Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)
1927-08-17 / 228. szám
12 OLDAL * ARA V/z DINAR ACSMEGYEI Pošfarina plaćenn u gotoríxn! XXVIII. évfolyam. Szubotlca, 1827. SZERDA, augusztus 17. 228. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, S—52, 379. _ Szerkesztőség, kiadóhivatal és kőnyvosztálv, Szubotica Megjelenik mindennap reggel, ünnep ulún és hétfőn is. Flöiizeíési ár negyedévre 165 dut Zmaj Jovin trg. 3. (Minerva palota) Iskolapolitika Nagyon megértjük, ha a sztaribecseiek nem tudnak belenyugodni -_a—közoktatásügyi miniszter válaszába s ha uj mozgalom megindítását tervezik a gimnáziumuk kifejlesztése érdekében. Ha most nem ígérték meg a főgimnáziumot, akkor valóban kevés remény van arra, hogy j megadják. Ha a kormány álláspontja csupán az eléje terjesztett kérdés- J re vonatkoznék, nem lehetne elvi! tanulságokat vonni a kérelmet visz- | szautasitó válaszból. Az a kormányprogram azonban, mely ötven gimnázium megszüntetését tűzi ki feladatul, aligha elégítheti ki a kultúra híveit, ha nem hallják, hogy a közoktatásügyi kormányzat milyen iskolákkal, miiven ui iskolatípusokkal és milyen egyéb kulturszervezetekkei akarja helyettesíteni a halálra i it§lt gimnáziumokat. Semmi esetre sem lehet helyesel- j ni azt az elhatározást, mely ötven; főgimnáziumnak meg akarja szün- : tetni négy felsőbb osztályát s a régi terminológia szerint ötven nyolc osztályos főgimnáziumot ötven négy osztályos algimnáziummá kiván viszszaíejleszteni. Ahogy mi látjuk, a gimnázium, mint iskolatípus kezdi egész Európában elveszteni régi te-, kimélyét, mely tabuként állt minden reformtörekvés e'é. A világba- i ború élettapasztalatai a kulturhistó- j riai fejlődés nyomán évszázados j távolságra sodorták el egymástól a ; mai életet s a mai iskolát. Ki tanul- i ja ma az iskolában azt. amire sziik- ■ sége volna s amire szüksége lenne? Ki szerez az iskolában olyan tudást, ] amire az éle.ben támaszkodhatik s j amire ráépítheti tapasztalatainak és j szemlélődésének tanulságait? A világháború előtt ébredező szabad gon- j dolkodás az iskolák akkori .ipusai-; ban az uralmon lévők védekezési eszközét látta a tudomány terjesz- i tésének s az ismeretek kibővülésének — fenyegetésével szemben. Akinek haíhma van a katonai pályára, az elmegy katonának.- akinek fogékonysága van az orvosi pálya iránt, az elmegy orvosnak, akinek tehetsége van a zenéhez, abból muzsikus lesz, akinek azonban semmi iránt nincs hajlandósága, semmi iránt nincs fogékonysága, az elmegy tanárnak. vallja William Clissold is, a konzervatív forradalmár. Nem szeretnénk a vitát kiszélesíteni s belevonni az iskolák rendeltetése és céljai felől vallott meggyőződések feletti igazságtevést, de ha valóban uralmi eszköz az iskola, mai forrnájábán s mai lén vegében még ennek a politikai feladatának sem tud eleget tenni. Mit segít azonban az a reform, mely ötven gimnáziumról le akarja j bontani a négy felső osztályt. A, nyolc osztályú gimnázium sem ad , úgynevezett általános műveltséget s nem adja az elemi ismereteket sem a gyakorlati élet felől, sem pedig nem ad alapot a tudományos pályákhoz. Annyit azonban mégis le- j hetövé tesz, hogy egyetemi tanulmányait megkezdheti az, aki az érettségi papirbizonyitványát megszerezte. De mit ad a négy osztályú gimnázium? Sem a szükséges ismereteket nem közvetíti, sem a gyakorlati pályára nem készít elő. sem nem kvalifikál semmire sem. A zongorát — mondották valamikor — azért találták ki, hogy a leányok eltölthessék valamivel az iskola és a férjhezmenés