Bácsmegyei Napló, 1927. július (28. évfolyam, 181-211. szám)
1927-07-06 / 186. szám
T927. jullu« 6 9. oldal. bAcsmfgyei napizó r— —-------------------» J Zamfcnica leave /ffHIfe JÉ Mznrilo általánosan kedvelt ) kofeinmentes pófkávé ü^^an^SinovJM§ igen zamatos és jóizü s dacára annak használatban olcsó.- 1 Kapható minden jól áss őrlőit 1 _ füszerkereskedpshen r 1 TŐZSDE lógatott 165—170. Liszt Ogg 475—445 0g 425—445. 2-cs 390—410. 5-ös 360— 380. 6-os 340—360. 7-es 295—305. S-as 165—167. Korpa: Finom 150—160. Irányzat: változatlan. Forgalom 35 va-A rossz szívé, fl] hírhedt bankvezérrel találkozik az uccán két ur" ;■< r,kezdenek róla beszélni. — Ronda, fösvény kutya, másnak még a levegőt se gönnolja. — Vigyázz, meghallja. — Nem tudja, kiről beszélünk. — Nek elég, ha annyit hall, hogy fösvény kutya, rögtön tudja, hogy csak róla lehet szó. Üt — Mennyi hozományt ad ez a Salzmann a leányával? —-Az összeget nem tudom, de azt tudom, hogy legföllebb a felét! * Levine, az oceánrepiilő üzletember, nem kerülhette el* a sorsát, ő róla s forgalomba kerül az obiigát anekdota. A Bécsben való start előtt Chamberlainék gépét megrohanták a zautogramkérők. Chamberlain nem akart már autogramot adni, egy vállalkozó szellemű és csinos fiatal hölgy igy a gép másik oldalán Levinehez kapaszkodott fel és kérte, hogy protezsálja barátjánál. Levine a következő választ adta: — Higyje el kisasszony, hogy nem érdemes tőlünk autogramot kérni. Berlinben huszonötezer autogramot adtunk és igy a boldog autogramtula.idonosoknak legalább száz évig kell várniok, mig.egy Chamberlain és Levine-autogram félddlár fölé emelkedik. Zürich, julius 5. (Zárlat.) Beograd 9.13, Páris 20.345, London 25.225, Ncwyork 519 és héttizenhatod, Brüsszel 72.22, Milánó 28.80, Amszterdam 208.17, Berlin 123.125, Becs 73.10, Szófia 3.75, Prága 15.39, Varsó 58, Budapest 90.55, Bukarest 3.17. Beograd, julius 5. (Zárlat.) Páris 224.22, London 276.60, Ncwyork 56.88, Genf 10.96.50, Milánó 315.34, Berlin 13.51, Becs 8.0275, Bukarest 34.75. Zagreb, julius 5. (Zárlat.) London 275.98—276.78, Newyork 56.70—56.90, Milánó 31367—31567, Amszterdam 227737—228237, Berlin 1.34950—135250, Bács 800—803, Prága 16820—169, Genf 109350—109650. Szombori tőzsde, julius 5. Búza: Bácskai vasút 76.2%-os 272.5—275. Bácska vasút júliusra 260—262.5. Bácska vasutaugusztusra 260—262.5. Bácska vasút szeptemberre 260—262.5. Bácska vasút szeptemberre 260—262.5. Bácska ■gusztusra 260—262.5. Bácska vasút aug. 270—272.5 .Bega slep augusztusra 265—267.5. Ujzab: Bácska vasút 160— 165. Szerémi 160—165. Ujárpa: Takartnányi 60'61 170—175. Takarmány! 63 64 180—185. Tavaszi 65/66 200—205 Tengeri: Tisza-Bega slep 162.5—165 Bácska vasút í62.5—165. Bánát vasuj 160—162.5. Bab: Fehér 155—160. Vágón. Noviszadi terménytőzsde, julius 5. Búza: 76 kilós bácskai kínálat 280 dinár, kereslet 270 dinár. Kukorica. 15 vagon bánáti per julius 12, Duna-hajó 170 dinár, bácskai kínálat 170 dinár, kereslet 167.50 dinár, 1 vagon szerbiai ab vasúti állomás 170 dinár. Liszt: 1 vagon 2-es számú bácskai 400 dinár, 2 vagon 5-ös számú bácskai 380—385 dinár, 1 vagon 6 és feles bácskai 260 dinár, 1 vagon 7-es exportmalombó! 275 dinár. Irányzat: változatlan. Forgalom 25 va-Budapesti értéktőzsde, julius 5. Majgyar hitel 90.6, Osztrák hitel 53.5, Kereskedelmi Bank 119, Magyar cukor 213.5, Georgia 20.6, Rimamurányi 119.8, Salgó 74.3, Kőszén 708, Bródi vagon 3.5, Beocsini cement 210, Nasiei 164, Ganz Danubius 197, Ganz villamos 155, Athenaeum 28, Nova 44. Levante 21.3, Pesti Hazai 231. Irányzat tartott. Budapesti gabonatőzsde, julius 5. A gabonatőzsdén nyugodt irányzat mellett a forgalom mérsékelt. A kószarupiacon csak a zab ára változott és 50 fillérrel olcsóbbodott. A határidöpiacon határozottabb a lanyha irányzat felé való tendál ás, a márciusi búza 26. az októberi 8 fillérrel olcsóbb, a márciusi és