Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)

1927-08-16 / 227. szám

4. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1927.augusztus16 Lokalizálták a vrsaci erdőtüzet Gyújtogatás okozta a tüzet? — A kár felbecsülhetetlen — Több mint 3000 hold erdő elpusztult — Több sebesülés történt — Vrsac izgalmas éjszakája — A lángokban álló erdők között — Éheztek a tűzoltók — A polgármester kifogásolja a vrsaciak viselkedését A legszigorúbb bűnügyi vizsgálat indult Vrsacról jelentik: Három napi megfe­szített munka után sikerült a vrsaci er­dőtüzet lokalizáltak A határmenti hatal­mas erdőségnek tekintélyes része a lán­gok martaléka lett. A tűz lokalizálásá­val azonban a tiizveszedelem még nem szűnt meg, mert még tartani lehet attól hogy a meglévő erdő ismét lánghaborul Ennek megakadályozása céljából, még a tűzoltóságnak és az oltási munkála­tokban résztveti katonaságnak egyrészt künn tartózkodik az erdőben, ahol állan­dó permanenciát tartanak fenn. Hogyan keletkezett a tűz? Szerdán • délután félhárom órakor jelentették a tűzoltóknak, hogy a Me­szicsi erdő lángokban áll. Jovánovics Szvctolik polgármester, dr. Mcdriclt­­raászky Miklós főkapitányhelyettes, Zsi­­zsa Alekszandcr városi gazdasági taná­csos és dr. Gröifner Dénes társaságá­ban azonnal kiutazott a helyszínre A bizottság megállapította, hogy a meszi­­csi erdővel szomszédos hatalmas városi erdőségek is veszélyeztetve vannak és hogy pntiek megvédése az első, amit meg kell kísérelni Visszatérve Vrsacra Kirchner Ernő fő­­szerkesztő, tűzoltó főparancsnok bevo­násával értekezletet tartottak, amelyen az oltási munkálatok tervét a legapróbb részletekig kidolgozták. A tűz keletkezéséről ellentétes véle­mények alakultak ki. A legvalószínűbb az a feltevés, hogy egy villám ütött be a meszicsi erdőbe, fölgyujtotta az egyik fát és a lángok percek alatt elbontották az erdőt. De sokan erősítik, hogy a hatalmas erdőtüzet gyújtogatás okozta. A meszicsi erdő a meszicsi görög ke­leti szerb kolostor tulajdonát képezi és a falu lakossága évtizedeken • keresztül mondhatni teljesen ebből az erdőből élt Legutóbb azonban az erdőt bérbeadták, •miáltal a meszicsiak elvesztették legfon­tosabb kenyérkereseti lehetőségüket. Ter­mészetesen ez az intézkedés a falu la­kossága körében nagy elkeseredést oko­zott, azonban, hogy a meszicsiak bosszú­ból most felgyújtották volna az erdőt, nem látszik valószínűnek. A tűzvész keletkezésének okát a meg­indult tüzvizsgálat tesz hivatva megálla­pítani. Harc a lángokkal A tűzoltók első különítménye szerdán délután hat órakor érkezett ki a tűzhöz Petrovics tanitó, tüzöltóalparancsnok ve­zetése alatt, kik azonnal megkezdték a munkálatokat. A tűz azonban feltartóz­tathatatlanul terjedt és nemsokára telje­sen bekerítette a tűzoltókat, kiknek visz­­szatérését elzárták köröskörül felcsapó lángok. Petrovics aiparancsnok hzonnal átlátta a helyzetet és tekintettel arra, hogy életük komoly veszedelemben for­gott, kiadta a parancsot, hogy a lángokon keresztülhatolva kell megkísérelni a menekülést. A tűzoltók mintegy 250 méter széles­ségben megpróbáltak áthatolni az égő erdőn. Ez a kísérletük szerencsésen si­került és mindössze csak az egyik tűz­oltó szenvedett könnyebb égési sebeket, Nemsokára megérkezett Kerekovics főhadnagy vezetése alatt az első lovas eskadron is, kik azonnal hozzáfogtak a tűzoltókkal együtt az oltási munkálatok­hoz. Dr. Medrochradszky Miklós