Bácsmegyei Napló, 1927. július (28. évfolyam, 181-211. szám)

1927-07-06 / 186. szám

12 OLDAL * ARA 1'/2 DINAR PoStarina piaćena u gotovoml XXVI!!. évfolyam. Szubotica, 1927. SZERDA, Julius 6. 186. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10- 8—52 370. Megjelenik mindennap reggel, ünnep után és hétfőn is. Előfizetési ár negyedévre 165 din. Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvosztály, Szubotica Zmaj Jovin trg. 3. (Minerva palota) r Elet és program Választások előtt vagyunk, termé-; szétesnek kell hát tartanunk, hogy időnkint újra kezdődik a hitvita, mi­ért a radikális párttal keresi a ma­gyarság és a magyar párt a meg­egyezés feltételeit s miért nem azok­nak a pártoknak egyikével, vagy másikával, melyek több-kevesebb aspirációval indulnak a Vajdaság­ban a választási harc elé. Ahány vé­lemény felhangzik, annyi vita indul j s csöndesedik le; de már ahhoz hoz-1 zá kell szoknunk, hogy amig nem lesz vége a választási agitációnak, ez a vita mindig ki fog ujulni s soha olyan eredménnyel egyik sem fog végződni, hogy elejét vegye a kö­vetkező vitának. Ezt a pert jogerő­sen nem lehet befejezni, mert per­újítással fognak élni mindig- azok, akik magukra nézve kedvezőtlennek tartják a magyarság ítéletét. Mert azzal az eggyel legyünk tisz-1 tában: nem a magyarság sorsa fáj' azoknak, akik érdekeik elhanyagold- j sával vádolják a magyarság politi- ; kai vezetőit. A szorgalmas vitatkozók j á maguk választási esélyeit akarják j megjavítani a magyarság állásfog­lalásának revíziójával. Nekik nem az fáj, hogy a magyarság nem a leg­jobb, a legegyengsebb és legbi/.ton-1 ságosabb utat választja sorsának1 megjavítása felé, hanem az, hogy a I (velők szemben álló párt nyer szava- ' zatokat a magyar tömegek tnegnye- j résével. A magyar választók fájnak \ nekik, nem pedig a magyar sors. Nem a magyarság életét s életfelté­teleit akarják megjavítani, hanem a maguk választási esélyeit. Ezt azon- j ban nem vallhatják be őszintén, kénytelenek hát a magyarság politi- j kai egységének megtámadásávalj megkísérelni céljuk elérését. Mindegyik párt a maga program­ját lobogtatja meg a magyarság előtt s azután kérdezi: van-e ebben valami, amit nem akartok? A ma­gyarság azonban, ha csak progra­mok után volna kénytelen álláspont­ját megszabni, valóban súlyos za-! varban lenne. Mert alig van olyan pártja az országnak, amelyiknek i programját ne fogadhatná el vala­­mennyi többi párt s azok között a magyarság is. Mindegyik párt hir- j deti, hogy olcsóbbá kell tenni az éle-: tét, le kell szállítani az adókat, mun- i kaalkalmakat kell teremteni, törölni kell a költségvetésből az improduk- j tiv kiadásokat; mindegyik párt félj van azon háborodva, hogy a Vajda- i ság adóterhe mennyire tönkre tesz itt minden termelést s mennyire de- j vasztálja a gazdasági életet. Mind­egyik párt türelmet és megértést hirdet a kisebbségeknek, részesedést a közigazgatásban s haladást az is­­koláztatás terén. Mindegyik békét j hirdet, jogrendet minden polgár szá­mára, nemzeti türelmességet s a kul­turális fejlődés szabadságát. Mind­egyik párt a béke atmoszféráját Ígéri. A politikai élet kisdedóvójából azonban már kinőtt a magyarság. Ma már nem a csomag