Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)

1927-08-10 / 221. szám

1927. augusztus 10. 3. oldal bácsmegyei napló Hogy történik a községi képviselők választása ? Minden száz lakos után egy képviselőt választanak, de legfeljebb kétszáz tagja lehet a képviselőtestületnek — Egy lista esetin is meg kell tartani a szavazást Egy év alatt lehet kicserélni a kvalifikáció nélküli tiszvtiselőket A belügyminisztérium BBB. ügyosztá­lyában — mint a Bácsmegyei Napló már jelentette — elkészült a vajdasági köz­ségekről szóló szabályrendelet-tervezet. Ezt a szabályrendeletet az 1886. évi XXI. és XXII-es magyar törvények szemelőtt tartásával dolgozták ki. Száz lakos — egy képviselő A szabályrendelet-tervezet négy rész­re oszlik. Az első rész a községi képvise­lőtestületek megalakulásával, illetőleg a községi választással foglalkozik, ame­lyet az alábbiakban szabályoz: A községek önkormányzati jogaikat a képviselőtestületek utján végzik. Minden száz lakosra esik egy képviselőtestületi tag. Kisközségekben a képviselőtestületi tagok száma nem lebet kevesebb tíznél, nagyközségekben húsznál és viszont nem lehet nagyobb kisközségekben húsznál, nagyközségekben negyvennél. Rendezett tanácsú városokban a legkisebb szám negyvennyolc lehet, a legmagasabb szám pedig kétszáz. Szavazó minden állampolgár, aki ben­ne van a választói névjegyzékben. Kép­viselőtestületi tag csak az lehet, aki ben­ne van a választói névjegyzékben és huszonnégy éves életkorát betöltötte. Ha olyant választanak meg képviselőtestüle­ti tagnak, aki nem felel meg ezeknek a feltételeknek, akkor az illetőt úgy kell tekinteni, mintha meg sem választották volna. Nem lehetnek képviselőtestületi tagok, szolgálatban lévő községi tisztvi­selők. valamint olyan hatóságok tisztvi selői, akik a községek felett ellenőrzést gyakorolnak, akik a községgel perben állnak, a községi munkák vállalói, vala­mint azok. akiknek a kezében községi vagyontárgyak vannak. Olyan egyént, a ki a községi képviselőtestületbeli tagsá­got nyomós ok nélkül nem fogadja el négy éven keresztül nem lehet képviselő­testületbeli tagnak megválasztani. Nem lehetnek tisztviselőtestüitetbeli tagok, a lök ellen bűnvádi eljárás folyik, vagy pedig jogerősen el vannak ítélve. Választási bizottság és jelölőlista A községi képviseötestületbeli tagok választása alkalmával, a választás he­lyét mindig a főszolgabíró jelöli ki. Olyan községekben, ahol a szavazók száma nyolcszáznál több, több szavazóhelyet kell kijelölni. A választás idejét mindig egy hónappal előbb kell a szavazó kö­zönség tudomására hozni. Minden köz­ségben a választás előtt meg kell alakul­ni a választási bizottságnak, amelynek elnöke és két tagja van. A választási bizottságot, legalább öt nappal a választás előtt, a községi kép­viselőtestület a saját kebeléből választja meg. Ha a községi képviselőtestület fel van oszlatva, akkor a választási bizott­ság tagjait a közigazgatási bíróság ne­vezi ki. Olyan községekben, ahol több szava­zóhely van. megalakul az úgynevezett választási főbizottság, amelynek az ösz­­szes választóbizottságok elnökei a tag­jai. A választási főbizottság elnöke a leg­idősebb választóbizottsági elnöke. Aki a választóbizottsági állást nem akarja el­fogadni, annak a főszolgabírót huszon­négy órán belül értesítenie kell, amely esetben a megüresedett tagságra uj vá­lasztást rendelnek el. A szavazók csak egyszer szavazhat­nak, a szavazásban személyesen vehet­nek részt és mindig a