főkapi­tányhelyettes is egy alkalommal súlyos életveszedélcmbc került. Vrsac izgalmas éjszakája A párosban ezalatt Hagy pánik kelet­kezett. Izgatottan tárgyalták az esemé­nyeket és egyesek a rémhírek valóságos özönével árasztották el Vrsacot. Petro­vics Misa rendőrfőkapitány rendelőiére rekvirálták a teherszátiitó automobilokat és azzal szállítottak ki egész éjszaka a tűzhöz az oltáshoz a szükséges munka­erőt. Gudovics Milán alezredes vezetése alatt kivonult az egész lovasezred le­génysége és a katonai zeneiskola 300 növendéke. Éjfél után azonban, amikor látták, hogy a tűzoltóság és a katona­ság nem elegendő a tűz lokalizálására a város főterén hajnalban munkába gyü­lekező szőlőmunkásokat is karhatalom­mal kéuyszcritették, hogy autókon azon­nal utazzanak ki a lángokban álló erdő­be. A tűz keletkezése után két irányban terjedt, egyrészt ?. meszicsi erdőben Ro­mánia felé, másrészt a vrsaci városi er­dőségek irányába. Szerdán a tűz még nagyobb mérete­ket öltött. Elpusztult a meszicsi .’árasnak 40 holdas tisztásán fülhslr-ozott ezer­nyolcszáz öl tűzifája is. és mind nagyobb terület állott lángok ban. Ekkor már az a veszélv fenyege­tett, hogy a város tulajdonát képező er­dőből a. város közvetlen szomszédságá­ban elterülő hegyvidékre is, átcsapnak a lángok, ami bcbitlnáaUan károkat oko­zott volna. Különösen tiizveszedelembcii forgott a Sirokkó-bilo hegyhát. Bezics Vazul vrsaci fősz igab'ró ek­kor elrendelte, hogy a környékbeli közé ségek lakosságát a cscndérség kinysze­­ntse az oltási munkálatokban való rész­vételre. Vlajkovác, Ritisevó. Potporány, Kustil. Meszics. Jablanka, Vel'kö és Ma­­loszredistc, Qudanica és Marköhic la­kossága székereken és gyalogosan vo< nult ki cséndőri fedezet mellett a tűz színhelyére, kikkel az oltási munkálatok­ra kirendelt közerő száma meghal" Jta a 3(100 embert. A lángokban álló erdőben A kjácsmeg^eí <t$Np iglv-kezctí^uwgkA/el'hku-AVi Lúgod­ban' áUó dzef lioklas '.erdői. ki: országút valóságos ri'adszintéfh'dí: Air.riíftitott. Ha­­ta'más szekerek száPItr"" az élelmi­szereket az o'i 'sr­munkás­ságnak. a Wzcilökocsik ti'div honiéi számra vitték ki ez 'ivóvizet, mert a tűz környékén még ivóvíz sem állott ren­delkezésükre. A nagy szárazság és kánikulai iorró­ság s környék valam^pyi kútját kiszárította és így kHcinétsrekre lehetett csak ivóvizet találni. Kocsival azonban csak az erdészlakig lehetett eljutni, onnan gyalog folytattuk utunkat. Az élelmiszereket pedig sza­marakkal és öszvérekkel szántották to­vább. A frontban álló tűzoltókat és ka­tonákat azonban mégigy , sem lehetett élelmezni és sekan étlen-szcmjaii megfeszített munkával dolgoztak éjjel nappal. A lángokban álló erdő messze bevilá­gította -a horizontot és éjszaka valósá­gos nappali. fényt árasztott. A tűz köz­vetlen közelében szinte kibírhatatlan volt a forróság. A tűz oltására gondolni sem lehetett A veszélyeztetett területek köriilárkolá­­sával igyekeztek a lángok továbbterje­dését megakadályozni, ami három napi munka után végre sikerült. Jovánovics Szvctolik polgármester a tűz keletkezésétől kezdve állandóan künn tartózkodott és személyesen ellenőrizte az oltási munkálatokat, mig a katonaság Gudovics Milán alezredes, a tűzoltóság és a civil munkásság felett Kirchner Ernő tüzoltófőparancsnok rendelkezett. Asszonyok, akik a férjeiket keresik Szerdán hajnalban a vrsaci főtérről hatóságilag közmunkára kirendelt mun­kások családjai nem tudtak