Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)

1927-08-18 / 229. szám

13. oldal !927. augusztus 18. BÁCSMEGYEI NAPLÓ Délszerbia az idén 7C00 vagon é'el­­mlszert és 8100 vagon vágómarhát leg ekszportálni. Szkopljéből jelentik: A délszerbiai kivitel évröl-évre emelkedik és különösen a szalonikii kikötőből szál­lítanak rengeteget mezőgazdasági ter­ményt a Földközi-tengeri államokba. Az elmúlt esztendőben Görögország 250.000 darab jugoszláv származású aprómarhát és 38.000 darab nagy vágómarhát fo­gyasztott el. Szalonikiből azonkívül igen sok délszerbiai eredetű állat és élelmi­szer kerül a déli olasz tartományokba is. : Nehézségekkel küzdenek a román ál­lamvasutak. Bukarestből jelentik: A ro­mán kormány rendkívül módon ag­gasztja az a tény, hogy a román állam­vasutak deficitje havonta eléri az öt­­százmillió leüt. Még az Averescu-kor­­mány az elmúlt hónapokban felemelte a vasúti tarifát és ezzel az egyes kereske­delmi vállalatokat arra kényszeritette. hogy áruszállításaiknál ne vegyék igénybe a vasutat, hanem még a legtá­volabbi útra is autóközlekedést léptesse­nek életbe. Julius hónap folyamán a ro­mán vasutak deficitje elérte az egymil­­liárd leüt és a román kormány most kü­lönféle uj reformokkal kísérletezik, hogy a vasutak rentabilitását biztosítsa. Kommerciallzálják a jugoszláv vas­utakat. Beogradból jelentik: A közleke­désügyi minisztériumban már* nagyon szorgalmasan dolgoznak azon a terveze­ten, amellyel a vasutak kommercializálá­­sát akarják megvalósítani. Mielőtt azon­ban az egész tervezet végleges formát kapna, a minisztérium ankétot akar egy­behívni, hogy a miniszter az ország ke­reskedő köreinek a véleményét ebben a kérdésben kikérje. A szőlőtermelők boradókedvezménye. Noviszadról jelentik: A Vajdaságban ér­vényben levő 1892-ik évi »Borital és hus­­fogyasztási adókról szóló törvény« sze­rint azok a szőlősgazdák, akik szeszes­italok kimérésével nem foglalkoznak, ab­ban a kedvezményben részesülnek, hogy saját termésű boraik után, a házi szük­ségletre szánt bormennyiségért borital­­adó felében kedvezményes összeget fizet-, ;nek. A kedvezményes adótétel kiterjed az idegen községekben termeli borra is és .igényt tarthat arra a szőlő haszonbér­lője vagy haszonélvezője Is. Azok a sző­lősgazdák, akik a házifogyasztás szá­mára biztosított kedvezményre igényt tartanak, kötelesek évenként szeptember 15-éig igényüket a községi elöljáróság­nak, a városokban a jegyzői hivatalban bejelenteni. A bejelentés élőszóval teen­dő meg és bejelentendő a családtagok száma, a szőlőbirtok terjedelme, a házi­fogyasztásban felhasznált bor évi átlagos mennyisége és a nagybani (50 literen fe­lüli) eladásra szánt bor mennyisége hek­toliterekben. Deficit az 1926/27-es költségvetésben. Beogradból jelentik: A Glavna Kontrola kimutatása szerint az 1926/27-es költség­­vetési év január hónapjáig egy milliárd 240 millió volt Jugoszlávia deficitje. A Glavna Kontrola kimutatásából hiányzik még február és március hónapok költ­ségvetési kimutatása, azonban az elője­lek szerint a deficit ezekben a hónapok­ban emelkedett. Az uj költségvetési esz­tendő első hónapjai is nagy deficittel indultak, amelyet összegszerűen nem le­het még tudni. A vajdasági munkáskamara vrsaci képviselői. Vrsacról jelentik: A vajda­sági munkáskamarába a vrsaci munkás­ság a következő képviselőket választotta meg: Werkmann Károly magánhivatal­nok, Kelemen János, Szladek Ede és Her­­cog János munkások. Helyettesek: Da­­nics