Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)

1927-08-04 / 215. szám

1927. augusztus 4. BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal A rablógyilkos vrsaci tollkereskedő félrevezette a rendőrséget Nem találják a meggyilkolt ho ttestét — Szabadlábra helyezték a gyilkos öccsét Látogatás a rablógyilkos cellájában Vrsacról jelentik: A Délbánát lakos­ságát lázas izgalomban tartja az a rab­­lógyükosság, amit Radanov Dusán vr­saci tollkereskedő követett el. Radanov —■ mim a Bácsmegyei Napló jelentette —- megölte és kirabolta szeretőjét, Vaca­­rescu Angelir.át. Zubovics Velimir de­tektív és Radulovac Sándor rendőrőr­­mcster, akik a gyilkossal Petrovoszeló­­ra utaztak a meggyilkolt asszony hul­lájának felkutatása végett, most érkez­­tea vissza Vrsacra. Két napig tartó fá­radtságos nyomozásuk azonban ered­ménytelen muradt. mert a hullát nem sikerült ieltalálniok. , A gyilkos félrevezeti a rendőrséget Radanov Dusán kihallgatása alkal­mával bevallotta, hogy ö gyilkolta meg Vacarescu Angelinát és holttestét Petro­­voszeló községtől öt kilométerre a ku­koricásban rejtette el. Forró kánlikulai községben hosszas gyaloglás után ér­keztek meg a helyszínre, hogy a holt­testet felkutassák. Az egyik detektivnek azonban feltűnt, hogy Radanov állandóan hátramarad Amikor ezért kérdőre vonta, a rablógyil­kos toükereskedő bevallotta, hogy félrevezette a rendőrséget és csak azért csalta őket a kukoricásba, mert azt hitte, hogy Itt alkalom lesz megszökni. Órákon át tartó vallatás után árulta el, hogy a gyilkosságot nem itt, hanem Kasait mellett követte d és a hullát a Dunába dobta. A detektívek ekkor a gyilkossal Ko­­vinba utaztak, ahol Riadanov megmutatta a Duna egyik ága mellett azt a helyet, ahol a gyilkosságot állítólag elkövette. — Miután agyonütöttem, ángy követ kötöttem a lábaira — mondotta — és úgy eresztettem itt a Dunába. Egész napon át nyomoztak itt is a detektívek, de eredménytelenül, mert a hullát nem sikerült megtalálni. Több kilométer hosszúságban felkutat­ták a folyó partját arra az eshetőségre számítva, hogy a hullát az ár kivetette a partra, de hiába. Végig kutatták a Duna-ág medrét, halászok buktak le a folyam fenekére, de minden fáradozá­suk hiábavalónak bizonyult. Újból faggatni kezdték Radanov Du­sánt, aki azonban megmaradt utóbbi vallomása mellett és állandóan azt han­goztatta, hogy itt követte el a rablógyil­kosságot és a holttestet a vízbe dobta. fogság a gyilkost egyáltalán nem törte meg, jókedvű és beszélgetés közben gyakran nevet. A lelkiismeret furdalá­­sainak legkisebb nyomát sem lehet fel­fedezni az elvetemült gyilkoson. A hoz­­zámtézett kérdésekre azonnal válaszol és a gyilkosságról úgy emlékezik meg, mintha a legközönségesebb dolgokról be­szélgetne. — Részeg voltam és megöltem An­gelinát — mondotta. — Megtörtént, ezen már nem lehet segíteni. Főbeütöttem, meghalt és kész veit az egész. A pén­zét pedig elvettem, háromezerötszáz di­nárt találtam nála. — Kihallgatásakor csak kétezer di­nárt említett — jegyezte meg munkatár­sunk. — Akkor hazudtam. Nem kétezer, ha­nem háromezerötszáz dinárt vettem el. — Mit csinált a pénzzel? — Először is kocsit és lovat vet­tem, a többit pedig elmulattam és szétosztottam a tamburások között. Tudtam, hogy elfognak és börtönbe ke­rülök. gondoltam, legalább addig ki­használom szabadságomat és lói kimu­latom magamat. — Nem gondolt a gyermekeire? —- Amikor megtettem, részeg voltam és nem értem rá gondolkozni. Később pedig ugvis hiábavaló lett volna, akár­csak az eső után a köpönyeg. — A Stevánnak mi köze volt a gyil­kossághoz? — kérdeztük. — Semmi. Nem tudott ő kérem sem­miről semmit. Egyedül öltem meg An­gelinát, bűntársaim nem voltak, öcsém­nek csak a kovini fogdában meséltem el. Vagyok én olyan ember a