közti időt. Ezek az algimnáziumok pedig csak arra lesznek jók, hogy a gyermekek eltöltsék valahol az időt a tiz és tizennégy éves koruk között. Azt megértenénk, sőt helyeselnénk is, ha a közoktatásügyi kormányzat teljes iskolareformmal jönne, mely azon alapulna, hogy az iskolák mai rendszere, melynek alapjai még az úgynevezett Bach-korszakban alakultak ki, nem felel meg az ország sem gazdasági, sem kulturális szükségletének. Az ellen sem lehetne kifogást emelni, ha a kormányzat olyan uj iskolatípust alkotna meg, mely a mai ember s a mai ország komolyan felfogott és komolyan átérzett szükségleteihez volna méretezve s megfelelne azoknak a követelményeknek is, miket gazdasági, kulturális, nemzeti és szociális szempontból lehet a középiskolákkal szemben támasztani. De a négy gimnáziumok negyed-műveltsége, az intézményileg kitenyésztett félbemaradottságok nem fogják szolgálni az ország kulturális érdekeit és gazdasági törekvéseit. A német pilóták másodszor is megkísérlik az óceán átrepülését Az Európa sérülései olyan suyosak, hogy hamarosan nem vállalkozhatik az útra — Rísz j ccs es EcSzard az Északi Tenger fö.ött sürü ködbe jutottak — Az Európa moor jának a sebess ig-’i nem lehetett csökkenteni és az a veszedelem fenyegette, hogy dö előtt elfogy a repü ö ép benzinkészlete — A Bremen pilótáinak helyzete az orkánban menthetetlernzk látszott - Óriási csalódást keltett a repülők visszatérése Mihelyt az Európa tsstvérgépe elkészül, startolnak Rlszticsék Dessaubói jelentik: Az Európa és a Bremen váratlan visszatérése óriási csalódást kelteit egész Németországban, azonban í> német repülőgépek újból neki iogn k vágni r.z óceánnak, mihelyt az orkán bcs'i,J,esetik cs az Időjárás kedvező 'tsz. illetve mihelyt az Európa tcstvér*épc elkészül s startra, riert az En.ópa sérülései olyan súlyosak, hogy hamarosan nem válialkozhatik az útra. ! A pilóták égnek a vágytól, hogy meg! mutassák, mire képesek és Junkers taj nár sietteti az előkészületeket az uj I starthoz, amelyet most már becsületbeli ■ "lógnak tekint. Az Európa azonban kií esik a versenyből és helyette teljesen I hasonló uj gép fog a Bremcnnel start- I hoz állni. íz Európa küzdelme a köddel es a gép motorjával Risztics és Ed zárd, az Europa pilótái eszállásuk után elmondották, hogy rögtön Fre ien utón sárii iei.o- és küdtciregbe jutottak, amely í z egész tengerpartot teljesen elborított«:, tz Északi tenger felett olyan sürü volt 1 köd. hogy a pilóták még a szemük elé ártott kezüket sem látták. A főok, amely miatt a pilóták elhatá■zták. hogy okvetlen visszafordulnak, íz a tény volt, hogy az Európa motorjának sebességét eddig ismeretlen okból nem lehetett cs "kkenteni. A m 1 : olyan gyorsan működött, hegy pz a veszedelem fenyegetett, hogy a benzinkészlet jövel e'öhb log elfogyni, semmint a repülőgép Amerikába érkezne és így benzinhiány miatt a nyílt cceánon kell leszállnia. Mindezeket fontolóra véve, tért viszsza az Európa Brémába. Szakadó eső- és olyan zivatarban szállt le a gép, amilyenre már évek óta nem volt példa. Mielőtt az Európa földet ért volna, falával érintette a talajt, és egy kert kerítését is a földre döntötte. Risztics és Edzár a balsiker mellett is elég jókedvnek. Bremen pilótái a viharban nem tudták hol vannak A Bremen visszatérése a dcssaui reülőtéren nagy meglepetést keltett. Junerr. tanár és mérnökei hétfőn délelölt agyon aggódtak, mert az időjárási jemtések hírül hozták, hogy az Atlanti eeán fölött óriási erősségű szélvihar iihöng. A repülőtér és a Jnnkers-miick