Gyúró, Kämmerer Bernhardt, Hor­váth István, Pikár József és Valter Já­nos. Villanytelepet akarnak létesíteni a ju­goszláv Duna-esésnél. Beogradból jelen­tik: A Duna esését Dolnja Milanovácnál villamos erőfejlesztési célokra akarják kihasználni. Luther berlini mérnök ebben az ügyben egy pontosan kidolgozott tervezetet nyújtott be a jugoszláv és a román kormánynak. Ez a villanyköz­pont nemcsak Jugoszláviát, hanem Ro­mánia egyes nagyobb gyártelepét is el­látná áramfejlesztő anyaggal. Beogradi ipari körökben, de a kereskedelemügyi minlsztériufnban is sokat foglalkoznak ezzel a nagy horderejű tervezettel. STRAND-FÜRDŐRUHÁK legolcsóbban kaphatók KLEIN JENŐNÉL Novlsad, Vei. Becskerek és Senta. SPORT A zagrebi tenni 3zszövetség betil'otta a Harlmann-sarlegért meg­­ke d'tt városközi mérkőzéseket A vajdasági városok néhány héttel ez­előtt körmérkőzést kezdtek a Hartmann­­serlegért. A városközi tenniszmérkőzé­­seket az egész Vajdaságban nagy érdek­lődéssel kisérték és a mérkőzéseknek nagy részét már le is játszották. A bá­náti körmérkőzések sorsa eldőlt és Becs­kerek válogatott csapata a vrsaciak fe­lett aratott 9:2 arányú győzelme után a legjobb bácskai csapattal kellett volna mérkőzni. A zagrebi tennisz-szövetség azonban váratlanul minden indokolás nélkül a to­vábbi mérkőzéseket betiltotta. A vrsaci Tennisz Klub a következő táviratot kap­ta a tennisz-szövetségtől: — Értesültünk arról, hogy a vrsaci Tennisz Klub tagjai meg nem engedett városközi mérkőzéseken játszanak, a liartmann-serlegért. A játélzjog felfüg­gesztésének terhe mellett minden további mérkőzést a legszigorúbban megtiltunk. Tennisz-szövetség. A zagrebi tennisz-szövetség rendelete sportkörökben nagy feltűnést keltett. Fodor Henrik tárgyalása Beogradban Budapestről jelentik: Fodor Henrik dr. a PLSz főtitkára Beogradban, úgy a magyar követséggel, mint a beogradi ha­tóságokkal a napokban tárgyalásokat folytatott a magyar futballcsapatoknk Jugoszláviába való akadálytalan beutzá­­sa tárgyában. A tárgyalások során kide­rült, hogy a magyar csapatok beutazása elé a jugoszláv belügyminisztérium gör­dít akadályokat, miután a külföldi csa­patok közül többen, mint például a bécsi Simmering igen botrányosan viselkedett Jugoszláviában. A profi labdarugó szövetség főtitkárá­nak tárgyalásai ezért nem is jártak si­kerrel, de Fodor Henrik dr. biztatást ka­pott arra nézve, hogy a magyar futball­csapatokra vonatkozólag a jugoszláv ha­tóságok . megváltoztatják álláspontjukat ha kölcsönösen biztosítani lehet a futball­csapatok akadálytalan beutazását. A Szuboticai Sport motor- és kerék­párversenye. A Szuboticai Sport kerék­párszakosztálya ötvenéves fennállása al­kalmából augusztus 21-én délután fél 3 órai kezdettel nagyszabású motor- és kerékpárversenyt rendez a vásártéren. Délelőtt 11 órakor a verseny résztvevői motorokon és kerékpárokon a kaszinó előtti térről felvonulnak. A rendezőség kéri, hogy a felvonuláson minél nagyobb számmal jelenjenek meg. A versenyek­re és a felvonulásra naponta este 7—8 óra között lehet jelentkezni a Horváth­­féle sörcsarnokban. A felvonuláson a leg­szebben feldiszitett kerékpár tulajdono­sát jutalmazzák. A dijak és az érmek a Sudár-cukrászda kirakatában (Alekszan­­drova-ucca) megtekinthetők. A budapesti MAC evezőscsónakjának jugoszláviai turautja. Noviszadról jelen­tik: Dr. Siklóssy György, Kövecses György és Buzinkay Zoltán, a MAC is­mert evezősei szombat délben Budapest­ről egy kormányos kétevezős csónakon