Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)
1927-08-19 / 230. szám
g. oldat. BACSMEGfEI NAPLÓ }v27 augusztus 1$ CIRKUSZ Egy aranyos nő A wannseei strandon igy szóit barátom, miközben felcibált a homokból: — Megállj, bemutatlak egy aranyos nőnek! Mielőtt meg tiltakozhattam volna, (ért csak időmeghatározásként mondom, mert eszemágában sem volt tiltakozni) már ott is álltunk a fiatal hölgy előtt. — Engedje meg, Gerda — fordult hozzá barátom — hogy bemutassam rnagánap Európa legjobb humoristáját. — Na nem épp a legjobb — szóltam közbe szerényen — de mindjárt utána jövök. Az aranyos nő vigyorgott. Duplán dühös voltam. Először is neon szeretem, ha valahol mint humoristát vezetnek fel. Ebből sose származhat semmi jó. Másodszor undorodom a vigyorgó nőktől. Mért is nem tiltakoztam a bemutatás ellen ... Barátom tiz perc múlva valami kifogással elúszott és magunkra hagyott az aranyos nővel Hogy őszinte legyek, a délután egész •jól eltelt. Gerda hangos volt. neveletlen volt, ordenáré volt, szóval amilyennek a strandon egy rendes nőnek lennie kell. Disznóságokat beszélt és a víz alatt olyan illetlenül csípett meg, hogy elpirultam. Este hétkor búcsúzni kezdtem tőié: — Megyek a kabinomba felöltözni. •— A viszontlátásra — felelte — én is megyek, a főbejáratnál találkozunk, szervusz. Eszemágában sein volt együtt menni be vele a városba. Magunk közt szólva, tiz lépésről leritt róla a foglalkozása: hogy nem tartozik amaz Azrák közé, akik csak egyszer szeretnek, aztán meghalnak. A strandon fütyülök a konvenciókra, de a városban mégsem szeretek egy csókbolt tulaidonosnöjével nyilvánosan ' mutatkozni. Epen ezárt elhatároztam. hogy a hátsó kijáraton távozom. Amikor öltözködésem befejeztem és a kabinajtót kinyitom, hát ott áfl az aranyos nő. — Én már félórája kész vagyok — csicsergett. Alit volt mit tenni, együtt utaztam be vele a Zoo-ig. Szerencsére a kupéban nem ült ismerős. Amikor kiszálltunk, melegen megráztam kezét: — Na, isten veled! — Hová mész? — kérdezte vésztjósló derűvel. — Ide, a Romanisches Caféba. — Nagyszerű — válaszolta — én is oda megyek. — Szervusz. — mondtam erre gorombán — én akkor a Conditorei Wlenbe htegyek. Elkezdett nevetni: — Milyen vicces vagy! És elindult mellettem a Conditorei Wien felé. A Kant-strasae sarkán megálltam. — Nézd, — mondtam az aranyos nőnek — hagyj engem békében, menj, ahova akarsz, de egymástól vegyünk azonnal érzékeny búcsút, mert már unom az életedet. Nem is felelt. Csak röhögött. Viharosan röhögött. Észbontóan röhögött. Az egész ucca bennünket nézett. Forrt a düh bennem: — Értsd meg, hogy' nem tréfálok, — magyaráztam neki. Gerda nekitámaszkodott a falnak: — Az a jó épp ... bruhaha ... benne, hogy olyan... brühehe... komoly pofával csinálod... heherehe... És jött. mint az árnyék mellettem. A hajamat téptem. Mit csináljak, hogy lemenjen a nyakamról? Ez a dög még képes bejönni velem a cukrászdába. Eh, nem fogom kiméin!. — Eredj a fenébe! — kiabáltam rá durván. A könnyei rögtön kicsordultak a ne-Vctd tői. Ráborult a vállamra és fülembe íogódakodva másfél liter vizet kacagott bele gallér ómba. Kénytelen voltam erélyesebb eszközökhöz nyúlni. Cipőin sarkával vonalat húztam a #t**lwron. — Ha ezt keresztül mered lépni — figyelmeztettem — úgy tüdőn váglak, hogy a dédunokád is hektíkásnak születik. — Tudóin, hogy’ gondolod, — fuldokolta vissza, azzal lement a kocsiutra, megkerülte a vonalat és jött utánam. Amikor utolért, rámkacsintott, hogy ő milyen jól megérti a viccet. A Kurfürstendamm sarkán odaléptem a rendőrhöz: — Kérem, ez a nő molesztál. Legyen szives, igazoltassa! A rendőr, mint egy fakutya, bámult Gerdára. Az aranyos nő ugyanis leült a járda szélére és úgy habotázott. — Ne higyjen neki — mondta aztán a rendőrnek, amikor annyira magához tért, hogy beszélni tudott, — ez az ur humorista. A rendőr rám nézett és a föléig szaladt szét a szája. Elkezdtem futni. Gerda utánam. A Conditorei Wien ajtajában elcsípett. Megálltam és nem mentem be. — Na mi lesz? — kérdezte erre. — Nézze, kérem — mondtam — mi ide nem mehetünk be együtt. Nekem idejárnak az összes ismerőseim, mit szólnának azok, ha egy olyan utolsó, repedtsarku szemetet vinnék közéjük, mint maga. Mars! Kémleltem a hatást. Elsápadt. Arcú rói eltűnt a nevetés. Végre! És dühösen sziszegte vissza: — Tudod mit? Most már juszt se megyek! Nem aranyos? Feleségül fogom venni, hogy végre egyedül lehessek. dió Megkezdték Szentán az agrárre víziót Elveszik a földei ásóktól a* a^r rtöívény Szamáról jelentik: Az agrárreformminiszteri rendelet érteimében Szentán most kezdték meg az agrárreviziós munkálatokat. Az agrárreviziós bizottság elnöke dr. Sandes Zdravkó, titkára Rariojkovics Zsivojin. A bizottság egyelőre letelepített és agrárföldben részesített egyéneket — ötven csetniket, két rokkantat, huszonhét' helybeli dobrovoüácot, háromszáz dobrovoiiácot és telepest, kilencvennyolc koloBistát, hatvanöt optánst — vizsgálnak felül, hogy az agrártörvény utasításainak megfeleltek-e: letelepedtek-e Széntan, épVtek-e házat, fizetik-e a földbárt. az adót és az ármenlesitési illetékeket. A bizottság azokat, akik nem felelnek meg a követelményeknek, megfosztja földjeiktől és az igy felszabadult földeket más dobróvwljác, optáns és helybeli , akik nem tartották be rende’ keléseit földmives szegény földigénylők közt fogja kiosztani. A munka két-három hónapig tart el és minden érdekelt köteles összes igazoló iratával megjelenni a bizottság előtt. Az agrárreviziós bizottság elsősorban visszajuttatta a városnak a törvény szerint megillető maximumot, ötszáztizennyolc holdat és azután osztják ki a megmaradt területeket nemzetiségi különbség nélkül, a földműveléssel foglalkozó Íökllgéíiylők közt. A bizottság minden egyes kérdésben javaslatot hoz és a javaslatot felterjeszti a növi szadi agrárhivatalhoz döntés végett. A döntés ellen az agrárrcínmminiszterhez lehet felebbezui. A város birtokait az állam költség m fölmérik. Ezek a munkálatok az agrá"n viziós munkálatokkal együtt készülnek cl. Újból sztrájkba léptek a budapesti vasipari munkások M'g nem vezettek eredményre a békéltető tárgyalások Budapestről jelentik: A vasipari sztrájkot a munkásság negyvennyolc órára felfüggesztette, mert Vass József népjóléti miniszter vette át a tárgyalások vezetését és ígéretet tett arra, hogy kétszer huszonnégy óra alatt rendezi a munkások és munkaadók közt felmerült vitát. Ez a negyvennyolc órás határidő szerdán este telt ■ le és amint előrelátható volt, ezalatt sem lehetett még tető alá hozni a megegyezést, mert a munkaadók ajánlata a munkásság kívánságaival szemben még mindig nem kielégítő és ezért a tárgyalások folytatását ismét el kellett halasztani. A szerdai tárgyalások befejezése után a munkásvezérek olyan kijelentéseket tettek, hogy a munkásságot igyekezni fognak a munka további folytatására rábeszélni, ez az igyekezetük azonban nem járt eredménnyel, mert csütörtök reggel a kei Ganz-gydrban már nem kezdték meg a munkát és a kőbányai Ganz-vagongydrban 2500. az óbudai Ganz-hajógyárban pedig 1700 munkás lépett ismét sztrájkba. Az Egyesült-Izzó gyártelepén megkezdő iiHt ugyan a munka, déltájban azonban a munkások valószínűleg értesültek a két Ganz-gyárban kiújult mozgalomról és pgy részük, körülbelül 1500 ember, itt is abbahagyta a munkát. Az egyezkedési tárgyalások ettől függetlenül tovább folynak és azt remélik, hogy ezen a héten mégis sikerül a megegyezést létrehozni. Városi tisztviselőt nem lehet áthelyezni A belügyminiszter az államtanács határozata alapján visszahelyezte Novíszadra dr. Markovlcs Giga tanácsnokot és az áthelyezés időtartamára muídijjaztajását rendelte el Az egész Vajdaság közigazgatási tisztviselőkarát érdekli, az a nagyjelentőségű elvi határozat, amelyet az államtanács dr. Markovics Giga, noviszadi kulturtanácsnoknak Pancsevóra történt áthelyezése ügyében hozott és amellyel hatálytalanította a belügyminiszter áthelyező rendeletét. Ismeretes, hogy dr Mitovanovies Milovau akkori noviszadi polgármester felfüggesztette dr. Markovics Giga