arról, hogy a kenyérkeresők hová mentek és amikor este hiába várták őket és reggel sem jöttek haza. keresésére indultak. Meg­tudva, hogy a tűzhöz vitték ki őket megindult az asszonycsapat a lángokban álló erdő felé, mert olyan hírek terjed­tek el a városban, hogy többen a tűz­vésznek áldozatai lettek. Az erdő szélé­nél pedig hangosan tiltakoztak az ellen, hogy férjeiket elvitték és nem engedik haza. Mikor azonban megnyugtatták őket, hogy senkinek sincsen semmi baja és nemsokára hazamehetnek, az asszony­­csapat is viszatért a városba, Négyezer öl fa tüzveszede­­leinlen A tűz közben állandóan terjedt. Ami­kor a meszicsi erdő teljesen elpusztult, a lángok átcsaptak a városi erdőségek­be és itt is rövidesen óriási terület ál­lott lángokban. A legnagyobb veszedelemben a város 100(1 öl szárított tűzifája állott, amelytől pénteken reggel már csak 400 mé­terre voltak a lángok. Itt azonban sikerült a tűz továbbter-, jctíésénck gátat vetni és ez a- tűzoltó­ságnak legnagyobb sikere. Ha ez a nagy mennyiségű tűzifa is lángbaborul, a nagy kártól eltekintve, katasztrofális tűzifa­­hiány lett vc-lna. Az itteni munkálatok­nál különösen kitüntette magát Bastins J'V/set .tüzoltóűnnestcr. ' Pénteken reggelre a tüzet sikerűit négy elkülönített részre osztani. Délre pedig ezek közül három részben -teljesen lokalizálták a tüzet. A negyedik részben azonban ismét fel­támadtak a lángok és az erős szél újból az erdészlak felé terelte a tüzet. Ekkor az összes rendelkezésre álló tűzoltókat, katonaságot és munkásokat erre a veszé­lyeztetett helyre összpontosították és megfeszített munkával e téré itt is sikerült a tüzet lokalizálni. i eihecsiilhetetten a kár A, vrsaci tűzhöz hasonló erdőtűz még nem fordult elő a Bánátban. A kár belát­hatatlan és hozzávetőlegesen ■ sem‘leltet megállapítani. Évtizedek kellenek, hogy a teljesen elpusztított erdőségek csemeték üUyté<v'vel ismét pótolhatók legyenek. A leégett erdőben a legfiatalabb rész 25 30 éves fákból állott, inig igen sok helyt 60—65 éves erdőrészek is voltak. Pontosan még azt sem lehet megálla­pítani, hogy mekkora erdőterület pusz­tult cl. Annyi azonban bizonyos, hogy több. mint ?0C0 l eld erdőség lett a lángok martaléka és a meszicsi er­dő teljesen megsemmisült. A tűz lokalizálása körül különösen Jo vanövics Šzvetolik polgármester, Gudo­­víós Milán alezredes és Kirchner Ernő tüzoltófőparancsnok szereztek érdeme­ket. Romániába is á'esapotl a tűz Jovánovics Szvetolik polgármester, aki erélyes kézzel személyesen vezette az oltási munkálatokat, a következő nyilat­kozatot tette a Bácsmegyei Napló mun­katársának: — A legveszedelmesebb helyzet csütör­tök délután volt. Ekkor már lemondot­tunk arról, bogy a vrsaci erdőt meg­menthessük és igen közel állott a veszé­lye annak, egészen a Kápolna-kapuig, ami közvetlenül a város mellett van, tel­jesen cljusztul minden és hogy nemesük az' erdő. hanem a szőlőskertek és az ott levő villák is a lángok martalékai lesz­nek. — Sikerült azonban mégis az utolsó pillanatban a lángokat feltartóztatni any­ujára, hogy a város tulajdonát képező erdőből nem pusztult el olyan sok, mint cmenny’t várni lehetett. A meszicsi hatalmas erdőség azonban a lángok martaléka lett és a tűz Romániába is átcsapott. — Az oltási munkálatoknál a katonai zeneiskola növendékei igazi hősiességük­kel tüntették ki magukat és valósággal rohamot intéztek a tűz ellen. — Sajnálattal kell megállapítanom, hogy