Turn-Severinbe indultak. Utazásuk első éjszakáját Mohács alatt, a második éj­szakát Almásnál töltötték, mindkét eset­ben a Duna partján vert sátrakban. A MAC evezőscsónakja, orrán a MAC kék­sárga griffmadaras zászlajával, kedd délelőtt érkezett Noviszadra és a novi­­szadi Danubius evezősegylet csónakhá­zában kötöttek ki. Az evezősök 720 kilo­méteres útra vállalkoztak. Csónakjuk 10 méter hosszú és az evezősökkel együtt 280 kiló, óránként átlag 22 kilométert tet­tek és remélik, hogy péntek este elérik' ütjük végállomását, Turn-Severint. Az evezősök elismeréssel nyilatkoztak a ju­goszláv határközegek előzékenységéről. Az evezősök kedd délben folytatták Út­jukat és kedd este Beogradba érkeztek, ahol az éjszakát töltötték. Majd a három evezős kitönü kondicióban van és vissza­felé az utat hajón fogják megtenni Buda­pestig. Mii eii Mimii is Bitet az összes is o.atipusokkal és villapeniionátus svájci minta szerint Bécs villanegyedében. »294 B. Freylers Nchfg., Wien I., Kolowratring 9 és XHI./Wenzgasse 19 Tel. 96-2-50 85-6-21 Kér<eii képet prospektust és ref írenclákat I A KÖZSÉG GYERMEKE EGY CSECSEMŐ REGÉNYE (45 Irta: NUSiCS BRANISZLAV Fordította: CSUKA ZOLTÁf' így végre nagynehezen végrehajtotta a tervet, a melyet a regény írója és Nedeljkovics Szima ur a ze­netanárra bíztak. HUSZONNYOLCADIK FEJEZET Amelyben Nedclykovics Szima ur majdnem mü­­yyti]tő lesz és Bosziljka asszony, a felesége, gye - mekek helyett eszméket hoz a v lágra. Közben Nedeljkó az uccaajtó küszöbéről a szerencse küszöbére lép, de nem lesz boldog, már csak azért sem, mert ebben az esetben a regény be lenne fejezve, már pedig a legényirónak még néhány fejezetre van anya i « Nedeljkó, mintha csak be lett volna avatva Nedelj­kovics ur terveibe, a maga részéről is mindent megtelt hogy Szima urat támogassa. Mikor a tanár az ajtó előtt 'hagyta, Npdeljkó, aki egy teljes óráig illedelmesen vi­selkedett, olyan sírásban tört ki, hogy még azt a felsőbb emeleteken is meg lehetett hallani. Nedeljkovics Szima ur, látva, hogy a zenetanár valami nőhöz csatlakozik, valósággal kétségbeesett és gondokkal terhelten tűnődött a különböző lehetősége­iken, mint a kikötő parancsnoka, akitől a vihar elrabolta' a hajót és most a nyílt tengeren tánoltatja. De súlyos gondjaiban egyszerre csak felderült az arca,mert a kapu előtt hirtelen felhangzott az előtte már annyira ismerős orditás. Ez abban a pillanatban történt, mikor Szima ur fiatal feleségével, Bosziljka asszonnva! épen a teát itta Szima ur letette a kanalát, ártatlan arcot vágott és fele­ségéhez fordult­— Nem hallod Bosziljka, mintha valahol gyerek sírna? Bosziljka asszony hallgaiódzott, aztán otthagyva a teát az asztalon, az ablakhoz futott, kinézett és ösz­­szecsapta a tenyerét: — Szent isten! — Mi az? — ugrott fel meglepetten Szima ur. még mindig olyan ártatlannak tettetve magát, mint a ma született bárány. — De gyere, gyere csak ide, nézd csak! Gyere az ablakhoz nézd csak, mi van az ajtó előtt. Szima ur az ablakhoz lépett és szinleg hatalma­san meglepődött. — Valami csomag? — Ugyan, milyen csomag, hát nem látod, hogy csapkod a kezecskéivel és hogyan sir? — Hitemre! — mondotta Szima ur még mindig nagyon meglepődve — de hát honnan kerül ez a gye­rek az ajtónk elé? Bosziljka asszony csengetett és Szima megpa­rancsolta az inasnak, hogy menjen az uccára és néz­ze meg, mi van az ajtó előtt. Kis idő múlva az inas visszatért és magával hozta Nedeljkót, aki látva, hogy a szobában van, olyan