Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)
1927-08-18 / 229. szám
13. oldal !927. augusztus 18. BÁCSMEGYEI NAPLÓ Délszerbia az idén 7C00 vagon é'elmlszert és 8100 vagon vágómarhát leg ekszportálni. Szkopljéből jelentik: A délszerbiai kivitel évröl-évre emelkedik és különösen a szalonikii kikötőből szállítanak rengeteget mezőgazdasági terményt a Földközi-tengeri államokba. Az elmúlt esztendőben Görögország 250.000 darab jugoszláv származású aprómarhát és 38.000 darab nagy vágómarhát fogyasztott el. Szalonikiből azonkívül igen sok délszerbiai eredetű állat és élelmiszer kerül a déli olasz tartományokba is. : Nehézségekkel küzdenek a román államvasutak. Bukarestből jelentik: A román kormány rendkívül módon aggasztja az a tény, hogy a román államvasutak deficitje havonta eléri az ötszázmillió leüt. Még az Averescu-kormány az elmúlt hónapokban felemelte a vasúti tarifát és ezzel az egyes kereskedelmi vállalatokat arra kényszeritette. hogy áruszállításaiknál ne vegyék igénybe a vasutat, hanem még a legtávolabbi útra is autóközlekedést léptessenek életbe. Julius hónap folyamán a román vasutak deficitje elérte az egymilliárd leüt és a román kormány most különféle uj reformokkal kísérletezik, hogy a vasutak rentabilitását biztosítsa. Kommerciallzálják a jugoszláv vasutakat. Beogradból jelentik: A közlekedésügyi minisztériumban már* nagyon szorgalmasan dolgoznak azon a tervezeten, amellyel a vasutak kommercializálását akarják megvalósítani. Mielőtt azonban az egész tervezet végleges formát kapna, a minisztérium ankétot akar egybehívni, hogy a miniszter az ország kereskedő köreinek a véleményét ebben a kérdésben kikérje. A szőlőtermelők boradókedvezménye. Noviszadról jelentik: A Vajdaságban érvényben levő 1892-ik évi »Borital és husfogyasztási adókról szóló törvény« szerint azok a szőlősgazdák, akik szeszesitalok kimérésével nem foglalkoznak, abban a kedvezményben részesülnek, hogy saját termésű boraik után, a házi szükségletre szánt bormennyiségért boritaladó felében kedvezményes összeget fizet-, ;nek. A kedvezményes adótétel kiterjed az idegen községekben termeli borra is és .igényt tarthat arra a szőlő haszonbérlője vagy haszonélvezője Is. Azok a szőlősgazdák, akik a házifogyasztás számára biztosított kedvezményre igényt tartanak, kötelesek évenként szeptember 15-éig igényüket a községi elöljáróságnak, a városokban a jegyzői hivatalban bejelenteni. A bejelentés élőszóval teendő meg és bejelentendő a családtagok száma, a szőlőbirtok terjedelme, a házifogyasztásban felhasznált bor évi átlagos mennyisége és a nagybani (50 literen felüli) eladásra szánt bor mennyisége hektoliterekben. Deficit az 1926/27-es költségvetésben. Beogradból jelentik: A Glavna Kontrola kimutatása szerint az 1926/27-es költségvetési év január hónapjáig egy milliárd 240 millió volt Jugoszlávia deficitje. A Glavna Kontrola kimutatásából hiányzik még február és március hónapok költségvetési kimutatása, azonban az előjelek szerint a deficit ezekben a hónapokban emelkedett. Az uj költségvetési esztendő első hónapjai is nagy deficittel indultak, amelyet összegszerűen nem lehet még tudni. A vajdasági munkáskamara vrsaci képviselői. Vrsacról jelentik: A vajdasági munkáskamarába a vrsaci munkásság a következő képviselőket választotta meg: Werkmann Károly magánhivatalnok, Kelemen János, Szladek Ede és Hercog János munkások. Helyettesek: Danics Gyúró, Kämmerer