Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)
1927-08-17 / 228. szám
6. oldal HÄCSMEGYEI NAPLÓ 1527. augusztus 17 és ezeknek az államoknak óriási kamat és tökeszolgáltatást kell teljesiteniök. —- Amerika 1921 óta 1926-ig több mint négymilliárd dollár értékű kölcsönt adott a különféle országoknak. Az amerikai tőke hatjnilliárd tőke erejéig van érdekelve külföldi részvénj társaságokban és egyéb magánvállalatokban; rövid lejáratú kölcsönt Amerika egymiüiárd és ötszázmillió erejéig nyújtott Európának, Ezekből a kölcsönökből Jugoszlávia alig látott v(damit és amit látott, azt is csak budapesti és bécsi közvetítéssel kapta meg. Jugoszláviának vissza kell fizetnie a külfölddel szemben fennálló adósságait. Ezt pedig csak kétféleképen teheti meg: vágj- emeli állandóan adóbevételeit, vagy pedig ul jövedelemforrások után kell nézni. A felemelt adózás tönkretenné iparunk fogyasztó közönségét, viszont az iparunk és mezőgazdasági Budapestről jelentik: A belügyminisztérium bizalmas utasítására a főkapitányság épületében működő úgynevezett idegeneket ellenőrző hivatal két hét óta monstre-razziákat tart a vidéki városokban. A razziákat maga a belügvmitiiszterium idegenellcnörző osztályának vezetője irányítja mindazokban a városokban és községekben, ahol ez kívánatosnak mutatkozik. A belügyminisztérium és a razziákat vezető rendöríőtanácsos határozott utasítást adtak a razziázó detektivekn ík, bogy a razzia nem a zsidók ellen irányul, hanem azok ellen, akik magyar állampolgárságukat, vagy Magyarországon való tartózkodási jogukat igazolni nem tudják. A razzia mindenütt rajtaütésszerűen történt. A detektívek sorra Vrbaszról jelentik: Vrbaszon hétfőni délelőtt kilenc órakor ült össze a vajda- ’ sági iparoskongresszus, amelyen ötven- \ egy Ipartestület képviseltette magát. A kongresszuson, melyen Schmidt Fűlop, a vrbaszi ipartestiilet elnöke elnökölt, dr. Mirkovics Misó, a noviszadi j kereskedelmi, ipari és gyáripari kamara titkára másfél órás beszéd keretében terjesztette elő tartalmas előadói jelen- i tését. Részletesen foglalkozott az ipari szakoktatás kérdésével és megállapította, hogy a Vajdaság az a terület, amelyben az ipar annyira fejlett, mint sehol az ország egyetlen tartományában sem. Ennek az a magyarázata, hogy a lakosság sűrűsége az aránylag kis területen lényegesen nagyobb, mint más területeken: a Vajdaságban egy négyzetkilométerre hetven lakos jut, Bácskára és Baranyára négyzetkilométerenként nyolc- \ van lakos, vagyis tízzel több jut, mint Franciaországban. De annak ellenére, i hegy az ipar a Vajdaságban igen fej- ) lett, a Vajdaságban levő ipariskolák nin- j .esetiek arányban a vajdasági iparosság ! ’erejével, rnég kevésbbé annak teljesítő! képességével. A Vajdaságban a háború j befejezése óta egy-egy személyre 1180 j ’dinár egyenes adó jut, mig Szerbiában i csak 407 dinár; u Vajdaságban egy négy- 1 zeikilométerre 75.0(h) dinár, Szerbiában 16,000 dinár egyenes állami adó jut, Az összes tartományokban mégis sokkal fejlettebb az ipari oktatás, mint a Vajdaságban. Mindegyiknek legalább egy technikai középiskolája és több ipari szakiskolája van, mig a Vajdaságnak mindezekből egy sincs. Dalmáciának, amely országrész az összes egyenes ; dóknak csak két százalékát fizeti, van I technikai ipariskolája és két kereskedett J mi im gerészeti akadémiája. A Vajda-! Ságnak ellenben, amely az összes egye- j nusadók 