Bácsmegyei Napló, 1927. július (28. évfolyam, 181-211. szám)
1927-07-05 / 185. szám
4. oldal 1927 julius 5 BACSMEGYEI NAPEA Kasszarablókat fogott a vrbászi rendőrség Stanimirovics rendőrvezető éberséje akadályozta meg a betörők műnk úját Vrbászról jelentik: Jó fogást csinált a növi vrbászi rendőrség. Sztanimiruvies Boskó rendőrvezető izgalmas hajsza után elfogta Palatinás Sándor hat - minckétévos velikakikindai lakatost és Mernyák Pál huszonhatéves . bácskatopoJai ácsot. Palatinás még 1920-b,m több betörést és lopást követett el, amiért öt és fél évre ítélték el és a büntetést ki is töltötte Mitrovicán. Palatinás bünkrónikájában szerepel egy beograd! bank kifosztása, amikor Palatinás egy másik betörővel együtt másfél millió dinárt rabolt, el. Nem sokkal később félmillió dinárt raboltak el és amikor harmadszor akartak egy nagy bankba bc! adott át, majd Palatinás üldözésére !n! dúlt. Félórái hajsza után Sztanitnirovics beérte a betörőt és a rendőrségre vitte, ahol azonnal megkezdték a két elfogott ember kihallgatását. Vallómásaik során előadták, |io,;y S/tarivrbászon a Drázsics Sztevánféle rőíösüzletbe akartak még aznap éjjel betömi. Ezután Kncfély Konrád ékszerész üzletében, majd Vrbász egyik legnagyobb nagykereskedésében, Seidl Ferdinándnál, végül egy vrbászi bankban akartak dolgozni. A motozásnál egy villanyos zseblámpát, egy kis kézi fúrót, egy srófhuzót, egy hatalmas !eszitővasat, kötelet és több tclvajkulcsot találtak náluk. Elmondották, hogy db polán Mernyák Pál apjánál. Mernyák Józsefnél egy újonnan beszerzett ameh'ikai kasszafurőgépiik is van. Vasárnap délután egy vrbászi rendőr „Topójára utazott, ahol a megjelölt helyen meg is találta a kassza!urágéin t és egy nagy feszítő vasat. A két gonosztevőt hétfőn kisérték Szom bor ha és átadták az ügyészségnek. Pribicsevics is magyar jegyzőt akar a magyar lakosságú vajdasági községekbe „A Vajdaság népe nem meghódított rab zolgahad“ törni, a rendőrség elfogta őket. Mernyák Pál 1921-ben tizenöt betöréses-lopást követett el és négy évet ült Mitrovicán, kettőt pedig Szomborban az ügyészség fogházában, ahonnan különben kétszer is megszökött, de Szuboticán mindkétszer elfogták. Palatinás Sándor és Mernyák Pál Mitrovicán ismerkedtek meg és ott határozták el, hogy szövetkeznek '. >vábbi munkára. Január elsején s tak ki és azóta kisebb-nagyel sokból éltek. Legutóbb június 28-ikán rándultak H Topdára, ahol több üzletben és házban akartak betörni, de sehol sem volt szerencséjük. mert vagy a házbeliek, vagy •i kutyák mindenütt megzavarták őket. Á sikertelen kísérlet után elhatározták, hogy Vrbászra jönnek és itt próbálkoznak. Szombaton estefelé a csatorna mentén Mernyák és Palatinás Sztanvrbászra mentek, majd a növi vrbászi főuccán igyekeztek terepszemlét tartam. Éppen Kastély Konrád ékszerész, üzletét nézték, amikor arra haladt Sztanimirovics Boskó nevivrbászi rendőrörvezeíö, akinek feltűnt a két idegen ember gyanús viselkedése és igazolásra szó’itot:a fel őket. Mivel a két ember nem ‘adta magát kellőképen igazolni, a rendő:órvezető a községháza felé kisérte ők cl. Amikor a községháza elé értek, mind a két betörő különböző .Irányban futni kezdett. Sztanimircvics egy .rendőr segítségével kerékpáron vette üldözőbe a két menekülői. Izgalmas ba>za keletkezett. Sztaiíimirovics nemsokára nt .1 is érte Mernyákpt, akit egy rendőrnek miniiiiki'ii'in iiiM'TiimirrTiiTJitnuiinnri—írTiimTnnr-Prib’esevics Szvetozár, a független demokrata párt vezére vasárnap három sikerült uépgyülést tartott a szemhon kerületben Sztarlszlvácon, Sztapáron és Szontán, ahová dr. Plskulics Zvonlmir és dr. Petrovics Márkó szuboticai párthívei társaságában