Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)
1927-08-18 / 229. szám
1927. augusztus 18 A Vajdaságnak köszönhető a jugoszláv kendertermelés emelkedése A jugoszláv kendertermelés az utóbbi évek alatt rohamosan emelkedett. 1925- ben Jugoszlávia már a negyedik helyet foglalta el az egész világ kendertermelésében és csak a hatalmas kiterjedésű Oroszország, a Filippi-szigetek és Olaszország termelt több kendert, mint Jugoszlávia. Ez az emelkedés kizárólag a' vajdasági termelők fáradhatatlan szorgalmának tudható be. , 1921-ben 30.433 hektár föld volt kenderrel beültetve és azon 212.032 métermázsa kender termett, átlagosan hektáronként 9.96 métermázsa. Nyers kender kivitelre került 66.783 métermázsa 33 millió dinár értékben, kócból 41.833 mé'termázsát vittünk ki, 11.6 millió dinár értékben, kötéláru 4.239 métermázsa került kivitelre 3.6 millió dinárért, vagyis :összesen 48.2 millió dinár értékben ketrült kivitelre. I 1922-ben az átlagos hozadék 7.71 méitermázsa volt hektáronként és a kivitel összege 112.9 millió dinárra rúgott. 1923- ban az átlagos termés hektáronként 7.72 mázsát tett ki és kivitelre került 1C0.8 millió dinár értékű. 1924- ben 10.09 métermázsa volt az átlagos termés, a kivitel értéke 164 millió dinár. 1925- ben az átlagos termés hektáronként 11.82 métermázsa volt, a kivitel 128.3 millió dinár. Ezek a számok igazolják a kendertermelés rohamos emelkedését. Amig 1923- tan 166.040 métermázsa kender termett, '1925-ben már 433.C88 métermázsára emelkedett a termelés. * 1923 ban 44.844 métermázsa kender került kivitelre 76 millió dinár értékben, 1925-ben ez a szám 77.613 métermázsára és 110 millió dinárra emelkedett. Eszerint 1925-ben a kivitelre került kender mennyisége az előző évhez képest tnegkétszereződött. Sajnos azonban az érték nem kétszereződött meg, mert a kender ára közel a felére csökkent. Ez a hatalmas áresés érzékenyen,sújtotta ,11. kereskedelmünket, külkereskedelmi mérlegünketi-'tfermelőinket és kérdésessé tette a kendertermelés rentabilitását. • A kendertermelés szempontjából három vidék kerül legelsősorban figyelembe: a Vajdaság, Oszijek környéke és Nis vidéke. Az ország többi részeiben is termelnek kendert, de jelentéktelenebb menynyiségben és főleg, mint háziipar kerül ifeldolgozásra. A kivitelre szánt kender legnagyobb részben, mint félgyártmány kerül kivitelre. Kendergyár van a Vajdaságban 35. de a háború utáni gazdasági viszonyok több gyárat arra kér.yszeritettek, hogy üzemét beszüntesse. A sertéshizlalás moderniz ilása A sertésáraknak nagyarányú hullámzása már jóideje foglalkoztatja a sertéshizlalással nagyban foglalkozó • országokat. A piacoknak sertésekkel való egyenlőtlen arányú ellátása rendszerint ?. sertésárak hullámzását idézte elő. Ha egyik-másik vásáron a sertésárak szilárdak voltak és az irányzat emelkedő volt, a legközelebbi vásárokon olyan nagymérvű volt a felhajtás, hogy j az irányzat ennek következtében ellany- j hűlt és az árak visszaestek. És igy alig! lehetett egy és ugyanazon vásáron egy- I mást^övetö két vásárnapon egyforma j árat elérni, ami természetesen nagymér- j tékben megzavarta a sertéshizlalással foglalkozók számításait. A németországi 'sertésvásárokon teljesen azonos állapotok vannak és ez a körülmény arra késztette a német íudománuyt, hogy a konjunktúra hullámzások okait kikutassa és megállapítsa. Arthur Hanau okleveles gazdász »Milyenek lesznek a sertésárak« címmel