Bácsmegyei Napló, 1927. július (28. évfolyam, 181-211. szám)

1927-07-07 / 187. szám

11. oldal 1927 Julius 7_________________________ BÁCSMEGYEI NAPLÓ Első kézből vásároljunk élelmiszert Meg kell rentíszabélyozni a kofákat Az olyan nagy városnak, mint Szu­­botica, érdekében áll, hogy a lakosság az élelmiszereket első kézből, tehát a termelők • kezéből szerezze be. Ezt a célt szolgálta régebben az a hatósági intézkedés, amely szerint a kofák csak hét vagy nyolc óra után vásárolhattak a vidéki termelőktől. A Szuboticát környező községekből a városba bevitt élelmiszerek árusítói azon­ban azt panaszolják, hogy a városi ko­fák nagymértékben akadályozzák őket az eladásban. Azt mondják, hogy a vi­dékieknek csak úgy szabad árulniok, ha az árut egy tömegben kofának adják el, mert a kofa külön meg van adóztatva, mig a vidéki csak a helypéiizt fizeti meg. Miután ez a városi lakosság megélhe­tésének a megnehezítését, tehát a drá­gítását eszközli, indokolt volna, ha a ha­tóság utána nézne a dolognak és a visszaéléseket megtorolná. Hasonlókép szükséges volna a kofák mérő eszközeit is ellenőrizni, mert min­dennapi eset, hogy bevisz valaki pél­dául tiz kilogram túrót vagy málnát s a kofa mázsáján, az az otthon megmért tiz kilogram súly csak nyolc-nyolc és fél kilogramnak bizonyul. Szobonya Bertalan Vršacon meg lehetne szüntetni a pótadót Nyilatkozata visszautasított Mac Dániel kölcsönről Vrsacról jelentik: Beszámolt már a Bácsmegyei Napló arról, hogy a Mac Daniel-féle angol-amerikai pénzcsoport, nagyobb dollárkölcsönt ajánlott fel Vr­­sac városának, a tárgyalások azonban még mindig nem nyertek befejezést. A város vezetősége vonakodik a felaján­lott kölcsönt teljes összegében igénybe venni. Vrsac közgazdasági köreiben most akció indult meg abban az irány­ban, hogy a város ne utasítsa el a ked­vező ajánlatot. Ennek a mozgalomnak élén Gyurkovics Sándor tekintélyes vr­­saci gyáros áll, aki a Bácsmegyei Napló munkatársának a kölcsönügyről a kö­vetkező nyilatkozatot tette: — Nemrégen nálunk járt Mac Daniel, aki ajánlatot tett a város vezetőségének, hogy hajlandó egymillió dollár kölcsönt adni hosszabb lejáratra hét és fél száza­lék kamat mellett. Hogy ez az ajánlat mit jelent, azzal egy kereskedő ember az első pillanatra tisztában van, de nem igy a városi tanács. Ahelyett, hogy kapva-kapnának ezen a kedvező alkal­mon, amellyel végre megvalósitható len­ne a legégetőbb beruházások kérdése és könnyitenének a város adófizető polgá­rainak terhein, a városi tanács egyre késlekedik és személyes ellentétek következtében nem juttatják dűlőre ezt az életbevágóan fontos kérdést. — Hogy mit csináljanak ezzel az egymillió dollárral, ami hozzávetőlegesen ötvenhatmillió dinárnak felel meg? A vá­ros adófizető polgárainak érdekében a következő tervet terjesztettem elő: Min­denek előtt ebből az összegből meg kel­lene alakítani a városi takarékpénztárat. Ezzel az intézménnyel, ha azt rátermett szakemberek és nem politikusok fogják irányítani, elérhető a lakosság legnagyobb vágya: megszüntethető lesz a városi pót­adó, vagy legalább is a minimálisra lehet redukálni, fis ezt nagyon könnyű lenne elérni. Az egész kölcsönt, amit a város­nak nyújtanának, az első tizennégy na­pon belül a legteljesebb ingatlanfedezet mellett kihelyezhető lenne. Ugyanakkor a lakosság terhein nagyot segítenének, mert elérhető lenne, hogy a mostani 18—20 százalék helyett 12 százalékos pénzhez jusson. Emellett megmaradna négy százalék, mint tiszta haszon, ami hozzávetőlegesen két és negyedmillió jö­vedelmet jelentene a városnak. A rezsi­­költségeket a fennmaradó fél százalék fedezné. Vrsac városnak azonban, úgy- I látszik, nincsen szüksége erre a jövede­lemre. — Keresztülvihető lenne ezenkívül a villanytelep égetően sürgős reorgani­zációja, aminek érdekében már hóna­pok óta eredmény nélkül folynak a tár­gyalások. Kétszer is járt itt Jovanovics beogradi egyetemi tanár, mint a keres­kedelemügyi miniszter kiküldöttje, de hasztalanul állapította meg a szakértő, hogy a reorganizációt halasztgatni nem lehet, mert különben sötétségben marad Jugoszlávia kivitele az utóbbi hóna­pokban állandó csökkenést mutat. A beo­gradi vámügyi vezérigazgatóság most tette közzé kimutatását a május havi ki­vitelre vonatkozólag, amely az áprilisi kivitelhez képest újabb jelentős csökke­nést mutat. Május hónap folyamán a kimutatás szerint Jugoszlávia exportja 379.986 tonnát tett ki 519.308.158 dinár értékben. A múlt májushoz képest az idei májusi kivitel 184.797 tonnával (32.72 százalék) csökkent, értékben pedig 226.366.056 dinárral (30.19 százalék). 