Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)

1927-08-13 / 224. szám

12 OLDAL » ARA r/2 DINA1 Poštarina plaéena u gotovoml BACSMEGYEI NAPLÓ XXVIII, évfolyam. Szubotica, 1927. SZOMBAT, augusztus 13. 224. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10. 8—52, 370. # _ Szerkesztőség, kiadóhivatal és köoyvosztály. Szubotica Veglelenik mindennap reggel, ünnep után és hétfőn is. Eíöfizetésl ár negyedévre 165 din. Zmai Jovin trg. 3. (Minerva palota) II I ■iiihmh.lí,3E Kisebbségek szó idaritása A beogradi sajtó ismét tüzetesen foglalkozik az olaszországi szláv kisebbségek helyzetével, abból az alkalomból, hogy az isztriai és görzi j fasiszta szervezetek titkárai újabb j iogfösztó rendszabályokat sürgetnek az ottani horvátok és szlovének el­­olaszositására. A fasiszta étvágy telhetetlen. Minthogy az olasz faji többséghez tartozó demokratikus pártok már ki vannak irtva, a nagy emfázissal megfogalmazott külpolitikai célok pedig az utópiák párázatában köd­lenek, a fasizmus újból és újból a szláv kisebbséget veszi elő a maga honmentő akciójának objektumául. Ha a hazát nem kellene megmente­ni, akkor nem volna szükség fasiz­musra, a feketeingesek tehát gon­doskodtak róla, hogy állandóan le­gyen veszedelem, aminek elhárítása az ő hivatásuk. Ezért térnek vissza szinte^ szabályos időközökben a ki­sebbségi kérdésre, annál is inkább, mert a nemzetiségek soha sem le­hetnek a jognélküliségnek olyan ál­lapotában, hogy még valamit el ne lehessen venni tőlük. Eddig négyszázötven szláv iskolát szüntettek meg Olaszországban, be­zárták valamennyi szláv kisdedóvót és kényszeritették a szláv szülőket, hogy gyermekeiket olasz névre ke­reszteljék. Mindez azonban kevés a fasisztáknak és most azt követe­lik, hogy az összes szláv tanítókat helyezzék át az ország belsejébe olasz iskolákhoz, oszlassák fel a szláv kulturegyesületeket és szám­űzzék végérvényesen a szláv nyel­vet a templomokból is. A fasiszták hivatalos lapja bejelenti — nyilván a követelt intézkedések foganatosí­tásának reményében — hogy két éven belül nem lesz szláv iskola a Juli-Alpok mentén. Csak éppen azt nem közli a Popolo d’Italia, hogy hány éven helül szűnik meg az olasz­­országi szláv kisebbség nemzeti jel­lege, holott minden bizonnyal ennek a terminusnak megrövidítésére in- j dúlt meg a fasiszták legújabb ha­zafias hadjárata. Lehet-e csodálkozni rajta, hogy! a beogradi sajtó kikel az emberi jo-J gok legázolásának ez ellen a barbár! programja ellen? Az SHS királysági kormányának nincs módjában, hogy az Olaszországban szenvedő szlá-i vök sorsára ingerenciát gyakorol-í jón, mert a kisebbségi kérdés meg-1 oldását, minden állam a maga leg-! sajatabb belügyének fogja fel és e tekintetben semmiféle külső tényező beavatkozását nem tűri. Ámde senki és semmi nem akadályozhatja meg, j hogy a nemzeti együttérzés tilta­kozásra ne lobbanjon a kisebbségi! sorba szakadt fajtestvérek sanyar­gatásáról érkező hírek hatása alatt | A beogradi sajtó ennek a természet- j szerű szolidaritásnak ad kifejezést, j amikor a fasiszták garázdá’kodását | megbélyegzi és az olaszországi szláv : kisebbség jogos érdekeit az európai: problémák távlatába helyezi. A jugoszláviai kisebbségek a leg- | mélyebb rokonszenwel és a ki­sebbségi helyzetből önként adódó megértéssel szemlélik az olaszor­szági szlávok küzdelmét, amelyet a fasizmus megsemmisítő törekvései j ellen olyan hősiesen folytatnak. A1 nemzeti kisebbségeket összekapcso­ló sorstársi közösség áthidalja a faji különbségeket és bensőséges egy­ségfrontot teremt, amelynek impo­záns megnyilvánulása az európai népkisebbségek rendszeresített kon­gresszusa. Azzal, hogy az egyes ki­sebbségek hazájuk határain belül a maguk jogainak kiteljesítéséért har­colnak, egyszermind minden más or­szág kisebbségeinek érdekeit is szolgálják, mert azt a mentalitást érlelik, amely a kisebbségi kérdés egész Európára kiterjedő egyöntetű és igazságos rendezésének egyedüli alapja. A fasiszták erőlködése hiábavaló. Nincs az erőszaknak az a művésze, nincs az atrocitásoknak az a raffi­­nált rendszere, amely egy kisebbsé­get ki tudna vetkőztetni nemzetisé­géből. A kisebbségek aspirációja a kulturális, gazdasági és politikai egyenjogúságra nem bűn, hanem természeti szükségesség. Amikor a jugoszláviai kisebbségek ennek az igazságnak alapján programjuk megvalósításán dolgoznak, az olasz­­országi szlávok helyzetének köny­­nyitése mellett is érvet kovácsolnak, amelyet a szláv faji többség adott esetben hatásosan tárhat majd az európai közvélemény elé. A halálraítélt Vanzetti nővére Amerikába utazott Az fig'j esüit-Államokhól deportálni fogják az engedély nélkül beözönlött