Bernhardt, Horváth István, Pikár József és Valter János. Villanytelepet akarnak létesíteni a jugoszláv Duna-esésnél. Beogradból jelentik: A Duna esését Dolnja Milanovácnál villamos erőfejlesztési célokra akarják kihasználni. Luther berlini mérnök ebben az ügyben egy pontosan kidolgozott tervezetet nyújtott be a jugoszláv és a román kormánynak. Ez a villanyközpont nemcsak Jugoszláviát, hanem Románia egyes nagyobb gyártelepét is ellátná áramfejlesztő anyaggal. Beogradi ipari körökben, de a kereskedelemügyi minlsztériufnban is sokat foglalkoznak ezzel a nagy horderejű tervezettel. STRAND-FÜRDŐRUHÁK legolcsóbban kaphatók KLEIN JENŐNÉL Novlsad, Vei. Becskerek és Senta. SPORT A zagrebi tenni 3zszövetség betil'otta a Harlmann-sarlegért megke d'tt városközi mérkőzéseket A vajdasági városok néhány héttel ezelőtt körmérkőzést kezdtek a Hartmannserlegért. A városközi tenniszmérkőzéseket az egész Vajdaságban nagy érdeklődéssel kisérték és a mérkőzéseknek nagy részét már le is játszották. A bánáti körmérkőzések sorsa eldőlt és Becskerek válogatott csapata a vrsaciak felett aratott 9:2 arányú győzelme után a legjobb bácskai csapattal kellett volna mérkőzni. A zagrebi tennisz-szövetség azonban váratlanul minden indokolás nélkül a további mérkőzéseket betiltotta. A vrsaci Tennisz Klub a következő táviratot kapta a tennisz-szövetségtől: — Értesültünk arról, hogy a vrsaci Tennisz Klub tagjai meg nem engedett városközi mérkőzéseken játszanak, a liartmann-serlegért. A játélzjog felfüggesztésének terhe mellett minden további mérkőzést a legszigorúbban megtiltunk. Tennisz-szövetség. A zagrebi tennisz-szövetség rendelete sportkörökben nagy feltűnést keltett. Fodor Henrik tárgyalása Beogradban Budapestről jelentik: Fodor Henrik dr. a PLSz főtitkára Beogradban, úgy a magyar követséggel, mint a beogradi hatóságokkal a napokban tárgyalásokat folytatott a magyar futballcsapatoknk Jugoszláviába való akadálytalan beutzása tárgyában. A tárgyalások során kiderült, hogy a magyar csapatok beutazása elé a jugoszláv belügyminisztérium gördít akadályokat, miután a külföldi csapatok közül többen, mint például a bécsi Simmering igen botrányosan viselkedett Jugoszláviában. A profi labdarugó szövetség főtitkárának tárgyalásai ezért nem is jártak sikerrel, de Fodor Henrik dr. biztatást kapott arra nézve, hogy a magyar futballcsapatokra vonatkozólag a jugoszláv hatóságok . megváltoztatják álláspontjukat ha kölcsönösen biztosítani lehet a futballcsapatok akadálytalan beutazását. A Szuboticai Sport motor- és kerékpárversenye. A Szuboticai Sport kerékpárszakosztálya ötvenéves fennállása alkalmából augusztus 21-én délután fél 3 órai kezdettel nagyszabású motor- és kerékpárversenyt rendez a vásártéren. Délelőtt 11 órakor a verseny résztvevői motorokon és kerékpárokon a kaszinó előtti térről felvonulnak. A rendezőség kéri, hogy a felvonuláson minél nagyobb számmal jelenjenek meg. A versenyekre és a felvonulásra naponta este 7—8 óra között lehet jelentkezni a Horváthféle sörcsarnokban. A felvonuláson a legszebben feldiszitett kerékpár tulajdonosát jutalmazzák. A dijak és az érmek a Sudár-cukrászda kirakatában (Alekszandrova-ucca) megtekinthetők. A budapesti MAC evezőscsónakjának jugoszláviai turautja. Noviszadról jelentik: Dr. Siklóssy György, Kövecses György és Buzinkay Zoltán, a MAC ismert evezősei szombat délben Budapestről egy kormányos kétevezős csónakon Turn-Severinbe