bíróság által elfo­gadott szavazólistára adhatják le a sza­vazatukat. A jelölőlista mindig magában foglalja a jelöltek nevét és foglalkozását, a jelöltek számát és az ajánlók aláírá­sait. Azokban a községekben, ahol a la­kosság száma legalább kétezer, ott har­minc ajánló aláírására van szükség, két­ezer lakoson felüli községekben pedig negyven az ajánló. Az irni-olvasni tudók sajátkezűiig Írják alá a jelölőlistát, az analfabéták pedig a neveiket meghatal­mazottal irathatják alá. A jelölőlistát az illetékes elsőfokú bí­róságnál kell két példányban benyújtani A listát aláírás előtt a községi elöljáró­sággal kell aláíratni és a beadóinak tiz nappal előbb meg kell történni. Továb­bítás céljából át lehet adni a jelölőlis­tát a községi elöljáróságnak is, A listát a bíróságnak,, két irni-olvasni tudó aján­ló nyújtja át. Az elsőfokú bíróság a lista átnyujtásától számított huszonnégy órán belül nyilatkozik arról, hogy a listát jó­v;ihagyja-e vagy sem. A jelölőlistát a bírósághoz postán is el lehet küldeni, ilyen esetben a postai feladvány igazolja az átadás időpontját. A szavazás A választás napján reggel hét órakor gyülekezne!! a választóbizottság tagjai a szavazóhelyiségekben. A község elöl­járó átadja a bizottságnak a szükséges szavazó urnákat, átnyújtja azonkívül még a szavazók névjegyzékét és mind­azokat a többi szükséges dolgokat, ame­lyeket a törvény az országos képviselő választásoknál előír. Ha egyes községekben csak egy lista van, akkor n választóbizottság köteles egy urnát felállítani. Ebbe az urnába dob­hatok mindazok a golyók, amelyeket nem szánnak a szavazók az egyetlen jelölő­listára. Ha ez az urna a listával ellátott urnával egyforma, vagy több szavazatot kap, akkor a választást meg kell ismétel­­ni. Az uf választásra uj listát kell benyúj­tani. A szavazás ugyanolyan rendben törté­nik, mint a képviselőválasztásnál, még pedig általános, egyenlő, titkos és ará­nyos választási elvnek a fenntartásával. A szavazásnak este hét órakor be kell fejeződni, abban az esetben azonban, ha rendzavarás történne, akkor a szavazást j fel kell függeszteni, de ha a felfüggesztés! egy óránál tovább tartana, akkor a hat- | órás zárórát ki lehet tölni ugyanannyi! idővel, amennyi ideig a szavazás felfüg­gesztése tartott. A szavazás elten a főispánnál nyolc napon belül panasszal lehet élni. A kép-1 viselőtestületbeli tagok megválasztását az arányossági elvnek a figyelembevéte­lével hirdetik ki. A választásnál előfor­duló rendetlenségek büntető szankcióját az országgyűlési képviselőválasztások­ról szóló törvény árja elő. Ilyen esetben a pénzbüntetéseket a községi tisztviselők nyugdíjalapja javára fordítják. A köz­ségi képviselőtestületet a megválasztás után három nappal ösyze kell hívni, ha ez nem történik meg. akkor az összehí­vást az államhatalom illetékes képvise­lője ejti meg. A községi képviselőtestü­letben tagok megválasztása négy évre szól. Aki a megválasztását nyomós ok nélkül nem fogadja el. azt ezer dinárig terjedhető pénzbüntetéssel sújtják. A szabályrendelet-tervezet második ré­sze a rendezett tanácsú városok képvi­selőtestületeinek és a városi törvényha­tóságok megválasztását írja elő és ki­mondja, hogy az 1886-os magyar tör­vény 22., 23., szakaszait és a 24. szakasz második bekezdését hatályon kívül he­lyezi és e szakaszok helyett a szabály­­rendelet fentebbi rendelkezéseit lépteti életbe. Vagyis a törvényhatóságok és a városi képviselőtestületek megalakítása is a fentebbi szabályrendelet szerint fog megtörténni. A községi képviselők meg­választása A szabályrendelet-tervezet harmadik része a községi elöljárók alkalmazásáról intézkedik és itt a rendelet magyar tör­vényen több változást eszközöl, igy a községi elöljárókat, a községi képviselő­­testület első ülésén választják meg. Az orvos fizetésének kérdésében a községi képviselőtestületnek a tartományi vá­lasztmánnyal egyetértésben kell eljárnia A megüresedett jegyzői, orvosi és ál­latorvosi állásokra a pályázatot a főis­pán Írja Iá. A szabályrendelet negyedik része a városi és a törvényhatósági tisztviselők választásáról szól. A szabályrendelet ne­gyedik része az 1886. évi XXI. törvény 83. szakaszát igy változtatják meg: a városi tisztviselők választásánál, szava­zati joguk van az összes város képvise­lőtestületi tagoknak, valamint az aktív­szolgálatban levő olyan városi tisztvise­lőknek, akik az 1886. évi XX. törvény 51. paragrafusában fel vannak sorolva. Függelék a tisztviselők kicseréléséről A szabályrendelet függeléke kimondja, hogy a szabályrendelet életbe léptetésé­től számított egy éven belül a rendezett tanácsú városokban és a törvényhatósá­gi városokban mindazokat a tisztviselő­ket ki lehet cserélni, akiknek az álláshoz szükséges képesítésük nincsen meg. A tisztviselőválasztást ezekben a városok­ban az uj képviselőtestület megalakítá­sától számított három hónapon belül kell megejteni. A szabályrendelet a hivatalos lapban való megjelenés napján lép életbe Dessauból jelentik: A Junkers-mü­­vek igazgatósága hivatalosan közöl­te, hogy a tervezett oceánrepülés szom­batnál előbb semmiesetre sem történhetik meg, mert az egyik pilóta. Koel, a múlt­­heti kényszerleszállás alkalmával súlyosan megégette kezét a kitoduló benzingőztől és sebei csak a hét vé-Noviszadról jelentik: A noviszadi bün­tető törvényszéken kedden délelőttre egy hét és fél éve húzódó bünügy tár­gyalása volt kitűzve. A bünügy vádlot­tal dr. Márkus Demeter noviszadi ügy­véd, aki 1920-ban a noviszadi lakás bíróság elnöke volt és Popovics Péter nÖOTszadi kereskedő, a, lakáshivatal egy­kori tisztviselője. Az ügyészség mind­kettőjüket hivatalos hatalommal való visszaélés, zugirászat. okiratliamisitás és vesztegetés bűntettével vádolja. A keddi tárgyaláson, amelyen Radu­­lovics A. Miloje tanácselnök elnökölt, harminc tanúnak kellett volna megjelen­nie, de alig néhányan jelentkeztek val­lomástételre. Dr. Antunijevics Dusán ál­lamügyész ennek ellenére a tárgyalás megtartását indítványozta. Ugyanezt kérte dr. Márkus Demeter vádlott, aki Markovics Bogdán dr. pénzügsműnisz­­ter kedden irta alá a pénzügyi szolgálat átszervezéséről szóló szabályrendeletet és kijelentette, hogy azt legközelebb a minisztertanács elé terjeszti jóváhagyás végett..A Bácsmegyei Napló munkatársá­nak alkalma volt betekintést nyerni a szabályrendelettervezetbe, amely, ha a minisztertanács elfogadja, jövő év ja­nuár elsején lép életbe. A tervezet szerint a kormány egészen uj alapokra akarja fektetni a pénzügyi adminisztrációt és igyekszik minél job­ban centralizálni a pénzügyi szolgálatot A tervezetben nagyon sokat találunk az osztrák-magyar monarchia idevonatkozó törvényeiből is. A pénzügyminiszter tervezete meg­szünteti az összes kerületi pénzügyigaz­gatóságokat, csupán a tartományi és a járási pénzügyigazgatóságokat hagyja meg. Ezek mellé állami adóhivatalokat létesítenek, amelyek kizárólag az adó­kivetéseket és az állami adók és illeté­kek behajtását fogják végezni. Az ál­lamkincstár ugyanis nem volt megelé­gedve a községi és városi adóhivatalok működésével és ezért vált szükségessé az állami adóhivatalok felállítása. A városi és községi hatóságok is szi-Ezzel a szabályrendelettel a községi közigazgatás teljesen ki lenne építve. A községi önkormányzatot az általános egyenlő, titkos és arányos választójogi rendszer alapján állítják össze és ezzel a virilista-rendszer is teljesen megszű­nik. Ezentúl az összes községi tisztvise­lőket választják, kivéve a városi rendőr­főkapitányt, akit a főispán nevez ki. A magyar törvény érvénye egyébként fennmarad azzal, hogy a kvalifikációs­­törvényt egy évig nem alkalmazzák és később is azok a tisztviselők, akik már betöltőitek bizonyos állást, erre az ál­lásra kvalifikáció nélkül is újra megvá­laszthatok. Az orvosoknak, jegyzőknek és állatorvosoknak azért kell a jövőben kérvényeiket a főispánhoz benyújtani mert az alispáni állás megszűnt. gére gyógyulnak meg. úgyhogy csak akkor jut abba a helyzetbe, hogy el­indulhasson a hosszú és fáradságos útra. Az Elektro-Lux társaság ötvenezer márka dijat tűzött ki annak a német repülőnek, aki először repüli át az óceánt leszállás nélkül. ! arra hivatkozott, hogy már hét és fél éve húzódik ez a számára kínos ügy, j amelynek mielőbbi elintézése ránézve életkérdést jelent, mert rehabilitását re­­! méli. Dr. Sztankovics Vája, Popovics Péter I védője semmiségi panaszt jelentett be I amiatt, hogy Radulovics A. Milrje ta­­! nácselnök elnököl a főtárgyaláson, aki i egyúttal ebben az ügyben a vádtanács elnöke is volt. Dr. Márkus arra kérte a ! bíróságot, hogy ügyét függetlenül Popo- I vies Péter ügyétől, elkülönítve tárgyal- I iák. A bíróság rövid tanácskozás után úgy I döntött, hogy elnapolja a tárgyalást és j a legközelebbi tárgyalásra, melynek idő­­! pontját írásban fogják a felekkel közöl- I ni, elrendelte a meg nem jelent tanuk I elővezetését. vesen veszik a pénzügyminisztériumnak ezt a rendeletét mert lényegesen csők keríthetik az adminisztrációs munkát. A tervezet szerint a Vajdaságban 1928. év január elsejével megszűnik a szuboticai. szomberi, bccskercki és pan­­csevói kerületi pénzügyigazgatóság és ezek helyébe kisebb személyzettel járási pénzügyigazgatóságot létesítenek, ame­lyek mellé állami adóhivatalokat is ál­lítanak fel. A beograái kerület részére Beogradban, a bácskai kerület részére Noviszadon tartományi pénzügyigazga­tóság jog működni az eddiginél lényege­sen megnövekedett munkakörrel. Eszerint a Vajdaságban újból beveze­tik a Magyarországon érvényben volt pénzügyi adminisztrációt azzal a kü­lönbséggel, hogy az adót most maga az állam fogja behajtani. Az illetékes körök reméük, hogy az uj pénzügyi adminisz­tráció sokkal olcsóbb és gyorsabb lesz, mint az eddigi. A pénzügyminiszter a pénzügyigazgatóságokhoz intézett leira­tában megállapítja, hogy a minisztérium­nak ma már elegendő számú szakképzett pénzügyi és adótisztviselö áll rendelke­zésére és igy sikerülni fog minden zök­kenő nélkül végrehajtani a pénzügyi szol­gálat átszervezését Szombaton startolnak a német oceánrepttlők 50.000 márka díjat tűztek ki az óceán első német átrepülőjéue ; Vádlottak padján a noviszadi iakásbiróság volt elnöke E halasztották a tárgyalást, mert nem jelenlek meg n tanuk Olcsóbb és gyorsabb lesz a pénzügyi adminisztráció A pénzügy TTiiniszter rendelete öt kerti éti pénzügy­­igazgatóságot szüntet meg a Vajdaságban

Next

/
Thumbnails
Contents