Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)

1927-08-01 / 212. szám

HÉTFŐI KIADÁS * ARA 1'/, DINAR PtitaríM pl»6*oa u gőte »am! XXVÍIJ. évfolyam. Szubotica, 1927. HÉTFŐ, augusztus 1. 212. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10. 8—52, 370. Megjelenik mindennap reggel, ünnep után és hétfőn is. Előfizetési ár negyedévre 165 din. ’erkesztöség, kiadóhivatal és könyvosztály, Szubotica Zmaj Jovin trg. 3, (Minerva palota) Szubotics igazságügyminiszter elmondotta programbeszédét Szuboticán Az igazságügyminiszter hangsúlyozta a nemzetiségek jogegyenlőségét — Két egyént, akik a radikális párt népgyülését meg akarták zavarni, előállítottak a rendőrségre és ezért Radonics Jovan dr. panasztáviratot intézett Őfelségé­hez és a miniszterelnökhöz — Nagy lelkesedéssel fogadták Szubotics Dusán dr. programbcszédét Végleg megejtették a radikális-párt szuboticai jelöléseit Vasárnap délelőtt tiz órakor tartotta meg a szuboticai radikális párt kerületi konferenciáját, ami után uépgyülés kö­vetkezett, amit a városház előtti téren tartottak meg nagy tömeg jelenlétében. A kerületi konferencián minden szerve­zet képviseltette magát és azon véglegesen megejtették a jelöléseket ugv, ahogy a Bácsmegyei Napló vasár­napi számában már jelentette. Listavezető: dr. Szubotics Dusán igazságügy-miniszter. Szubotica mind­két járás jelöltje: Juries Márké, helyet­tese dr. Milics Ivó egyetemi tanár. A topoiai járás és Szenta város jelöltje Sztrilics Béla, helyettese dr. Batta Pé­ter magyarpárti. A szentai járás és Sztarakanizsa város jelöltje dr. Stre- Vczky Dénes magyarpárti. helyettese Vatics Száva szentai földbirtokos. A radikális párt népgyiilése A népgyülést pontiján tiz órakor Jo­­vies Gyura a radikális párt aleltiöke nyi­totta meg. Az első szónok Juries Márké nemzetgyűlési képviselő volt, aki a ra­dikális párt programjáról beszélt. Után­­na Szántó Gábor dr. mondott tempera­mentumos beszédet, majd dr. Miladina­vies Radivoj közjegyző vezetése alatt küldöttség ment az igazságügyminisz­terért akinek megérkezése előtt dr. Mi­lics Ivó egyetemi tanár tartott hosszabb beszédet. — Az elmúlt hetekben — kezdte,— nagy harcok voltak a radikális pártban. Néhány ember, akiknek egyedül az a szándékuk, hogy a hatalmat magukhoz ragadják, mindent elkövettek, hogy Ju­ries Márkó jelölését megakadályozzák, de ez nem sikerült. Ezek az urak egy ifjoncot hoztak ide Bcogradból. akit so­ha sem ismertünk, soha nem is hallot­tunk róla és ezt akarták, hogy ez le­gyen ennek a városnak a képviselője. Ha ez megtörténik, ez lett volna Szaba­dta legnagyobb szégyene. Mi azonban figyelmeztettük a kormányt, hogy itt a határon nem lehet politizálni a bunyevácok nélkül és a bunyevácok ellen. Az állam érdeke megkívánja, hogy Szu­botica városnak bunycvác képviselője le­gyen. Ezt a várost, melyben hetvenezer bunyevác él, bunyevácok építették, fej­lesztették és szégyen volna, ha a bunye­vácok között nem akadna ember, aki al­kalmas ja képviselőház tisztségre. A be­látás politikáját kell folytatni és ezen az utón haladva megmutattuk, hogy győz az igazság és a tisztesség. Az a politi­ka, amit ármánykodás vezet, előbb­­utóbb meg fog bukni. Ekkor óriási lelkesedés és éljenzés kö­zepette vonult az emelvény elé dr. Szu­botics Dusán igazságügyminiszter, a ra­dikális párt szuboticai kerület listaveze­tője és megkezdte beszédét Az igazságügyminiszter programbeszéde — Nehéz volt elhagyni nyugodt állá­somat — kezdette beszédét az igazság­ügyminiszter — de az állam érdeke meg­kívánta. hogy a nyugalmat és kényelmet intenzív munkával, választási harccal cseréljem fel. Nyolc év elmúlt már amióta uj államunk megalakult. Kormányok jöt­tek. kormányok mentek, de egyik sem volt képes programját keresztülvinni a parlamentben és ennek kizárólag az az oka. hogy néni volt erős pártunk. A fej­lődés nagyon lassú tempóban haladt előre. Most azonban ar a cél lebeg előttünk, hogy meg­változtassuk az államigazgatást, hogy más, tisztességesebb szellemet vezessünk be a hivatalokba, hogy megtisztítsuk a közéletet a korrup­ciótól. amely a háború utáni időben sokakat megfertőzött. Eddig a