz etetlen mindenki rész re, ki a rádió után érdeklődik. A könyv tartalma: Vízállás A noviszadi hidrotechnikai hivatal jelentése szerint a jugoszláv vizek mai állása a következő: Duna: Bezdán 289 (+7). Apatin 362 (—), Bogojevó 360 (+16), Vukovár 304 (+10, Palánka 264 (+4), Noviszad 260 (+4). Zeirmn 134 (—2T. Pancsefó 114 (—2). Szmederevó 2?3 (—1). Orsóvá 172 (—1). Dráva: Oszijek 214 (+60). Száva: Mitrovica 55 (—1), Beograd 70 (0). Tisza: Szenta 30 (+10). A rádió általános ismeitetése Rádióhullámok és hullámhossz A rádiólámpa és annak működése A fejha'vgató és hangszóró A forgókondenzálor és öninduktióstekercs A transformátor Az izzító ellenái'ás A modern fűtő. és anódtelep Az anódpótló Az antenna és ép tése Világidőszámitás Accumulatortöltés közvetlen egyenáramú há'ó atból A transformátor helyes bekötése Leadóállomások táblázata Morseiskola föld és annak az Lámpáknál előforduló hibák sok táblázat, kiszámítási kulcs és részletes HBAKERESO-KULCS A nagy érdeklődésre való tekintet et SÜRGŐSEN küldje be rendelését, mert az első kled -s gyorsan c'fogy és szeretnök, ha a rádióbarátok mielőbb h z áju'halnának ehhez a könyvhöz. KONR4TH D. D., SUBÖTICA Telelőn 6-23 Pašićiva ul ca 1 T slék levágni is bele Ideni Telefon 6-23 Név: Lakhely ........................... utolsó posta . BHRW.r'''-» ~ ->*-.« y.tíavrrífmrv: »*«^i*5JK15r3liWW»!WriísaB*r A KÖZSÉG GYERMEKE EGY CSECSEMŐ REGÉNYE (46 mondani a feleségének: Asszonyom, a férje nem azért fogadta a gyermeket örökbe, mert gyengéd szive van. hanem azért, mert ő az apja!« Es aztán, ha nem is igy történne, Elza is anya, a gyerek édes szülője, akinek egy napon megtelhetik a szive vágyakozással és eljüvagyunk mi ketten egymásnak. De mivel Isten akarata volt az, hogy a gyermeket a mi kapunkban találtuk, mint jó keresztényeknek nem szabad hagynunk hogy továbbra is uccasarkon maradjon. Majd meglátjuk, mit teszünk vele. hova küldjük, de nem vesszük a házunk-Irta: NUSICS BRANISZLÁV Fordította: CSUKA Z0LTÁ1' Szima ur megrémült eme javaslat hallatára. Egyik sógornője már a házban volt, az, aki a hozománnyal járt együtt és most a felesége javaslatára a másikat is a házba kellett volna fogadnia. Megtölteni a házat íógornőkkel nem jelentett volna mást, mint pansziót nyitni a sógornők számára, ahol felesége nővéreit az ő költségére neveljék. Ez a gondolat egyszerűen megrémítette. Már látta is magát, mint panszióigazgatót, mindén szobában egy zongorát, minden zongora mellett egy-egy zenetanárt, látta a házat, amint megtelik szabónőkkel, divatárusnökkol, levélhordókkal, látta az asztalokat, kanapékat telve kottákkal és divatlapokkal, látta az albumokat amelyeken ez díszeleg: »Poésie«, látta az asztalát, a mint túl van halmozva számlákkal és látott mindent, amivel az örökbefogadás járna. Mindeme kép előtt, amelyek, mint a hideg vihar zúgtak át a lelkén, Nedeljkovics Szima ur megrettent és kész volt a határozottal. Inkább járt volna éjjel-nappal az uccákon, hogy a kitett gyermekeket összegyűjtse, inkább megtöltötte volna velük a házat, semhogy sógornőcskék részére pansziót nyisson. Míg más boldog emberek postabályegek gyűjtői lesznek, anszikszkártyákat, régi pénzt és más ilyen apró-oseprö dolgokat gyűjtenek. Szima urnák nem maradt más bátra, mint az, hogy vagy sógornőket, vagy kitett gyermekeket gyűjtsön. És ö inkább ezt az utóbbit választotta, mint az előbbi gyűjteményt. De abban a pillanatban, amikor a döntő szóra akarta nyitni a száját, valami sötét gondolat jutott az eszébe. Ez a gondolat átvillámlott az agyán és olyan buta arcot vágott rá. mint az, akinek ma Jut eszébe, hog^ tegnap volt utolsó határideje a váltója kif’zsíéséntk. És ime, mi jutott eszébe. Ha a talált gyermeket a házában tartja és puha szivére hivatkoznék a felesége