1926 év első öt hónapjában a kivitel 1,749.366 tonnát tett ki, amelynek érté­ke 2,554.774.117 dinár volt. A múlt év első öt hónapjához viszonyítva kivitelünk ebben az évben csökkent 419.938 tonná­val (18.96 százalék) 791,354.692 dinár értékben (25.75 százalék). Legnagyobb volt a kivitel gabonában. A búzaexport május hónapban 9,800.025 kg. volt 30,302.100 dinár értékben, kuko­rica 27,167.025 kg. 48,357.304 dinár ér-Azok között az országok között, ame­lyek a gabonatermelésben és gabonake­reskedelemben vezető szerepet játsza­nak, első helyen állanak az amerikai Egyesült Államok, amelyek gabonater­mése átlagosan a világ gabonatermésének huszonöt százalékát tesziki. Évről-évre emelkedik a gabonakereskedelem szem­pontjából Kanada jelentősége, Kanadá­nak sikerült gabonatermelését a háború előtti időkhöz, képest megdupláznia. A harmadik helyen áll Argentina, utána közvetkezik Ausztrália és India, majd Oroszország, amely az utóbbi években már elérte azt, hogy szomszédait ellát­hatta gabonával. A dunai államok ga­bonafölöslegei Ausztria, Csehszlovákia és Németország déli részének ellátása szempontjából jönnek tekintetbe. Amig az Európán kivüli országok kö­zül csak egyes ázsiai országok, különö-Noviszadról jelentik: Mint ismeretes, a pénzügyminisztérium az uj pénzügyi törvény alapján felhívta a becskereki kamara vezetőségét, hogy indítson tár­gyalásokat a noviszadi kereskedelmi és iparkamarával a becskereki kamara be­szüntetésére vonatkozólag, mivel a költ­ségvetés a becskereki kamara fenn­tartását, amely csak kis területre szo­rítkozik, nem bírja el, hiszen a zagrebi kamara területe kétszer olyan nagy, mint a két kamaráé együttesen. A miniszteri figyelmeztetés után a becskereki gazdasági körökben élénk mozgalmat indítottak annak az érdeké­ben, hogy a kamarát továbbra is ön­állóan fenntarthassák, az uj pénzügyi törvény azonban a kamarák bevételét jelentékenyen leszállítja, úgyhogy a becs­kereki kamarát csak a kamarai pótadók jelentékeny növelésével lehetne továbbra is fenntartani. Ez az oka annak, hogy a becskereki kereskedelmi és gazdasági körök az utób­a város, az összehívott gyűlések ered­mény nélkül, személyi ellentétek kiéle­sítésében merültek ki, érdemleges hatá­rozat azonban nem született meg. — A nyilvánosság előtt hívom fel a városi tanács vezetőségét és a kiszélesí­tett tanács tagjait, hogy ezeknek figye­lembe vételével hozzák már egyszer te­tő alá alá ezeket a régóta húzódó ügye­ket, hogy a város polgársága meggyő­ződést szerezhessen arról, hogy vitális érdekei jó kezelésben vannak letéve. fékben, egyéb gabonanemüek 5,611.597 kg. 12,343.513 dinár értékben. Komló 22.430 kg. 1,663.520 dinár, kender 1,394.563 kg. 8,367.378 dinár értékben. Az élőállatkivitel a következőleg ala­kult: 3831 ló 10,650.180 dinár, szarvas­­marha 6706 darab 18,776.800 dinár, bor­jú 1166 darab 794.000 dinár, sertés 17.906 darab 22,382.500 dinár, apró marha 57.156 darab 7,430.260 dinár, baromfi 159.983 darab 2,520.560 dinár értékben. Azonkívül exportáltunk friss húst 630.026 kg. súlyban, illetve 9,456.427 dinár érték­ben, feldolgozott húst 72.673 kg. súlyban, illetve 1,819.831 dinár értékben és ser­tészsírt 159.983 kg. súlyban és 772.973 dinár értékben. Jelentősebb tételei még a május havi kivitelnek: tojás 3,404.131 kg. 53,928.705 dinár, liszt 1,695.120 kg. 8,295.556 dinár, különböző bőrök 8 millió dinár. Tüzelőfa 32 millió kg. 7 millió dinár, épületfá 120 millió kg. 90 millió dinár, vasúti talpfa 480 ezer darab 21 millió dinár. sen Japán termel a szükségleténél ke­vesebb gabonát, addig Nyugat- és Kö­­zép-Európában csak Franciaország az, amely — gyarmatait is beleszámítva — gabonaszükségletét a termeléssel fe­dezni tudja. A többi ország tengerentúli behozatalra van ráutalva, elsősorban