választások soha­sem adtak teljesen megfelelő képviselő­ket és az uralkodó látva a parlament munkaképtelenségé;, kényszerítve volt azt feloszlatni. — Önök bizonyára ismerik az alkotmányt, amely az összes polgárok jogait és szabadságát, te­kintet nélkül a nyelvre és vallásra, biztosítja és amely úgy az országnak, mint a nép­nek fejlődését garantálja. A háboruelőtti ins Szerbia alkotmánya legjobb kifeje­zője volt a szerb népet tekintet nélkül nemzetiségére és vallására és nemcsak az állampolgárokat védte, hanem a kül­földieknek is ugyanazokat a jogokat biztosította Mi mindannyian egy .nép da teüíön él­tünk egymástól és külföldi hatalmak akartak bennünket elidegeníteni, de ez nem sikerült). Az osztrák-magyar mo­narchia volt az, amely a kis háború előtti Szerbiát gazdaságilag tönkre akarta tenni, hogy ezzel a szerbség fejlődését megakad;'>-.zza. A sertéskiviteleii akar­tak bennünket megölni úgy. hogy tor­kunk alá tartották a kést. úgy mint mi a kiszállításra szánt sertéseknek. De egy ilyen kis országban is, amelynek min­den érdeke veszélyeztetve volt, megada­tott a nemzetiségeknek és a külföldiek­nek szabadsága. A felszabadulás után a nemzetközi szerződésekbe és egyezményekbe is felvették a nem­zeti kisebbségek jogainak biztosítá­sát. Szerbia politikusainak egy része azt kö­vetelte. bogy a háború előtti Szerbia al­kotmányát az egész megnagyobbodott országra terjesszék ki, illetve, hogy az uj alkotmány a réginek mása legyen. Ennek az elvnek nagyon sok ellenzője volt, de mégis sikerült keresztülvinni. Sokan azt akarták, hogy hosszabb időre az elfoglalt területeken katonai uralom legyen, de mi ez elleti legerélyesebben tiltakoztunk és azt mondtuk: Azok- a mi testvéreink és a mi népünk, nekik teljes szabadságot kell adni. Az egész ország népe kell. hogy az államigazgatásnak állandó ellenőre legyen. Ez benne van különben a legnagyobb országos párt, a radikális párt programjában is. A színház felől ekkor mintegy húsz ember csoportba verődve jött a gyűlés színhelye felé és hangosan éltette az ig&Btógítgymints:tért, meid azt- kiabál­ták: Le Juries Márkával!« Az ügyele­tes detektívek felszólították őket. hogy hallgassanak el, mire ezek még jobban kiabálni kezdtek és meg akarták bontani a rendet. A rendőrség erre két rendbontót elövezetett a rendőrségi ügyeletre. Gyorgyevics Dragoszláv volt polgár­­mester. aki a tüntetők közelében volt. odalépett Momirovics Veljkó dr. főkapi­tányhelyetteshez és követelte. Itogy 'a l:ét tüntetőt bocsássák szabadon. Ez azonban csak a gyűlés végeztével tör­tént meg. Szubotics dr. igazságügyminiszter, aki szintén figyelmes lett a zavargásokra, erősen kikelt a rendbontók ellen s eze­­.ket mondotta: — Hagyjátok u 'ni:ingókat, a rend­bontókat, a haszontalanokat, akik a gyű­lés szabadságát veszélyeztetik. Itt van a rendőrség, az tudja mit kell csinálni. Ti hallgassatok engem, tiszteljétek a ha­tóságot és becsüljétek meg a rendet. — Mindenki kell. hogy ur legyen a saját hazájában — folytatta beszédét — mindenkinek megadatott az a jog. hogy az állam sorsával törődjön és keli, hogy ezt mindenki szent kötelességének tartsa. Ha szeretitek a hazátokat, akkor a ha­tárok biztonságban vannak és nem kell őket különösebb módon védeni. Jó állam­­igazgatás kell, de a mai közigazgatástól távol áll az a gondolat, iiogy a rendőrség ; által jelöltessen, fin az Önök meghívá­sára jöttem Szuboticára és az Önök fel­ajánlására fogadtam el a képviselőidölt­­séget. Most a választópolgárokon a sor, hogy kit fognak megválasztani. Nyolc év után végre egy erős kormányra van szükségünk, mely négy évig kormányoz­hat. A tervényegységesitési munka lesz a kormány és a parlament legfőbb feladata, mert az lehetetlen, hogy tovább is iiat külön törvény szerint dolgozzunk az ál­lamban. Jnformáltattam magam az Önök szükségleteiről. Tudom, hogy az Önök adóterhei tulnagyok. A kormánynak az a kiváltsága, hogy _ az adóegységesítési törvényt miha­marabb meghozzák, hogy az ember ne fizessen mindent az adóba, hanem öregségére is takarítson meg egy keveset. Nem akarok Önöknek valótlanságot állítani, nem mondom azt, hogy eltörlik az adót. Ez