előtt, vájjon Elza meg fog-e nyugodni? Az eddigi sikeríslcmrigek után nem fog-c most, mikor a gyermek már a házban lesz, egy szép napon jelentkezni és azt hét a gyereke után, hogy a keblére szorítsa. És egy szép napon például — mindezt Szima ur a messzeségben látta — ott sétál ő Bosziljka asszonnyal a Kalimegdánon. előttük a kis tót szolgáló tolja a gyerekkocsit, amelyben a kisgyermek, kezében a csörgővel boldogan gőgicsél. Ahogy ott sétálnak, egyszer csak jön velük szemben Elza, oldalán egy tüzoltó-steigerral, vagy a hetedik gyalogezred zenekarának egy trombitásával és abban a pil'aüatban anyai szive nem engedi továbbra is visszatartani a titkot, felsikolt, könnyek törnek elő a szeméből, kikapja a gyereket a kocsiból és könnyek között, csukló Sírással mondja:- Ab, Szima ur, köszönöm, köszönöm, csak most látom, hogy ön milyen nemes ember, látszik, hogy igazán édesapja a gyereknek, akit velem hozott a világra! Mindezt Szima ur egy perc, egy másodpere, egy pillanat leforgása alatt látta és hallotta. Sőt még azt is látta, hogy felesége, Bosziljka hogyan esett ezek után eszméletlenségbe, a nővére hogyan hivta az embereket segítségül, az anyós hogyan kezdte a kalimegdáni sétány kellős közepén esernyővel ütni a veje fejét és végül a tüzolíó-steiger, avagy a hetedik gyalogezred trombitása hogy ütötte hátba Elzát, mondván: «Most megtudtam a múltadat, te piszkos kigyó, gyűlöllek, megöllek, te utolsó ringyó. (A tűzoltók és a bandatrombitások mindig versben beszélnek, valahányszor szerelemről van sró). És mikor mindezt hallotta, látta és meggondolta, szegény Szima ur annyira megijedt, hegy egy pillanatra elfogta a reszketés, fáradtan lehajtotta hát a fejét és hosszan hallgatott. Ézt a hosszú hallgatást végül is Bosziljka asszony szakította félbe: — Te bizonyára a javaslatomról gondolkozol? — Igen... gondolkodom... — felelte Szima ur és a kezét véglg' uzta a homlokán, mintha el akarta volna űzni azokat a borzalmas gondolatokat, amelyek a homloka alatt összegyülekeztek. — Na és mit határoztál? — Semmit... nem kell nekünk lelenc... elegen ba. Te is úgy találod Bosziljka, hogy igy van ez rendjén? — És a nővéremet? ^ — Hát... izé... elvben úgy határoztunk, hogy nem fogadunk örökbe senkit, nemde? — Azaz, hogy te igy határoztál, de én nem látom be. mért ne vehetnénk magunkhoz a másik nővéremet is. — Van ok. épen elég oka van annak! — kezdett csökönyösen védekezni Szima ur. — Először is a te nővéredet nem találtuk a házunk előtt. Máskép állna az ügy. ha asógornőcskét ott találnánk meg az uccán, becsavarva egy pelenkába, abban pedig egy levéllel. Másodszor pedig, másodszor... itt Szima ur nagyot fújt. mert az első indok sem volt valami szerencsés, a második pedig egyáltalában nem jutott eszébe. Bosziljka asszony haragosan hátat fordított a férjének és kikönyökölt az ablakba, Szima ur pedig Nedeljkóhcz ment. lehajolt föléje, hagyva, hogy a gyerek a bajuszát tépje, azt az apai örömöt érezve magában, amelyet minden apa érez, mikor a fia a bajuszát csitpália. Nedeljkó azonban, aki ezt a gyermeki kielégülést soha az életben nem érezte, mivel senki sem hajolt föléje. hogy a bajuszát téphesse, olyan barbár módon látott liozzá ehhez a munkához, hogy Szima ur szemébe könnyek szöktek, nem is véve figyelembe azt a bosszúságot, amit az okozott, hogy Nedeljkó csak a fekete bnjuszszálakat tépte ki, a fehéreket ellenben gondosan a helyükön liagvta. Mivel ilyenmódon Szima ur kedve hamarosan elpárolgott, hogy apai örömeit kielégítse. Bosziljkához fordult és megkérdezte.: — Hát jő, mit gondolsz te. mit is csináljunk ezzel a gyerekkel? — Hát én tudom? — felelte Bosziljka asszony elégedetten. — Valamit mégis csak tennünk kell, nem viselkedhetünk kcreszíénydlénes módon. (Folyt, köv.)