kedvesen rámosolygott Szima urra, hogy annak a hátán végigszaladt a hideg arra a gondolatra, hogy Bosziljka asszony észreveszi ezt a tekintetet. — Nézd csak, milyen szép, fejlett gyerek! — kiál­totta Bosziljka asszony. Ezeknél a szavaknál Szima ur megint összerez­zent, mert eszébe jutott, hogy a gyerek erősen hason­lít rá, mint apjára és ezt esetleg Bosziljka asszony is észreveheti. Szerencséjére azonban Bosziljka asszony habár alaposan megnézte a gyereket, nem fedezett fel ha­sonlatosságot. Látva, hogy ezt a veszélyt is szerencsé­sen megúszta, Szima ur gyorsan végighuzta a kezét a gyerek pelenkájában és kihúzott egy cédulát, ame­lyet hangosan felolvasott a feleségének. A cédula ol­vasásánál Szima ur szemébe könnyek gyülekeztek és meghatottan mondotta: — El sem hiszed, milyen puha szivem van az ilyen esetekben. Ahányszor csak észreveszek egy kitett gyermeket, könnyek szöknek a szemembe! — Elhiszem! — mondotta az asszony. — Tudod mit, drágám — folytatta Szima ur mintha ebben a pillanatban jutott volna eszébe — hogy lenne, ha mind a ketten ilyen gyengéd szivüek lennénk és örökbe fogadnánk ezt a gyereket. Nekünk úgy sem lesz gyerekünk . . . — Na, de ki tudja, mit hoz a nappal, mit az éj­szaka . . . — Hát az igaz, sok csoda történt már meg a vi­lágon, miért ne kaphatnék én is gyereket? Nem dob­tam meg kővel az Istent, de... —Szima ur ennél a »de« szócskánál kissé zavarba jött nem tudva, tulaj­donképen hogyan is folytassa a szerencsésen elkezdett mondatot — de... a dolgok állása szerint, úgy ahogy vannak, nincs édes gyerekünk. — Ah, milyen kegyetlen néha az Isten! — sóhaj­totta Bosziljka asszony. — És milyen nyers! — tette hozzá Szima ur mintha ezzel azt akarta volna mondani, hogy épen ő az, akinek oka van az istenre panaszkodni. — Igen! — toldott meg Bosziljka olyan hangon,| amilyennel a szomorúságban a részvétet szokták ki­fejezni. — Tehát — folytatta Szima ur — a dolgok állása szerint, úgy ahogy vannak, másszóval a tények szerint pillanatnyilag nincsen gyermekünk. — Nincsen! — erősítette meg határozottan Bo­sziljka asszony, az egyszerű igazságot. — Hát mit gondolsz, mi lenne, ha ezt a gyereket, akit az ajtó előtt találtunk, örökbevennénk és felne­velnénk? Bosziljka asszony ilyen határozott javaslat előtt elkomolyodott, gondolkodóba esett, végül is ezzel a kérdéssel fordult a férjéhez: — Először mondd meg, olyan biztos vagy abban, hogy nem lesz gyerekünk? — Ezt a kérdést azonban olyan hangon tette fel, mint amilyent a hitelező hasz­nál akkor, midőn kétségbeesetten azt kiáltja az adósá­nak: »De hát egyáltalában nem is gondol arra, hogy az adósságát kifizesse?!« Szima ur először Nedeljkóra nézett, olyan tekin­tettel, mint amilyennel az ember a kifizetett váltóra szokott pillantani, vállat vont és megint csak »a dolgok állására, úgy ahogy vannak« hivatkozott, azonkívül az1 istenre és isten ujjára. Mivel Bosziljka asszony nem igen támaszkodhatott az isten ujjára, maga is belátta, hogy döntenie kell. — Hát jól van, Szima! — mondotta — de gondol-, kozzunk fölötte komolyan és éretten! Ezt a gyereket, akkor ápolni kell, fölnevelni, neveltetni... — Na persze! — mondotta Szima ur. — És miért kínlódjunk, amikor kaphatunk olyan gyereket is, akit már felneveltek, ápolgattak, nevel* tettek? . . . — Hogyan gondolod? — Hát igy, miért ne fogadhatnád te örökbe az én fiatalabb nővéremet? Mert már tizennyolcesztendős1 lesz, felnevelték, neveltették... (Folyt kövj

Next

/
Thumbnails
Contents