Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)
1927-08-18 / 229. szám
4. oldal BiCSMEGYEI NAPLÓ-927. augusztus 18 — Türelemjáték r és siralomház A párisi ucca a halálraítélt anarchistákért Paris, augusztus hú. A Triniié kertiében egy munkásruhás férfi áll és beszél a járókelőkhöz. Azt mondja, hogy Sacco és Vanzetti kivégzése a legfelháboritóbb igazságtalanság lenne a világon. Épp ezért mindnyájunknak össze kell fogni és megakadályozni, hogy két ártatlan embernek vére ömöljön. A szónok körül csoportosulás támad. Rendőrök jönnek, de ők nem a beszédre kiváncsiak. Így szólnak a kipirult arcú munkáshoz: — Párisban szigorúan tilos az olasz anarchisták érdekében népgyülést tartani és uccai csoportosulást támasztani, ön nem tudja ezt? A munkás felkapja a fejét: — De tudom. — Akkor mért szaval itt? — Mert emberi kötelesésgem meg védelmezni két ártatlan életet! A markos rendőrkezek lecsapnak a vékonydongáju proli vállára, szinte a levegőbe emelve viszik ki a tömegből, amely morog és fenyegetően követeli, .hogy eresszék el a munkást, aki nem tett semmi rosszat. Ám újabb rendőrök érkeznek, legalább tizen csüngnek, tiz jólöltözött, elegáns rendőr a rongyos munkáson és cepelik be az őrszobára. Megfázó kép. A járókelők döbbenve nézik. Alig tűnik el a rendőrhad a sarkon, hirtelen egy másik munkás áll ki a középre és harsányan kiáltja: — Sacco és Vanzetti ártatlanok. Az osztálybiróság mégis halálra Ítélte őket. Mentsük meg őket! Ekkor már fogja is a szónok gallérját két rendőr. És kezdődik elölről a rövid dialógus: • — Párisban szigorúan tilos... A szónok: — Tudom! — Akkor mért szaval itt? — Mert emberi kötelességem ... A keztyüs rendőrkezek már vofisztolják is. Egyáltalán nem bánnak vele keztyü$ kézzel, A kis sápadt proli felordit a fájdalomtól, amikor a hatalmas rendőr belekarol. A párisi ucca felháborodottan zug, néhány asszony sírva fakad, a rendőr erősítésért sípol és a boldogtalan foglyot futólépésben viszik a legközelebbi !őrszoba felé. Mi vár rá? Talán verés is, de mindenesetre néhány napi fogság. És [mégis... öt perc múlva egy másik kék ,zubbonyos munkás áll a helyén, mintha icsak a földből nőtt volna ki és rekedt, gyárak porától érdes hangon kiáltja: — Sacco és Vanzetti ártatlanok. És megismétlődik az előbbi jelenet. A rendőr kimért és tempós. Cseppet sem izgatott. Pontosan azt csinálja, amit parancsoltak neki. A párisi rendőr a világ legjobban idomított »zsaruja«. Egy rendőrautomata, akibe ha felül bedobnak egy bűntényt, alul kihull a tettes. De most már a közönség is beavatkozik, ellentállnak, a rendőrbotok működésbe lépnek. Pár perc alatt üres lesz a park, csak az angolok és az amerikaiak nem erednek futásnak, kíváncsian élvezik a komédiát, mintha egyenesen az ő számukra rendezték volna. Rémes, vérlázitó látvány az, amikor egy védtelen embert öten, tizen felfegyverkezve cipelnek végig az uccán. A vágóhidra hajtják igy a marhát, a háború alatt a szerencsétlen fiatal katonákat vitték igy a frontra hősi halált halni, csendőrfedezettel. A proli meg se mukkant. A Rue Blanche-on épp most ragasztja fel egy plakátkihordó a kommunista párt öles kiáltványát, amely tudatja Páris népévei, hogy Henri Barbusse tiltakozó gyűlést tart ma este a Pantheon előtt. A fogoly mosolygott, a Trinité előtt pedig ekkor