Bácsmegyei Napló, 1927. július (28. évfolyam, 181-211. szám)

1927-07-31 / 211. szám

24. oldal. fcÁCSMEGYEI NAPLÓ 1927. július 31 ORVOSI DOLGOK — Az öregkor egészségtana Az öregkor és az aggsás határait ne­héz volna pontosan meghatározni Áz öregedés első tünetei minden embernél más és más életkorra esnek, ismerünk daliás öregembereket, fess. szép, •' let­­erős idősebb asszonyokat, akik a fiata lókkal minden tekintetben felveszik a versenyt és kiélt, fonnyadt »fiatalo­kat«, akik a véneknél is vénebbek. A harmincéves ledolgozott, többgyerme­kes tanyai parasztasszony és az ötven­éves nagyvilági dáma közűi bizonyára az utóbbit tartanánk — fiatalabbnak. A fiatalos kinézésnél sok függ a test ápo­lásától, a gondtalan életmódtól, a táp­lálkozástól és attól, hogy vájjon nem Végez-e az illető erős testi munkát. A testi és szellemi kifejlődés tetőpont­ja férfiaknál a 35—50, nőknél a 25—40 évek közé esik, azontúl már az örege­dés lejtőjén haladnak lefelé. Férfiaknál az öregkor hetvenöt, nőknél a hetvene­dik életévnél végződik, utána az agg­kor következik. Az öregkor éppen for­dítottja a serdülő ifjúkornak: a fiatal években a belső elválasztásu mirigyek fokozatos kifejlődését, öregkorban a mirigyek visszafejlődésének lassú folya­matát észlelhetjük. A hosszú élet titka A magas kor elérésénél fontos ténye­ző a családi öröklés. Megfigyelhetjük, hogy egyes családok örökségképpen hagyják az utódokra a hosszú életre Való dispoziciót.. Bulgáriában,, az öreg­emberek hazájában minden ; ezredik lé­­lekre jut egy százéves ember. Ez való­színűleg onnan van, hogy a bulgár pa­raszt állandóan friss levegőn él. kévés húst eszik és csaknem kizárólag tejter­mékekkel, köztük jogurttal táplálkozik. A húsevő, sós-paprikás ételt kedvelő, borivó, dolgos magyar paraszt csak rit­kán éli meg a nyolcvanadik életévet. Régi magyar írások szerint a leghosz­­szabb életű magyar ember Zortay Pé­ter volt, aki száznyolcvanöt esztendőt élt meg. (A bibliai Mathuzsálemet kilenc­­százhatvankilenc éves korában érte utói a halál). Az életet, az egészséget igazán csak az öregek tudják megbecsülni, a fiata­lok könnyelműen dobják el maguktól. Az összetöpörödött agg anyóka só­hajtva mondogatja: . — Még alig éltem ... Csak ezután szeretnék élni... Egy egész emberöltőn át dolgozunk, vergődünk, nélkülözünk, .hogy az öreg­ség napjait derűssé, gondtalanná tegyük és hogy végre kipihenhessük magunkat. Csak amikor megöregszünk, akkor jö­vünk rá, hogy munka nélkül nem tu­dunk élni. Aki dolgos, szorgalmas volt egész életében, az öregségére se tud pi­henni, henyélni, ezzel szemben aki éle­tét henyéléssel töltötte el, az öreg nap­jaira még lustábbá válik, elégedetlen lesz, családi élete tele civakodással. De­rűs, megelégedett csak az az öreg, aki ősz fejjel .is foglalatoskodik, nyugodt, gondtalan, friss, nem törődik a jövővel, nem gondol á halálra. Egészségtelen foglalkozások megrö­vidítik az életet. Bányászok, vasmunká­sok, üvegfúvók, öntők, nyomdászok, fa­zekasok, kőfaragók, bádogosok, szoba­festők és végéil — orvosok, nem dicse­kedhetnek mathuzsálemi életkorral. Iszákosság, helytelen életmód, nélkiilö­­■4c koplalás, gond, tultáplálkozás, rossz higiénás viszonyok idő előtt viszik sír­ba az embert. Azt állítják a statisztiku­sok, hogy arra még nem volt példa, hogy nőtlen, vagy elhízott ember megérte vol­na a századik életévet. A/, öregkor betegségei Az öregeket fenyegető betegségek kö­zül elsőnek kell megemlitenünk az ér­elmeszesedést.' Az érelmeszesedés tulaj­donképen élettani folyamat, korántsem olyan veszedelmes, mint ahogy az ér­dekelt betegek azt elképzelik. A guta­ütéstől való rettegés is teljesen indoko­latlan. Újabban nagyon divatba