Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)
1927-08-19 / 230. szám
2. oldal BÁCSMEGYE3 NAPLÓ 1927. augusztus 19 gyilkosságra való felhajtás miatt letartóztattak egy krnyajai földbirtokost Név leien levélíró közölte a rendőrséggel, hogy Jauch János gyil• koltatta meg Cziszler András krnyajai földbirtokost Szonibprból jelentik: Nagy feltűnést és izgalmat keltett Krnyaján, liogy a csendőrség letartóztatta a község leggazdagabb és legtekintélyesebb polgárát, Jauch Jánost és ennek volt béresét, Slezák Józseítd, akiket gyilkossággal vádolnak. A csonopljai csendőrparancsnokság és a szombori törvényszék kedden névtelen levelet kapott, melyben az ismeretlen levélíró bejelenti, hogy 1925-ben Slezák József, Jaucn János bérese gyilkolta meg Cziszler András krnyajai földbirtokost. Cziszler András Krnyaja egyik leggazdagabb földbirtokosa volt, aki a háború titán több száz hold földet és egy szép házat örökölt. A fiatal harmincegyéves földbirtokos 1923-ban megnősült, elvette a falu legszebb lányát, Müller Máriát, akinek apja földhöz ragadt szegény ember volt. A házastársak közt nem volt boldog családi élet és a faluban mindenki tudta, hogy Cziszler fiatal feleségének sokat udvarol Jauch János községi bíró fia, Ifjabb Jauch János. 1925 október 14-én este Cziszler felesége szüleinél volt és hét óra felé ment haza. A hálószoba ajtaját zárva találta, ami azonban nem tűnt fel neki. mert azt hitte, férje kiment a tanyára és feleđćkenységböl magával vitte a kulcsot. Mivel Cziszler kilenc óráig nem jelentkezett, bezárta a kaput és az udvaron levő nyári konyhába lefeküdt aludni. Másnap reggel meglepetéssel tapasztalta, hogy a hálószoba ajtaja még mindig zárva van. Rosszat sejtve, dörömbölni kezdett az ajtón, majd íétlárrflázta a szomszédokat és a tanyáról reggel beérkező -ősalédséget, akik feltörték a hálószoba ajtaját. Az ágyban holtan iekiidt Cziszler. a szájából még szivárgott a vér és lején egy revolver-golyó által iitctt seb tátongott. A csendőrséget azonnal értesítették és megindult rögtön a vizsgálat. A hálósz ibában levő asztalon a csendörök egy vadonatúj hatlövetű revolvert találtak, melyből egy golyó hiányzott. A nyomozás elsősorban azt igyekezett kideríteni, hogy gyilkosság, vagy öngyilkosság történt-e. Az asztalon talált revolver arra mutatott, hogy a földbirtokos gyilkosság áldozata, de miután Cziszlerné azt vallotta, hegy a revolvert ez ura kezéből még a csendőréé* megérkezése előtt egyik szomszéd vette ki és tette az asztalra, ez a föltevés kevés valószínűséggel bi-t. A, nyomozás során Cziszler halálának rejtélye még inkább bonyolódott. A fiatal asszony, akit több ízben kihallgattak a szombori törvényszék vizsgálóbiráia előtt, azt állította, hogy véleménye szerint . az ura azért vált meg az élettől, mert vérbajos volt. Ezzel szemben dr. Huhn Dezső volt szombori munkásbiztositó főorvos. aki kezelőorvosa volt a földbirtokosnak ís dr. Einchovn Péter krnyajai főorvos véleménye szerint Cziszlernek nem volt vérbaja, sem más komoly betegsége, ami miatt elkeseredhetett volna. A viz > gálát különben is megállapította, hogy a földbirtokoson halála előtt nem mutatkozott semmi lelki depresszió. A kritikus napon, délután kint volt a tanyán, jókedvűen intézkedett