talpamon, hogy egyedül is el tudok bánni egy fehérnéppel, nem kell nekem hozzá segítség. — Nem gondolt arra. hog? a rabló­­gyilkosokat felakasztják? Ebben a pillanatban elkomolyodott az arca és egész testében összerázkódott a gyilkos. Csak néhány perc múlva szó­lalt meg: — Nem gondoltam én akkor semmire. Részeg voltam. Amit tettem, megtettem és akár akarom, akár nem. megbüntet­nek majd érte. Azt azonban biztosan tudom, hogy nem fognak felakasztani. — Honnan tudja olyan biztosan? — Tudom. Érzem és érzésem ezalka­­lommal nem fog tévedni. A három árva Munkatársunk a rendőrségről a meg­gyilkolt Vacarescu Angelina lakására ment. Bárány-ucca 34. .szám alatt egy kis földszintes házikóban lakott a meg­gyilkolt asszony. Férjétől már három éve különváltan él. három gyermekét azonban ő nevelte továbbra is. A három árva közül a legidősebb ti­zenötéves. a másik kettő pedig tizenkét-' tó és hétéves. Most nagyanyjuk vigyáz rájuk. Amikor beléptem a kapun, a három árva az udvaron játszott. — Anyukát tetszik keresni — szólalt meg a középső — nincsen idehaza. Már elég régen elutazott és még nem jött haza. Tessék talán holnap, vagy hol­napután jönni, addig hátha hazajön. A három gyermek még nem tudja, hogy többé anyjuk .sohasem fog visz­­szatérni, mert a gyilkosnak két ütése örökre elnémította. (F. Gy.) Csütörtökön utazik Albániába az uj jugoszláv ügyvivő Hivataiosan hétfőn áll helyre a diplomáciai viszony Beogradból jelentik: Minthogy a jugoszláv-albán diplomáciai viszony ujrafelvételének formaságai tekin­tetében a megegyezés a két kor­mány között létrejött. Milicsics iován ügyvivő csütör­tök este Tiranába utazik, hogy átvegye az SHS követség veze­tését. Ezzel egyidejűleg az albán ügyvivő is elfoglalja Beogradban hivatalát és Sliilali albán ügyvivő ugyan­csak csütörtökön indul Beograd­­ba. A diplomáciai visznoy helyreállítása alkalmával teh.it mindkét kormány eltekintett eddigi követének vissza­küldésétől és nem tért vissza Albá­niába Sakovics volt tiranai követ és a beogradi albán követséget sem Cena bég fogja vezetni. A két követség csak hétfőn kezdi meg működését és igy hivatalosan csak hétfőn áll hely­re a diplomáciai viszony Jugo­szlávia és Albánia között. Hir szerint tiranai követté rövide­sen Jéftics volt követet nevezik ki még ebben a hónapban albániai uj állomáshelyére, Tiranába. A rendőrség szabadlábra helyezte a gyilkos test­' vérét A rendőrség a rablógyilkos öccsét is letartóztatta, akit azzal gyanúsítottak, hogy testvérével együtt közösen követ­ték el előre megfontolt szándékkal a rab­lógyilkosságot. Radanov Szteván ki­hallgatásakor tagadta, hogy résztvett volna a rablógyilkosságban és arról csak akkor értesült, amikor fivérével együtt Kovinban a csendőrség letar­tóztatta. — A fogdában Dusán sírva mondotta cl nekem — vallotta legutolsó kihallga­tása alkalmával — hogy részegen meg­ölte Angelinát, a pénzét elrabolta és holttestét a Dunába dobta. Amikor tőle néhány nappal azelőtt ezeregyszáz di­nárt kaptam, akkor fogalmam sem volt arról, hogy ehhez a pénzhez vér tapad, mert Dusán azt mondotta, hogy a leg­utóbbi üzletei alkalmával kereste. Miután a rendőri nyomozás Radanov Szteván bűnösséget nem tudta megálla­pítani, dr. Mezidrachszky Miklós fökupi­­tdnylielyettes bizonyítékok hiányában szabadlábra helyezte. A vizsgálat azon­ban ebben a nyomozásban is tovább fo­lyik. Látogatás a rablógyilkos cellájában A Bácsmegyei Napló vrsaci mun­katársa dr. Mezidrachszky Miklós főka­pitányáéi yettes engedélyével megláto­gatta cellájában a rablógyilkos Külke­reskedőt. Egykedvűen ült egy széken, aaükor a fogda ajtaját kinyitották. A Sztrájkba lépett a csepeli Weisz Manfréd-gyár hétezerötszáz munkása Komoly méreteket ölt a budapesti ipari munkások bérmozgalma Budapestről jelentik: A budapesti ipari