telefonjai egv perc-e se pihentek, az rdeklődők ezrei tudakozódtak, hogy mi ir a Bremenről. Egyszerre csak a desaui repülőtér felett erős motorzugás allatszott és a repülőállomás műszaki mberei elképedve vették észre, hogy a remén tért v'ssza. A leszállás után a repülök elbeszélték, ngy- Eremen borzalmas orkánba jut tt, ; mely a gépet hol a magasba sodorta. h ! a mélybe rántotta le, záporeső csapkodta a szárnyakat, a iz a kabin ablakán beomlott, amitől űmmit sem lehetett látni és a repülőép minden izében recsegett-ropogott. zután ködbe kerültek a pilóták és egyáltalán nem voltak képesek tájékozódni, nem tudták, hogy még a levegőben vannak-e, vagy már a víz szinén úsznak. A Bremen menthetetlennek látszott, vgy himbálta a vihar, a motoroknak teljes sebességgel kellett dolgozni, hogy ellenállhassanak a szélnek. A repülök — mint elmondották — tisztában voltak azzal. hogv ha ki is jutnak az óceánra, annyi üzemanyagot pocsékolnak el, hogy a nvilt tenger fölött fogyott volna el a benzinjük, tehát elhatározták, hogy viszszatérnek. A jövő év elejére halasztják az oceánrepülést? A repülők kedden összeültek tanácskozásra a Junkers-müvek igazgatóival hogy megvitassák a vasárnapi kísérlet sikertelenségének okait és megbeszéljék, hogy most mi történjék. * A re-ülök hamarosan iijjjől indulni akarnak, de a Junkers-müvek vezetőségében felmerült az a terv, hogy az óceáni épülést esetleg tanácsos volna a Jövő év eleié: e halasztani, mert rendkívül sok tanulságos technikai , észleletet lehetne addig a siker érdeké! ben felhasználni. A tanácskozáson résztvesz a német tengeri állomás vezetője és Berson tanár, az óceáni repülés meteorológiai tanácsadója is. Newyork továbbra is várja a német repülőket Newyorkból jelentik: Hétfőn este érkezett Newyorkba a jelentés a német oceánrepiilők vállalkozásának sikertelenségéről. A hir csalódást okozott ugyan, de nem adják fel a reményt, hogy az uj start nem fog soká késni és ezért nem hagyták abba az előkészületeket a német oceánrepülők fogadtatására. A washingtoni állomás kedden is viharokat jelzett az óceán felett. Elhalasztották a francia oceánrepülők startját Párisból jelentik: A Le Bourget-i epülőtéren startra kész gépek pilótái úgy határoztak, hogy a kedvezőtlen ídöjárásjelentések miatt elhalasztják a startot, úgyhogy hétfőn egyetlen repülőgépet sem vontattak ki a startmezőre. Levine gépét, a Miss Columbiát rendőrök őrzik, mert az amerikai repülő attól tart, hogy Drouhin megszökteti gépét. Costes startra kész gépét a Zöld Madarat »Nungesser és Colli« névre keresztelte. Négy pilóta életét vesztette a San-Francisco—Honolulu repülőút próbarepülésén Londonból jelentik: A San-Franciskó —Honolulu közti repüléshez hir szerint, kedd délután startoltak. A repülés előkészületei a balszerencse jegyében folytak le, amennyiben négy pilóta a próbarepiilések alkalmával életét vesztette. A repülőútra tiz repülő vállalkozott. Szerencsétlenségek a zürichi nemzetközi repülő versenyen Zürichből jelentik: A dubendorfi repülőtéren rendezett repülömeeting első napján több szerencsétlenség történt. Az akadályversenyben résztvevő Bohner svájci pilótahadnagy vasárnap délután lezuhant és szörnyet halt. Az alpesi túrára való tréning közben ugyancsak délután folyamán lezuhant egy holland Fokker-gép, amely izzé-porrá zúzódott, de a benne ülő két pilótának csodálatoskép nem történt semmi baja. Az alpesi repiilőtura, amely a repülömeeting legkiemelkedőbb pontja lett volna, egyelőre a kedvezőtlen idő miatt halasztást szenved