és egyik kocsisát berendelte Krnyajára, mert másnap Csonopljára akart menni, hogy ott termése értékesítése végett tárgyalásokat folytasson. A nyomozást nagyon megnehezítette, hogy nem lehetett pontosan megállapítani, hogy igaz-e, amit Czíszlerné állít: a revolvert valóban egyik odatévedt falubeli vette ki a halott kezéből és tette az asztalra. Bár a csendörség mindent megtett, hogy a rejtélyt kiderítse, a nyomozás eredménytelenül ért véget és a vizsgálatot beszüntették. A községben feledésbe ment már a dolog és az sem kellett nagyobb feltűnést, hogy a múlt év májusában ifjabb Jauch János feleségül vette a tragikus körülmények közt elhunyt Cziszler özvegyét. A névtelén levélíró két év után érdekes adatokat juttatott a hatóságok kezére. A levélíró közölte, hogy Cziszler halála napján, késő este az egyik krnyajai kocsmában tartózkodott, amikor feldúlt arccal megjelent Slezák József béres és Ifjú Jauch Jánost kereste. A fiatal földbirtokos nem volt a kocsmában, mire Slezák eltávozott, később azonban újból visszatért és ismét Jauch felől kérdezősködött. Cziszler halá'a után, két hét múlva Slezák kilépett Jauch szolgálatából és egy nyolc holdas birtokot vásárolt Krnyaja közelében. A közölt adatok alapján a csendőrség csütörtökön letartóztatta ifjú Jauch Jánost és Slezák Józsefet. A vizsgálat lefolytatására délután, kiszállt a helyszínre dr. Penza Pál vizsgálóbíró, aki kihallgatja a földbirtokost és a bérest. A nyomozás során még több szenzációs letartóztatás, várható. Bokanovszky nagy eredménynek tartja német-francia kereskedelmi szerződést A francia kereskedelmi miniszter Amerikába utazott Parisból jelentik: Közvetlenül, a német-francia kereskedelmi szelzödés aláírása után Bokanovszky francia kereskedelmi miniszter elutazott Parisból, hogy Le Havre-ban hajóra szállva az Lyvesült-ÁUamokba utazzék. Közvetlen elutazása előtt Bokano.’szky nyilatkozott a német-francia kereskedelmi szerződésről és a következőket mondotta: — A megállapodás egy egészséges gazdasági politikának a müve. A tárgyalások rendkívül nehezek voltak, azt azonban meg kell adni, hogy megérték a fáradságot. A szerződés annak a bizonysága, hogy mindkét részen erős az akarat a kiengcsztelődésre és hogy Locarno szelleme, a legjobb szellem érvényesült, amely gyakorlati eredményekbe vezetett. „Négy beteg ember vesztette el a világháborút“, — mondja dr. Rochs tábornok-főorvos Pathográfia a rharnei csatáról Berlin, augusztus* hó.y A »Dolchstoss«-legendáró.l — hogy a központi hatalmak azért vesztették el a világháborút, mert a pacifista-agifácio hátulról deorganizálta a frontot — komoly ember nem beszél, amióta kontrndiktórikus eljárás során, a francia, német, és angol hadvezérek egymással por lemizáló emlékirataiból kiderült. hegy a mariiéi csatában dőlt el a háborít sorsa. Amikor Joffre tábornoknak sikerült itt a párisi autotaxikon a frontra expediáit utolsó tartalékkal döntő vereséget mérni a németekre, a világháború harmadik hónapjában végérvényesen győzött az ántánt. Ludendorft ezt épp úgy tudta, mint Foch. Ettől kezdve a központi hatalmak már csak azért harcoltak, hogy átmeneti sikerekkel kedvező helyzetet teremtsenek egy' esetleges béketárgyalásra. A sors azonban másként rendelkezett... A