jött a vérnyomásmérés, amelynek gyakori al­kalmazása a legerősebb idegzetű embert j£v& «lön bel« hlpochonderré «► véli. Ha tehát egy idősebb egyén meg­tudja, hogy érelmeszesedése van, akkor csak annyira ijedjen meg ettől, mint amennyire megijedt, amikor meglátta el­ső ősz hajszálát. A véredényelmeszese­­dés ép, egészséges szív és vesék mel­lett — 'nem betegség. Az öregkorban fellépő reumás és kösz­­vényes bántalmak rendszerint a fiata­labb évek maradványai. Reumaszerii fájdalmakat utánoz a lúdtalp, az előre­haladott érkeményedés és a nikotiniz­mus folytán fellépő érgörcs is. Légzőszervek hurutos bántalmaira kü­lönösen a szenvedélyes dohányosok haj­lamosak. A tüdőtuberkulózis sokkal gyakoribb az öregkorban, semmint azt általában hiszik. A köhögős, köpködős öregek között igen sok a fertőző tudö­­vészes, az óvintézkedések mellőzésének sok-sok gyermekélet esik áldozatul. Az öregkori tuberkulózist a korábbi évek­ben szerzett fertőzés fellobbanásának kell tekintenünk, de friss fertőzések is előfordulnak. Az öregek azt hiszik, hogy ők a ragályos betegségekkel szemben már nem fogékonyak, holott a valóság­ban a gyermekbetegségeken kívül min­den bajt megkaphatnak. A gyakrabban előforduló öregkori betegségekhez tar­toznak a húgyszervi megbetegedések, rosszindulatú daganatok, bőrviszketés, a hályog és a tultáplálkozás folytán fellépő gyomor és bélbajok is. Előrehaladott korban az agy hiányos érellátása folytán az agykéreg sorvad, az agy működése csökkent, hamarosan feledékenység, az ítélőképesség fogya­tékossága köszönt be. Nagy csapást je­lent a környezetre az öregek neurasz­téniája és htpoefiondriája. A beteg ál­matlanságról panaszkodik, ideges, nyug­talan. Ha végig alussza is az éjszakát, makacsul kitart amellett, hogy egy per­cet se aludt, hogy elöbb-utóbb tönkre fog menni. Folyton fél valamitől. Egyszer a gutaütéstöl, másszor a megőrüléstől. Hangoztatja, hogy bár már megszaba­dítaná a jótékony halál szenvedéseitől, de azért óvja magát a megfázástól és még kánikulai melegben is minden me­leg ruhadarabját- magára szedi. Az öregkori elmebaj kezdetét mániás izgatottság jelzi. A beteg sir, mint egy gyermek, panaszkodik fünek-fának, hogy rosszul bánnak vele a hozzátartozói, mellőzik, éheztetik, meglopják, megrö­­viditik. Azon kesereg, hog£ mi lesz hol­nap, miből fog megélni, hisz teljesen tönkrement. Szeretne meghalni, öngyil­kossággal is foglalkozik. Ez az állapot aggkori elmegyengeség­be mehet át, ami többnyire lelki meg­rázkódtatások, csapások, anyagi vesz­teségek, operációk, hályogmütétek nyo­mán fejlődik ki és később teljes buta­sággal végződik. Az öregedés megelőzése — egészséges, józan életmód Az időelőtti megöregedés elleni küz­delemben leghatásosabbaknak bizonyul­tak: a levegő és vizkura, észszerű táp­lálkozás, az élvezeti szerektől való tar­tózkodás, jó alvás, kevés, nem megeről­tető munka, sportok. Aki hosszú életű akar lenni ezen a földön, az minél töb­bet tartózkodjék a szabad levegőn. Öre­geknek csak rövid ideig tartó napfür­­döt ajánlunk. Nem dolgozóknak, vagy szobában foglalatoskodó idősebb egyé­neknek testedzésre, gimnasztikára van szükségük. A gimnasztika lehet: favágás, könnyű sulyzózás, szabadgyakorlat, hegymászás, séta, biciklizés, úszás, lo­vaglás és golf. Tanácsos naponta für­deni. A fürdő vize langyos legyen, utá­na hűvös vizes lemosást végezzünk. A fürdőket a reggel és este végezhető hi­degvizes lemosások is helyettesíthetik. Nagy súlyt kell helyezni az öregek diétás étrendjére. Főtáplálékok: a tej, tejes termékek, vaj, tejfel, aludt tej, jo­­gurt, (tarhó), leves, tojás, sajt, kompót, zöldfőzelék, könnyű tészták és a gyü­mölcs. A napi háromszori mérsékelt