érdekes tanulmányt irt, mely a mi gazdáinkat is érdekelni fogja. A szerző j sokéves személyes tapasztalatai alapján: amelyeket 1896—1913. években eszkő-1 fclcSMEGYEI NAPLŐ 11. oldal zölt tanulmányaiból merített, megállapítja, hogy a sertésárak nagymérvű hullámzása természetes összefüggésben van azza a körülménnyel, hogy a vásárokra mennyi sertés került felhajtásra. A. kínálat hullámzása adja meg a sertésárak képződésének jellegét. Mitől függ tehát a sertésvásárokn ik sertésekkel való ellátása — kérdi Hanau? És azt a választ adja erre a kérdésre, hogy a sertésfclhajtás mérve a sertéseleség árképződésétől függ. Természetesen a hizlaláshoz szükséges takarmány, illetve eledel ára a legnagyoob tényező a sertéshizlalásnál' és a hizlaldák jövedelmezőségére döntő befolyással van. Sajnos az erre vonatkozó statisztikai adatok nem eléggé kimeritőek és megbízhatók. A rendelkezésére állott adatok csak a burgonya és árpa árára vonatkoznak és nem engednek elég biztos következtetést a készáru árképződésére. A tanulmány hosszasan foglalkozik a valutaárak stabilizálása óta képződött piaci árakkal, amelyek kisebbméryü árhullámzást mutatnak, mint amilyenek a háboruelőfti időkben előfordultak. Mindent egybevetve Hanau arra a megállapításra jut, hogy az utóbbi másfél esztendőben tapasztalt kedvezőbb termelési viszonyok a sertéspiacokon a felhajtást élénkebbé fogják tenni. Ennek következményeképen nagyobb felhajtással, de kevésbé kedvező sertésárakkal kell számolni. Különösen a jövő év áprilisában, májusban és júniusban a sertésárak erős visszaesésével kell számolni, mert a sertésárak hanyatló koajunkturamozgalma ezekben a hónapokban különben is erős lanyhulásra enged következtetni. Ezzel szemben júliustól októberig az irányzat bizakodóbb és szilárdulásra hajló lesz és az első félesztendő mély árai messze elmaradnak. Hanau behatóan foglalkozik a takarmányozás modernizálásával és arra a meggyőződésre jut, hogy a burgonyaszáritás jövedelmezöbbététele döntő befolyással lesz a hizlalás rentabilitására. Hogy milyen tempóban sikerül a takarmányozás kérdését megoldani és a takarmányárakat olcsóbbá tenni, azt nem lehet mégjósolni, de bizonyos, hogy annak lehetősége és valószínűsége me$t van és az sok tekintetben a tudomány és a gazdák kéz-kézben való együtthaladásától függ. Ä Vajdaság az ország területének egyíizedével, az össz’akosság egyletedével az egyenes adék öszszegéből egynegyedei fizet A pénzügyminisztériumnak most közzétett hivatalos adatai szerint az elmúlt évben Jugoszláviában egyenes adó címén 7,764.011,028.38 dinár folyt be. Ebből az összegből az egyes tartományokra a következő adóteljesítmények jutnak: Szerbiára, valamint Montenegróra 1,763.850,373.28 dinár, vagyis 22.72 %, Bosznia-Hercegovinára 1,052.486,168.62 dinár, vagyis 13.56 %, Dalmáciára 217.288,030.13 dinár, vagyis 2.80 %, Horvát-Szlavónországra 1,637.986,343.56 dinár, vagyis 21.09 %, Szlovéniára 1,093.525,997.97 dinár, vagyis 14.80 %, a Vajdaságra 1.998,874,128.82 dinár, vagyis.. 25.75 %. " Eszerint a Vajdaság 3.03^ %-kal ’többet fizet, mint a másóSifc''helyen levő’ bia és Montenegró, 4.6.6 %-kal többet, mint Horvátország és U-67 %-kal többet, mint Szlovénia. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a lakosság számaránya az egyes, tartományokban a következő: Szerbia és Montenegró 4,329.495, vagyis 36.03 %, Bosznia-Hercegovinában 1,889.920, vagyis 15.73 %, Dalmáciában 621.429, vagyis 5.16 %, Horvát-Szlavónországban 2.332.068, vagyis 19.42 %, Szlovéniában 1,056.464, vagyis 8.80 %, a Vajdaságban 1,787.438, vagyis 14.86 %. Eszerint a 14.86 % lakosságú Vajdaság 3.03 %-kal több adót fizet, mint az összlakosság 36.03 %-át magában foglaló Szerbia és Montenegró és 66 %-kal többet, mint az összlakosság 19.42 %-át kitevő Horvát-Szlavónország. A kiterjedést illetőleg az egyes területek nagysága a következő: Szerbia és Montenegró 10.335, vagyis 42.30%, Bosznia és Hercegovina 51.199, vagyis 20.55 %, Horvát-Szlavónország 36.956, vagyis 14.84%, Dalmácia 12.732, vagyis 5.13%, Szlovénia 16.197, vagyis 10.66%. Négyszer akkora területű Szerbia és Montenegró, a kétszerakkora Bosznia és Hercegovina kevesebb adót fizet, mint a Vajdaság. Az adóteljesítményekből közvetlen adó jut az egyes tartománykra.. Szerbia és Montenegróban egy négyzetméterre 16.840.27 dinár és fejenként 407.90 dinár. Bosznia és Hercegovinában 20.361.45 egy nézetméterre és fejenként 556-88 dininár. Horvát-Szlavonországban egy négyzetméterre 44.322.33 és fejenként 702.37 dinár. Dalmáciában egy négyzetméterre 17.853.28 és fejenként 349.33 dinár. Szlovéniában négyzetméterenként 67.514.11 és fejenként 1035.08 dinár. A Vajdaságban négyzetméterenként 75.236.15 és fejenként 1118.29 dinár. Eszerint a Vajdaságban egy lakosra közel háromszor annyi adó jut, mint Szerbiára es Montenegróra és kétszer annyi, mint Bosznia-Hercegovinára és másfélszer annyi, mint Horvát-Szlavonországban egy-egy fejre. A Vajdaság az ország kiterjedésének g'-’tizedével és az összlakosság egy hetedével az egyenes adók összegének egynegyedét fizeti. A jugoszláv ipar feließdiileset várják a jugoszláv-német kereskedelmi szerződéstől Politikai szempontok is siettették a szerződés megkötését A Közgazdasági Napló legutóbbi száma már foglalkozott a német-jugoszláv kereskedelmi szerződés várható eredményeivel és akkor egy kissé pesszimisztikusan Ítélte meg azokat a kereskedelmi előnyöket, amelyeket a két ország a kötendő kereskedelmi szerződésben biztosit egymásnak. A berlini lapok jelentései szerint a kereskedelmi tárgyalások már befejeződtek és a Berliner Tagblatt azt írja, hogy a szerződés m'nden fejezetében sikerült a legtöbb kedvezmény elvét biztosítani. A jugoszláv-német kereskedelmi tárgyalások különösen az utóbbi időben vettek tempót, mert Jugoszláviát, a kereskedelmi szempontokon kívül, politikai kérdések is előmozdították a tárgyalások gyors befejezését. Jugoszlávia külkereskedelmi mérlegek a legutóbbi esztendőben egy milliárd és 800 millióval csökkent, amely részben a gabonaárak csökkentésével is magyarázható, mert a kivitt mennyiség emelkedést mutatott a legutóbbi esztendőben, mert Jugoszláviának rendkívül fontos a német kereskedelmi szerződés megkötése, mert az ország a kereskedelmi mérlegén ezzel a szerződéssel is minden körülmények között javítani akar. Németországnak sem közömbös, hogy milyen kereskedelmi szerződést köt Jugoszláviával, mert Németország a jugoszláv ekszportban az ötödik helyet foglalja el. Az elmúlt esztendőben Ausztria szállította a legtöbbet Jugoszláviába, azután Csehszlovákia és Itália következtek. Jugoszlávia a német kereskedelmi szerződést már azért is forszírozta, mert a német kereskedelmi szerződéssel akar' ják az ország iparát fellendíteni. 