indultak. Utazásuk első éjszakáját Mohács alatt, a második éjszakát Almásnál töltötték, mindkét esetben a Duna partján vert sátrakban. A MAC evezőscsónakja, orrán a MAC kéksárga griffmadaras zászlajával, kedd délelőtt érkezett Noviszadra és a noviszadi Danubius evezősegylet csónakházában kötöttek ki. Az evezősök 720 kilométeres útra vállalkoztak. Csónakjuk 10 méter hosszú és az evezősökkel együtt 280 kiló, óránként átlag 22 kilométert tettek és remélik, hogy péntek este elérik' ütjük végállomását, Turn-Severint. Az evezősök elismeréssel nyilatkoztak a jugoszláv határközegek előzékenységéről. Az evezősök kedd délben folytatták Útjukat és kedd este Beogradba érkeztek, ahol az éjszakát töltötték. Majd a három evezős kitönü kondicióban van és visszafelé az utat hajón fogják megtenni Budapestig. Mii eii Mimii is Bitet az összes is o.atipusokkal és villapeniionátus svájci minta szerint Bécs villanegyedében. »294 B. Freylers Nchfg., Wien I., Kolowratring 9 és XHI./Wenzgasse 19 Tel. 96-2-50 85-6-21 Kér<eii képet prospektust és ref írenclákat I A KÖZSÉG GYERMEKE EGY CSECSEMŐ REGÉNYE (45 Irta: NUSiCS BRANISZLAV Fordította: CSUKA ZOLTÁf' így végre nagynehezen végrehajtotta a tervet, a melyet a regény írója és Nedeljkovics Szima ur a zenetanárra bíztak. HUSZONNYOLCADIK FEJEZET Amelyben Nedclykovics Szima ur majdnem müyyti]tő lesz és Bosziljka asszony, a felesége, gye - mekek helyett eszméket hoz a v lágra. Közben Nedeljkó az uccaajtó küszöbéről a szerencse küszöbére lép, de nem lesz boldog, már csak azért sem, mert ebben az esetben a regény be lenne fejezve, már pedig a legényirónak még néhány fejezetre van anya i « Nedeljkó, mintha csak be lett volna avatva Nedeljkovics ur terveibe, a maga részéről is mindent megtelt hogy Szima urat támogassa. Mikor a tanár az ajtó előtt 'hagyta, Npdeljkó, aki egy teljes óráig illedelmesen viselkedett, olyan sírásban tört ki, hogy még azt a felsőbb emeleteken is meg lehetett hallani. Nedeljkovics Szima ur, látva, hogy a zenetanár valami nőhöz csatlakozik, valósággal kétségbeesett és gondokkal terhelten tűnődött a különböző lehetőségeiken, mint a kikötő parancsnoka, akitől a vihar elrabolta' a hajót és most a nyílt tengeren tánoltatja. De súlyos gondjaiban egyszerre csak felderült az arca,mert a kapu előtt hirtelen felhangzott az előtte már annyira ismerős orditás. Ez abban a pillanatban történt, mikor Szima ur fiatal feleségével, Bosziljka asszonnva! épen a teát itta Szima ur letette a kanalát, ártatlan arcot vágott és feleségéhez fordult— Nem hallod Bosziljka, mintha valahol gyerek sírna? Bosziljka asszony hallgaiódzott, aztán otthagyva a teát az asztalon, az ablakhoz futott, kinézett és öszszecsapta a tenyerét: — Szent isten! — Mi az? — ugrott fel meglepetten Szima ur. még mindig olyan ártatlannak tettetve magát, mint a ma született bárány. — De gyere, gyere csak ide, nézd csak! Gyere az ablakhoz nézd csak, mi van az ajtó előtt. Szima ur az ablakhoz lépett és szinleg hatalmasan meglepődött. — Valami csomag? — Ugyan, milyen csomag, hát nem látod, hogy csapkod a kezecskéivel és hogyan sir? — Hitemre! — mondotta Szima ur még mindig nagyon meglepődve — de hát honnan kerül ez a gyerek az ajtónk elé? Bosziljka asszony csengetett és Szima megparancsolta az inasnak, hogy menjen az uccára és nézze meg, mi van az ajtó előtt. Kis idő múlva az inas visszatért és magával hozta Nedeljkót, aki látva, hogy a szobában van, olyan