Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)

1927-08-11 / 222. szám

16 OLDAL » AHA 1'/2 DIHAR Poitarina plaćana o gatevom! BACSMEGYEI NAPLÓ XXVHf. rvfpívgm. Szubotica, 1827. CSÜTÖRTÖK, augusztus 11. 222. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10» 8—52, 370. .... _ Szerkesztőség, kiadóhivatal és köuyvosztdly, Szubotica Megjelenik mindennap reggel, ünnep után és hétfőn is. Előfizetési ár negyedévre 165 din. zmaj jov|„ trg 3 (Minerva palota) Sacco és Vanzetti Különös és titokzatos események égették bele ezt a két nevet a világ közvéleményébe. Sztrájkok Francia­­országban és Angliában, bombame­rényietek Amerikában, Mussolini diplomáciai intervenciója. Macdonald tiltakozó távirata, az Amerikában lévő külföldi követségek gondos ka­tonai őrzése — az ember ámulva kérdi: milyen rejtélyes erők jöhet­tek mozgásba, hogy ekkora arányo­kat ölthetett egy mozgalom két rab­lógyilkosságért halálra Ítélt munkás érdekében? Világnézleti hitvallásról nem lehet szó, hiszen Saccot és Van­­zettit nem politikai okokból, hanem közönséges bűncselekményekért ál­lították bíróság elé és ítélték el Mas­sachusetts államban. Mégis úgyszól­ván az egész földkerekség munkás­sága protestál a most esedékes ki­végzés ellen, sőt maga az olasz dik­tátor is megtett mindent, amit a nemzetközi szabályok keretében megtehetett, hogy a kegyélmezésre illetékes tényező ridegségét meglá­gyítsa. Hol, miben keressük tehát azt a pszichológiai vagy szociális alapot, amelyre ez a glóbuszt átfo­gó akció támaszkodik? Hogyan ta­láljuk meg a magyarázatát annak, hogy két törvényes eljárás alá vont munkás sorsára ilyen hatalmasan reagál a munkásság internacionális összetartása? Amilyen talányosnak látszik azon­ban a proletáriátus harcos sikraszál­­lása Sacco és Vanzetti mellett, olyan érthetetlen az a merev elzár­kózás is, amellyel Massachusetts állam igazságszolgáltatásának fak­torai a kivégzés ellen szóló okokat figyelmen kívül hagyják. Hat évvel ezelőtt mondotta ki a bíróság a ha­lálos Ítéletet a két munkás ellen és azóta folyik a pör a jogorvoslat leg­különbözőbb formái között annak megállapitására, hogy nem történt-e bírói tévedés? Hat éve ül Sacco és Vanzetti a siralcmházban és a mo­dern judikatura szelleme szerint ez a körülmény maga is elég volna a kegyelmezés motiválására Akár­hogy végződött is a legutóbbi per­újítás, nem képzelhető el, hegy a hat évvel ezelőtt hozott halálos íté­let megváltoztatására megfelelő jog­alap ne akadna. Ámde a bcsztoni legfőbb törvényszék arra az állás­pontra helyezkedik, hogy fiat ja sit­iid et pereat mundus — legyen igaz­ság és pusztuljon el a világ. Ním le­hetetlen, hogy mire ezek a sorok megjelennek, a kivégzést már vég re is hajtották és teljességgel kiszá­míthatatlan, milyen reakciója lesz ennek a ténynek a munkásság köré­ben, amely a szolidaritását már ed­dig is nyomatékosan kifejezésre juttatta. Már a kivégzés intézményesítésé­vel is csorbát szenved az emberi élet szentségének elve. Ha pedig kétely fér a halálos Ítélet törvényes megalapozottságához, akkor az ilyen Ítélet végrehajtása a kegyel­mi lehtőség elutasításával nem es­het messze a Justizmord fogalmá­tól. A jelen esetben komoly