Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)

1927-08-14 / 225. szám

1927. augusztus 14.______________________BACSMEGYE3 NAPLÓ __________________________________5. o^al Vasárnap temetik a szuboticai családi dráma áldozatait A gyilkos egész délután a korcsmában leste feleségét — Apósát is le akarta lőni Paraczki József A rendőrség nem jutott még nyomára a tragédia két titokzatos szereplőjének A szuboticai rendőrség szombaton to­vább folytatta a nyomozást, hogy felde­rítse annak a véres tragédiának minden részletét, amely pénteken este játszódott le Csupa István Illirszka-uccai korcsmá­jában. Pénteken este, mint jelentettük Paraczki József szuboticai elektrotechni­kus több revolver lövéssel megölte a tőle egy hónap óta különvált an élő feleségét Haros Bellát, azután pedig maga ellen forditoita a fegyvert és öngyilkos lett. A rendőrségi nyomozás azt a körül­ményt igyekezett tisztázni, hogy tudott-e 'alaki Paraczki gyiikossági tervéről és1 kiknek a társaságában fordult meg Pa- j raczki a vérengzése megelőző napokban I Ennek a tisztázását az tette szükségessé, j hogy Paraczki a rendőrséghez címzett j búcsúlevelében egy személyt említ és j vádol meg sulyosan. A szombati tanú­­kihallgatások azonban nem tisztázták sem ezt, sem pedig annak a két fiatal­embernek a szerepét, akik Huros Bella bátyját a gyilkosságot megelőzőleg az uccán megszólították. Aláírást hamisított Pa­raczki József Hitros Vendel szabó, a szerencsétlen véget ért fiatalasszony hatvankilencéves apja elmondotta leánya tragédiáját. Leánya egy évvel ezelőtt ismerkedett meg Paraczkival, akiről nem tudta, hogy elvált ember. A férfi akkor a vasúti fűtő­­házban dolgozott. A leány, aki keresetéből apját és har­­mincnyolcéves István nevű bátyját is eltartota, egy napon azt mondta az ap­jának: — Édes tatám bejárhat-e liozzánk egy jóravaló fiatalember, akivel nem régen ismerkedtem meg? Az apa beleegyezését adta ehhez és ettől kezdve Paraczki gyakran megfor­dult a. Boticseva-ucca 6. számú házban Tavaly augusztusban volt az esküvő és egy évre rá, majdnem ugyanazon a na­pon történt a tragédia. Három héttel az esküvő után a férj már megverte a fele­ségét és ettől kezdve az életük pokol tett. A ffatal asszony egy év leforgása alatt ötször hagyta ott az urát. Egy alkalommal Paraczki apósa tudta nélkül felmondott a házban lakó Takács Mihálynak, a felmondó levél alá pedig odahamisltotla Húros Vendel aláírását. Mikor erről az öreg szabómester érte­sült nem engedte be többé Paraczkit a lakásba. Egy napon eljött a férfi és mi­kor az ajtót ismét zárva találta, beverte a lakás ablakait és az ablakon keresztül ráoít apósára, mert az rfzt mondta neki. hogy hamisí­tónak nincs helye a házban. A golyó annak a széknek a lábába fúródott, melyen Huros Vendel ült. A férfi ezután is rosszul bánt feleségével és gyakran szemére vetette neki az ap­jához és bátyjához való ragaszkodását. Eleinte Paraczki és felesége az apósnak Boticseva-uccai házában laktak, de mi­vel a férj örökké civakodott az apósá­val és a felesége bátyjával, nem régc’i elköltöztek és a Majsai-uton vettek ki lakást. Az asszony remélte, hogv most helyreáll a rend, de a férj tovább is ül­dözte. mire az asszony egyszer azt mondta neki: — Most nincs itt sem az apám, sem a bátyám, még is versz. Erre a férj arculütötte