Vrsac város polgársága egyá’tsián nem vett részt az oltási munkála­tokban és ezzel a veszedelemmel szemben közömbös maradt. — Polgári kötelességérzékük nincs ki­fejlődve. Ellenszegültek a törvény ren­delkezéseinek, amelyek kimondják, hogy végszükség esetén a hatóságok rendel­kezhetnek az egész lakossággal és bárkit kényszeríteni lehet arra, hogy segítségül menjen. Ez alkalommal pedig nagy veszedelemben voltunk, a polgárság pedig ennek dacára sem ér­deklődött, sőt voltak olyanok, akik meg akarták akadályozni azt, hogy az autó­kat elrekviráljuk. — Ha a katonaság Gudovics Milán al­ezredessel az élén, aki két napén át éj­jel-nappal személyesen vezette a katonai munkálatokat, nem jön segítségünkre, teljesen elpusztult volna minden, mert a polgárságra nem lehetett volna még eb­ben az esetben sem számítani. A tűz keletkezésének okáról a követ­kezőket mondotta Jovánovics polgár­­mester: — Hogy a tűz hogyan keletkezett, még nem lehet tudni. Állítólag bosszú müve az égisz és gyújtogatás bűncselekménye áll fenn. — Erősen tartja magát az a hír és sok valószínűség is amellett szólt, hogy a meszicsiek közül gyújtotta fel valaki hosszúból a kolostor erdejét, mert a falu lakossága és a zárdafönök között már régen igen feszült a viszony. —- A vizsgálat ebben az irányban meg­indult és mindent elfogunk követni, hogy ha bűncselekmény, történt, akkor a bűnö­sök el is vegyék méltó büntetésüket. Az éhező tűzoltók A Bácsmegyei Napló munkatársa be­szélgetést folytatott Kirchner Ernő ttiz­­oltófőparancsnckkal, aki a következő nyilatkozatot tette: — Kedden este, amikor a tiiz oltási munkálatainak tervezetét dolgoztuk ki, mindenben megállapodtunk. Később azon­ban egyes intézkedések következtében a munkálatok egyöntetűsége sokat szenve­dett. A zeneiskolai növendékek különösen kitüntették magukat, kedvvel végezték az oltási munkálatokat és nekik köszönhető, hogy a legexponáltabb helyet az úgyne­vezett »Fuclis-kopf«-ot sikerült megmen­teni és megakadályozni, hogy a tűzvész a régi erdőkbe ne hatoljon be. Ezen a helyen a munkálatok teljesen egyönte­tűek voltak. — A tűz oltására kirendelt tűzoltók, katonák és munkások sokat szenvedtek és valósággal étlerj-szomjan végezték az oltási munkálatokat napokon át. Az élelmiszernek a frontba való szállí­tása teljesen csődöt mondott. — A tűz keletkezésének oka nincs tisz­tázva. Itt azonban egyetlen .szál gyufa elegendő volt, hogy az egész erdő lángba boruljon. Az erdő nem volt kezelve, az utaknál mondhatni, teljesen összenőtt és a szárazság valósággal kiszárított min­dent Ő7. o’GG minkála.tcknál többen megribe ültek, r Ttiléseik azonban nem súlyos természetűek. Most is könnyen megeshetik. hogv egy szál könnyelműen eldobott gyufa idézte elő ezt az óriási tűzvészt. Mintegy 10 nappal ezelőtt, amikor a Yrsaccat szomszédos Törökfej hegyháton volt erdőtűz, akkor is hasonló körülmények között keletkezett a tűz. A továbbiakat a tüzvizsgálat lesz hivatva megállapítani. Alibtmár határában is erdő­tűz volt A vrsaci erdőtűzzel egyidejűleg Alibu­­nárról is erdőtüzet jelentettek. A község tői 7—8 kilométer távolságra a mezői* egy szénakazal gyulladt ki és nemsoká­ra lángban állott az egész környék. A tü­zet csak hosszas munkálatok után sike­rült lokalizálni. Mintegy 300—350 hold mező és erdő lett a lángok martaléka. Az alibunári tűz keletkezésének okát sem I sikerült megállapítani, j Ferenezy György

Next

/
Thumbnails
Contents