jogá­szok, hires törvénytudók hirdetik, hogy az inkriminált bűncselekmé­nyeket nem követhették el az elitél­tek és ez a hivatalos bírói fórumok rigorozitását legalább is a villamos­szék mellőzésének mértékéig meg­­enyhithetné. Ha mindazonáltal ra­gaszkodnak a kivégzéshez, ebben a munkásság olyan konokságot lát, amire az elitéltek szélsőséges világ­nézete miatt keményedett a bírák szive. Ugylátszik, ez a főoka annak, hogy a világ munkásai Sacco és Van­zetti ügyét ennyire fölkarolták és 'magukévá tették. Az emberi élet szentségének gon­dolatán kívül a politikai meggyőző- i dés szuverénitásának princípiuma az, j amely a világ munkásságának de­­! monstrációjából kihámozható, ter­­! mészetesen anélkül, hogy a tünteté­­j sek folyamán elkövetett tömegatro- I citások ezzel igazolást nyernének. Bombavetéssel sem lehet az emberi élet szentségének védelmére kelni, sem segítségére sietni a gondolat­szabadságnak. Viszont a paragrafu­sok kacskaringóiba kapaszkodó pe­dantériával sem lehet nyugvópontra juttatni azokat a súlyos problémá­kat, amelyeket Sacco és Vanzetti ügye kifakasztott. Briand külügyminisztert akarják megbuktatni a Népszövetség ellen indított akcióval Párisból jelentik: A francia sajtó ér­deklődésének előterében de Jouvene! sze­nátornak, a francia népszövetségi dele­gáció vezetőjének lemondása áll, amit a keddi minisztertanács már tudomásul is vett. Briand külügyminiszter a szerdai la­pokban hosszabb nyilatkozatot tett köz­zé« melyben csodálkozással veszi tudomásul de Jouvenel elhatározását, hangsúlyoz­va, hogy de Jouvenel eddig mindig támogatta a francia kormány nép­­szövetségi politikáját, az ellen soha egy szóval sem tiltakozott és ezért nagy csodálkozást váltott ki de Jouvenelnek a francia kormány nép­­szövetségi politikája ellen intézett tá­madása. — Természetes — mondja Briand — hogy a Népszövetség nem tökéletes intéz­mény, jelenleg azonban mégis csak az egyetlen eszköz háborús vesze­delmek elhárítására. A Népszövetséget nem szabad elejteni, hanem ellenkezőleg mindenkinek azon kell fáradoznia, hogy minél tökéletesebbé tegyék ezt az intézményt. A szélső baloldali és a szélső jobbol­dali sajtó egyaránt leplezetlen káröröm­mel regisztrálja a Briand és de Jouvenel közt felmerülő konfliktust. A szélső jobbt oldali Echo de Paris és a kommunista Humanité egyöntetűen annak a véle­ménynek adnak kifejezést, hogy de Jou­­\X>”lnck igaza van abban, hogy a Népszövetség teljesen tehetetlen és életképtelen intézmény. Beavatott francia politikai körökben de Jouvenel elhatározásának titkos rugó­ját abban látják, hogy de Jouvenel koncentrikus támadást készít elő a locarnól politika és Briand külügyminiszter megbuktatá­sára, mert tudja, hogy a tocarnói politikával áll, vagy bukik Briand. Mir szerint Briand örökére pályázik és külügyminiszter akar lenni de Jouvenel, akit a köztársa­ság elnöke kedd délután hosszabb ki­hallgatáson fogadott. De Jouvenel egyébként a Maiin szer­dai számában újabb nyilatkozatot tett közzé, melyben a Népszövetség hibáira mutatott rá. A nyilatkozatban de Jouvenel utcF a jugoszláv konfliktusra, melyet a nagyhatalmak nem a Népszö­vetségre, hanem a két szembenálló or­szág belátására bíztak. De Jouvenel