ugrott elő a negyedik névtelen szónok és szenvedélyes hangon kiáltotta a járókelők arcába: — Sacco és Vanzetti ártatlanok! ön nem sétálhat itt nyugodt lelkiösmerettel mig két ártatlan ember a siralomházban varja, hogy mikor üt az utolsó órájuk. Mindnyájunk kötelessége... * A rendörmancsok lecsaptak. Párisban háromezer rendőr van. Nem tudni, ki bírja tovább szusszal.. (t. I.) Válságban a görög köztársaság Ahol katonák csinálják a kormányt Athénből jelentik:Görögországban hetek óta a legsúlyosabb kormány krízis van. A novemberi választások óta két egyenlő erős politikai csoport áll egymással szemben. Egyik részen a királypártiak sorakoztak fel. akiknek Tsaldaris és Metaxas a vezetői, a másik oldalról pedig a köztársaságiak gyülekeznek, akiket Michalokopulos, Kafandris és Papanastasiu igazgatnak. A Pangalos-rezsim bukása után a görög politikai életben azt a jelszót adták ki, hogy a politikai életből teljesen ki fogják zárni a katonatisztek befolyását és mégis a katonatisztek a legutóbbi választások óta is rendkívül nagy szerepet játszanak a görög államügyek intézésében. A katonatisztek is két csoportra oszlanak és szintén a köztársasági, vagy a monarchista elv szerint vesznek részt az egyes politikai megmozdulásokban. A tiszteknek a politikai életben való szereplése rendkívül erősen akadályozza a belső konszolidáció megindulását, mert a vágható nyugtalanságok miatt a kormány sohasem tudja, hogy kire tud számítani. Az utóbbi I .betekben rendkívül , i nyugtalan volt a görög közélet, mert a különféle tiszti alakulatok ismét zsaroló kampányt vezettek a kormány ellen. A kormány ugyanis katonai előléptetéseket eszközöl és az idősebb tiszti korosztályok az előléptetésekkel nem voltak megelégedve. Mazarákís hadügyminiszter előléptetései ellen a Pangalos-párti tisztek lázadtak politikát — Zaimisz újra alaki o’.l fel és egy athéni villában formális öszszeesküvést szőttek a kormány ellen. A Pangalos-párti tisztek ülésén szóbakerült Pangalos kiszabadításának a terve is, ami a kormányt módfelett nyugtalanította. A tisztek ülése után Athénben két gyalogezredet helyeztek készenlétbe, mert félő volt, hogy az elégedetlen tisztek valamilyen pupcsot csinálnak. Különbén a Pangalos-ügy egész görög problémává nőtte ki magát és a kormány sem mer Pangalossal szemben fellépni, sőt az ellenfolyamatba tett bűnügyi eljárás főtárgyalását sem merik megtartani, mert a kormány nem biztos Pangalos elitéltetésében. A minisztertanács legutóbbi ülése alkalmával, amikor a drachma stabilizálását tárgyalták, szóba került a Pangalos ellen folyamatba tett bűnügy főtárgyalása is; Ezekben a kérdésekben a kormány tagjai között olyan nagy volt a vélemény eltérés, hogy a kormány lemondott. Az uj: kormány megalakulásának'azonban igen nagy nehézségei vannak és a politikai élet teljesen tájékozatlan a várható eseményekkel szemben. Ugylátszik, hogy a monarchisták ismét felülkerekednek, mert óráról-órára váltakoznak a különféle kombinációk és Metaxas helyzetét, aki mögött egész hadsereg áll, mindenki folytonosan szilárdabbnak tartja. Metaxashoz csatlakozott az utóbbi napokban az egész haditengerészet is, úgyhogy nem lehetne azon csodálSzirmai Ferenc : NEM ENYÉM . . . Nem enyém ez a dal. Visszhangja csak enyém, Forrása szépséged, Lázálom, tört