ment. Pribicsevics Szvetozár sziváej beszédében feltűnő éles hangon bírálta a kormány politikáját a Vajdasággal szemben és habár a szlváei népgyülésen egyetlen magyar vagy német szavazó nem vett részt, a sovinisztának ismert pártvezér megvédte a nemzeti kisebbségek jogait a közbeszólásokkal szentben. ! A pa -kimenti választások kiírását — kezdte beszé-iét Pribicsevics — legjobban a független demokrata párt sürgette. Ez megtörtént és most csak szabad választásnak kellene lenni, hogy egyszer a népakarat is győzzön. — Úgy lesz most is. mint 1925-ben volt! — kiáltotta valaki közbe. Az 1925-ös terror emlegetése láthatólag kellemetlen volt Ftihicseviesuek, aki az 1925-ös választáskor szintén kormányon volt. Hamar megtalálta rá a mentséget; — Akkor csak azok ellen volt terror. ! akik az állam és az uralkodó ellen har- I coliak. Akkor két párt volt. Az egyik ■párt a királyság és a király ellen fordult, a másik pedig hős királyunk oldala mellett küzdött. Ezt mindenkinek meg kel! érteni! — A parlamenti választások után, de még ebben az évben meg lesznek a községi választások és a Vajdaságban is visszakapják önkormányzatukat a községek. Akkor nem lesz többé komcszáruralom, hanem a né]) fogja megválasztani tisztviselőit. P.gy hang: ékkor újból magyarok és németek ki rillnek a közigazgatás élére, ők lesznek a jegyzők. Pribicsevics: Its ka kgy is lesz? Abban a községben, ahol a magyarok vani.ak többségben, keli, hogy r.,agyar jegyző Ugyan; természetesen, ha ezt a nép is úgy akarja. Nem kell ettől félni. A magyarok és németek kulturembcrek és ha Délszcrbiüban arnaiiták és törökök lehetnek községi elöljárók, miért ne lehetnének a Vajdaságban magyarok és németek? Itt az ideje, hogy a Vajdaság maga intézze dolgait. A Vajdaság népe nem meghódított rubszolgahad, Iranern értékes, civilizált nép, amely kell, hogy ugyanolyan jogokat élvezzen, mint a t'l'bi tartománybeli polgárok. Elég volt a kedvezményezett személyekből — mondotta Pribicsevics, — Ne a születési hely szerint osztályozzák az embereket, lauem értékük szerint. — A demokrata párt a Vajdaságban azzal, agitál, hogy a Vajdaság a vajdaságiaké. Miért nem neveztek ki bácskai főispánnak vajdasági embert? Azzal érvelnek, hogy nem volt erre alkalmas ember, akinek tizenötévi állami szolgálata lett volna, amit a tisztviselő-' törvény előír ős ezért az ország legdélibb részéről. Hitpljbő! hoztak egy teljesen ismeretlen embert. Ezzel szemben én állítom. :— mondta Pribicsevics —■ hogy sem az oszijeki^sem a zagrebi tőispánnak nincs tizenöt, de még öt évi állami szolgálata sem. Hát azokat miért j lehetet: kinevezni? * Pribiosevics ezután a radikális párt WKaeaawMrnT m mW »IH—9m PM* Lpi es . .. Padej község képviselőtestülete negyven házhelyet osztott ki teljesen szegén.] magyar családoknak. Minden házhely kétszáz négyszögméter s ezen a kis területen becsületes, kérges tenyerű magyarok építgetik határtalan boldogsággal az otthonukat — az ő kis házaikat, amelyekben életük látszólag csendes, de annál tragédiásabb mélységű történései viharzanak Ip a kenyérért folytatott kegyetlen küzdelemben. Padej szép, rendezett község a Tisza partján, amelynek bácskai oldalán Ada nagyközség fekszik. Itt a bánáti oldalon a told nem olyan bőkezű, mint odaát és különben is Padej vagyoni megoszlása olyan, hogy a több mint háromezer lélckszcirnot számláló magyarság között alig negyven családnak van valamelyes földbirtoka. Valamikor a falu határában négy-öt nagybirtok volt. amely a meglehetősen népes községet ellátta munkával, Ma azonban a munkaalkalmak távolról sem elegendők ahhoz, hogy csak valamennyire is' biztosítsák a lakosság életszükségletét. 