lehetetlen is. Mert kell, hogy jó és erős katonaságunk, csendőrségünk és bíróságunk legyen: ehhez pedig pénz kell. Jó gazdasági poli­tikával azonban csökkenteni lehet az adóterheket és fejleszteni a gazdasági életet. Hiteleket kell nyújtani, hogy a népet ne uzsorázzák ki 50—100 százalé­kos kamatokkal. Az eddigi kormányok azonban ebben a tekintetben vajmi keve­set érhettek el. mert alig volt kormány, amely négy-öt hónapnál tovább kormá­nyozta volna az országot. A nép kell, hogy végre lássa, hogy itt erős parla­mentre van szükség. Alkalmas erőket, dolgozni akaró embereket kell küldeni a parlamentbe, akik szeretik ezt a földet és a munkát. Az állam lehetőséget nyújt nekünk aria, hon- szabad ok legyünk. hogy fejlődjünk. Ezt a lehetőséget pedig ki kell használni. Az okozza a széthú­zást. hogy nálunk két-három párt he­lyett huszonhat párt és ötven vélemény van. Két pártnak kell lenni: az egyik a jobb, a másik balpárt. mert csak igy te­remthető meg a jólét és csak igy lesz erős katonaságunk és államunk. — fin kragujeváci vagyok — folytatta az igazságügyminiszter — de eljöttem, mert hívtatok és kell. hegy megismerjük egymást és hogy megöleljük egymást: hisz egy nép vagyunk. A Sumadija meg kell hogy ismerje Szuboticát, mert egy­szer. ha szükség, lesz eljönnek a suma­­diaiak, hogy megvédjék a mi északi ha­tárainkat, ha valaki megtámadná. Min­den magyar, német, román, vagy arnauta polgárnak érdeke, hogy a radikális pár­tot támogassa. Látom, hogy a magyarok, akik a magyar pártban vannak, belátták, hogy velünk egyenrangúak, egyenlő jogot és szabadságot élveznek és okos lépést tettek, amikor a radikális párttal szövetkeztek. Még csak egy lépés hiányzik és akkor a magyarok is radikálisok lesznek. Ne­künk kellenek olyan emberek, akik több nyelvet beszélnek. Svájcban három nem­zetiség él és mindenki mind a három nyelvet beszéli és mégis mind testvé­riesen élnek és mindenben megértik egy­mást. Nálunk is ilyen összetartás kell. Miért ne Iehetnc a Vajdaság egy kis Svájc, ahol egyetértésben, sze­­retetben és megelégedésben éljen a nép egymással. Paslcsnak, a radikális párt halhatatlan vezérének a jelszava: A népért, mindent a népért«, kell hogy vezéreljen bennün­ket Felejtsük el a személyi érdekeket, dobjuk azokat félre, áldozzunk végre egyszer a közérdeknek is. Ez a kormány azért jött. hogy valamit alkosson és most a választópolgárokon a sor, hogy meg­mondják. bizalommal vannak-e a kor­mánnyal szemben, vagy nincsenek, fii­jen a mi szeretett királyunk, éljen a haza, amely kell. hogy erős legyen, hogy az ellenségek meg ne támadhassanak! Mi nem engedjük meg, hogy minket ki­­gunyoljanak. mert azt a kis Szerbia sem engedte meg. Mi nem engedjük meg, hogy a mi testünkből kiszakítsanak, de ha még­is kiszakítanának, tudják meg, hogy Beograd az egész világot felgyújtja. Ha nem lesz összetartás — fejezte be beszédét az igazságügyminiszter — és ha valaki bennünket meg akarna alázni, vagy ki akarna gúnyolni, tartsa azt széni előtt, hogy a Balkán hatalmas és képes felgyújtani az egész világot. Nem fenyegetésként mondom ezt. de kijelen­teni, hogy mi nem adunk semmit. Óriási éljenzés fogadta a beszédet és ezzel a gyűlés végétért. Szubotics Dusán dr. igazságügyim­­niszter ezután a föispáni hivatalba ment ahol a küldöttségeket fogadta. Elsőnek a Bunjevacska Matica küldöttsége, azután a szuboticai gyárosok és kereskedők küldöttsége, a szuboticai kerületi tör­vényszék küldöttsége, a szerb nöegylet az ipartestület, a kiskereskedők és ipa­rosok küldöttsége és több más társadal­mi egyesület küldöttsége tisztelgett az igazságügy miniszternél. Délután egy órakor a Bunjevacska Matica helyiségeiben a radikális nárt bankettet rendezett dr. Szubotics igaz­ságügyminiszter tiszteletére. A banket­ten több üdvözlő beszéd elhangzása után dr. Szubotics igazságügyminiszter rövid beszédben mondott köszönetét a szubo­­ticai polgárok bizalmáért. Az igazság­ügyminiszter vasárnap délután kíséreté­vel együtt visszautazott Beogradba. Radonics .lován ta\irata Őfelségéhez Vasárnap délelőtt keriiteu konferen­ciát tartott Radonics Jovan ds, párt»

Next

/
Thumbnails
Contents