Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)

1927-08-09 / 220. szám

1927. augusztus 9. BACSMEGYEI NAPLÓ 9 aldal SPORT A sport milliomosai M i ke-ezntk az amerikai profik ? A háború óta hihetetlen mértékben ki­fejlődött Amerikában a »sport-ipar«, ahogy ott a hivatásszerűen űzött spor­tolást nevezik. A professzionista-sport tízezreknek nyújt fényes megélhetést £s milliomosokká teszi a sztárokul. Ha te­kintetbe vesszük, hogy a népszerűbb sportágakban a bajnoki cím értéke — a szakértők becslése szerint — félmillió (tollárnál kezdődik és felmegy egészen /hisz millióig, akkor alkothatunk csak fogalmat arról magunknak, hogy mit jeleni Amerikában Champion-nak lenni. Az Egyesült-Államokban a múlt esz­tendei • adókimutatások szerint összesen hetvennégyen vannak, akiknek évi jö­vedelme eléri az egymillió dollárt. Ez ■r.r. összeg azonban tsakném kivétel né­­kiii az illetők vagyonának kamatjaiból áll elő. A nagy vállalatok vezérigazga­tóinak tényleges évi keresete át'ac ót­­ven-hatvanezer dollár, A sport-sztár ík között azonban tucatszámra akadnak, akik jóval többet keresnek, mint a leg­nagyobb iparvállalatok tulajdonosai. A legtöbb adót fizetők névsorában a kö­vetkező sportemberek szerepelnek: Géné Timney, a nehézsúlyú box-világ­­bajnok bevallott évi jövedelme 1.000.000 dollár. Georg Dempsey, a volt világbajnok: 400.000 dollár Tex Rickard, a boxmeccsek vállalko­zója: 300.000 dollár. Babe Ruth, a legnépszerűbb baseb ill­­játékos: 150.000 dollár. Gertrud Ederle, aki átúszta a La Manche-csatornát: 60.000 dollár. Hugh Hagen, a golf-bajnok: 40.000 dollár-. Ezek az összegek természetesen ki­sebbek az illetők tényleges jövedelmé­nél. Az amerikai ifjúság épugy tekinti a Sportot, mint bármely más életpályát és különösen a bascbal’-sport hódit magá­nak sok professzionistát a tanuló-ifju­­ságból. A diákok otthagyják a lógót, a filozófiát és az orvosi fakultást és el­mennek inkább professzionista rugby­játékosnak. Ezen nem is lehet csodál­kozni. Az egyetem elvégzése után Ame­rikában is époly nehezen tud exisztenciát teremteni magának az in telié ktuel, mint nálunk, mig ha valami sportágban nevet szerez — a szó szaros értelmében játszva keresi meg kenyerét. A Colgate-ígyctemnek Eddy Tyron volt tavaly a legkiválóbb amatőr-fut­­ballistája. Tanulmányai elvégzése titán ! belépett egy ügyvédi irodába heti har­­j mire dollár fizetéssel. Amikor látta, j hogy ezzel nem megy semmire, elment futlaliprofinak. négy hónap alatt meg­­! keresett /.SCO dollárt, azzal ügyvédi I irodát nyitott. A golf, a boxolás, a baseball Ugyan* ! olyan, vagy még jobb pálya, mint az orvosi, vagy a mérnöki. Hegen, « golf­­! champion négyszer akkora fizetést kap, i miit Newyorli polgármesteri. Ederle | kisasszonyt, amikor átúszta a kanálist, 1 i:3 s á g s z i ndi k á í u sok. varieté-igazgatósá­gok és fürdőruha-cégek több, mint egy­millió dollárral fizették meg; ezenkívül becsülik a jövedelmét évi hatvanezer j dollárra. Suzanne Lenghlen a tennisz- i ti "iiéiával körülbelül ötvenezer dollárt Ikeresett. (A »fehér sport« nem tömeg- I szórakozás: az anyagi lehető egei is kl­­: sebbek. Denipíev. amikor elhódította a I világbajnokságot Villurd-tCA, 27.500 dol- i lárt kapott. Tavaly, amikor vesztett I Tunney-vcl szemben, szerződése értel- I műben 700.0CŐ dollár járt neki. (A győz­tes , aki a meccs előtt nem tartozott a hit neves boxchamplonok közé, sokkal kevesebbet kapott, összesen 150.000 dollárt.) Az amerikai erkölcsprédikátorok