feleségét, aki elkeseredésében férje távóllétében össze­pakolta holmiját és visszament, most már hatodszor apjához. A férj a Kakas­iskola előtt utolérte költözködő felesé­gét és az uccán egy bottal véresre verte. Az asszony sítva ment haza apjához, aki könnyekre fakadt, amikor meglátta leányát. — Ne féljen édesapám — mondea ak­kor az asszony — én sose hagyom el dolgozni fogok kettőjük helyett is. Az asszony otthon maradt és mint fehérnemű-varrónő, uricsaládoknál dol­gozott. A férj leste feleségét . Egy hónappal ezelőtt költözött vissza apjához az asszony és Paraczki elhatá­rozta, hogy kivándorol Amerikába. Au­gusztus hetedikén az asszony gyászkeretes levelet ka­pott férjétől, amelyben a férj »Szeretett Bellám« megszólítással közli feleségével, hogy augusztus 13-ikdn este — tehát a tra­gédia estéjén — indul Beogradba, hogy onnan Amerikába menjen. Két nappal a tragédia előtt a szom­szédok figyelmeztették az asszonyt, hogy vigyázzon, mert férjét a környéken látták setten­kedni. Az asszony rettenetes napokat élt át. alig meri az uccára menni, mert félt hogv férje meglesi és bántalmazza. Pén­teken reggel hét órakor az asszony mun­kahelyére ment, egy a városliget köze­lében lakó családhoz, ahová Huros Ist­ván elkísérte húgát. Az asszonynak egész nap rossz elö­­érzete volt. Hitros István este hat óra után ujbó1 elment buga elé és együtt jöttek végig a Jugovicseva-uccán, amikor odalépett Húroshoz két munkásruhába öltözött férfi és különféle dolgokról érdeklődtek tőle. Az asszony ezalatt tovább ment és nyomorék bátyja már nem tudta lát­ni és csuk ükkor találkozott húgával, ami­kor az már átlőtt szívvel feküdt a korcs­maszoba padlóján. Mikorra Huros István az Ilirszka-ucca sarkára ért. már nagy tömeg állt a korcsma előtt, ahol egy ismerős férfi lépett Húroshoz és azt mondta neki: — A húgod halott. A felesége ablaka alatt töl­tötte az utolsó éjszakát Amikor az asszony elhagyta urát. Pa­raczki felmondta a Majsai-uti lakást és egy barátjához költözött, az asszony pedig, aki félt, hogy ura éjjel be talál törni a lakásba, nem aludt apjánál, ha­nem a szemközti házban lakó Mach Gi­zella nevű barátnőjénél töltötte az éj­szakákat. Paraczki erről is tudomást szerzett és már napok óta átmászva a ház kerí­tésén éjszaka az udvarban a fiivön aludt, ahonnan csak reggel távozott el, de egyszer sem kísérelte meg, hogy beha­toljon abba a szobába, ahol felesége aludt. Az asszony minden reggel rettegve távozott és pénteken, amikor tudatták vele. hogy férje ismét a környéken kó­szál, halálsápadt lett és azt mondta: •— Most nem tudom mitévő legyek. A Csapó-féle kocsmát Hegedűs Lajos bérli. Hegedűs Lajosné elmondotta, hogy Budapestről jelentik: Megrendítő ön­­gyilkosság történt szombat délben Bu­dapesten, amely különösen újságíró és irókörökben okozott nagy izgalmat. Szombat déli tizenkét órakor a mentő­ket az Andrássy-ut 66. számú házba hívták, ahol a déli órákban agyonlőtte nugát Purjesz Imre. dr. a Világ volt i’lelös szerkesztője. Mire a mentők meg­érkeztek volna, a negyven éves lapszer­kesztő már kiszénvedett. Mint az egész Purjesz-család, Pur­jesz Imre dr. is Szentesről származott, ahol a város tisztviselője volt. Innen került a háború alatt a közélelmezési minisztériumba, ahol Purjesz Imre dr. már harmincéves korában miniszteri osztálytanácsos