1926- ban Jugoszláviába mindössze 384 millió dinár értékű ipari gépet hoztak be. Villanyszerelési cikkekből a behozatal nem volt több, mint 127 millió dinár. A német ekszportőrök a gép-bevitei terén nagy eredményt akarnak elérni és ezekben a tételekben a kereskedelmi szerződés igen sok kedvezményt is nyújt a német iparnak. A német tőke nagyon érdeklődik egy jugoszláv müselyetngyár alapítása iránt, amelynek Jugoszláviában minden feltétele megvan, hiszen az országban számos ceiluloze-gyár működik, de müselymet senki sem áilit elő. Amint a Bácsmegyei Napló munkatársa értesül, egy német ipari koncern ebben a kérdésben a tárgyalásokat a jugoszláv kormánnyal már meg is kezdte. A német kereskedelmi köröket azonban még mindig nagyon lehangolja a jugoszláv kormány merev magatartása, amelyet a német kereskedők letelepedési kérdésében foglalnak el. Jugoszláviának különösen az az érdeke, hogy a német kereskedelmi szerződés után emelkedjék azoknak a kiviteli cikkeknek a kivitele, amelyek iránt Németországban már eddig is igen nagy érdeklődés nyilvánult meg. Különösen az épületfa, a cellulózé, a tojás, szilva és nyersréz kiviteli statisztikájának emelkedésére számítanak. A jugoszláv-német kereskedelmi szerződéshez fűzött szkeptikus beogradi kommentárokra vonatkozólag Havas Imre, a Bácsmegyei Napló berlini munkatársa előtt a jugoszláv delegációhoz közelálló helyen a következő nyilatkozatot tették: — A szerződés tartalmát csak a beogradi kormány jóváhagyása után fogják nyilvánosságra hozni, ezért korai volt arról kritikát mondani. Általánosságban azonban annyit már ma is közölhetünk, hogy igenis jelentős engedményeket ért el a jugoszláv delegáció az export előmozdítása érdekében és emellett a hazai ipar védelme is biztosítva van. — A jugoszláv delegáció az elért eredménnyel teljes mértékben meg van elégedve és kétségtelen, bogy a két ország közötti gazdasági kapcsolat az aj egyezmény érvénybelépésével sokkal szorosabbá válik. Az uj szerződés egyes részeiben Németország különösen nagy engedményeket tett az SHS királyságnak. — Egyelőre a tárgyilagosság kedvéért csak annyit: ha a jugoszláv kereskedelmi delegáció, amelyet az ország legkiválóbb szakértőből állítottak össze megelégedetten hagyja el Berlint, semmi ok sincs arra, hogy annak ismerete ■‘kül a sajtó azt előre kritizálja. Uj rendeletben szabályozzák a vajdasági tartomány pénzügyi hatáskörét Szomborból jelentik: A három vajdasági tartomány választmányainak kiküldöttei a napokban közös konferenciát tartottak, hogy megtegyék előterjesztéseiket a belügyminiszternek a megyek likvidálása és a három tartománynak a likvidálás tartama alatti vagyonkezelése tárgyában kiadott rendeletével szemben. Ez a rendelet ugyanis több pontjában súlyosan érinti a tartományok pénzügyi autonómiáját és a községek feletti felügyeleti jogát. A belügyminiszter a tartományok képviselőinek meghallgatása után értekezletre hívta meg a beliigy-. külügy- és pénzügyminisztérium illetékes referenseit. A minisztériumok képviselői egyhangúlag a tartományok képviselőinek álláspontját, amelyet különösen a pénzügyminisztérium képviselője ajánlott elfogadásra, mint teljesen törvényes álláspontot. Az értekezlet állásfoglalása alapján Vukicsevics Velja miniszterelnök-belügyminiszter kijelentette a három Vajdasági tartomány képviselő! előtt, hogy a megyék likvidálása és a kerületek pénzügyi kezelése tárgyában uj rendeletet fog kiadni, amely nagyobb tekintettel lesz a tartományok pénzügyi önállóságára és a községek feletti ellenőrzési jogára is.