ál­landóan azt hangoztatják, hogy a fizi­kai teljesítménynek ilyen nagymérvű ! anyagi túlbecsülése a - szellemi munka felett teljesen demoralizálja az ifjúsá­got. Lehet, hogy igy van, de az bízó-: ■ nyos. hogy ebben az amerikai közszel­­lem a bűnös, amely többre tartja két­ségtelenül az intellektuális produkciónál a sport-rekordot. Ha nem igy lenne, ak­kor nem kaphatnának a sztárok ekko­ra gázsikat, hiszen senkit se kényszerí­tenek a boxmeccsek látogatására és ez­zel a százezres honoráriumokhoz való j hozzájárulásra. A különböző meccsek; I bevételeinek a statisztikáiá is azt rriu­­‘ tatja, ffogy minél kevesebb közé' van 1 valamely sportágnak szellemi tevékeny- ! séghez és minél durvább, annál nagyobb iránta az érdeklődés. A box-bajnoksá­­gok bevétele átlagban hatmillió dollár, a rugby-bajnokságoké egymillió, a nagy bascball-meccscké kétszázezer, nagy bllliárdmérkőzéseké ötezer, mig a sakk­­versenyeké — (Amerikában ezt is mint sportot kezelik) — legfeljebb ötszáz dol­lár. (-) I upru dr. végleg megnyerte a Szoni­­bori Sport serlegét. Szomborból jelentik: Vasárnap fejeződtek be Szomborban a ■ Szembori Sport Egylet által rendezett nemzetközi tenniszversenyek. A Szom­­; bori Sport Egylet által kiirt serleg dr. Euppu harmadszori győzelme után vég­leg az ő tulajdonába került. A serleg­­j ért a védő dr. l.uppu román bajnokkal ' szemben Balázs, a férfi egyes győztese állott ki, aki azonban erő--, küzdelem után vereséget szenvedett. Részletes ered­­mény a következő: Férfi egyes: 1. Ba­lázs. 2. Dörner (Arad). 3—4. Kaciancslcs I és Radovics. Az első helyért izgalmas I küzdelem folyt le Balázs és Dörner kö- I zött, melyet a jobban diszponált Balázs 7:5 és 6:4 arányban nyert meg. Női 1 egyes: 1. Bokorné (Szenta), 2. Vcn­­zara (Novivtbász). 3—4. Wattay (Becs­­j kerek) és Buják (Szombor). Férfi pá­­\ros: I. dr. l.uppu—Dörner. 2. Balázs— ' Radovics. 3—4. Kaciancslcs, Orosz— Kiss. Buják. Női páros: i. Wattay—Bo­­korué. 2. Buják—Wenzara. Vegyes pá­ros: 1. Wenzara—Dörner, 2. Wattay— Balázs, 3. Buják—Kaciancsics. II. oszt. férfipáros: 1. Kiss—Buják. Női egyes: 11. Buják. 2. Kanyó. ARAD Kln'Zs—Foltra (Brassó)) 2:2 (0:0). A Kinizsi tartalékokkal játszott. A bajnoki döntőt Kolozsváron megismétlik. SPLIT Holdak III. kér. (Budapest) 6:2 (3:1) Hajdúk—III. kér. 2:1 (0:0) Kerékpárverseny Noviszadcn. Novi­­!szádról jelentik: Az »Achilles« novi- i szadi kerékpáregyict vasárnap tartotta meg országos országúti kerékpárver- I senyét, mely várakozáson felül jól sike­­; rillt- A verseny eredményei ä követke­zők : 60 km. főverseny II. oszt. verseny­zők részére. I. Szántó (Sport) Szuboti­­!ca 2 óra 8 perc, 2. üerla T. (Achilles) Noviszad, 3. Polacsek (SzAND) Szubo­­tica, 4. Kovács S. (Achilles) Noviszad. 40 km. verseny ti. oszt.: 1. Sabljár (Achilles) Noviszad 1 óra 35 p. 2. Fancse­­vics (Achilles) Noviszad, 3. Kopilovics (Sport) Szubotica, 4. Wirt (Buduénost) Vellkibecskerek. 30 kin. kezdők részére: 1. Pavlik (Achilles) Noviszad l óra 02 perc, 2. Balaton (Achilies) Noviszad, 3. Popovics (Achilles) Noviszad. 6 km. női verseny: 1. Müller R. (Achilles) Novi­szad 17 perc, 2. Kovacsevics J. 2. km. törpék részére: 1. Lacsok (Achilles) Nn­­viszad 5 perc, 2. Winkler (Achilles) No­viszad, 3. Kovács (Achilles) Noviszad. 1 km. ifjúsági verseny: 1. csoport: L Svraka (Achilles), 2. Naunovics. lí. cso­port: 1. Tepavac (Achilles), 2. Horvát (Achilles) Noviszad. laradicsom-paszirozó minden jobb vas- és háztartási üzlet­ben hspSrtlő io7(9 RÁblÓ-MÜSOR tA várét melletti uóm a huUimhmud jelenti) Kedd, augusztus 9 Becs (517.2) 11 és 16.15: Koncertek. 