pakolását nézi, hanem azt keresi, hogy mi van a csomagban. Nemcsak a szavakat hallgatja meg, hanem azt is vizsgál­ja, hogy mi van a szavak mögött. A magyarság ma már több hitelt ad a cselekedeteknek, mint a szavak­nak s ma már csak azoknak hisz, akik nemcsak Ígérni tudnak, de be is tudják váltani az Ígéretet. A cselek­vőképességet a magyarság már sok­kal többre becsüli, mint a szóbősé­get. Egy verébnyi cselekedetet több­re becsül, mint egy túzoknyi igére-1 tét. Mit érnek nekünk az ígéretek hegyei, ha egyetlen olajfa nem lesz j rajta a miénk. Mit használ nekünk, ha politikai támogatásunkkal azo-: kát tüntetjük ki, akik nem tudják megvalósítani még azt sem, amit 1 szerb választóiknak ígérnek. Mikor jutna sorra a megvalósulás sorrend­jében kisebbségi programjuk, amikor a leggyakorlatibb programjukat a kormányhatalom birtokában is be­váltatlanul hagyták? Nem futhatunk szivárványok után s nem kergethetünk délibábokat. Ne­künk, ha élni akarunk, meg kell vet­nünk a lábunkat a legtöbb biztonsá­got adó fundamentumon. S ha a mi meggyőződésünk az, hogy a magyar élet parancsának engedelmeskedünk politikai állásfoglalásunkkal is, ak­kor dogmák foszlányaival nem za­varhatják meg ennek az állásfogla­lásnak erejét és méltóságát. Mi nem lehetünk kis pártok rodostói szám­­kivetettjei, a magyar élet a biztonsá­got, a nyugalmat s zavartalan élet­­feltételeket keresi. S amikor ugyan­azt a programot hirdetik, akkor mindezt sokkal inkább nyújtja felénk az élet termő fája, mint a legtökéle­­jtesebb, legkifogástalanabb — szürke I elmélet. Tanácskozások a miniszterelnökségen a szuboticai radikális listavezetői jelölésről Minisztertanácsi ülésen dől el, hogy ki lesz a hivatalos listavezető Beogradból jelentik: A szuboticai radikális listavezetői jelölés ügyé­ben kedden fontos tanácskozások voltak Vukicsevics Velja miniszterel­nöknél. A miniszterelnök de e ölt hosszabb kihallgatáson fogadta Ma­nojlovics Dusán főispánt, délután pe­dig Sztrilich Béla képviselővel, majd Rajics Szvetiszlávval, a B. B. B. ügyosztály főnökével tárgyalt ebben az ügyben. Mint értesülünk, a végleges dön­tés a szuboticai radikális listavezető jelölése ügyében néhány nap múlva történik meg és pedig a miniszter­­tanács egyik ülésén. A döntést nem­csak Szuboticán. hanem Beogradban is érdeklődéssel várják. Folynak az egyezkedési tárgyalások a kormány és a Pasics-csoport között A miniszterelnök t z ekszponált Pasics-párti politikusok visszavonulását követeli A főbizottság s erdai ülés ere Vukicsevics Velját és a radikális minisztereket is meghívták Sztrilics Btia nyilatkozata a magyarpárti küldöttség elmaradt fogadtatásáról Beogradból jelentik: A radikális­párt szükebb főbizottságának ülését szerda délelőttre hívta össze Szta­­nojevics Áca ügyvezető alelnök. A politikai világ érdeklődése a főbi­zottság ülése felé fordul, miután ott fog eldőlni, hogy felveszi-e a Pasics-csoport a kormány el­len a harcot, vagy lehet-e szó valamely békés megoldásról. Az utóbbi napokban egy ilyen békés megoldás esélyei erősen növekedtek Sztanojevics Áca és Trilkovics Már­ké magatartása folytán, akik most teszik az utolsó kísérletet arra,, hogy a pártegységet megóvják. A kormány körül