októberi rozsnál 8—10 filléres az árcsökkenés. Hivatalos árfolyamok pengő-értékben a határidőpiacon: Búza márciusra 31.42—31.68, zárlat 31.46—31.48, októberre 29.10—29.28, zárlat 29.18— 29.20, rozs márciusra 26.42—26.66, zárlat 26.46—26.48, októberre 24.14—24.38, zárlat 24.26—24.28. A készárupiacon: Búza 27.25—29.15, rozs 26.55—26.86, árpa 22—23, zab 22.1Ű—23.80, repce 42— 44, korpa 20—20.20, nj búza 28.375— 29.50. Vizáilás A noviszadi hidrotechnikai hivatal jelentése szerint a jugoszláv vizek állása a következő: Duna: Bezdán 361 (—1), Apatin 450 (0), Bogojevó 440 (—6), Vukovár (—2), Palánka 354 (—2), Noviszad 354 (—3), Zemun 230 (—5), Panosevó 224 (—2), Szmederevó 316 (—2). Dráva: Oszijek 238 (—32). Száva: Mitrovica -146 (—6), Beograd 178 (—4). Tisza: Szenta 166 (—10), Becsei 165 (-5), Titel 315 (—15). Közgazdaság Bácskai közigazgatási árlejtések. Somborból jelentik: A bácskai oblast építészeti hivatala julius 13-ikán. zárt Írásbeli árlejtést tart a baranyai törvényhatósági közutaknál szükséges, betonból készült kilométerjelzők szállítására. Az előirányzati összeg 14.940 dinár. Bánatpénzül az ajánlati ár tiz százaléka teendő le a szombori kerületi pénzügyigazgatóságnál. — Telecska község elöljárósága julius hó 10-ikén délután há-. rom órakor nyilvános árlejtést tart a. kpzségi vadászati jog hatéves bérletére. Az eddigi bér feléért adta ki INoviszad város lőtéri trafikbódéját. Noviszadról jelentik: A város néhány héttel eze'őtt 55.000 dinár évi bérért adta ki a városháza mellett levő trafikbódét, de a bérlő, miután a bérösszeg tulmagasnak bizonyult, egy havi bérleti idő letelte után a trafikot visszaadta a városnak s, azóta a bódé üresen áll. A város most nj árlejtést irt ki, de arra csak egy pályázó pályázott és a város a trafikot 26.000 dinár évi bérért ennek bérbe is adta. A KÖZSÉG GYERMEKE EGY CSECSEMŐ REGÉNYE !S Irta: NUS1CS BRANISZLAV Fordította: CSUKA ZOLTÁN — Hát csak úgy, beszélgessünk. — A dolog- világos, itt nincs mit megbeszélni — mondja az irnok. — Hát persze, látom én magam is. hogy a dolog világos, de úgy vélem, hogy gondolkodj te is egy kicsit a dolog fölött, testvér! — Jó, menj ki a helyszínére, nézd nieg, mi tör’ tént, addig majd én gondolkodom. A biró felkerekedik, hogy elinduljon a helyszínére de közben még betér a paphoz. A pap nagyban készül Tatami gyászszertartást kel! elvégeznie és inig a pap a szertartáshoz szükséges dolgokat készíti elő, a póp? leült a kert árnyékában, kivitte a kis asztalt, meg a parázson sült vesét. Amint meglátja a bírót, örömmel kiált feléje: — Gyere, gyere, nézd csak mi jó van itt, finom dolog! A bírónak azonban nem volt sok kedve a veséhez leült az asztalkához és valamit suttogni kezdett a papnak. Hogy mit suttoghattak, azt már mindannyian tudjuk és hogy mennyire tetszett a papnak ez a beszélgetés, annak legjobb bizonyítéka, hogy az utolsó a legjobb falat érintetlenül»»^aradt a tálban, kihűlt és mcgíaggyusodott. Innen a bíró a fűszereshez • ment el. Elgondolhatod, nyájas olvasó, hegy mennyire megrázta az elbeszélés a fűszerest is. mikor az egyik parasztasszonynak féikiló rizs Helyett egész kilót mért ki és a parasztasszony életében először hagyta el a füszeresboltot azzal a meggyőződéssel, hogy a boltos »igazságosan mér ■. Innen ismét felkerekedett a biró és a »helyszínére« ment. Tessék-lássék körüljárta a vízimalmot, hogy megtudjon valamit és kihámozza magának, mi is történt. Szávka asszonytól megtudta, hogy Anika még az elmúlt este elindult, állítólag a papnéhoz. de azóta nem látták, valamennyi ruháját is elvitte magával. Mig Szréja ezt elmondta, a vízimalom egyik sarkában sírni kezdett a kis Milrics. A bíró gyűlölettel nézte, sercentett egy hegyeset és kiment a vízimalomból, le a hegyen, még csak vissza se nézett. HETEDIK FEJEZET amelyben a prelepnicai parasztok csakúgy, mint a regény szerzője, meglehetős