kommunistákat Newyorkbjl jelentik: Massachusetts állam legfelső törvényszéke hétfőn ül össze, hogy újból tárgyalja Sacco és Vanzetti ügyét és igy hétfőn történik reg a döntés a két halálraítélt ( asz anarchista bünpöré­­nek ujrsfelvételébso. A védők bizottsága bízik abban, hogv a legfelső törvényszék ezúttal cl fogja rendelni az ügy uibóli érdemleges tár­gyalását. Az amerikai hatóságok azok miatt a tüntetések miatt, amelyeket a kommu­nisták Sacco és Vanzetti érdekében ren­deztek. i.rendedéit, hegy az Egyesiilt-Álla­­r. jk területén élő külföldieket Írják össze. Azt hiszik, hogy többezer bevándorló Kanadán, illetve Mexikón keresztül szö­kött be az Egyesült-Államokba és az a terv merült fel, hogy ■ I.« • n fnihi" "n tíiu urni I iihmhiiii ezeket deportálni fogják. Mint Párisbó! jelentik, a Matin jelen­tése szerint a halálraítélt Vanzetti nővére, Lui­­gia Vanzetti csütörtök este elutazott Newyorkba, miután a párisi amerikai konzulátus lát­­tamozta útlevelét. Luigia Vanzetti ma­gával vitte azt a kegyelmi kérvényt is, amelyet Fuller kormányzónak fog be­nyújtani. Eltörölték Romaniaoan az előzetes sajtócenzurát A cenzúra me"s ü 'i e és ni k fel'éie e, hói, a lapo’c nem írnak a trónöröklésről Bukarestből jelentik: A csütörtöki minisztertanácson a latin államok szep­temberre összehívott sajtókonferenciá­jával foglalkoztak. Miután a bukaresti sajtószindikátus kijelentette, hogy ezen a konferencián csak abban az esetben vesz részt, ha a cenzúrát megszüntet k. a minisztertanács elhatározta, hogy a sajtó e'özetes cenzúráját eltörli. Dúca belügyminiszter magához kéret­­: a bukaresti lapok szerkesztőit és kö­pi te velük, hogy a kormány abban a reményben tö­rülte el ;> cenzúrát, h'gy a lapok nem fognak i ri Károly volt trón­örökösről. Ha a kormánynak ez a reménye néni válik valóra, akkor ismét életbeléptetik az előzetes cenzúrát. A bukaresti lapok pénteken már cen­zúra nélkül jelentek meg, a vidéki vá­rosokban pedig egy hét múlva szüntetik meg véglegesen a sajtótermékek csn- I zuráját. A. MédI megegyezés publikálása u| helyzet elé állította a pártokat 4z a’kotmáim revízió és a választójogi reform végrehajtása lesz az ut parlament legközelebbi feladata —Ha a kormánynak nem lesz me5 n kéthnrinid többsége, uj választásokat Írnak ki A Bácsmegyei Napló három hó­nappal ezelőtt, röviddel a Vukicse­­vics-kormány uralomra jutása után, rámutatott arra, hogy a kormánynak messzemenő cél­jai vannak, többek közt az al­kotmány széleskörű revíziója, a törvényhozás megreicrmá'á­­sa a kétkamarás rendszer alap­ján 6? az áttérés a járási vá­lasztási rendszerre. A Bácsmegyei Naplónak ez a köz­lése annak ideién nagy feltűnést kel­tet'. de politikai körök úgy vélték, hogy az nem ténybeli információ­kon, hanem csak puszta kombináció­kon alapul. A legutóbbi események teljesen igazolták a három hónappal ezelőtt hozott információnk helyességét és a blédi megegyezés publikálása fel­tárta Vukicsevics Véli a valódi cél­jait. Most már nem kétséges, hogy Vukicsevics Vei ja vállalkozása nem egyszerű akció az erővi­szonyok átcsoportosítására, ha­nem mélyreható közjogi Pro­grammen alapszik, amelynek segítségével a miniszter­­• elnök ki akarja vezetni az országot a beteges politikai pártharcokból és át akarja vinni a törvényhozást a produktiv munkára, A kormány terveinek publikálása ! a pártokat váratlanul érte és ezért I még nem is foglaltak állást a tervek­kel szemben. Az azonban már két­ségtelen, hogy a kormány programjának publi­kálása más irányt ipg adni a választási agitációnak, amely ki fog terjedni a kormány k'-nkrét szándékainak kritikájára is. Azt is mérlegelik már politikai körökben, hogy sikerülni fog-e Vu­­kicsevicsnek többséget szerezni e nrogram.ia számára. A vélemények 2 tekintetben eltérőek, azonban az előjelek szerint a szlovén néppárttal megerősö­dött radikális párt és a demo­krata párt együtt többséggel fog rendelkezni az u.i parlament­ben. Ámde az alkotnuinyrevizióhoz két­­' ormod többség szükséges, amit a kormány aligha fog elérni. Ezért Vukicsevicsnek az alkotinányrevizió végrehajtására újabb csoportokat kell megnyernie; ez kétségtelenül az ellenség pozícióinak megerősödését jelenti az uj parlamentben. Nem hagyják figyelmen kivül azt a körülményt sem, hogy az alkotmányreviziós törekvé­seknek lesznek ellenzői úgy a radikális, mint a demokrata párt körében is. Mindezek alapján a politikai körök egy részében az a meggyőződés ke­rekedik felül, hogy a választások nem fognak létre­­hozni a nagyjelentőségű refor­mok keresztülvitelére alkalmas parlamentet és ezért a választá­sok után rövidesen sor kerül az uj választások kiírására,

Next

/
Thumbnails
Contents