25 százalékát fizeti, nincs egyet- [ len ipari szakiskolája sem. Dr. Mirkovics ezután a felállítandó iparosiskolákról beszélt és hangsúlyozta, hogy iparosifjívsáci, technikai továbbképző iskolák*« van szükség, ahol a életünk nem tudja megkapni azokat a kölcsönöket, amelyek az tij jövedelemforrások megteremtésére szükségesek. Ezért van az, hogy « jugoszláv piac kénytelen állandóan magas vámpolitikát folytatni, mert ez az egyetlen önvédelem, az amerikai nagytőke közvetett támadásával szemben, amely elnyeléssel fenyegeti. — Ezért a magam részéről rendkívül, fontosnak tartanám, ha a genfi népszövetségi ülésen a jugoszláv delegáció rámutatna a gyilkos amerikai gazdasági verseny által előadott helyzetre és nemzetközi gazdasági kérdések felvetésekor Jugoszlávia rámutatna arra a tarthatott lan állapotra, amely* a háború utáni kölcsön és hitelpolitika miatt Középeurópában előállott. Rendkívül fontosnak tartanám. ha a genfi delegáció vezetője olyan ember lenne, aki ért a gazdaság! kérdésekhez. járták különösen az észukmagyarországi városokat, Miskolcot. Sátoraljaújhelyt, Szerencset, Tokajt és több más helységet, ahol váratlan uccai razziákat rendeztek, sok helyütt pedig sürgős Mézessé) rendeltek be egyeseket a rendőrségre. Vasárnap este érkezett vissza Buda- j pestre a razziát irányító csoport veze-1 tője s jelentést tett a razziák eredmé-' nyerői. Eszerint összesen 591 olyan egyént találtak, akik magukat magyar állampolgároknak mondották, de ne u tudták igazolni állampolgárságukat, u>vábbá 23 olyan egyént, akinek tartóz- j kodási engedélye sem volt. Találtak ' több bűncselekményekkel is gyanúsítható; személyt is, akiknek azonnali őrizetbevéteiét rendelték el. | gyakorlati szakismereteken kívül meg kell ismertetni az iparosifjuságot a fontosabb kereskedelmi kérdésekkel és jelentősebb törvényekkel: szükség van azonkívül mestertanfolyamokra és pedig minden szakma számára. A nagy figyelemmel hallgatott előadói jelentés után vita fejlődött ki, amely után a kongresszus a következő határozati javaslatot fogadta cl: # 1. A kongresszus arra kéri a kereskedelmi minisztert, hogy reorganizálja a meglevő tanonciskolákat, Jiogy az iskolák egyúttal gyakorlati munkaiskolák legyenek, ahol a tanoncok technikai, kereskedelmi tudást és törvényismeretet sajátíthatnak el. 2. A kereskedelmi miniszter^ meg kéri a kongresszus, hogy állítson fel a Vajdaságban minden szakma részére szakiskolát. 3. A kongresszus elvárja az államtól, hogy a szakiskolákhoz szükséges tanerők részére tanfolyamokat létesít és ezeket a tanfolyamokat végzett tanítókat az állam fizeti, 4. A kongresszus azt kívánja, hogy az u.i elemi iskolai törvény kidolgozásánál az az alapelv érvényesüljön, hogy a népiskolák is gyakorlati munka-iskolák legyenek, amelyek a munka iránti szeretetet és tiszteletet beoltják az ifjúságba. 5. A kongresszus kívánja, hogy az elemi iskolai, az ipar- és tanonciskola! törvények kidolgozásánál a legnagyobb gondot fordítsák arra. hogy ez a három törvény egymást kiegészítse. 