1 Az utóbbi időben kissé ellanyhult kivándorlási mozgalom újra erőre kap — pedig a lakosság, dicséretére legyen mondva, megható módon ragaszkodik a hazai röghöz. Rettenetes. és kilátástalan annak a családnak a helyezte, amely enged a kivándorlási ügynökök mézes Ígéreteinek. A nép eléggé felvilágosult. Itogv megsejtse a szép szók mögött meglapuió csapdákat s csak utolsó szalmaszál-, r.uk tartja a kivándorlást. A lakosság messze földre elmegy munkába. Alig van Bácskában földbirtok, ahol ne lenne padéji munkás, sőt újabban mind nagyobb mértékben keresik fel a szerbiai gyárakat és földbirtokokat is. Sokan vannak munkások, akik megjárták Szerbiát le egészen a cári Szkopljéig. Rendkívül értékes munkaerő a padeji munkás. Kitűnő szőlészek, répa- és dohánytermelők. Munkabírásuk csodával határos: tizeunyole-husz órát is dolgoznak naponta és mégis jókedélyüek. Általában Padej valahogyan más. mint a környék falui. Egy külön kis világ, egészen jellegzetes padeji karakterrel. A nép szikár, izmos: arcában valami fölényes magabizással, amely sokszor éles, szatirikus mindennel szemben, ami nem padeji. A község . emberséges képviselőtestülete nemes cselekedetével negyven értékes munkáscsaládot adott vissza a hazának és negyven család szivébe ültetett bitet az embert jóságról, amcl.v mármár csak mint délibáb jelentkezik a véres csalódások horizontjain... De menjünk el oda, ahol most hisznek! A község általában egészséges fekvésű. a mezők felett egy száraz talajú földháton .terül cl. De talán legszebb fekvésű az a rész.- ahol most pár nap alatt egy egész kis falu alkotódon Negyven uj luiz — két uccu, A mesék óriásai jutnak az ember eszébe. ha ezt az építést nézi —• öreg emberek nagy gerendákat cipelnek, gyerekek földet lapátolnak. Lehetetlen meghatódúst nem érezni. lehetetlen meg nem sejteni azt a nagy morális erőt, amit ezzel a szóval szokás kifejezni -.otthon! Aki nem érzi c szó varázslatos erejét, az jöjjön cl ide! Még kész sincs a ház, az ablakok és az ajtók még csak idomtalan lyukak a vert földíal^ldulába törve, még a tető sincs felhúzva, nincs kerítés, sem kapu .. de már otthon a kis ház, laknak benne. Megszólítok egy alig harmincéves férfit, aki kis lécdarabokból ablakkeretet készít. — Jó munkát! — Hála Isten — néz fel mosolygó arccal — haladunk. — Mire lesz kész? ; — Hiszen már készen is. van — mosoj lyog — ehun-e, nem látja? — s az ajtó j helyének szánt törésre mutat, ahol egyik ; a másik után három kis gyerek mászik jkl és utánuk egv asszony! —- Alit csináltak ott bent? — A banyakemencéh.ez hordják a téglát. Szép, mi? — int a ház felé, En cyak a négy falat látom egv pár i réssel, ahova ő most keretet készít —• ja ház egyébként úgynevezett putri lesz i egyelőre, vagyis tető nélküli ház — de •ő valami csodaszépnek láthatja mindezt. ; meri arca őszinte örömben fürdik.- Lesz ám tető is rá, majd ha Isten 'megsegít, jövőre, de már nagyon kikelteké z tünk, — Mennyibe került eddig?- Ötezer forintba. Rettenetes nagy összeg lehet, mert a kalapját is megbillenti rá. — De nem baj. a többit már megcsinálom magam is — mondjaés újra letérdel a keret mellé. Mindenütt mosolygó arcok. .Megszólítok egy kis leánykát: kinek a lánya vagy?