remény Kezeddel ültetted, Nyomában szár takadt, Mosollyal öntözted, Sziromba is szakadt Szemeddel ápoltad, Sziromból bimbóvá, S mig virág lett e dal Sok könnyem hullott rá Egy kritikus albumából Irta: Baedeker Az iskolában erényességre oktatnak bennünket, a templomokban erényről szónokolnak nekünk, a könyveink nagyrésze is az erkölcsi erényeket dicsőíti, s még az újságok, ez oly kevéssé erkölcsös publikációk, is a polgárerények gyakorlására hívják föl a figyelmünket, — az Élet pedig fütyül mindezekre a tanokra, s arra tanítja a vándorait, hogy a jótulajdonságok (önzetlenség, önfeláldozás, érdeknélküli szeretet és gyöngédség) a legrosszabb, s a rosszak (önzés, kíméletlenség, durvaság és rideg anyagelviesség) a legjobbak. Az élet olyan vaslogikáju, mint a Machbeth boszorkánycsoportja, amely azt dúdolja: szép a rut és rut a szép, — az Élet Így kántál: jó a rossz és rossz a ló? Mégis, az mondható igazán bölcs embernek, aki nem hallgat az Élet boszorkányéletére és nem felejti el, amit az iskolában,a templomban és az olvasmányaiból tanult. Az erény, ha láthatóan és kézzelfoghatóan nem is, győzedelmeskedik a lelki életünkben s »kifizeti magát« az ember lelkiismeretében és a szive nyugalmában. Ismerek két öregurat. Az egyik, az élet imperativ rendelkezései szerint élt szívtelenül, szomszéddal-rokonnalboráttal nem törődve, vagyont halmozva s pénzügyi sikereket bezsebelve: rosszkedvű, kellemetlen és népszerűtlen aggastyán lett. A másik az iskolára, a papjára s a könyveire hallgatott: nincs is egyebe mint iskolája a fejében, templom a szivében s néhány jó írás a könyvespolcán, de öröm nézni, hogy mily derült, mosolygós, elégedett és mennyire kedvelt öreg bácsi. Amannak (mert már nincsen hatalma és befolyása, s igy megszűnt a tekintélye) elfelejtették a sikereit s csak a komiszságaira emlékeznek, emennek pedig, mivelhogy sose bántott senkit, csak a derűs jellemét s a mosolygó ábrázatát látják. Aki meg akar öregedni, annak azt ajánlom, hogy ez utóbbinak a példáját kövesse, mert bizonyos életkoron túl úgyse érnek sokat a rég harcos eredmények és zsákmányok, s mindez anyagi sikereknél többet ér a tudat, hogy az ember becsületesen élt, senkit se károsított meg, s a jóleső érzés, hogy őt se akarja senki se bántani. * Egy filozófustól kérdezték: Megmondhatná röviden, hogy alapjában mi a különbség a jó ember és a rossz ember sorsa közt? — Megmondhatom, — igy szóit a felelet. — A jó embert, ha meghal, sajnálják s megsiratják, a rossznak pedig szívesen mennek a temetésére. * Vannak emberek, akik az erényt tisztelik s a bűnt szeretik. * Erényesnek lenni ma — nem mondhatom másképp — nagyobb erény mint ezer év előtt volt, és rossz embernek lenni kisebb bűn mint valaha volt. Lehet-e szigorúbb Ítéletet mondani az Emberiségről és a Történetről? Vannak, akik dicsekszenek a hibáikkal, és vannak, akik elnézést kérnek az erényeikért. * Ha az emberek nem jöttek volna rá, hogy a hibáik sokszor hasznukra szolgálnak s az erényeik gyakran kárukra vannak, akkor az aranykor még ma is tartana. Vannak szerencsés hibák és szerencsétlen erények. Helyesebben: szerencséthozó hibák és szerencsétlenséggel járó erények. # Ha a nap besüt a szobánkba, csak akkor látjuk, milyen poros benne (még nagytakarítás után is) minden, — ha erényes ember