zavarban vannak az előző fejezetben elmondott események következtében Az bizony nem kis dolog, hogy Anika megszökött és itt hagyta a kis Mikeset. Zavarba jött a pap, zavarba jött az irnok, a fiiszeres, a biró és liigyjék meg ennek a regénynek az írója maga is. L égtéré, az ügy nem olyan egyszerű. Ha a gyerek kis dolog is, mégis elegendő arra, hogy sokakat zavarba hozzon. Ha Anika elmenekült volna és csak egy férfit hagyott volna el, az még nem okozott volna olyan nagy gondot, minthogy egy gyereket hagyott vissza, habár a gyerekelső pillanatra apró dolognak is látszik. A másik dolog: hogy ha az a gyerek annyira* ; amennyire már megnőtt volna, akkor valami iparra I lehetne adni és aztán csend van a Sipka-szorosban. A j felnőtt gyerek értelmesebb is, neki példának okáért a I pap is tanácsolhatna Valamit. Magához hívná szépen: — Gyere csak ide, kicsikém! — Megsimogatja kissé a fejét, aztán jóságosán, atyailag mondja: I - — Tudod, kicsim, ha te itt is születtél a falunk-I ban, mégis okos vagy. beláthatod, hogy jobb lesz, Ha í máshová mégy. Mit akarsz itt a faluban, két dinár és ■ indulj el, indulj Isten hírével, ha lehet még holnap! Vagy, ha ez nem segítene, akkor egysze- I rüen el lehet kergetni. Megteszi ezt az irnok, 1 bezáratja és megvádolja valamiért, aztán egyszerűen kitoloncolja a faluból. De mihez fogjon egy ilyen kis gyerekkel? Az irnok azt mondta a birónak, hogy menjen ki a »helyszínére« és a biró ki is ment Anika házához, mint I azt az előbbi fejezetből láthattuk is, de hát mit segít j ez a dolgon? Mert a dolgon az segített volna, ha a bíró I sokkal előbb kiment volna a »helyszínére«. Ezen az estén valamennyien összegyülekeztek a I korcsmában. Itt volt a pap, a biró, az irnok és Jóvó fűszeres : Elkezdtek itt tanácskozni, a korcsmárost pedig kizaj várták a korcsma elé, hogy ne hallgatózzék és nézzen S körül, nem leskelödik-e valaki. A biró fizeti az italt, az Írnok pedig nem 15 kezd a tárgyaláshoz addig, ainig valaki az italt nem fizeti. Először a biró jön elő az indítvánnyal: — Gondolkoztam a dolog fölött, testvérek — kezd- 1 te a biró — és úgy találtam, hogy amit most mondani fogok, a leghelyesebb lesz és másképen nem is kellene I cselekednünk. — Es mit gondoltál? — kérdezte a fűszeres és a i füleit egészen a biró szájához tette, hogy valamiképen egyetlen szavacskát cl ne szalasszon. — Úgy hiszem barátaim, legjobb ha a gyereket az egyház veszi védőszárnyai alá és neveli fel. mint az egyház gyermekét. — Micsoda egyház? — tör iöl a bíróból — milyen egyház, az istenre is. barátom! Mikor és Hol láttál olyant, hogy az egyház nevelt gyereke! és mi haszna van az egyháznak a gyerekből? — Hát — folytatja a biró idővel igen jó énekes lehet belőle, a boldogult Alempijc is jó énekes volt, az i apjára iog ütni. —- Még a felnőttekkel sem jut dűlőre az egyház nemhogy a gyerekekkel. Ez nem leltet, inkább gondolj ki valami okosabbat — mondja a pap igen határozottan. — Hát biz én semmi mást nein tudok, hacsak az j intők ttem gondolt ki valami okosat. — Hát ki is gondoltam, majd elválik az a mag?. : idejében! — mondotta az irnok és azzal az üres kupi-, j cávai az.asztalra kopogott és újabb kupica pálinkát í rendelt. — Úgy gondoltam — kezdte a pap, mikor mind elhallgattak — legjobb lesz, ha a község veszi a gondjaiba. — Úgy bizony — ugrik az indítványozó mellé a j fűszeres!—jobb lesz, ha a költségvetést készítünk a ré- I sxére, akár a községi irnok szokás. ■ — Ejnye, de bolond vagy, Jóvó — nyögi ki az ! irnok és majd megpukkad a nevetéstől. — Miért bolond, testvér, én már ezt így gondn- I lom! Azért jöttünk itt össze, hogy tanácskozzunk, hát I én is megmondom a magamét. Ha nem jó, hát nem jó ; annyi baj legyen! — Úgy gondolom — folytatja a pap az indítványát — legjobb lesz, ha úgy kezeljük, mint a községgyermekét. — Ez se rossz — mondja gyorsan Jóvó — de ho(Folyt. kcv.)
