Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)
1927-08-18 / 229. szám
KÖZGAZDASÁGI ^ A BÁCSMEOYEI NAPLÓ ÁLLANDÓ HETI MELLÉKLETE Az önbiztositás egy évi mérlege Augusztus 12-én tartotta a jégkárbiztositó szövetkezet, mint alkalmi egyesület, záró közgyűlését, amelyen a vetetőség beszámolt az elmúlt 1927. biztosítási év eseményéről. A beterejsztett hivatalos adatok szerint 91 fél biztosított a szövetkezetnél körülbelül 6100 katasztrális holdon 48778 mázsa gabonát. Befizettek a felek a biztosítás megkötésénél 243894 dinárt és az esetleges jégkárra ennek kétszereséről váltóbiztositékot adtak. A kezelési költség és a felmerült csekély jégkár összesen 16530 dinárt tettek ki, minélfogva a vezetőség most visszaadja a váltókat és a befizetett összegből visszafizet az időközi kamatokkal együtt 230.443 dinárt. Vagyis egy katasztrális hold gabona biztosítása átlagban 8 métermázsát alapul véve 2 dinár 20 parába került. Ezek a szuboticai önbiztositó szövetkezet idei működésének száraz adatai, amelyekből azonban nagyon sok tanulságot vonhatunk le. Eldönthetjük azt a vitát, amelyet ez év tavaszán e lap hasábjain folytattunk és amelynek keretében én a gyakorlati tapasztalatokra támaszkodva hirdettem az önbiztositás előnyeit, viszont ellenlábasaim elméleti alapon »de hä mégis« jeligével igyekeztek az önbiztositás eszméjét leteriteni és a társaságoknál való biztosítás egyedüli üdvösségét bebizonyítani. Nem kívánok ismét vitát provokálni s ezért kizárólag a fenti. jelentésből igyekszem a figyelemre méltó momentumokat kiemelni. Mindenek előtt megállapítom, hogy a szövetkezet ez évben megváltoztatva alapszabályait, kiterjesztette a biztosítást Szubotica város határain kívül fekvő területekre is. Sokaknak aggodalmuk volt emiatt, azonban ezek alaptalanoknak bizonyultak. Amint nem volt .jelentékeny jégkár Szubotica határain belül, úgy nem volt a határokon kívül fekvő ingatlanokon sem. Megtörténhetett volna, hogy Szubotica határain belül elveri a jég a gabonát, mig véletlenül ;a határokon kívül nem. Tehát mindenképpen helyes és üdvös volt az alapiszabályoknak ilyen irányú megváltoztatása, mert a szövetkezetre csak előny, ha minél tübben, m'nél nagyobb területen biztosítanak. Különösen akkor vá'ik ez érezhetővé, ha a szövetkezet tagjai közül egyik-másikat nagyobb jégkár éri. Ekkor minden kétséget kizárólag . megállapítható, hogy mennyivel előnyösebb, ha többen viselik a kockázatot. Szinte hallom az ellenvetést, hogy ha több a biztosított terület, akkor több arra is a lehetőség, hogy a szövetkezetei jégkár érje. Ez valóban igy van — de esik látszólag. Ugyanis a biztosított területet nem veri el teljesen a jég. hanem nagy átlagban nagyobb jégverések esetén annak csak 10—15%-át, tehát ha 6000 hold helyett 16.000 hold a biztosított terület, akkor ennek a többlet területnek legfeljebb csak 10—15%-át veri el a jég, vagyis csak 1000—1500 hold a szövetkezet esetleges többletkára, mig a kárviselésben és kockázatban az uj terü'et teljes 100%-ka! vesz részt, vagyis teljes 10.000 holddal. A jelentés szerint egy katasztrá'is hold gabona biztosítása az 1927. évhen 2 dinár 20 parába került. Ugyanekkor !a társaságoknál Szubuticán — amelyet pedig visszatettek a második helyosztályba. azonkívül a tavalyi feltételekhez képest különböző apróbb engedményeket adtak — egy katasztrális hold búza biztosítása 8 mázsát alapul véve 250 dináros ár mellett 90—100 dinárba került. És ehhez még hozzájön az esetleges liquidálási költség. Ha tehát valaki 100 hold gabonát az önbiztosiíási szövetkezetnél biztosított, akkor ez a biztosítása és a kár liquidálása összesen 220 dinárba került. Mig ugyanez a biztosítás a társaságoknál körülbelül 10.000 dinárba került, tekintet nélkül arra, hogy volt-e jégkár, vagy sem. Vagyis 100 holdat biztositó gazda csak ebben