6. A kongresszus végül azt kívánja, hogy a Vajdaságban, ahol a kisipar és a gyáripar sokkal fejlettebb, mint az ország többi területén, technikai középiskola létesüljön, amelynek megnyitását a noviszadi kereskedelmi ipar és gyáripari kamara már 1925- hen kérte és amelynek alapítására az 1926/27-es állami költségvetésben az alapítási költségek egy részét már felvették. Dr. Kossics Mirkó egyetemi tanár, a I noviszadi kereskedelmi, ipari és gvár- I ipari kamara főtitkára mondott ezután [ közel háromórás beszédet, amelynek során részletesen foglalkozott a nyugati államok iparának fejlődésével és különösen «részletesen az előretörő német iparral, majd statisztikai adatok alapján ismertette a vajdasági ipar helyzetét. Az iparosság válsága — mondotta többek közt — arra készteti az iparosokat, hogy kalkulációjukban alkalmazkodjanak a kényszerhelyzethez. Az ipari munkák helyes kalkulációja az iparosok életkérdése lett. de ehhez alapos iskolázottság szükséges. Németországban ezt a kérdést szervezeti utón iparkodnak megoldani és e téren már jelentős sikereket értek el. Az iparosok közt vannak olyanok, akik el akarnak szakadni a három egyesített szakmából álló kamarától ís önálló Iparoskamara felállítását sürgetik, mert ezáltal az iparosok érdekeinek hathatósabb megvédését remélik. Abban az esetben, ha- a meglevő kamara ipari szekciójának nem volna teljes autonómiája, akkor indokolt lenne az önálló kamara követelésének eszméje. Nem állhat az iparosság érdekében, ha elszakad a kereskedelmi, ipari és gyáripari és gyáripari kamarától és önálló kamarát állít föl, mert a kamara kettéválasztása csak a kamara iizemcsökke- Kését, a terhek megnagyobbodását jelentené. A hiba nem a közös kamarában, hanem az elavult, korhadt ipartörvényben keresendő. Koszics dr. beszéde után hosszabb vita fejlődött ki arról, hogy lehetne egv olyan szervezetet teremteni, mely a bácskai és baranyai iparosság érdekeit megvédelmezhetné. A szónokok megállni! indák, h'my erre nem alkalmas az önálló iparoskamara sem, de a Beogradlián székelő országos iparosszövetség sem tudja a Vajdaság külön sérelmeiért az iparosság ereiét harcba vinni A kongresszus végül magáévá tette azt a javaslatot, hogy a boogradt iparosszövetséggcl karöltve egy Bácskára és Bura rvára kiterjedő iparosszövetséget lélesítsenek. ................................—»HUSI—— - - -BERLINI ANZIX A Wa-nnscc melleit fe-kvő két vasúti állomáson vasárnap kilencvennyolcezer jegyet adtak ki. Ennyien rándultak ki 'strandolni' ide.- Ugyanezen a • vonatonfekszik Potsdam, ott ötvenezren voltak. A töttM strandot és kirándulóhelyet — Berlin környéke tele van' velük —■ hasonló arányban lepték el a berliniek. A számok így, olvasva, szinte elképzelhetetlenek, A Wansce-pályaudvaron eszembe s« jutott, h|;gy sokan vagyunk. Minden különösebb tolongás nélkül helyet kaptam a vonalban. A palicsi perronon, amikor vasáriéin délután nem tudja magát beverekedni az ember a zsúfolt tehervagonokba, sokkal impozánsabbnak látszik a forgalom. éí Organizálni tudnak. Tudunk? Néha még ebben is kételkedem. Az például még néni jutott eszükbe, hogy postabélyeget lehet másutt is árulni, mint a postán. Ma az ember egy ötpíemiiges bélyeget akar vásárolni, elmászhat érte a revier másik végében fekvő postahivatalba. A trafikok, minden házban van kettő, nem tartanak bélyeget. Igaz. újságot se. A legtöbb trolikban még gyulái se kapni. . Palackbort azonban majdnem mind árul. Valamelyik elkezdte és a többi utánozza. * Felcsöngetni nem lehet a negyedik emeleti lakásba, ipáit Becsben, vagy Pesten. Fütyülni kell. A berlini megáll az ucca közepén és felfütyül. Hu-u! Berlinnek mind a négymillió lakosa egyformán fütyül. Nem tudtak kétféle füttyjelzést kitalálni. Ma valaki felhuliog a feleségének az