táp­lálkozást úgy osszuk be, hogy a va­csora ideje ne essék hat órán túl. Meg­rövidíti az életet a tulbö táplálkozás, á* ka plaint se szabad, tavi teáagpe táplálkozás mellett legyengül a szerve­zet ellenálló képessége. Öregeknek átlag napi hét óra alvásra van szükségük, a rosszul alvókat tiltsuk el fekete kávé és tea élvezésétől. Alkoholos italok, kevés édes bor, bar­na sör, konyak fogyasztása megenged­hető, különösen étvágytalanoknál. A nikotinnal való visszaélés néha szomo­rú következményekkel jár. Mérsékelt dohányzás nem ártalmas, Edzettebb öre­geknek a magaslati helyek, a fázősak­­nak a déli, tengeri kiima felel meg leg­inkább. Levegőváltozásra főleg a szel­lemi munkával foglalkozó öregek szo­rulnak. Öregnek épugy, mint fiatalnak távol kell tartani szervezetétől a fer­tőző betegségek csiráit. Mecsnikow irta egyik müvében, hogy a bacillusok fel­fedezése óta csak az kap ragályos be­tegséget, aki akar, vagyis, aki a véde­kezést semmibe veszi. Ha ismerjük a korai megöregedés elleni védekezés mó­dozatait, akkor csak az lesz kora vén, aki meg nem felelő életmódjával maga siet az öregség felé. Öregedő emberek helytelenül cselek­szenek, ha életük alkonyán Voronow és Steinach-féle operációkra spekulálnak. Kellő energiával, akarattal, igyekezettel többet érhetünk el a természetes gyógy­módokkal, a test ápolásával, mérsékelt józan életmóddal, mint a fiatalító ope­rációkkal, amelyeknek hatásosságához még sok szó féri (M.) TERE-FERE Amerikai diáklányok önkormányzata. Amerikában különösen a felsőbb oktatás terén, az egyetemeken rendkívül sza­bad szellem uralkodik. így például a Vassar Collégében, ahol 1200 diáklány tanul és 120 tanár műkö­dik, többnyire nők, úgyszólván maguk a diáklányok kormányozzák az intézetet. Ezt az amerikaiak self governement-nek (önkormányzatnak) nevezik.. A növendékeknek valósággal külön kormányuk van, • mely az oktatástól és az igazgatóságtól eltekintve, önállóan vezeti, fegyelmezi az intézetet. Itt ta­nul meg az amerikai nő parancsolni, szervezni, szabadnak lenni, de itt tanul meg engedelmeskedni a törvényeknek is. (A maga hozta törvényeknek). Azok a kisasszonyok, akik • belépnek a kollégiumba, tagjai lesznek egy, közös­ségnek, melynek sajátos diáktörvényei vannak. Ez afféle kis és ifjú köztársa­ság, bizottságokkal, igazgatónőkkel, el­­nöknökkel, akiket a tömeg válászt. A fegyelmet ők tartják fönn. Ha valame­lyik növendék hibát követ el, társnőik ítélkeznek fölöttük. Van törvényszékük, melyet a diáknők választanak. Ezt a tanárok is elismerik, hozzájárulnak ah­hoz, hogy itélkezhessék az engedetlen­ség, a különböző kihágások, kötelesség­­mulasztások eseteiben. A tanárok az üléseken nem vesznek részt, csak jelen­tést tétetnek maguknak. A rektor csak­is a kizáratás esetéiben kérdeztetik meg. Ha a kizárást ‘ elhatározzák, a rektor mindig megerősíti, mert tudja, hogy az ítéletet gondos latolgatás után hozták meg. —A törvényszék tagjai tizenhattól husz­­esztendős lányok lehetnek. Alkotmányuk tökéletes: bírák vannak és ügyvédek. A pörök perrendtartásszerüen folynak le, de meglehetős gyorsan. A legnagyobb szigorral járnak él, mert ez biztosítja mindegyiknek a szabadságát. Egyaránt ítélkeznek a belső fegyelem megsérté­se, erkölcstelen életmód, ’vizsgamulasz­tás miatt. Csak is főbenjáró bűnökért határozzák el a kizárást, ha például va­laki részegeskedik, vagy erkölcstelen életmódot folytat s éjnek idején nem tér vissza az intézetbe. A vádlottaknak jogukban van védekezniük, de Ha kihir­dették az Ítéletet, akkor nincs többé föl­­lebbezés. Meg is nyugszanak benne, mert érzik, hogy az Ítélet mindig igaz­ságos. Furcsa kézizálogok. Bécs városa le­foglalta kézizálogként