munkások közti munkabér javítására irányuló mozgalom szerdán egész komoly mederbe terelődött, amennyiben szeidán délelőtt sztrájkba lépett Magyarország legnagyobb Iparte­lepének, a csepeli Welsz Manfréd­­gyátnak bétezerötszáz munkása. Ilyen nagyarányú sztrájk évek óta nem volt Magyarországon és fokozza az eset súlyosságát az is, hogy úgy a mun­kások, mint a munkaadók elkeseredet­ten kitartanak álláspontjuk mellett. A Weisz Manfréd-gyár igazgatósága nefn hajlandó a munkások követeléseit teljesí­teni, a munkások viszont nem hajlandók munkába állani addig, amig a béremelést ki nem vivták. A gyár munkássága át­lagosan 20 százalékos béremelést kiván. Szerdán délelőtt izgalmas tanácskozá­sok folytak. A blzalmiférfiak és a gyár igazgatója hosszasan tanácskoztak, de ez a tanácskozás semmiféle eredményre nem vezetett. A gyár vezérigazgatója a tanácskozás után személyesen kereste fel az egyes üzemeket, minden miihelybe bement és figyelmeztette a munkásokat, hogy a gyár a mai gazdasági viszonyok között nem teljesítheti a munkások kérését, tehát minden sztrájk cél­talan, mert eredményt nem érhetnek el. Ennek ellenére dél felé a gyárban meg­állt az üzem. Nem lehet megállapítani még. hogy a munkások léptek-e sztrájk­ba, vagy a gyár igazgatósága zárta-e ki őket, mert a gyár igazgatósára a sajtó részére nyilatkozatot tenni r.emv hajlandó, maguk a munkások pedig nem tudnak határozott felvilágosítást adni arról, hogy kizárás történt-e, vagy pe­dig a bizalmiférfiak rendelték-e el a sztrájkot. Tény azonban az, hogy a mun­kások abba hagyták a munkát és déli egy óra tájban tömegesen hagyták el munkahelyeiket. Úgy a gyártelepen, mint magában Cse­pelen, amelynek lakossága legnagyobb részt a Weisz Manfréd-gyár munkásai­ból áll, teljes a rend és a nyugalom. A rendőrség nem is tart zavargásoktól, azonban mégis megfelelő számú karha­talmat rendeltek ki, amely elég erős, hegy minden körülmények közt biztosít­sa a rendet. A vasipatban kitört nagyarányú bér­mozgalom és a többi szakmákban folya­matban lévő bérharcok tengelyét tulajdonképpen az a kérdés alkotja, hogy nyolc vagy tiz órás munkanapokkal dolgoz, zanak-e a munkások. A munkaadóknak az az álláspontjuk, hogy a munkásoknak szakitaniok kell a nyolc órás munkanapok rendszerével és életbe kell léptetni a tiz órás munka­napot. A munkaadók arra hivatkoznak, hogy a bérek emelésével nem lehet a drágaság ellen küzdeni, mert az további árdrágulást vonna maga után. Ezért ajánlják azt. hogy alka'mat adnak a munkásoknak több munkára és ezzel több keresetre az­által, hogy a munkaidőt tíz órára emeljék. A munkásság azonban nem hajlandó a tiz órás munkanapot elfogadni, mert arra az álláspontra helyezkedik, hogy ebben az esetben elvágnák az útját annak, hogy a te. kintélycs számú munkanélküliek is keresethez jussanak. A munkások a Weisz Manfréd által kiállított úgynevezett bérfizetési bárcák­­kal igazolják, hogy a 20 százalékos bér­emelési követelésük jogos, miután egy lakatos szakmunkás heti fizetése tizen­nyolc pengő, egy segédmunkásé nyolc­­kilenc pengő, egy női munkásé pedig négy-öt pengő. A többi szakmákban a helyzet nem olyan komoly, mint a vasiparban. Az Egyesült izzó kizárt munkásai szerdán délelőtt Újpesten a Munkásotthonban gyűlést tartottak, ahol a sztrájk további folytatása mellett foglaltak állást. A ma­lommunkásoknál egyelőre nincs szó sztrájkról, a munkások kérését a malom­koncentráció csütörtökön délután tár­gyalja és remény van a megegyezésre. Nem fenyeget közeli sztrájkkal a sütő­­munkások bérmozgalma sem, a faipari munkások bérmozgalma pedig szerdán egy esztendőre szóló kollektiv szerző­dés megkötésével fejeződött be. STRAND-FÜRDŐRUHÁK legolcsóbban kaphatók KLEIN JENŐNÉL Novlsad, Vei. Becskerek és Senta.

Next

/
Thumbnails
Contents