- A Juhász Sándoré. — - Hol a ti házatok? — Amott ni — mutat a harmadik házra —a mienk lesz a legszebb! — - Miért te? — Az. apám mondta. Akkor úgy is les/: és bárkit szólítok meg mindenkié a legszebb lesz. Igen: mindegyiteké a legszebb lesz-! Kicsinosítjátok, kiszínezitek sziizi. meleg érzéseitekkel és emberivé teszitek nagv, egetostromló szenvedésekkel, amikor üt •z óra, amikor fáj az élet — amikor leginkább emberek vagyunk! Ez a hit: a legszebbnek ez a liivése — a legszebb köszönet azoknak — akik tudtak erhhcrek lenni! Kristály István 1 ügyeivel foglalkozott és kijelentette, |hcgy a radikális párt felbomlása, amit j ő régen megjósolt, az az ut, amely a I temetőbe vezet. t — Vukicsevics nagyon érdekes ember — mondotta. — Ö nemrég kivált a I pártból és most az egész radikális partot zsebre akarja vágni. — Az egész cnszág közigazgatása kfl- I lenben olyan, mint egy korcsma, alul mindig mulatnak. Vannak nagyon tisztességes jegyzők, de vannak panamistái is És ilyen, sajnos, nagyon sok van. Pribicsevicis ezután egy háború előtti élményét mesélte el. amikor Szlavóniában felfüggesztették a községi tanácsokat és biztosokat neveztek ki a jegyzők helyébe. Oszijek mellett egy községben gyűlés után kísérőim közül azt mondta valaki: — Pribicsevics ur, az Istenért, tégy n valamit, hogy ezt a, jegyzőt, illetve kotne- i szárt elhelyezzék innen. — Nem ígértem neki semmit. Későin" odajött egy másik hívein, aki ezt hal- L ttn és rimánkodva mondta: — Uram, tegyen valamit, hogy ezt a ; jegyzőt el ne helyezzék innen! — Miért? Hisz mindenki panaszkodik rá! —■ Nem baj. hadd panaszkodjanak. De képzelje el. egész sovány ember volt, mikor idejött « ma már jól meghízott. Hát képze'jc el. hu most újból egy sovány konieSzárt kapnánk, mi lenne velünk. A történet a hallgatóság körében nagy derültséget keltett. Meg kell állapítani, I hogy. a jelenlévő tisztviselőknek is tet! szett Pribicsevics nem egészen uj élméj nye. Ezek nyilván abban bíznak, hogy ! a sovány jegyző — kövér jegyző elmé: lete alapján akkor is hivatalban marad- I nak. ha választják a tisztviselőket. A vajdasági nemzetiségek minden- I esetre megnyugvással veszik tudomásul | Pribicsevics megértő és igazságos szaj vait. A független demokraták vezérét , sokkal komolyabb politikusnak tartják, I semhogy egy pillanatig is feltételeznék, hogy amit a magyarlakta községek maj gyár nemzetiségű tisztviselőiről mon. dott, csak választási jelszó. Pribicsevics Szvetozár akkor volna méltó önmagához, ha nemzetiségi pro| gram.iút revízió alá venné s a magyarság és németség haladó, demokratikus j elemeivel közeledést keresne.' Betörtek a noviszadi tiszti kaszinóba Vasárnap délután álkulccsal kinyitották a vendéglős páncél* szekrényét Hubán Mane, a noviszacji tiszti otthon vendéglőse, aki egyúttal a strand vendéglőse is, vasárnap délután és este a strandon vo’t elfoglalva. Amikor éjjel tizenegy órakor a tiszti otthonba visszatért.. bement a lakásában levő páncél* svvhrényhez. bogy egy ezer dlnáros bankjegyet felváltson, de meglepetésére azt tapasztalta, hogy u páiiceL ztkrényt Uih'itetlék. Az esetet az a körülmény te te titokzatossá, hogy ír vaspáncél> zekrényen külső erőszaknak semmi nyoma ne a vp!t látható. Azonnal jelentést tett a ■ eiit'űrségiiek, ahonnan Ikiz.kov Aickszandi-t’ ügyeletes rendőrkapitány a helyszínére sietett ír, ív egál lapította hogy a betörést úlLwcs svgitsélf.évQi Awtoliuk végre. '.tubán Műdének a páivé’-z.krénvhez kí-r kulcsa volt, egyik a páueé'szrk-ény. ben, a másik a vendéglős 15—16 éves fiánál volt., aki azonban azt ái''(:,t hogy déliiián nem nyitotta fit a páncélszekrény; és som ö. som a vendéglő személyzete nem látott a vendéglős lakásakan senki idegent megfordulni. A páncélszekrényből húszezer dinár készpénz, egy száz és egy öt frankos bankjegy, továbbá egy női aranyóra és női aranylánc, ogy kétfedelű férfi aranyóra‘és két aranylánc, egy aranygyűrű, egy brilliáiisköves arany bros, egy antik egüstlánc és egyéb értékek, körülbelül tizenötezer dinár értékben tiintek el. A helyőrség parancsnoksága karöltve a rendőrséggel vizsgálatot indított, hogy a titokzatos betörés nyomára jöjjenek.