kedvesen rámosolygott Szima urra, hogy annak a hátán végigszaladt a hideg arra a gondolatra, hogy Bosziljka asszony észreveszi ezt a tekintetet. — Nézd csak, milyen szép, fejlett gyerek! — kiáltotta Bosziljka asszony. Ezeknél a szavaknál Szima ur megint összerezzent, mert eszébe jutott, hogy a gyerek erősen hasonlít rá, mint apjára és ezt esetleg Bosziljka asszony is észreveheti. Szerencséjére azonban Bosziljka asszony habár alaposan megnézte a gyereket, nem fedezett fel hasonlatosságot. Látva, hogy ezt a veszélyt is szerencsésen megúszta, Szima ur gyorsan végighuzta a kezét a gyerek pelenkájában és kihúzott egy cédulát, amelyet hangosan felolvasott a feleségének. A cédula olvasásánál Szima ur szemébe könnyek gyülekeztek és meghatottan mondotta: — El sem hiszed, milyen puha szivem van az ilyen esetekben. Ahányszor csak észreveszek egy kitett gyermeket, könnyek szöknek a szemembe! — Elhiszem! — mondotta az asszony. — Tudod mit, drágám — folytatta Szima ur mintha ebben a pillanatban jutott volna eszébe — hogy lenne, ha mind a ketten ilyen gyengéd szivüek lennénk és örökbe fogadnánk ezt a gyereket. Nekünk úgy sem lesz gyerekünk . . . — Na, de ki tudja, mit hoz a nappal, mit az éjszaka . . . — Hát az igaz, sok csoda történt már meg a világon, miért ne kaphatnék én is gyereket? Nem dobtam meg kővel az Istent, de... —Szima ur ennél a »de« szócskánál kissé zavarba jött nem tudva, tulajdonképen hogyan is folytassa a szerencsésen elkezdett mondatot — de... a dolgok állása szerint, úgy ahogy vannak, nincs édes gyerekünk. — Ah, milyen kegyetlen néha az Isten! — sóhajtotta Bosziljka asszony. — És milyen nyers! — tette hozzá Szima ur mintha ezzel azt akarta volna mondani, hogy épen ő az, akinek oka van az istenre panaszkodni. — Igen! — toldott meg Bosziljka olyan hangon,| amilyennel a szomorúságban a részvétet szokták kifejezni. — Tehát — folytatta Szima ur — a dolgok állása szerint, úgy ahogy vannak, másszóval a tények szerint pillanatnyilag nincsen gyermekünk. — Nincsen! — erősítette meg határozottan Bosziljka asszony, az egyszerű igazságot. — Hát mit gondolsz, mi lenne, ha ezt a gyereket, akit az ajtó előtt találtunk, örökbevennénk és felnevelnénk? Bosziljka asszony ilyen határozott javaslat előtt elkomolyodott, gondolkodóba esett, végül is ezzel a kérdéssel fordult a férjéhez: — Először mondd meg, olyan biztos vagy abban, hogy nem lesz gyerekünk? — Ezt a kérdést azonban olyan hangon tette fel, mint amilyent a hitelező használ akkor, midőn kétségbeesetten azt kiáltja az adósának: »De hát egyáltalában nem is gondol arra, hogy az adósságát kifizesse?!« Szima ur először Nedeljkóra nézett, olyan tekintettel, mint amilyennel az ember a kifizetett váltóra szokott pillantani, vállat vont és megint csak »a dolgok állására, úgy ahogy vannak« hivatkozott, azonkívül az1 istenre és isten ujjára. Mivel Bosziljka asszony nem igen támaszkodhatott az isten ujjára, maga is belátta, hogy döntenie kell. — Hát jól van, Szima! — mondotta — de gondol-, kozzunk fölötte komolyan és éretten! Ezt a gyereket, akkor ápolni kell, fölnevelni, neveltetni... — Na persze! — mondotta Szima ur. — És miért kínlódjunk, amikor kaphatunk olyan gyereket is, akit már felneveltek, ápolgattak, nevel* tettek? . . . — Hogyan gondolod? — Hát igy, miért ne fogadhatnád te örökbe az én fiatalabb nővéremet? Mert már tizennyolcesztendős1 lesz, felnevelték, neveltették... (Folyt kövj