martiéi csata lefolyásáról és jelentőségéről számtalan tanulmány jelent meg. de a legeredetibb véleményt most hullottam rólu egy futballmeccsen. Véletlenül összekerültem ugyanis dr. Erich Rochs nyugalmazott tábornok-főorvossal, aki a háború első hónapjaiban a főhadiszállásén teljesített szolgálatot és természetesén kitünően ismerte a nagy ütközet hadvezéreit. — Négy beteg ember vesztette el a mariiéi csatát és ezzel a világháborút — jelentette ki az öreg orvos, amikor erről kezdtünk beszélgetni. — Akik a mariiéi ütközetről vaskos tanulmányokat adnak ki. elfelejtik, hogy nemcsak taktikai szempontok vannak a világon, hanem orvosi szempontok is. elsősorban pszichológiaiak. Ha egy világtörténelmi jelentőségű ütközet vezetését rábízzák négy súlyosan beteg emberre, akkor azt az ütközetet el kell veszteni. El is vesztettük. A mariiéi vereség történelmi méltatása nem a hadtörténész feladata, hanem az orvosé. — Érdemes lenne ezzel foglalkozni — biztattam a kedves öreg doktort — mindenesetre újszerű felfogása a történetírásnak. — Ne gondolja. Egv svájci törzstiszt, Bircher altábornagy könyvet irr - a marnei csatáról, és abban külön fejezetet szentel a hadvezérek egészségi állapotának. Bircher is orvos, a katonai hivatás mellett sebészi Drakszist folytat. Csodálkozó arcot vághattam, mert szinte bocsánatkérőleg jegyezte meg: . — Svájcban a hadsereg roppant demokratikusan van berendezve. A svájci hadseregszervezet. mint olyan, nem érdekel, ezért visszatértem a mariiéi csatára: — Mi baja volt Moltke tábornagynak? — Mindenekelőtt az.- hogy nem volt katona. Képzeljen el egv hadvezért, aki hangulatember. álmodozó lélek, egy költő. , Ráadásul kimondottan misztikus hujatru. Mindenki tudta róla. hogy nyílt hive., volt Rudolf Steiner-nek. a spiritiszta apostolnak. Udvari intrikák csináltak belőle főszáílásmestert. Emlékszem, hogy amikor megjött a főhadiszállásra, Schlicffet gróf. a vezérkar operációs osztályának főnöke kétségbeesve panaszkodott nekem: »Mit kezdjek az isten szerelmére ezzel az emberrel, akinek fogalma sincs az operációs gondolkozásról.« A síkom Moltkét Karlsbadban lente meg, ahol véredényelineszesedését gyógyitgatta. Súlyos betegen vonult hadba, az említett betegségéhez krónikus szivbillentyiigyulladás és szivizomrenyheség járult. Háromszáz kilométerre! a front mögött végezte a kúráját, ez érdekelte öt. nem is lehet csodálni, hogy elszalasztottá a döntő roham elrendelésére alkalmas pillanatot. Joffre egész stábjával kint volt a harcoló katonák közt. Szegény Moltke csak szeptember fl-ik'n határozta cl magát rá. hogy kiautózik a frontra, amikor már minden elveszett. () maga félév múlva meghalt, a szive végzett vele. — Gondolja, főorvos ur. hogy Moltke betegsége döntő befolyással lehetett az ütközet kimenetelére/ — Hát hogy a csodába ne. ö kunktátoroskodta el a kedvező alkalmakat a támadásra. Kétségtelen, hogy a betegség nem segiti elő az aktivitást. Ráadásul a közvetléti környezete szintén hasonló I err berekből állott, akik segítettek neki habozni. Ott volt például Bülow. Kćtsćg-J telenül a legképzettebb és a legintelligensebb tisztek egrike. Óriási érdemeket szerzett a békében a hadsereg kiképzése körül. Hnsz évvel korábban senki sem lett volna méltóbb