és az egyik legfonto­sabb osztály vezetője volt. Az ő fel­adata volt a legkritikusabb időben, a háború vége felé a munkásság ellátása és nagyrészt Budapest közélelmezése is. Nagy hivatali elfoglaltsága mellett is cikkeket kezdett írni az akkor fény­korát élő Világba és már első közgaz­­daságpolitikai cikkeivel magára vonta a magyar sajtó és a közönség figyel­mét. Később megvált hivatalától és a Paraczki. akit személyesen nem ismert és a nevét sem tudta, pénteken délután néev órakor tért be a kocsmába, ahol akkor senki sem tartózkodott. Paraczki az ablakhoz legközelebb álló asztalhoz ült le és fél liter bort rendelt. Eleinte keveset beszélt és miközben ivott, újságot olvasott. Izgalom nem látszott rajta, sőt nevetve mesélte el Hegedűseiének, hogy Pallos­ra akart menni fürdeni, de a nagy me­leg miatt meggondolta a dolgot és ilt­­maradt. Öt óra felé Ppraczki ifiből fél liter bort rendelt, de most már nyugtala­nabb volt. gyakran felkelt, kiment az uccára és szétnézett. — Vár valakit? — kérdezte Hege­­düsné. — Nem várok senkit — felelte a férfi és útra leült szemben az ablakkal és ál­landóan az uccára nézett. Fél hét után rémes sikoltozás, majd három revolverdörrenés hallatszott az uccáról. Hegedüsné berohant az udvarról a kocs­mába. amelynek ajtaján ekkor toppant be Huros Bella is. aki megállt uz ajtó­ban és azt mondta: — Juj az uram meg akar gyilkolni. Ezek voltak az utolsó szavai, mert a következő percben összeesett és elvá­­gődott a padlón. Hegedüsné kiszaladt, hogy férjét ér­tesítse és amikor visszatértek, a padlón már ott hevert holtan a férfi is. A kocsmárosné vallomása után meg­­állapitást nyert, hogv a féri a halálos lövést még az uccán adta le, de az asszonynak maradt annyi ideje, hogy bemeneküljön a kocsmába. Két árva Paraczki József előéletét most kutatja a rendőrség. Annyit már sikerült meg­állapítani, hogy első feleségétől két gyermeke van. a hétéves Gyula és a négyéves Juliska, akiket a férfi szülei reveinek. A rendőrség keresi a Paraczki által a levélben megjelölt személyt, to­vábbá azt a fiatalembert is. akinél Pa­raczki az utóbbi időben lakott. Paraczki József holttestét Reinitz-fa­­luban, szülei lakásán ravatalozták fel és onnan temetik el vasárnap, mig az asszony holttestét a Baiai-uti temető hullaházából helyezik vasárnap örök nyugalomra. kombattáns újságíró a Világ belső mun­katársa lett Purjesz Lajos váratlan halála után Purjesz Imre dr. egyik napról a másik­ra a Világ felelős szerkesztője lett és maradt is a Világ betiltásáig. Ez a be­tiltás óriási veszteséget jelentett Pur­jesz Imre számára. Egy időre haza­ment Szentesre, ahol meg is nősült, majd néhány havi házasság után visszatért Budapestre, hogy tárgyalásokat folytas­son lapalapitásrói. A sok lapalapitási terv közül azonban egyet sem sikerült megvalósítania és Purjesz Imre anyagi helyzete naponta rosszabb lett, ami há­zasságát is hamar megkeserítette, úgy­hogy felesége el is költözött tőle és a házastársak közt megindult a válóper. Purjesz Imre dr. napról-napra fárad­tabb, lehangoltabb lett. Az egykor gond­talan életet élt ember a legsúlyosabb és legköznapibb anyagi nehézségekbe került, amelyekkel már nem volt ereje megbirkózni és szombat délelőtt An­­drássy-uti hónapos szobájában agyon­lőtte magát. A golyó a száján keresz­tül hatolt