nyilatkozata politikai kö­rökben nagy feltűnést keltett Katonai forradalom fenyegeti Portugáliát Az oportói csapatok parancsnoka ultimátumot intézett a kormányhoz Lisszabonból jelentik: Megbízható jelentések szerint Portugáliában a régi fenyegető forradalom kitörőben van. Lopez ezredes, az oportói katonai parancsnokság vezetője Lisszabonba érkezett és közölte a kormánnyal, hogy az alája rendelt csapatoknál óriási izgalom uralkodik és lázadástól kell tartani, ha a kor­mányt egy héten belül u.ijá nem alakítják. Eddig még nem került nyilvános­ságra, hogy a kormány Lopez ezre­desnek erre az ultimátumszerű kö­vetelésére mit válaszolt, miután azonban a kormányon belül Is egyenetlen­ség uralkodik, nem hiszik, hogy a kormány egy­hangú választ adhat. Három miniszter Jön vasárnap a Vajdaságba Beogradból jelentik: A politikai érdeklődés középpontjában még min­dig a Korosec által felvetett alkot­­mányrevizió kérdésé áll. Meg lehet állapítani, hogy ebben az ügyben még egyik pártnak sincs egységes álláspontja, mert valamennyi párt vezetőjének figyelmét a választási előkészületek kötik le. Valószínűnek látszik Korosec elég határozott ki­jelentéseiből, hogy a miniszterelnök az ni parlament egyik első feladatá­vá akarja tenni a kétkamarás rend­szer bevezetését. Arra nézve még semmi bizonyosat nem lehet tudni, hogy a felsőházat kinevezési, vagy választási rendszerrel alakitanák-e meg. A felsőház feladata volna, hogy az alsóházban esetleg megnyil­vánuló egyoldalú párttörekvéseket egyensúlyozza. Miniszterek agitációia a Vajdaságban Sztankovics Szvetozár földműve­lésügyi miniszter vasárnap a Délbá­nátban, a kovacsicai járásban tart agitációs gyűléseket. A miniszter meglátogatja Perlez és Padina köz­ségeket is. Marinkovics Voja külügyminisz­ter ugyancsak a Délbánátba utazik vasárnap, hogy Mihajlovics Ljuba délbánáti demokrata listavezető ér­dekében tartson beszédeket. A de­mokraták vasárnap délelőtt Bela­­erkván, délután pedig Varanistén tartanak gyűléseket. Marinkovics külügyminiszter a jövő vasárnap Becskerekre utazik, Setyerov Szláv­­kó. a felsőbánáti demokrata listave­zető támogatására. Szubotics Dusán igazságügymi­niszter, mint jelentettük, vasárnap Topolára jön, ahol délelőtt tizenegy órakor lesz népgyülés. Az igazság­ügyminiszter vasárnap délután Szu­­boticán keresztül Szentára utazik, ahol hétfőn délelőtt kilenc órakor lesz a radikális és magyar pártnak nagygyűlése. Szentán is, Topolán is délben bankettet rendeznek az igaz­ságügyminiszter tiszteletére. Sztrilics Béla a minisz­terelnöknél és az igazság­­miniszternél Sztrilics Béla volt képviselő, a ra­dikális párt topolai és szentai jelölt­je szerdán felkereste Szubotics Du­sán igazságügyminisztert, azután pedig Vukicsevics Velja miniszter­­elnökkel tanácskozott. A tárgyalá­sokon a szuboticai kerület ügyeiről volt szó. Soaho tanácskozása Da­­vidovicscsal és Marinko­­vicscsal Melimed Spahó kereskedelemügyi miniszter szerdán tanácskozott Da­­vidoviccsal, majd Marinkovics Voja külügyminiszterrel tárgyalt. A ta­nácskozások összefüggésben vannak Spahónak Vukicsevics miniszterel­nökkel a választások tisztaságáról folytatott tárgyalásairól.

Next

/
Thumbnails
Contents