társaságában. vagyunk, kozni, ha Aehénben ismét visszaállítanák a királyságot. A görög sajtóban ma erős propagandát indítottak annak az érdekében, hogy az államforma kérdésében rendezzenek népszavazást. Aki azonban a görög viszonyokat ismeri, az tudja, hogy a forróvérű görög nép nem szereti a hosszadalmas procedúrákat, hanem egy éjszakán keresztül kész helyzetet fognak teremteni azok. akik a helyzetet változásra érettnek tudják megitéini és a pillanatnak megfelelően cselekedni is mernek. A görög helyzet bizonytalanságán nem változtat, hogy Zaimisz volt miniszterelnök szerdán ujbój megalakította a kormányt, amelyben a belügyi tárcát ideiglenesen látja el. Kafandarlsz megtartotta a pénzügyi, Mihalokopulosz a külügyi és Metakszasz tábornok a közlekedésügyi tárcát. Az uj kormány szerdán tette le az esküt és a parlament hétfőn ül össze. A görög helyzet ismerői az uj kormányt nem tartják állandónak. A rablógyilkos tollkereskedő feleségét szabadlábra h:lyezték A gyilkos minden kihallgatása alkalmával megváltoztatja vallomását Vrsacról jelentik: A vrsaci rendőrség még mindig folytatja a nyomozást a rablógyilkos vrsaci tollkereskedő bűnügyében, aki bestiális kegyetlenséggel meggyilkolta és kirabolta szeretőjét, Vacarescu Angelinát. A további nyomozás azonban nem járt eredménnyel, mert a hullát nem sikerült megtalálni és a vádat mindössze Radanov Dusánnak beismerő vallomása támasztja alá. Egyéb pozitív bizonyítékot a vizsgálat nem tudott produkálni. Radanov Dusán feleségét, akit szintén azzal gyanúsítottak, hogy tudott a rablógyilkosságról, őrizetbe vették, később azonban a rendőrség szabadlábra helyezte, mert bűnössége mellett semmi bizonyítékot nem találtak. A rablógyilkos tollkereskedő megmaradt előbbi vallomása mellett, hogy a holttestet a Dunába dobta. Egyébről azonban nem akar tudni és minden kihallgatása alkalmával másképen adja elő az eseményeket. A rendőrségen Radanov viselkedésének következtében az a vélemény alakult ki, hogy a rablógyilkos tollkereskedő állandó hazudozásaival ismét félre akarja vezetni a rendőrséget. A nyomozás tovább folyik és Radanovot csak a hét végén kisérik át az ügyészség fogházába Belacrkvára. ami persze nem történhetik meg oly sokszor mint ahányszor napsütés füti át a szobánk hűvösségét, csak akkor lesznek nyilvánvalókká a hibáink. Az erény sugarainak a hatásától láthatóbbakká válnak mint a porszemek a szobában, ha a verőfényes nap süt rájuk. * Vannak erények, amelyekért nincsen, bünbocsánat. Az embereknek néha kedvük támad olyan hibákat ócsárolni rólad, amelyek nincsenek meg benned. Tűrd ezt ugyanazzal a megadással, amellyel megszoktad hallgatni azokat a dicséreteket, amelyekkel a nemlétező erényeidnek adóznak. # Valaki az emberek rosszasága ellen beszélt s arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy in fine finali minden gonosz tett elnyeri büntetését. Mire egy hallgatója elkeseredetten igy szólt: — Igaz, igaz. De sajnos, az erény is ritkán marad büntetlenül. * Az ember szívesebben ismeri be azokat a hibákat, amelyektől mentes, mint azokat, amelyek valósággal megvannak benne, s gyakrabban dicsekszik olyan erényekkel, amelyek idegenek tőle, mint azokkal, amelyek igazán ékesítik. * A gyakorlati életben a szeretetreméltó hibák többet érnek a rideg erényeknél.