be és halálos volt. Az öngyilkos Purjesz Imre dr. két le­velet hagyott hátra, amelyek közül az egyik a rendőrségnek szól és csak any­­nyit tartalmaz, hogy öngyilkos lett és öngyilkosságának oka nem tartozik a nyilvánosságra. A két levél mellett az Íróasztalon egy barna bőrtárcát találtak, összesen negyven fillér tartalommal. Purjesz Imre dr. tragikus halála Buda­pesten és egész Magyarországon osz­tatlan részvétet keltett. Nincs terhelő adat a szuboticai munkésb.ziosiió ellen A vizsgáló-bizottság e napokban befejezi munkáját A szuboticai munkásbiztositó pénz­tár vezetősége ellen — mint ismeretes — már hetek óta vizsgálat folyik. A szo­ciálpolitikai minisztérium által kiküldött vizsgálóbizottság megvizsgálja azokat a vádakat, amelyeket a pénztár mellé kirendelt kormánybiztos és a pénz'ár néhány volt tisztviselője emelt a veze­tőség ellen. Mint értesülünk, a vizsgálóbizottság nem talált a vádaknak megfelelő terhe­lő adatokat és a vizsgálat három-négy napon belül negativ eredménnyel befe­jeződik. Az egyik szuboticai hetilapban felhívás jelent meg, amelyben a vizsgá­lóbizottság felhív mindenkit, akinek a szuboticai munkásbiztositó ellen pana­sza van, hogy panaszát terjessze elő. Beavatott helyen a felhívást azzal okol­ják meg. hogy a vizsgálat eddig semmi­féle konkrét bizonyítékot nem provo­kált. Elnémul a horgost harang Bediiléssel fenyeget a horgosi emplom A határon lévő Horgos szinma­­gyar lakosságú falunak egyik tekin­télyes polgára fordult segítségért a Bácsmegyei Napló nyilvánosságához, hogy ež' segítse megmenteni Hor­goson az Istenházát, amely bedülés­­sel fenyeget s nincs senki, aki a dü­­ledező templom renoválására áldo­zatot hozna. A horgosi római kathoiikus tem­plomnak a szegedi Kárász-család volt a kegyura, amelynek Horgos határában voltak a birtokai. A Ká­rász-birtokot azonban szekvesztrál­­ták, a templom gazdátlan maradt s kilenc év óta nincs senki, aki a szük­séges reparációra pénzt adna. A tem­plomba a lyukas tetőn keresztül be­néz az ég, beesik az eső, az épület falain már alig van vakolat, az eresz­­csatornák a levegőben lógnak, a mi­semondó ruhák elrongyolódtak, s a plébános, Virágh Ferenc hithüségét és lelkesedését nap-nap után újabb és nehezebb feladatok elé állitja a szegénység és a szomorú nincste­­lenség. Másszor a roskadozó templomo­kon a püspöki pénztár segített. Most azonban a püspökség is erősen meg­csappant jövedelmekkel rendelkezik s a be nem töltött plébániák jöve­delméből, ami a püspöki pénztárba folyik, úgy látszik, nem telik a hor­gosi templom renoválására. Három­ezer kathoiikus magyar család él Horgoson és környékén, akik szá­mára a templom az egyetlen hely, ahol összejöhetnek s magyar szót is hallhatnak. A horgosi magyarok szegények. A község határában lévő birtokot, amely foglalkozást és kenyeret adott a népnek, felosztották s a magyar nincsetlenek nem kaptak földet. Tő­lük nem lehet várni, hogy templo­muk felépítésére áldozzanak. A ju­goszláviai magyarság azonban nem tűrheti, hogy elnémuljon a horgosi harang s mi hisszük, hogy felekezeti kiilömbség nélkül sietni fog segíteni a horgosi testvéreken, hogy méltó környezetben dicsérhessék az Is­tent. Öngyilkos lett a „Világ“ volt felelős szerkesztője Purjesz Imre dr. anyagi gondjai miatt agyonlőtte magát

Next

/
Thumbnails
Contents