az egy évben körülbelül 10.000 dinárt takarított meg az önbiztositó szövetkezetnél és tartalékolhatott az esetleges kővetkező jégkárra. A szuboticai önbiztositó szövetkezet 1899—1919. évekről szóló hiteles adatai szerint a kifizetett biztosítási dij és kezelési költség nem haladta meg a biztosított érték 14%-át, vagyis minden reménye meg lehet az önbiztositó félnek, hogy évenként az ideihez hasonló megtakarítást érheti el. Ha tehát ismét jön-Beogradból jelentik: Az utóbbi időben újabb kölcsöiiíárgyalások kezdődtek a kormány és külföldi penzcsoportok között. A tárgyalások egyik része a sza- Ionikii jugoszláv szabad zóna kiépítésére vonatkozik és kétszázmillió dinárról szól. Tizenkétmillió dináros ajánlatot tett a Seligmann-csoport, amely az ál-A beogradi vámvezérigazgatóság rendelkezésére álló adatok szerint á jugoszláv-görög határon, Qjevgjelianál a kivitel 1926-ban 137.280 tonnát, a behozatal 27.784 tonnát tett ki. Ugyanebben az évben Jugoszlávia egész kivitele 4.9 millió tonnát, a behozatal pedig 1.2 millió tonnát tett ki. A szaloniki-i kikötőn át behozott cikkek értékét alapul véve, a helyzet jóval kedvezőbb, mert a délszerbiai passzív vidékeknek a legfontosabb gyarmatárukkal és ipari cikekke! való ellátásáról volt szó. A Szalonikin keresztül kivitt cikkek legnagyobb része élő állat és gabona volt. A délszerbiai terület gazdasági fejlődésével Szalonikinek, mint trantóállomásnak, jelentősége aránylagosan megnagoytbodik. Ez a körülmény kifejezésre is jutott az 1923 szeptember huszonkilercedikén Jugoszlávia és Görögország közt létrejött konvencióban, amelyet a Népszövetség ratifikált és regisztrált. Ez a konvenció szabályozza a szaloniki szabadkikötő kérdését és utóbb többrendbeli megállapodással egészítették ki, amply megállapodások a jugoszláv kormány és a Pangabsz-kormány kőit 1926 augusztus I7-én létrejött egyezményben vannak lefektetve. Ez az utóbbi egyezmény Jugoszláviában »athéni konvenció«, Görögországban :>panzaloszi egyezmény« ne az 1925,-ikhez hasonló súlyos év, amikor nagy területeket vert el a jég — bár ehhez hasonló mértékben egy emberöltő alatt legfeljebb csak egyszer fordul elő jégkár — még akkor sem kell az önbiztositó félnek ettől félnie, mert hiszen nem minden tagnak a területét veri el a jég és annyifelé oszlik meg a kockázat, hogy az önbiztositó szövetkezet— mint ez az 1925-ik évben is megtörtént — könnyen bírja el a jégkárt. Elegendő a befizetett összeg és biztosíték és az évről-évre megtakarított tőkéhez senkinek hozzányúlnia nem kell. Arra törekedjepek tehát a gazdák, hogy minél többen és minél nagyobb területtel csatlakozzanak az önbiztositó szövetkezethez és akkor majd könnyen viselik el a jégverés veszedelmeit, anélkül, hogy ez rájuk nagyobb anyagi megterheltetést jelentene, ami pedig a mai súlyos és válságos viszonyok mellett igen figyelemre méltó körülmény. lami jelzálogbank utján tette meg ajánlatát. Ebből a pénzből az ajánlattevő csoport föltételei szerint a dalmáciai kikötőket építenék ki. Kölcsönajánlat érkezett a Beograd— Split vasútvonal felépítésére is, de ennek a kölcsönösszegnek magasságáról közelebb irészletek hiányoznak. néven ismeretes, de mindeddig nem kerültek kölcsönösen ratifikálásra. Ez az egyezmény a gazdasági és politikai megállapodások egész sorát foglalja magában. A gazdaságiak: egy közlekedési konvenció, a szaloniki kikötő használatára vonatkozó megállapodások hifi gészitéséről, különleges szállítási tarifákra vonatkozó konvenció és végül egy konvenció, amely közös vasúti állomások kérdését szabályozza. A jelenlegi görög kormány azon az állásponton van, hegy a Pangabsz-kormánnyal kötött konvenciók ebben a formában elfogadhatatlanok és nem ratifikálhatok. Ennek következtében az ellentétek a jelenlegi jugoszláv és, görög kormány között mindjobban