egész uccuban minden ablakból kinéznek Azt hiszik, hogy őket hívják. Csak a külföldiek fütyülnek másként. Az egész porosz tehctségtelenség benne van ebben az uniformizált füttyszóban . . . dk A grunewaldi lóversenyen a sorsolási verseny győztesét, egy Ormi nevű paripát kijátszották a nézők között. A szerencse egy lichtenbergi kolbászgyárosnak kedvezett. Egy márkáért jutott versenylóhoz. Rögtön megfogta a telivér zabláját és haza akarta vezetni. Az Oran volt tulajdonosa vissza akarta vásárplni tőle és ezerötszáz márkát igért érte. De a kolbászgyáros nem adta. Állítólag versenyistállót akar alapítani. A dolog mindenesetre gyanús. Az Avns-pálya északi fordulójánál nemsokára megkezdik építeni az ni világítótornyot. 1930-rn készül cl a nagy építőipari kiállításra. Ötszáz méter magas lesz. A világ legmagasabb tornya. Az Eiffel csak háromszáz. Lefőzni Parist. Ha a franciáknak van egy háromszáz méteres tornyuk, akkor Berlin nem adhatja ötszázon alul. Soha egy eredeti ötletük nincs. Abból élnek, hogy tökéletesítik, amit más kitalál. Ahogy az ökörszem tökéletesítette a sás rekordját. Egy szem sincs bennük a sasból. Inkább ... * Az óceánt például négyezer év múlva sem jutott volna eszükbe átrepülni. De ha Lindbergh, Chamberlin és Byrd átrepülték, akkor ők is át fogják. Jobban. Még pedig vagy gyorsabban, akkor büszkék lesznek a sebességi rekordra. Vagy lasabban. akkor hencegni fognak az időtartam-rekorddal. # Mindennap uj folyóirat jelenik meg ameztelenség kultuszának terjesztésére, Az újságos bódék kirakatai tele vannak velük. A címlapján mindnek aktfelvételek. Ki veszi ezeket? Soha nem láttam, hogy valaki megállt volna az ilyen pornografikus kép előtt. Még a suszterinasokat sem érdekli. Ahol nincs erkölcsvédelem, ott nem csemege a pikantéria. Ma valahol üzletet csinálnak ezek az újságok, akkor a kis városokban és falvakban ott az emberek még erkölcsösek és izgatja őkeí a nuditás. (d. t.) HÍREK HÁRFA Madár csipog az akáclombban Kinyitottam az ablakom. Egy hárfa zeng a csillagokban Bűnös zengését hallgatom, A városházi toronyóra Elütötte az éjfelet. A hold fényét vidáman szórja Kalandozik a képzelet, A hárfa fellegek közt száll át. A kék egekben zengve ing, Az alvó abba hagyja álmát, Felébrednek rá vágyaink. Hangjában örök bánat lángol, rides zenéje drága kincs: Dalol a régi ifjúságról S a boldogságról, ami vines. Ambrus Balázs. * — Sztankovics Szvetozár miniszter Ncviszadon. Noviszadról jelentik: Sztankovics Szvetozár miniszter hétfőn Noviszadra érkezett, ahol résztvett a radikális párt tanácskozásain. Sztankovics miniszter kedden reggel visszautazott Beogradba. — Ismét Zaimísz alakítja meg a kor mányt. Athénből jelentik: Konduriotisz köztársasági elnök ismét Zaimísz volt miniszterelnököt bizta meg kormátu^alakitással. Zaimísz a köztársasági elnök kívánságára koalíciós kormányt akar alakítani és már meg is kezdte a tárgyalásokat. — Uj városi mérnök Noviszadon, Noviszadról jelentik: A belügyminiszter a noviszadi városi mérnöki hivatalhoz mérnökké kinevezte Szaghmeiszter Daniié noviszadi építésügyi igazgatósági mérnököt. Kiutasítják Magyarországról az idegen állampolgárokat Monstre-razziákon keresik mindazokat, akiknek nincs» rendben az á 1 n p sivárságuk A vajdasági iparosok vrbászi kongreszusa az iparos-szakoktatás fejlesztését követeli A Vajdaság fizeti a legtöbb adót és a Vajdaságban van a legkevesebb ipariskola