tanácsnokot, mert a polgármester beiktatásán fehérnadrágban jelent meg. A közigazgatási bizottság felmentette a tanácsnokot és a belügyminiszter is csak feddésre ítélte, de dr. Markovicsot áthelyezte Pancsevóra, ami ellen a tanácsnok panasszal élt a» a határozatot és elrendelte Markovics tanácsnok visszahelyezését. A belügyminiszter csak most, hónapok múltán tett eleget az államtanács határozatának és augusztus tizennegyedikén kelt és csütörtökön Novi6zad város tanácsának megküldött rendeletében visszaheyezte Novíszadra dr. Markovics Gigát. Az elvi jelentőségű határozat szószerint a következőképen hangzik: — A belügyminisztérium BBB osztálya 1926 áprHix 22-ikén szolgálati érdekből dr. Markovics Giga noviszadi városi tanácsnokot hasonló minőségben Pancsevóra helyezte át. Az áthelyezést kimondó belügyminiszteri rendeletet az államtanács múlt évi október 20-ilcán 23.193. szám alatt megsemmisítette, mert ff *ttebr»#4e» kimondó rendeletnek hmi volt törvényes alapja és igy annak törvényességét az államtanács néni ismerhette el. — A Vajdaság területén a Nemzeti Tanács (Narodna Uprava) 1918. évi november 28-ikán hozott 1. számú határozata szerint a városoknak és községeknek az 1886. évi XXI. és XXII. törvények alapján őket megillető szervezeti szabályzatai érvénytelenekké váltak. Ennek folytán a, községi és városi tisztviselői állások betöltése nem e törvény alapján történt, miután az 1886-ik évi XXí. és XXII. törvénycikk erre vonatkozó rendelkezései ellentétben állottak az alkotmánnyal. Az 1886. évi XXil. törvénycikk 61. szakasza szerint a belügyminisztérium köteles volt a közigazgatás zavartalansága érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni. Az 1919. évi május nyolcadikén kelt, a belügyminisztérium szervezetéről szóló belügyminiszteri rendelet 2. és 10. szakasza szerint, mely rendelet az alkotmány 130. szakasza alapján törvényerőre emelkedett, dr. Markovics Giga annak idején Novszad város tanácsnokává neveztetett ki. Elrendelem, hogy dr. Markovics Giga részére, szolgálati érdekből attól a naptól kezdve, amikor annak idején, Noviszad város tanácsnokává neveztetett mentetett, e rendelet keltéig terjedő időre nyugdíj áliapitassék meg és jelen rendelettel noviszadi tanácsnoki minőségbe« Noviszadra reaktiváiiassék. Rajics, s. k. Dr. Boróta B ram szláv polgármester még csütörtök reggel sürgős átiratba« értesítette e-rrő! dr. Markovics Giga ta-' nácsnokof. akit azonnali szolgálattételr» szólított: U. Dr. Markovcs Giga péntek regx-1 foglalja el állását. Értesüléseink szerint, dr . Markovics Giga tanácsnok panasszal fogja megtámadni a belügyminisztérium rendeletének azt a részét, amely az áthelyezés« tartalmára nyugdíjaztatását rendelte d Dr. Markovicsnak, abban az esetben, ha az államtanács helyt ad benyújtandó panaszának, múlt évi április 22-ikétflt, számítva, vagyis tizenhét hónapra, teljes fizetés fog járni. ;____ Agyonszurta fiát egy szrémi gazdálkodó önvédelemmel és ittassá gal védekezik a gyilkos Noviszadról jelentik: Véres családi háború játszódott le kedden a Szrcmszkamitrovica melletti Lacsarák községben. Jankovics Nikola iaosaraki gazdálkodó egy szomszéd községben volt keresztelőn, ahonnan ittasan tért vissza. Amikor hazaérkezett, édesapja, Jankovics Péter jött elébe és az apa és fiú között szóváltás keletkezett. Jankovics Nikola felelősségre vonta apját, mert az, szerinte eladta valami holmiját 42 dinárért és a pénzt megtartotta magának Az apa azt mondotta, hogy ő nem kepott semmiféle pénzt, mire a fiú kést rántott és apjára támadt. A hatvankétéves öregember ekkor felkapott az asztalról egy bajonettet, amelyet kukoricamorzsolásra szokott használni és nagy erővel fia meiébe döfte. Jankovics Nikola összerogyott és azonnal meghalt A gyilkost a csendőrség letartóztatta, Jankovics Péter kihallgatásakor azzal védekezett, hegy mindaketten ittasak voltak, fia támadt rá és ő felheviilésébea nem is tudta mit cselekszik. Patent paradÍ£som*pasziroző minden jobb vas- és háztartási üzletben kapható 10T19