egy cirkuszigaz­gató idomított, táncoló elefántjait, mert gazdájuk nem teljesítette fizetési kötele­zettségét. Eddig a hir. Csak az a kérdés, hogy az osztrák főváros mit csinál majd az elefántokkal? Ezen a téren nem mutat­kozik valami nagy kereslet. Lehet, hogy a kézizálog terén rekordot akart terem­teni. De akkor sem' az övé a pálma. Ebben a tekintetben eddig senki sem múlta fö­lül Theodor Neuhof német bárót, a ka­landort, akit a korzikaiak 1736-ban ki­rályukká választottak. Alattvalói igy idő múltán ráuntak, a derék Theodor pedig európai körútra indult. Minthogy nem .volt valami fé­nyes királyi jövedelme, adósságokba verte magát s egy könyörtelen angol hitelezője egyszerűen becsukatta az adó­sok börtönébe. EmH «RtébMnt himmt ir Horace Walpole, a hires adományozó, aki meg­hitt barátságban volt vele. — Theodor Neuhof — szól a tudósí­tása — a börtönben egyezkedni kezdett hitelezőivel, fölajánlván nekik összes ingó és ingatlan vagyonát, ö Felségét megkérdezték, mije van, mire ő röviden és velősen azt felelte, hogy Korzika ki­rálysága az övé. Ezt haladéktalanul hajlandó fölajánlani adósságainak ren­dezésére... Egy királyságot dobott oda kézizálo­gul. De ennek nem látta hasznát sem ő, sem hitelezői, mert szegény Theodor miután kiengedték börtönéből, pár nap­ra meghált. * A telefon — fordit. Újabb adalék ar­ra vonatkozólag, hogy a huszadik szá­zad mily. módon győzi le a bábeli nyelv­zavart. A népszövetségnél, Qenfben, tudva­levőleg két hivatalos nyelv van: a fran­cia meg az artgol. Minden beszéd, min­den okmány ezen a nyelven »hivata­los.« De mindenkinek joga van beszélni olyan nyelven, amelyiken akar, föltéve, hogy a saját költségére gondoskodik a fordításáról. Utóbb főkép két nyelv nyomul előtér­be a hivatalos nyelven kívül: a spanyol meg a német. Minthogy ezeken a nyelveken sokan nem értenek,, a népszövetség gondos­kodni kíván arról, hogy a szónokot mindenki nyomban, a hely színén meg­érthesse. A következőképen: Föllép például a szószékre egy szó­nok, aki spanyolul beszél. Beszédét egy hangosanbeszélőbe mondja, mely meg­­öblösiti hangját, amellett azt a benyo­mást kelti, mintha a hang a karzatról jönne s az, aki beszél, csak hadonászna. Közben a szószék alatt kigyul egy kis piros lámpácska. Ez azt jelzi, hogy a szónok szavait telefon utján lefordít­ják egy más nyelvre is, mondjuk né­metre, vagy magyarra. Tudniillik a szó­szék alatt több fordító ül, aki mondat­­ról-mondatra lefordítja a spanyol szó­nok beszédét s telefon utján közvetíti a hallgatóságnak. Az ülésterem padjaiban telefonkagylók vannak, illetve kis gum­­midugók, amilyeneket a fonográfoknál használtak a találmány legkezdetén. Ezeket a gumidugókat, melyeket napon­ta többször fertőtlenítenek, a jelenlevők a fülükbe dugják s akkor az anyanyel­vükön hallgathatják a szónokot ugyan­abban az időben, amig beszél. A forditótelefonokkal eddig több ke­csegtető kísérleteket tettek. Számítások szerint egyszerre hat-hét fordító mű­ködhet, mert hangjukat, mely a beszé­deket közvetiti, hallhatatlanná tudják tenni. Csak a padokban hallják meg, a mikrofonok segítségével. Különböző szí­nű lámpák jelzik, milyen nyelveken köz­vetítik a beszédet. Ezzel valóra vált az apostolok cso­dája, akik anyanyelvükön beszélnek, de egyszerre minden nép megértheti őket. Felveszünk középiskolát végzett gyakornokokat vagy fiatal tisztviselőket, akik a szerb nyelven kívül, a német­­magyar nyelv legalább egyikét töké­letesen bírják. Gyors- és gépírók előny­ben. Felveszünk továbbá megfelelő gyakorlattal rendelkező perfekt német gyo *- é* gépírót,, szerb vagy ma­gyar nyely. tudása előny. Kereslted .Imi éa^parb«nli^^T^J|(gvi^^^

Next

/
Thumbnails
Contents