kidomborodtak és azt bizonyítják, hogy mindkét fél milyen súlyt helyez a szaloniki-i kikötő jogi, technikai és kereskedelempolitikai kérdéseinek szabályozására. Görög részről most határozottan kifogásolják a kiegészítő konvenció alapján a Szaloniki —Gjevgjelia vonalon bevezetett rendszert, hegy a vonalon az ellenőrzést egy görög, egy jugoszláv és egy francia biztos együttesen gyakorolja és ezzel a jugoszláv ingerencia megnövekedett ezen a vonalon. Ezzel szemben jugoszláv részről azzal érvelnek, hogy az említett vonalon a jugoszláv befolyás megnövekedése nélkül a szaloniki-i szabad kikös tő hasznossá tétele lehetetlenné válna. A görögök még az ellen a megállapodás ellen is tiltakoznak, hogy a jugoszlávok a szabad kikötő területét további negyvenezer négyzetméterrel kibővitheíik,1 mig ezzel szemben a jugoszlávok hivatkoznak régebbi megállapodásokra, anielyek a kibővítés lehetőségét és szükségességét elismerték. A görög követeléseket illetőleg, amelyeket a görögök hatalmi okokkal kívánnak alátámasztani, a hivatalos jugoszláv felfogás kétféle álláspontot foglal el: az egyik a jugoszláv érdekek legnagyobbmérvü megvédése mellett nem zárkózik el mereven, a konvenciók reviz'ójától, a másik: az élesebb álláspont tendenciát lát a revízió hangoztatásában az 1923- ban létrejött zónakonvenció szelleme ellen. Megfontolást érdemel a revíziós kívánság elintézése azért is, mert a két állam között külkereskedelmi tárgyalások vannak folyamatban, amelyeknek kimenetelét a szaloniki-i kérdés megoldása sok tekintetben befolyásolja. A jugoszláv kormány ettől függetlenül rendeleti utón hozzálátott a szabadkikötő forgalmára vonatkozó intézkédések revíziójához és elkészítette a szaloniki-i kikötő kiépítésére vonatkozó nagyszabású terveit. Lesz-e ezidéa gabonaekszporc? Az exportőrök a gabona behozatali vámjának eltörlése ellen Beogradból jelentik: Az ország exportőrei az elmúlt napokban konferenciát tartottak, amelyen a következő érdekes határozatokat hozták. Jugoszláviának ebben az esztendőben még az elmúlt termés-évről van 15.000 vagon kukoricája és 4000 vagon búzája. Az uj esztendőben mindössze anynyi búza és kukorica termett, a mennyi elég lesz a hazai szükséglet fedezésére. A hazai szükséglet fedezésén kívül is maradhat még egy csekély mennyiség exportcélokra és ezért nem szabad felfüggeszteni a gabona-behozatali' vámokat. Szárított gyümölcsből, ha nagy menynyiségben nem is kerülhet kivitelre, mégis szép mennyiséget exportálhatunk. Az exportőrök végül a kormánytól azt követelik, hegy a következő gazdasági esztendőre tegyenek meg minden előkészületet arra, hogy - az ország többet termeljen. Az exportőrök tehát ellene vannak a gabonabehozatali vámok eltörlésének, mig a kereskedelmi kamarák a gabonabehozatali vámok eltörlését követelik. - A kereskedelmi kamarák és az exportőrök ellentétes felfogása onnan ered, hogy az idei gabonatermés-becslés tekintetében mindkét testület más és más adatokra hivatkozik. A földmivelésügyi minisztérium nem rendelkezik még pontos statisztikai szolgálattal és ezért tulajdonképen senki sem tudja mogáll'pianl azt, hogy milyen termésre számíthatunk. A vajdasági kereskedelmi körök is égetően ruül-ségesnek tartják a pontos mezőgazda -éri statisztikát, mert enélkül egészséges gabona-áralakulást nem tudunk elérni. A kereskedelmi kamarák a statisztikai munkálatok megkezdésére külön memorandumban figyelmeztették a földmivelésügyi minisztert. Dr. Lobi Marcel a 0 3 . _ 7 nf »-Uv'( 7 '• » -el Kshson ajánlatokkal árai; Jugoszláviái Kétszázmillió dináros és tizznkétmil ió doil ros ajánlató!: . apóit a kormán~j ’’alföldi pénze*opOrlóktól Ellentétele n szalonlkii szafaactlőkötö leérdé^ében A görög k a konvenciók reviziijit követelik Jugoszlávia elkészítet e a szabadkikötő nagyszabású kiépítésére vonatkozó terveket