csoportosuló ra­dikálisok körében is van bizonyos hajlandóság a Pasics-csoporttal való kiegyezésre, • de ennek előfeltétele az, hogy a Pasics-csoport ejtse el azokat a tagjait, akiket a kormány semmiesetre sem akar viszont­látni a parlamentben. Hir szerint Sztanojevics Áca és Trif­­kovics Márkó ebbe belé is mennének és Jankovics Velizárnak a képviselő­­jelöltségtől való visszalépését is egy erről az oldalról gyakorolt befolyás­ra vezetik vissza. Ugyanilyen okok­ból több más politikus is hasonló lé­pésre készül, többek között Nováko­­vics Mita dalmáciai képviselő is. Egy másik verzió szerint azonban Jankovics Velizárnak és társai­nak visszalépése éles tiltakozás akar lenni a főbizottság habozó ralilikáia. ellen. I Kétségtelen, hogy Sztanojevics Áca í és Trifkpvics Márkó akciója nem a ! legkedvezőbb fogadtatásra talál a Pasics-csoport tagjainál, akik a leg- I energikusabb harcot követelik a kor­mány elle'n. Jellemző erre nézve Iv- i kovics Mcmcsilónak, a főbizottság titkárának a következő nyilatkozata: - A főbizottság nem folytathatja eddigi politikáját, ha azt akarja, hogy a radikálispárt egyáltalán fennmaradjon. A radikális párt nem tűrheti a felülről jövő terrort, amely el­­lentkezik a radikálizmus szelle­mével. Ha én, mint szerb, lehetek képviselő Horvátországban, miért ne mehetne Radios Pavle agitálni Délszerbiába? [Elvégre egyenlő polgárai vagyunk ennek az államnak. Hasonló harcias nyilatkozatok hangzanak el a Pasics-csoport más I tagjai részéről is, akik követelni fog­­; ják. hogy a főbizottság a radikális­párti választókhoz intézendő kiált­ványában a legélesebb harcot hir­desse a kormány ellen. Érdekessége a főibizottság szer- I dai ülésének, hogy arra írásbeli meghívást kapott Vukicsevics Velja miniszterelnök és valamennyi radi­kálispárti miniszter. A pártstatutumok szerint a minisztereknek tanácsko­zási joguk van, de nincs szavazati j joguk az ülésen. Politikai körökben nem tartják valószínűnek, hogy a kor­mány tagjai megjelennek az ülésen. Miért nem fogadta a miniszterelnök a magyar párt vezetőségét? A magyar párt vezetőinek a mi­niszterelnöknél elmaradt fogadtatá­sa ügyében kedden megszólalt Sztri­lics Béla képviselő, akit Radonics Jován dr. a vasárnapi szuboticai je­lölőülésen ezzel az üggyel kapcso­latban megtámadott. Sztrilics Béla a következő nyilatkozatot tette mun­katársunk előtt: — Nem felel meg a valóságnak az a beállítás, mintha a miniszterelnök azért nem fogadta volna a magyar párt küldöttségét, mert én a küldött­ség helyett saját magamat jelentet­tem be a miniszterelnöknek. Ezzel .szemben. tény.az. hQgy. a. helü<rvmi­nisztériumban szokásos bejelentő lapra ezt irtani rá: »Sztrilics Béla képviselő és Manojlovics Dusán fő­ispán a magyar párt vezetőivel.« Ma délelőtt több képviselő jelenlétében előkerestettem ezt a bejelentő lapot és a jelenlevők meggyőződtek róla, hogy igy áll a dolog. — Ezenkívül is úgy én, mint Ma­nojlovics Dusán főispán később több­ször sürgettük, hogy fogadjon ben nünket a miniszterelnök és Janko­vics kabinetfőnök egyizben azzal jött vissza, hogy a miniszterelnök feltét­lenül fogadni log bennünket. Közbert egy másik .ajtón bement a jninisz*

Next

/
Thumbnails
Contents