a főparancsnoki tisztségre. De amikor a világháború kitört, már roppant öreg volt és olyan süliét, mint egy agyú. Amellett szintén érelmeszesedésben szenvedett. Egy beteg, öreg ember, akit a süketsége gyanaknóvá. mindenkivel szemben bizalmatlanná tett. El lehet képzelni, hogy nem sokat adott a fiatalabb vezérkari tisztek tanácsaira, akik valamennyien a gyors döntést ajánlották. Egy hadvezérnek nem Szabal doktrinérnek lenni, ■ Bulow pedig az veit a legnagyobb mértékben és nem tudott megszabadulni 'attól a kény szerképzett öl. hogy hadserege jobb szárnyát áttörés vészéivé fenyegeti. holott erről szó sem volt. fia a vezérkar javasolni próbálta, liogv a jobb szárny fölösleges megerősítésére szolgáló osztagokat máshol kellene felhasználni, Bülow szinte mániákusán tiltakozott. A taktika-szakértők szerint ez volt a legsulyosabb hiba. Én ehhez nem értek. de ha igaz. akkor nyugodtan mondhatom, hogy Biilow füibaia is hozzájárult a háború elvesztéséhez. —- Ki volt a vezérkari főnök? — A legbétegebb valamennyiük közt, von Lauensiein altábornagy. Százados kora óta súlyos basedow-kóros. amellett szervi szívbajban szenvedett Egy ember, akinek óvakodnia kellett minden felindulástól. Éppen alkalmas egy ütközet vezetésére! Állapota a harctéri izgalmak következtében egyre rosszabbodott. ami lehangolná és pesszimistává tette. A legfőbb gondja az volt. hogy. a felelősséget lerázza magáról, mindenben helyeselt Moltkénak és Bülownak. — És a negyedik beteg? — Heutsch. ő volt Mcltke bizalmasa. V háború előtt, 1914 tavaszán egyszer be akartam menni hozzá. Az adjutánsa közli, hogy megtiltotta, bárkit is beengedjenek a szobába. Eperohamai voltak és szégyelte. Szorgalmas, képzett tiszt, kitűnő szónok, de, epebaia következtében. pesszimistább még. mint Lauenstein. A melanchóiiát a német nyelv »fekete epé«-nek nevezi. Moltke mindenben rá hallgatott s képzelhető, hogy Heptsch sem a támadás elrendelésére biztatta. — Mikor adta ki Moltke a végzete* utasítást a visszavonulásra? — Szeptember nyolcadikán este. A taktikus-történetírók mind azt iriák, hogy érthetetlen, mért határozta el magát a hrdvezétőség erre. Pedig dehogy érther of len. csak ott kellett lenni akkor este Bülow lakásán. Az ágyban feküdt Lauen* stein betegen és különféle szereket szedett. ' hogv a szívműködését erősítse. Bülow. az előrehaladott arterioszklerotikus kétségbeesve jajgatott, hogy a jobbszárnyban egy lyuk van. amit csak ő képzelt oda. És ekkor belépett Heutsclt, az epebajos pesszimista, akinek a söíétenlátásához csak ez a két vészmadár hiányzott, Ök hárman határozták el a visszavonulást, amihez aztán Moltke, akinek sejtelme sem volt az egész hadihelyzetröl. hozzájárult, mert Heutsch ezt ajánlotta. És a vezérkari tisztek hiába téoték hajukat, a magasrangu hadikórhúz egy ok nélkül elrendelt és fejetlenül végrehajtott visszavonulással egy csapásra lerombolta az addigi sikereket. De hagyjuk, mind a négyen rég halottak ... A mérkőző csapatok felálltak a má-. sedik félidőre. Az öreg tábornok-főorvos lebarnult a sport pályára és talán a futballistákra gondolva maga elé mór» mogta: — Mens sana in corpore sann. (V.) I§y regse? AEROXON szeggel Á legjobb légyfogó a vHdgonl Minden üzletben kapható. Bolti ára 1 dinár