Anglia, azután Németország és Olasz­ország. Ami a gabona-világkereskedelem szer­vezeteit illeti, azok országonként a cen­tralizáció jegyében alakulnak. A gabona világkereskedelmének legnagyobb or­­organizációja a kanadai Pool, amely a kanadai gabonakivitel hetven százalékát bonyolítja le. Ausztráliában most dol­goznak azon, hogy a gabonák fölösle­ges eladását egy kézbe koncentrálják és ugyanilyen irányban fejlődik az amerikai Egyesült Államok gabonake­reskedelme is. bi időben mégis csak foglalkozni kezde­nek a kamara megszüntetésének a gon­dolatával, de lehetőleg olyan megol­dást szeretnének találni, hogy Becskerek mégse veszitse el egészen a kamarát. Ez a megoldás abban nyilvánulna meg, hogy a kamara székhelye Noviszadon lenne ugyan, de Becskereken is lenne kirendeltsége, úgyhogy a becskerekiek­­nek nem kellene fontosabb ügyeik elin­tézése végett Noviszadra utazniok. Értesülésünk szerint a becskereki ka­mara elnöke ebben az irányban már lé­péseket is tett Popovics Dákánál, a no­viszadi kereskedelmi és iparkamra elnö­kénél, a tárgyalások eredményéről azon­ban pozitivet még nem lehet tudni. Ille­tékes körök csupán annyit árulnak el, hogy előreláthatólag a kompromisszu­­mos megoldásra kerül majd sor. Hl AVVMC 3 naP a,att fshér fogait Dl-UAlNL fSWMMÍ». Csökken Jugoszlávia kivitele Hivatalos kimutatás az ország május havi exportjáról A gabona a világpiacon Az Egyesült Államok, Kanada és Argentína vezetnek a gabonakivitelben Kompromisszumos megoldás a becskereki kamara ügyében A noviszadi kamara kirendeltsége fog működni Becskereken ? Gyümölcse dicséri fáját íz eredeti „JtbdA&díJMáM"-féle elismert kiváló hatásuk, váltak közismertté és ked­­azokat. Ha nem akar csalódni, határozottan a valódi nidon-tablettákat, eredeti agolásban, a piros cim- és az M.L.B.-védjeggyel! A Xemes-Duaai ármente­­sitő tisztújító közgyűlése Az utóbbi években az ármentesitő tár­sulatokba is beköltözött a politika. Kü­lönösen igy van ez a Pancsevón székelő ármentesitő társulatokban, ahol rende­sen politikailag exponált embereket vá­lasztanak a vezetőségbe és ezért annak ellenére, hogy a szervezeti szabályzat szerint a vezetőséget mindig három év­re választják, a kormányok politikai irányváltoztatása szerint az ármentesitő társulatok is minduntalan uj vezetősé­get választanak. A Temes-dunai ármentesitő társulat is múlt év májusában választott három év­re elnökséget. Elnök lett a Pasics-írak­­cióhoz tartozó Suvakovics Lázár kova­­csicai képviselő, alelnök Isaljovics Vá­­sza pancsevói polgármester. A politiká­ban beállott változás folytán SuvákovicS lemondott az ármentesitő társulati el­nökségről s ezért a napokban megint uj választó ülést hívtak egybe. Ezen az ülésen Isajlovics Vászó pancsevói pol­gármester elnökölt. Ez a választógyülés rendkívül izga­tott hangulattal kezdődött s már az igazolóbizottság kijelölésekor is heves összetűzések voltak, különösen Maksin Petar esperes és Markuc Markó között. A vita a kijelölő bizottság megválasz­tásakor még élesebb lett. Hosszú tár­gyalás után az elnök személyében meg­állapodtak s a Temes-dunai ármentesitő társulat elnökévé dr. Hadija Gyúró Jo­­vanovics-párti pancsevói képviselőt vá­lasztották meg egyhangúlag. Az alelnök választás már nem ment olyan simán és ennél olyan heves összetűzés keletke­zett Maksin Petar esperes és Markuc Markó között, hogy az elnöklő Isajlo­vics polgármester alig tudott rendet te­remteni. Végre is titkos szavazást ren­deltek el, melyen Markuc Markóra 554 szavazat, Maksin Petarra 67 szavazat esett s igy Markuc Markó lett az ár­mentesitő társulat alelnöke. Ezután még húsz választmányi tagot választottak és pedig: Miloradovics Peró, dr. Pajics György, Tomics Zoran, Stivicsevics Dra­­gutin, Paskul Lázár, Petrovics Arsa, Dán Pasku, Popovics Jovan, Popesku Damjan, Lakovics Jovan, Mitakov Vla­da, Ankics Dusán, Lupulesku Gligor, Martinék Jon, Mita Jovan, Rajin Milán, Boskovics Száva, dr. Tomandl Mihovil, Tatics Mato. Felügyelőbizottság: Vito­­lics Jovan, Risztics Szvetozár, Babco Tódor, Alekszics Milutin, Miiin Maksa, VÁMHITEL­ÁRULOMBARD-kölcsönt nyújt a Kereskedelmi és Iparbank 3643 Subotica

Next

/
Thumbnails
Contents