20.05: A bécsi koncertzenekar hang­versenye. Prága (348.9) 12.10: Déli koncert. 17: Kamarazene. 20.10: Katonazene. 21.20: Koncert. London (361.4) 12 és 18: Koncert. 19.30: Népies koncert. 21.35: Nagy hang­verseny. Lipcse (365.8) 16.30: Koncert. 20.15: Opcrctte-előadás. 2.3—24: Tánczene. Róma (450) 21.10: Koncert. Budapest (555.6) 9.30. 12 és 15: Hí­rek. Közgazdaság. 17.05: Cigányzene. 20: A magyar filharmonikusok koncert­je. 23: Hírek és időjelzés, utána cigány­zene. A KÖZSÉG GYERMEKE EGY CSECSEMŐ REGÉNYE <:S3 Irta: KUSIC8 BRANISZLAV Fordította: CSUKA Z0LTÁP Végül, mikor kissé összeszedte magát,, arra gon­dolt. hogy legjobb lenne elmenekülni innen, ebből a po­kolból. de nem volt ereje, hogy felemelkedjék. Végül > összegyűjtötte- utolsó erejét, fizetett, Ncdeljkót a hóna alá vette és elindult, bár tudta, hogy kacagás fogja ki sértli az utján. Nem baj. gondolta, az az utolsó kacaj lc.sz, többet nem fogják látni, ő se őke:. De alig togv ei indult, most már harmadizben nyílt meg az ajtó és be­lépett raj .a a rendőrség írnoka, akit egy rendőr ksért és egyenesen Torna felé irányította a lépteit. Torna Ilii télen minden erejét elvesztette a térdei­ből. az asztalra támaszkodott, rmg a homlokát kiver.c a hit! .g verejték. — Hát Vii az az ember, uram, a gyerekkel? — mondott« az. írnok, a jólismert hivatalos hangon. — fiú vagyok —• felelte Torna, szive mélyéig meg­győződve. hogy csak C> leltet az az ember a gyerekkel aki, a rendőrség keres, — Akkor jöjjön velem! — folytatta az Írnok és Torna úgy hitte, nem is lehet ez másként, minthogy elinduljon, habét a másik asztalánál ismét felharsogott a nevetés, amelyhez most már az intrikus is csatla­kozott. Mikor kilépett* a levegőre. Torna felfrissült és job­ban érezte magát. Habár sohasem volt dolga a rendőr­séggel, habár rosszul élezte magát a rendörirnok tár­saságában. aki mellette és a csendőr felügyelete alatt aki mögötte ment, mégis jobban érezte magát, mint az előbb a gúny és a mosolygás záporesője alatt. A rendőrségen meglehetős bosszú ideig tartott a kihallgatás, mert Torna semmiféle világos feleletet nem tudott adni, különösen nem u következő három kér­désre: a) Milyen szándékkal viszi magával ezt a gyere­két, ahová csak tudja, különösen pedig éjszaka a kávé­házakba? b) Ha ön. mint mondja, valóban azért jött, hogy színész legyen, mit keres magánál ez a gyerek? c) Miért tette Ön ezt a gyermeket egy tiizérkapb tány ágyába? Alig silcxiilt Tornának végül is rábírnia az Írno­kot, hogy hallgassa meg a történetet ekjétől végig. Es ekkor elmesélt mindent, jóserejti álmától kezdve a fe­hér pikénadrágig, íe' 'vast?, az igazgató levelét, elme­sélte szinpadralépésének töt éneiét, mindent, elejétől végig. Az írnok elbeszélésén, Torna jóízűen nevetett a mi Tornának igen fájt, mert legalább a hatóságnál várt részvétet. Mikor befejezte az elbeszélést, az írnok csengetett és megparancsolta a csendőrnek, hogy állít­sa elő azt a női személyt, aki tegnap este az Atany­­[ oroszlán-vendéglőben megszállott. Mig a csendőr utón volt, hogy a parancsot végre­­! hajtsa, az írnok újra elmeséitette magának a történetet I egyes részeit és a hatóság újból jóízűen nevetett. Kii­­lonsen tetszett a hatóságnak Torna áltma és az a bor- I zaltnas jelenet, amikor Lenka igy kiáltott fel: »Maga I nagy szamár, azt. hiszi, hogy a kulisszák mögött gye­­; rekuket örizge.nek?!* Végül is megnyílt az ajtó és a zsandár kíséretében I megjelent Liza. fis most valóban megrázó jelenet kö­­: vetkezett, tie nem a szerencsétlen anya és az elveszett ! gyermek között, amint az: a nyájas olvasó várja, ha­nem Elza és a rendörirnok között. Alighogy Elza meg­jelent az ajtóban, az írnok meglepetve ugrott fal: — Te vagy az? — kiáltotta. — Én bizony — felelte Elza és mindketten egy­más karjaiba rohanlak. fis most kiderült, hogy épen az Írnok az a jöbarát, j akit Eliza keresett és kiderült, hogy épen eme Írnok miatt kellett a szerencsétlen Tornának ama sok éjsza­kai kellemetlenséget és hajt A (szem adui. — - De liát merre vagy te, egész este kereslek — kiáltotta Elza — már kétszer voltam itt. Ck.vele.es vagyok és körüljártam a várost. Elza is, meg az írnok is bocsánatot kértek Tomá­­töl. az Írnok széttépte a kihallgatás aktáját és azután mind a négyen, miután Elza magához vette Ncdeljkót, megindultak a hotel felé. Elza és az írnok Nedeljkóval közös szobába tér­ték, előbb azonban jóéjt kívántak Tornának, aki elha­ladt a kilences számú szoba meliatt, amelyben a kapi­tány már bizonyosan legmélyebb álmát aludta. Elha­ladtában pedig Torna bizonyos borzalmat érzett a há­tában és tuen Incében. Belépve pedig szobájába. Tolna amúgy ruhástól levetette magát az ágyra és a párnát a fejére húzta. HUSZONÖTÖDIK FEJEZET Egy családi t tok, amely semmiféle összefüggés!) n sincs e re Tény eddigi t saládl titkaival Reggel, kora hajnalban elindult a postakocsi, amely Elzát és Nedeijkót Beograd felé vitte. Torna papnövendék megtette a kötelességét, To­rna papnövendék elment. Ö szegény most gyalogol — mert az Intrikus tragédiáját hallgatva elköltötte min­den pénzét és visszatér a hittudomány-anya keblére, a hol is a rektor előtt bűnbánóan térdre fog esni, meg­gyén.!?, szenvedéseit és keserű csalódását, »kicsiny küz­dőterét a nagy törekvéseknek, amelyek magukban fog­lalják az egész életei«. Es majd egy napon, nagysokára ha majd pap lesz és meg lesz a maga parókiája, hosz­­szu téli estéken a pattogó tűz mellett ülve mesélni fog a papnénak arról, hogy az emberi élei örök rejtély... Elza, gondtalanul üldögélve a kocsifedél alatt, nem is gondolt többé Tornára, de Nedeljkó sem. aki Elza elében olyan nyugodt lelkiismerettel aludt, mintha nem is okozott volna az éjszaka annyi szerencsétlenséget. A kocsiban most uj utas foglal helyet. Kicsiny és zömök tir, hunyorgó szentekkel, ősze* bajusszal, igen beszédesen. Elmondta Elzának, hogy vámliivatalnok és Deegradba utazik, mert azt hallotta, hogy át akarják helyezni, ezt pedig nem szeretné. Sehogy sem bir el­szakadni, mondta, attól a helytől, ahol már megszo­kott és ahová rokoni és baráti kötelékek fűzik. — Az állam sem találja meg a számadását, ha bennünket minden percben áthelyez — mondta a vám­­hivatalnok. jobban megmagyarázva Elzának a dolgot. — Megszoktak már a kereskedők, megszoktam én is őke;, megszoktak a csempészek, megszoktam mind­egyiket, mindegyik ismer engem, tudom mit gondol mindegyik és mindegyik tudja, hogy mit gondolok én. Es al'gllogy szépen elrendezi az ember, hogy. a dolgok fejfájás nélkül és jól megolajozva menjenek, jön az ál­lam és gyerünk, áthelyez! igy beszélt tovább ez a fecsegő utas mindenről és mindenkiről. És egyszer csak, amikor Nedeljkó kissé Sirvafakadt, a fejétől a sa;káig végigmérve megkér­dez.e: — Van tiz kiló? (Folyt, köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents